Navigation path

Európai Szociális Alap (2014–2020)

Hogyan erősíthető meg a partnerségi elv az európai alapok esetében?

27/04/2012

Kézfogás
© Istockphoto | File #: 2968304 | 03-01-07 © Ashwin Kharidehal Abhirama

A Bizottság bemutatta azon alapelvek körvonalait, amelyeket az uniós országok útmutatásként használhatnak, amikor az érintett partnerek részvételét szervezik a EU közös stratégiai kerethez tartozó alapok megvalósításának különböző szakaszaiban. Ez előkészíti a terepet a partnerségekre vonatkozó európai magatartási kódex (ECCP) számára, amely minimumkövetelményeket rögzít majd a nemzeti hatóságok számára a partnerek magas színvonalon történő bevonásának biztosítására.

Miért van szükség európai magatartási kódexre a partnerségekre vonatkozóan?

A növekedésre és a foglalkoztatásra irányuló fellépéshez szükség van a legfelső politikai szint elkötelezettségére, valamint Európa-szerte minden érintett mozgósítására. Ez vezetett ahhoz a felismeréshez, hogy a partnerség kulcsfontosságú szerepet tölt be az Európa 2020 stratégia megvalósításában.

A partnerségi elv régóta az egyik legfontosabb alapelv az európai alapok irányításában. A partnereknek – regionális és helyi hatóságoknak, gazdasági és szociális partnereknek, valamint a civil társadalmat képviselő számtalan szervezetnek – aktív szerepet kell játszaniuk és szorosan be kell kapcsolódniuk a teljes programciklus, azaz az előkészítés, a megvalósítás, a nyomon követés és az értékelés során.

A partnerségből sok haszon és hozzáadott érték származhat, az erősebb elkötelezettségtől és a szélesebb szakértelemtől kezdve a nagyobb átláthatóságig és a hatékonyabb politikai döntéshozatalig. A tapasztalatok azt mutatják azonban, hogy nagy különbségek mutatkoznak az EU-ban a partnerségi elv alkalmazását illetően a nemzeti intézményi berendezkedés és a politikai kultúra függvényében. A partnerségi elv hatékonysága a partnerek azon technikai képességeitől is függ, hogy mennyire tudnak lényegileg hozzájárulni a folyamathoz, ami felveti a kapacitásépítés kérdését.

Ezen dokumentum célja, hogy előmozdítsa a vitát az európai magatartási kódex jövőbeli tartalmáról. A Bizottság szervezetektől és egyénektől egyaránt várja véleményeiket és javaslataikat, melyek az empl-eccp@ec.europa.eu címre küldhetők el.

Mik a javasolt stratégiai keret elemei?

A dokumentum megvizsgálja a kiválasztandó partnerek lehetséges körét. Az EU-tagállamoknak nemzeti szinten azonosítaniuk kell a közös stratégiai kerethez tartozó alapok (ún. KSK-alapok) érintetteit, a partnerség ösztönzőit, jogi és adminisztratív akadályait, valamint esetleg ezen akadályok kezelésének lehetséges módszereit.

A Bizottság arra vonatkozóan is javasol módszereket, hogy miként lehet partnereket bevonni az alapok irányításának különböző szakaszaiba, a monitoringbizottságokban való részvételüktől a tényleges projektekbe való bevonásukon keresztül a programok értékeléséig. Ezenkívül számos példát hoz bevált gyakorlatokra, amelyek illusztrálják, hogy miként működnek már ma is sikeres partnerségek több országban.

Végezetül azt is mérlegeli a dokumentum, hogy a nemzeti hatóságok miként tudnának szükség esetén hozzájárulni a partnereik kapacitásépítéséhez, különösen kisebb szervezetek esetén, illetve hogy miként biztosítható a tapasztalatok és a legjobb gyakorlatok folyamatos cseréje ezen a területen.

Mik a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan ennek értelmében javasolt szabályok?

A Bizottság 2011 októberében javaslatot tett azokra a szabályokra, amelyek meghatározzák a közös stratégiai kerethez tartozó európai uniós alapok, köztük az ESZA működését a 2014 és 2020 közötti időszakban.

A közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) tervezetének 5. cikke

(1) A partnerségi szerződés illetve az egyes programok érdekében a tagállam partnerséget szervez az alábbi partnerekkel:
(a) illetékes regionális, helyi, városi és más hatóságok;
(b) gazdasági és társadalmi partnerek; valamint
(c) a civil társadalmat képviselő testületek, beleértve a környezetvédelmi partnereket, civil szervezeteket, és az egyenlőséget és megkülönböztetésmentességet propagáló szervezeteket.
(2) A többszintű kormányzás megközelítésének megfelelően a tagállamok bevonják a partnereket a partnerségi szerződés és az elért eredményekről szóló jelentések előkészítésébe és a programok előkészítésébe, végrehajtásába, figyelemmel kísérésébe és értékelésébe. A partnerek részt vesznek a programok monitoringbizottságaiban.
(3) A 140. cikknek megfelelően a Bizottság jogosultsággal rendelkezik felhatalmazáson alapuló aktusok elfogadására az európai magatartási kódex elkészítése céljából, amely meghatározza a partnerség megvalósítása támogatásának és az információk, tapasztalatok, eredmények és helyes gyakorlatok tagállamok közötti megosztásának célkitűzéseit és kritériumait.
(4) Mindegyik KSK-alap esetében a Bizottság legalább évente egy alkalommal tanácskozik a partnereket uniós szinten képviselő szervezetekkel a KSK-alapokból származó támogatás megvalósulásáról.1

1Az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról (ETHA-ról) szóló rendelet 90. cikke alapján erre a konzultációra a programozási időszak alatt legalább kétszer kerül sor az ETHA vonatkozásában.

Ezen túlmenően a közös rendelkezésekről szóló rendelet olyan rendelkezéseket is tartalmaz – például a monitoring, a jelentéstétel és az értékelés kérdéseiben –, amelyek közvetlenül vonatkoznak a partnerségre vagy kapcsolódnak ehhez az alapelvhez.