---

Gyakorolja jogait!

---

Az európai jogszabályok nem csupán a tagállamok számára biztosítanak jogokat, és írnak elő kötelességeket: számos rendelkezés vonatkozik közvetlenül az Unió területén élő polgárokra, valamint a tagállamokban működő vállalkozásokra. Az uniós jogszabályok szervesen beépülnek a tagállamok nemzeti jogrendszerébe. A közös szabályok végrehajtásáért és helyes alkalmazásáért elsősorban az EU-tagállamok felelnek. Minden polgárnak jogában áll tehát elvárni a nemzeti hatóságoktól, hogy az őt megillető európai jogok érvényesítését az EU egész területén biztosítsák számára.

Mindenkinek jogában áll, hogy panaszt nyújtson be az Európai Bizottsághoz olyan tagállami (törvényi, rendeleti vagy közigazgatási) intézkedés vagy gyakorlat kapcsán, melyet ellentétesnek ítél az uniós jogban lefektetett valamely rendelkezéssel vagy elvvel. A panaszos nem köteles bizonyítani, hogy érdekelt az eljárás megindításában, sem azt, hogy a bejelentett szabálysértés elsődlegesen és közvetlenül érinti őt. A Bizottság ugyanakkor csak azokat a panaszokat fogadja el, amelyek arról számolnak be, hogy egy tagállami intézkedés sérti az európai uniós jog valamely rendelkezését. A panasz tárgyát tehát nem képezheti magánjogi jogvita.

1. Panaszok benyújtása
2. A panaszok kezelése
3. Nemzeti szintű jogorvoslat
4. Közigazgatási garanciák
5. A panasztevő személyes adatainak védelme
6. Fellebbezés az európai ombudsmanhoz

1. Panaszok benyújtása

Panaszt írásos formában, postai úton, telefaxon vagy interneten keresztül lehet benyújtani.

A beérkező anyagnak minden esetben teljes körű és pontos információkat kell tartalmaznia, és különösen a tagállamnak felrótt jogsértésről kell tényszerű tájékoztatást adnia. A panasztevőnek be kell számolnia továbbá az ügy kapcsán esetlegesen kezdeményezett eljárásokról, lehetőség szerint meg kell határoznia, mely uniós rendelkezést sérti a szóban forgó tagállami intézkedés, valamint hogy kapcsolódik-e hozzá uniós támogatás. A jogsértő tagállami intézkedésről vagy gyakorlatról beérkezett írásbeli bejelentést a kézhezvétel utáni egy hónapon belül a Bizottság vizsgálatnak veti alá, hogy megállapítsa, a beküldött anyag panasznak minősül-e.

A helyes hivatali magatartásra vonatkozó szabályzat értelmében az Európai Bizottság Főtitkársága a hozzá beérkező minden írásos anyagról a kézhezvétel után 15 munkanapon belül átvételi elismervényt küld. Amennyiben kétség merül fel egy bejelentés jellegével kapcsolatban, a Főtitkárság a kézhezvételt követő 15. naptári napig kikéri az illetékes szolgálatok véleményét.

Minden olyan beérkező küldemény, amely panasznak minősíthető, bekerül az Európai Bizottság Főtitkársága által kezelt adatbázisba.

A beküldött anyagok és/vagy panaszok mélyreható vizsgálata az Európai Bizottság főigazgatóságainak és szolgálatainak hatáskörébe tartozik.

Amennyiben egy eset kapcsán több panasz is érkezik, az Európai Bizottság ezeket egyazon iktatási szám alatt veszi nyilvántartásba.

2. A panaszok kezelése

A Bizottság a benyújtott panaszok kapcsán jogsértési eljárást indít, mely az alábbi lépésekből áll:

2.1. Információgyűjtés

Ahhoz, hogy a panasz kezeléséhez megfelelően láthasson hozzá, a Bizottságnak szüksége lehet további információkra, hogy tisztázza az üggyel kapcsolatos tényeket, és feltérképezze az ügy jogi vonatkozásait.

Amennyiben a Bizottságnak az eljárás során fel kell vennie a kapcsolatot a bepanaszolt tagállammal, a panasztevő személyazonosságát csak abban az esetben tárja fel, amennyiben azt a panasztevő kifejezetten engedélyezi.

Szükség esetén a Bizottság a panaszost további információk benyújtására kérheti.

A tények vizsgálatát követően a Bizottság szolgálatai felmérik, hogy – a jogsértési eljárás elindítására és végrehajtására vonatkozó bizottsági szabályok és prioritások értelmében – a benyújtott panasz esetén szükség van-e további intézkedésekre.

2.2. A jogsértési eljárás megindítása: hivatalos kapcsolatfelvétel az érintett tagállammal

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az uniós jog megsértéséről benyújtott panasz megalapozott lehet, és jogsértési eljárás elindítását indokolja, hivatalos írásbeli figyelmeztetést küld az érintett tagállamnak, felszólítva azt, hogy adott határideig küldje el az üggyel kapcsolatos észrevételeit.

A figyelmeztetésben a Bizottság meghatározza, hogy az ügy kapcsán mely tények és jogi vonatkozások miatt döntött jogsértési eljárás kezdeményezése mellett, valamint arra kéri a tagállamot, hogy foglaljon állást ezekkel az indokokkal kapcsolatban.

A Bizottság a figyelmeztetésre érkező válasz fényében (vagy akár a válasz elmaradása esetén is) indokolással ellátott véleményt küldhet a tagállam részére. Az indokolásban világosan és konkrétan felsorolja azokat az okokat, melyek miatt úgy ítélte meg, hogy a tagállam megsértette az uniós jogot, majd felszólítja a tagállamot, hogy meghatározott időn belül igazodjon az uniós jog szabályaihoz. A határidő szokásos esetben két hónap.

A hivatalos kapcsolatfelvétel célja annak megállapítása, hogy valóban fennáll-e az európai uniós jog megsértése. Célja továbbá, hogy – amennyiben a panasz alaposnak bizonyult – a Bíróság bevonása nélkül biztosítson jogorvoslati lehetőséget.

A tagállami válasz alapján a Bizottság dönthet úgy, hogy nem folytatja a jogsértési eljárást. Ez például abban az esetben fordulhat elő, ha a tagállam hitelt érdemlő biztosítékot ad azon szándékáról, hogy módosítja a szóban forgó jogszabályokat vagy közigazgatási gyakorlatot. A legtöbb jogsértési probléma orvosolható ezen az úton.

2.3. A Bíróság bevonása

Ha a tagállam nem tesz eleget az indokolással ellátott véleményben foglalt feltételeknek, a Bizottság a Bírósághoz fordulhat.

Átlagosan körülbelül két évig tart, amíg a Bíróság ítéletet hoz egy, a Bizottság által előterjesztett ügyben.

A Bíróság ítéletei különböznek a nemzeti bíróságokétól.

Az eljárás lezárásakor a Bíróság valójában arról hoz ítéletet, hogy történt-e jogsértés vagy nem.

Ugyanakkor nem nyilváníthatja semmisnek az uniós jogot sértő tagállami rendelkezéseket, nem kényszeríthet nemzeti hatóságot arra, hogy teljesítse egy magánszemély követelését, és nem rendelheti el, hogy egy tagállam kártérítést fizessen az uniós jog megsértése miatt hátrányt szenvedőknek.

Az ítélet kihirdetése után a tagállamnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy igazodjon az ítéletben szereplő követelményekhez, különösen pedig, hogy megoldja az eljárás alapját képező problémát.

Ha a tagállam nem tesz eleget az ítélet rendelkezéseinek, a Bizottság újra a Bíróság elé terjesztheti az ügyet, és kérheti kényszerítő bírság és/vagy átalányösszegű büntetés kirovását arra az időre, amíg a tagállam véget nem vet a szabálysértésnek.

3. Nemzeti szintű jogorvoslat

Elsősorban a nemzeti közigazgatási és igazságszolgáltatási testületek feladata annak biztosítása, hogy a tagállami hatóságok eleget tegyenek az európai uniós jogszabályoknak.

A Bizottság arra kéri azokat a panasztevőket, akik az uniós joggal összeegyeztethetetlennek tartott (törvényi, rendeleti vagy közigazgatási) intézkedés vagy gyakorlat miatt hozzá fordulnak, hogy – a bejelentésüket megelőzően vagy azzal egy időben – tegyenek panaszt a nemzeti közigazgatási, illetve igazságszolgáltatási szerveknél (ideértve a nemzeti vagy regionális ombudsmanokat) is, és/vagy lehetőségeik szerint kezdeményezzenek választottbírósági vagy egyeztető eljárást.

Az Európai Bizottság arra biztatja a panasztevőket, hogy vegyék igénybe a nemzeti jog által biztosított különböző közigazgatási, igazságszolgáltatási vagy más jogorvoslati utakat, mivel ezek számos előnnyel járhatnak rájuk nézve.

A nemzeti szintű jogorvoslati eszközök a panasztevő számára közvetlenebb és személyre szabottabb jogérvényesítést tesznek lehetővé, mint a Bizottság által kezdeményezett jogsértési eljárás, mely néhány esetben ráadásul igen időigényes is lehet.
Valójában kizárólag a nemzeti bíróságok utasíthatják a közigazgatási szerveket arra, hogy nemzeti rendelkezéseket hatályon kívül helyezzenek.
Továbbá kizárólag a nemzeti bíróságok kötelezhetik a jogsértő tagállamokat azon magánszemélyek kártalanítására, akiket a közösségi jog megsértése hátrányosan érintett.

4. Közigazgatási garanciák

Önnek az alábbi közigazgatási garanciák állnak rendelkezésére:

a) A beérkező panaszt a Bizottság Főtitkársága regisztráció után hivatalos iktatási számmal látja el. Ezt a számot, mely a panaszosnak kézbesített átvételi elismervényben is szerepel, az üggyel kapcsolatos levelezés során minden esetben fel kell tüntetni.
A hivatalos hivatkozási szám létrehozása azonban nem jelenti szükségszerűen azt, hogy a benyújtott panasz alapján jogsértési eljárás indul a szóban forgó tagállam ellen.

b) Ha a Bizottság szolgálatai úgy döntenek, hogy kapcsolatba lépnek a bepanaszolt tagállam hatóságaival, a panaszos személyazonosságát csak abban az esetben fedik fel, ha erre a panaszos engedélyt adott. Amennyiben nem történt meg az engedélyezés, a Bizottság szolgálatai vélelmezik, hogy a panaszos személyazonosságának bizalmas kezelését választotta.

c) A Bizottság arra törekszik, hogy a Főtitkárságon történt iktatás után tizenkét hónapon belül döntést hozzon az ügyben (azaz dönt arról, hogy jogsértési eljárást indít vagy az ügyet további intézkedések nélkül lezárja).

d) Amennyiben a döntéshozatali folyamat túllépi a fenti határidőt, a jogsértési eljárásban illetékes bizottsági szolgálat a panasztevő kérésére írásban értesíti őt a késedelemről. Az illetékes szolgálat előzetesen értesíti a panaszost, amennyiben a dosszié további intézkedések nélküli lezárását készül javasolni a Bizottságnak. Ugyanígy a Bizottság szolgálatai folyamatosan értesítik a panasztevőt az esetleg elindított jogsértési eljárás lefolyásáról is.

5. A panasztevő személyes adatainak védelme

A panasztevő engedélyezheti, hogy a Bizottság felfedje személyazonosságát a bepanaszolt tagállam előtt, valamint kiadja a tagállamnak az általa benyújtott adatokat. Az engedélyezés az alábbi rendeletek értelmében történik: az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 30-i 1049/2001/EK rendelete az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről.

6. Fellebbezés az európai ombudsmanhoz

Amennyiben a panaszos úgy ítéli meg, hogy panaszát a Bizottság nem kezelte kellő körültekintéssel, azaz a fent említett szabályoknak megfelelően, jogában áll az európai ombudsmanhoz fordulni (EUMSz. 24. és 228. cikke).

A panaszos érdekében megteendő azon adminisztratív intézkedésekkel kapcsolatosan, amelyek meghozatalát a Bizottság vállalja a panasz kezelése és a szóban forgó állítólagos jogsértés értékelése során, – tájékoztatási célból – hasznos információkkal szolgálhat az uniós jog alkalmazása tárgyában a panaszosokkal való kapcsolattartás korszerűsítése című, a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett bizottsági közlemény (COM(2012) 154 végleges) ismerteti.