Miről is van szó?

2016 júniusában az Európai Bizottság közleményt fogadott el az erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódás megelőzésének támogatásáról. A közlemény felvázolja, hogy milyen intézkedésekre van szükség hét olyan, jól körülhatárolható területen, ahol az uniós szintű együttműködés többletértéket hozhat létre. E területek közé tartozik mindenekelőtt az oktatás, a képzés és az ifjúságügy.

A közlemény iránymutatással szolgál a polgári szerepvállalásnak, valamint közös értékeinknek – a szabadságnak, a toleranciának és a megkülönböztetésmentességnek – az oktatás által történő előmozdításáról szóló, az európai oktatásügyi miniszterek és Navracsics Tibor európai biztos által 2015-ben elfogadott párizsi nyilatkozatban rögzített feladatok utókövetéséhez.

A párizsi nyilatkozat hangsúlyozza: mozgósítani kell az oktatási ágazat szereplőit, hogy fokozottan elősegítsék a társadalmi befogadás és az alapvető értékek térnyerését. A nyilatkozat meghatározza a tagállami, illetve helyi szinten megvalósítandó konkrét célkitűzéseket, és az uniós szintű együttműködés tekintetében négy átfogó prioritást jelöl ki:

  • a demokratikus értékek és alapvető jogok, a társadalmi befogadás, a megkülönböztetésmentesség és az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása révén biztosítani kell, hogy a fiatalok megfelelő szociális, polgári és interkulturális kompetenciákra tegyenek szert;
  • ösztönözni kell a kritikus gondolkodást és javítani kell a médiaműveltséget, különös tekintettel az internet és a közösségi média használatára, kialakítva az emberekben azt a képességet, hogy elutasítsák a diszkriminációt és ellenálljanak az indoktrinációnak;
  • nagyobb hangsúlyt kell helyezni a hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok oktatására, biztosítva, hogy oktatási és képzési rendszereink ki tudják elégíteni sajátos igényeiket; valamint
  • elő kell mozdítani a kultúrák közötti párbeszédet a tanulás valamennyi formája révén, az egyéb releváns szakpolitikákkal és szereplőkkel együttműködve.

A megvalósítás módja

A párizsi nyilatkozatot követő intézkedések meghozatala kiemelten fontos célt jelent a tagállamok Bizottság által támogatott együttműködésében az oktatás és a képzés („Oktatás és képzés 2020” stratégiai keretrendszer) és az ifjúságügy terén. Ezzel kapcsolatban az „Oktatás és képzés 2020” közös jelentés és a 2015. évi uniós ifjúságügyi jelentés nyújt útmutatást.

2016 májusában magas szintű kollokvium került megrendezésre arról, hogy a radikalizálódás megelőzése érdekében hogyan lehet előmozdítani a társadalmi befogadást és az alapvető értékek térnyerését az oktatás révén. A kollokvium házigazdája Navracsics Tibor európai biztos volt.

Ezen túlmenően a Tanács 2017. február 17-én következtetéseket fogadott el a mindenkire kiterjedő magas színvonalú oktatás megvalósítását célzó inkluzív diverzitásról.

A társaktól való tanulás és a bevált módszerek cseréje elengedhetetlen az Oktatás és képzés 2020 keretrendszer végrehajtása és az ifjúságszakmai szervezetekkel való együttműködés során, és fontos eleme a párizsi nyilatkozatban kitűzött feladatok teljesítésének is. E célból létrejött az alábbi két, a fő érdekelt feleket tömörítő munkacsoport:

A párizsi nyilatkozatban kitűzött célok teljesítésének elősegítése érdekében az Erasmus+ program finanszírozást nyújt határokon átívelő együttműködési projektekhez:

  • 2016-ban az Erasmus+ programból több mint 400 millió euró fordítható tagállamközi partnerségek céljaira. Ez a pénzügyi keret az innovatív szakpolitikai közelítésmódokat és az alulról szerveződő, gyakorlati kezdeményezéseket hivatott elősegíteni. E finanszírozás keretében elsőbbséget élveznek azok a projektek, amelyek a párizsi nyilatkozatban kitűzött célok megvalósítására irányulnak;
  • rendelkezésre áll egy 13 millió eurós külön keretösszeg, amely az alulról kezdeményezett bevált módszerek terjesztésére és fejlesztésére szolgál;
  • a Bizottság 2017-re vonatkozó tervei között szerepel, hogy az Erasmus+ program keretébe illeszkedő rendes és célirányos intézkedések révén további támogatást nyújt a párizsi nyilatkozat végrehajtásához.

A párizsi nyilatkozatban meghatározott feladatok teljesítésére irányuló intézkedések utókövetése keretében a kutatási eredményeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal szintén elsődleges jelentőségű, és a következő intézkedésekre épül:

2013 óta működik „Az emberi jogok és a demokrácia a gyakorlatban” elnevezésű közös program, amelyet a Bizottság és az Európa Tanács együtt hajt végre. A program célja, hogy összegyűjtse és terjessze az állampolgári ismeretek oktatásával kapcsolatos információkat, és kifejlesszen olyan gyakorlati eszközöket – pl. tanterveket és oktatóanyagokat –, amelyek támogatják a programban részt vevő országokat az állampolgári ismeretek és az emberi jogok oktatásának előmozdításában. 2016-ban a program kiegészült, és támogatja a demokratikus kultúrát erősítő kompetenciák referenciakeretének kísérleti bevezetését is. Ezt a referenciakeretet az Európa Tanács dolgozta ki 2016 áprilisában.

A társadalmi befogadásnak és a polgári szerepvállalásnak a formális és a nem formális tanulás keretében történő előmozdítására fektetett hangsúly egyben azt is jelenti, hogy kiemelt figyelmet kell szentelni a veszélyeztetett csoportokba tartozó, illetve a hátrányos társadalmi-gazdasági helyzetű személyek, köztük a roma, a migráns hátterű, valamint a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű vagy interszexuális és a sajátos nevelési igényű tanulók felkarolásának.

Mi lesz a következő lépés?

A polgári szerepvállalásnak, valamint a közös értékeknek, így a szabadságnak, a toleranciának és a megkülönböztetésmentességnek az oktatás által történő előmozdításával foglalkozó munkacsoport feladatai között szerepel, hogy 2018 júniusáig készítse el a társadalmi befogadás és az alapvető értékek oktatás révén történő előmozdításának szakpolitikai keretét, valamint hogy online gyűjteményt állítson össze a bevált módszerekről.

Az ifjúságügyi munkacsoport 2016 végéig külön erre a célra ki fog dolgozni egy, az ifjúságsegítőknek és az ifjúsági szervezeteknek útmutatással szolgáló eszköztárat, amely a különböző tagállamok egyedi szükségleteinek megfelelően testre szabható lesz. Az eszköztár példákkal fogja szemléltetni, hogyan lehet idejekorán észlelni a radikalizálódás jeleit; hogyan lehet növelni a fiatalok demokrácia iránti elkötelezettségét; hogyan lehet segíteni nekik abban, hogy tudatosabban használják a médiát, és kritikusan tudjanak gondolkodni, valamint hogy könnyebben meg tudják oldani a konfliktusaikat erőszakmentes módon.

A Bizottság a következő intézkedéseket is támogatja:

  • az iskolák és a pedagógusok részére összeállított, a bevált gyakorlatot példákkal szemléltető, valamint a társadalmi befogadást és a gyengébben teljesítők felzárkóztatását elősegítő kollaboratív módszerek bevezetésére vonatkozó eszközöket bemutató új online európai segédanyagcsomag (European Toolkit for Schools) kibővítése;
  • a tanárokat és az osztálytermeket Európa-szerte összekapcsoló online eTwinning platform bővítése, valamint tanárképzési tanfolyamok szervezése az állampolgári ismeretek oktatásáról az Erasmus+ keretében;
  • hálózat létrehozása a példaképet jelentő emberekkel való közvetlen érintkezés elősegítésére az iskolákban, az ifjúsági kezdeményezések keretében, a sportklubokban és a börtönökben;
  • az Erasmus+ keretébe illeszkedő, a fiatalok közötti, strukturált és jól előkészített webkonferenciákon való vélemény- és eszmecserét lehetővé tevő új „Virtual Exchange” kezdeményezés kísérleti megvalósítása és széles körű bevezetése az interkulturális érzékenység és tolerancia elősegítése céljából;
  • ösztönzők biztosítása felsőoktatási intézményeknek arra, hogy kreditekkel ismerjék el a közérdekű önkéntes tevékenységet, és olyan tanterveket dolgozzanak ki, amelyek a tanulmányok mellett a polgári szerepvállalásnak is helyet adnak;
  • az európai önkéntes szolgálat intézményének megerősítése, melynek eredményeképpen olyan projektek támogatása élvez majd elsőbbséget, amelyek elősegítik a közös értékek térnyerését, a médiaműveltséget és a kritikus gondolkodást;
  • az alulról kezdeményezett ifjúsági projektek fokozott támogatása az Erasmus+ keretében, új szereplők – pl. az önkormányzatok – bevonása révén, ami lehetővé teszi a helyi kezdeményezések kiszélesítését, és azokon alapuló nagy ívű, határokon átívelő partnerségek létrehozását;
  • a sikeres és innovatív projektek támogatása egy új díj, a „Társadalmi befogadás a sport területén” európai díj létrehozása révén.