Navigation path

Az ESZA-val kapcsolatos hírek

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó ESZA-rendeletre irányuló javaslat

06/10/2011

A Bizottság szabályokat javasol az ESZA működésének következő hét éves időszakára

A Bizottság 2011. október 6-án javaslatot tett azokra a szabályokra, amelyek meghatározzák az ESZA működését a 2014 és 2020 közötti időszakban. A javaslat az Unió jövőbeli kohéziós politikájára vonatkozó, átfogó jogszabálycsomag részét képezi. Lehetővé fogja tenni, hogy az ESZA továbbra is konkrét támogatást nyújtson azok számára, akiknek segítségre van szükségük az álláskeresés vagy jelenlegi munkájukban való előrelépés kapcsán. Európa-szerte évente átlagosan tízmillió embert érintenek az ESZA-intézkedései.

Nagyobb befektetés az emberekbe

A Bizottság felismeri, hogy a növekedés fő motorjaként fontos szerepet tölt be a humán tőke. A javaslat meghatározza, hogy a kohéziós alapoknak minimálisan mekkora részét kell az ESZA céljaira juttatni: ez az összeg 84 milliárd euró. A kevésbé fejlett régiókban legalább 25%, az átmeneti régiókban legalább 40%, a fejlettebb régiókban pedig legalább 52% lesz az ESZA részesedése.

A hatás fokozása és a kritikus tömeg elérése érdekében a tagállamoknak korlátozott számú, az Európa 2020 stratégiával összhangban levő célra és beruházási prioritásra kell koncentrálniuk az ESZA-t.

Nagyobb hangsúlyt kap a fiatalkori munkanélküliség elleni küzdelem, az aktív idősödés támogatása, valamint lehetőségek biztosítása a leghátrányosabb helyzetű egyének és csoportok, mint például a romák számára. A Bizottság azt javasolja, hogy jelenlegi 13%-os átlaghoz képest az ESZA legalább 20%-át fordítsák társadalmi integrációs fellépésekre. Ezenkívül az ESZA segítséget fog nyújtani a tagállamoknak ahhoz, hogy modernizálják munkaerőpiacaikat és szociálpolitikájukat, valamint fokozottan fogja támogatni az innovatív fellépéseket és a nemzetközi szintű együttműködést.

A Bizottság javaslata szerint az ESZA irányításának egyszerűsítése révén kell nagy előrelépéseket tenni, különösen a kisösszegű támogatások terén. Ez a költségvisszatérítés egyszerűbb módjainak elősegítése révén valósítható meg („egyszerűsített költségű lehetőségek”), ami a kis projektek esetében kötelezővé is válik.

Főbb változások az EU kohéziós alapjait illetően

Az EU valamennyi régiója továbbra is három meghatározott kategóriában részesül támogatásban:

  • a kevésbé fejlett régiók, ahol az egy főre jutó GDP az uniós átlag 75%-a alatt marad, továbbra is prioritást élveznek a szakpolitikán belül;
  • az átmeneti régiók, ahol az egy főre jutó GDP az EU 27 tagállama átlagának 75 és 90%-a között van;
  • a fejlettebb régiók, ahol az egy főre jutó GDP meghaladja a fenti átlag 90%-át.

A második kategória – amelybe 51 régió és több mint 72 millió ember tartozik – megkönnyíti az átmenetet azokban a régiókban, amelyek az elmúlt évek során versenyképesebbekké váltak, de még mindig szükségük van a célzott támogatásra. Az előrejelzések szerint 2014-től kezdődően 20 régió kerül ki a jelenlegi „konvergencia” célkitűzés köréből (kevésbé fejlett régiók), ami a kohéziós politika sikerét mutatja.

A Bizottság és a tagállamok között létrejövő partnerségi szerződések fogják meghatározni az Európa 2020 stratégia célkitűzései megvalósításához szükséges nemzeti kötelezettségvállalásokat. Az ESZA befektetései teljes összhangban lesznek az Európa 2020 stratégia foglalkoztatásra, oktatásra és a szegénység csökkentésére vonatkozó célkitűzéseivel.

Az EU elsődleges prioritásait tartalmazó közös stratégiai keret alkalmazandó valamennyi alapra, beleértve a vidékfejlesztést és a halászatot is. A tagállamoknak lehetőségük lesz arra, hogy a helyszíni egyeztetés javítása [és integrált fejlesztés megvalósítása] érdekében „több alapra támaszkodó” programok keretében kombinálják az ERFA-t, az ESZA-t és a Kohéziós Alapot.

Új feltételek bevezetésére kerül sor annak biztosítására, hogy az uniós finanszírozás hatékonyan hozzájáruljon az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításához. Az alapokból történő kifizetéseket megelőzően teljesíteni kell néhány előfeltételt (például a közbeszerzési rendszerek megfelelő működését).

Következő lépések

Ezeket a javaslatokat azzal a céllal fogja most megvizsgálni a Tanács és az Európai Parlament, hogy azokat 2012 végéig elfogadva lehetővé tegye a kohéziós politikai programok új generációjának indítását 2014-ben.

Ezzel párhuzamosan folytatódnak a teljes uniós költségvetésre vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások.