Miről is van szó?

2016 júniusában az Európai Bizottság közleményt fogadott el az erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódás megelőzésének támogatásáról. A közlemény felvázolja, hogy milyen intézkedésekre van szükség hét olyan, jól körülhatárolható területen, ahol az uniós szintű együttműködés többletértéket nyújthat. Ilyen terület kiváltképp az oktatás, a képzés és az ifjúságügy.

A közlemény iránymutatással szolgál a polgári szerepvállalásnak, valamint közös értékeinknek: a szabadságnak, a toleranciának és a megkülönböztetésmentességnek az oktatás által történő előmozdításáról szóló, az európai oktatásügyi miniszterek és Navracsics Tibor európai biztos által 2015-ben elfogadott párizsi nyilatkozatban pdf rögzített feladatok utókövetéséhez.

A párizsi nyilatkozat hangsúlyozza: mozgósítani kell az oktatási ágazat szereplőit, hogy fokozottan elősegítsék a mások iránti szociális érzékenység és az alapvető értékek térnyerését társadalmainkban. A nyilatkozat meghatározza a tagállami, illetve helyi szinten megvalósítandó célkitűzéseket, és az uniós szintű együttműködés tekintetében négy kiemelt területet rögzít:

  1. a demokratikus értékek és alapvető jogok, a társadalmi befogadás, a megkülönböztetésmentesség és az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása révén biztosítani kell, hogy a fiatalok megfelelő szociális, polgári és interkulturális kompetenciákra tegyenek szert;
  2. meg kell erősíteni a kritikus gondolkodást és a médiaműveltséget, különös tekintettel az internet és a közösségi média használatára, kialakítva bennük az ellenálló képességet a megkülönböztetéssel és az indoktrinációval szemben;
  3. nagyobb hangsúlyt kell helyezni a hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok oktatására, biztosítva az oktatási rendszer alkalmasságát sajátos igényeik kielégítésére; valamint
  4. elő kell mozdítani a kultúrák közötti párbeszédet a tanulás valamennyi formája révén, az egyéb releváns szakpolitikákkal és szereplőkkel együttműködve.

A megvalósítás módja

A párizsi nyilatkozatot követő intézkedések kulcsszerepet játszanak a tagállamok Bizottság által támogatott együttműködésében az oktatás és a képzés („Oktatás és képzés 2020” stratégiai keretrendszer) és az ifjúságügy terén. Ezzel kapcsolatban az „Oktatás és képzés 2020” közös jelentés és a 2015. évi uniós ifjúságügyi jelentés pdf nyújt útmutatást.

2016 májusában magas szintű kollokvium került megrendezésre arról, hogy a radikalizálódás elkerülésének egyik módjaként hogyan lehet előmozdítani a társadalmi befogadást és az alapvető értékek térnyerését az oktatás révén. A kollokvium házigazdája Navracsics Tibor európai biztos volt.

A társaktól való tanulás és a bevált módszerek cseréje elengedhetetlen az Oktatás és képzés 2020 keretrendszer végrehajtása és az ifjúságszakmai szervezetekkel való együttműködés során, és fontos eleme a párizsi nyilatkozatban kitűzött feladatok teljesítésének is. E célból felállt kettő, a fő érdekelt feleket tömörítő munkacsoport:

A párizsi nyilatkozatban kitűzött célok teljesítésének elősegítése érdekében az Erasmus+ program finanszírozást nyújt határokon átívelő együttműködési projektekhez:

  • 2016-ban az Erasmus+ programból több mint 400 millió euró fordítható tagállamközi partnerségek céljaira. Ez a pénzügyi keret az innovatív szakpolitikai közelítésmódokat és az alulról szerveződő, gyakorlati kezdeményezéseket hivatott elősegíteni. E finanszírozás keretében elsőbbséget élveznek azok a projektek, amelyek a párizsi nyilatkozatban kitűzött célok megvalósítására irányulnak;
  • rendelkezésre áll egy 13 millió eurós külön keretösszeg, amely az alulról kezdeményezett bevált módszerek terjesztésére és fejlesztésére szolgál;
  • a Bizottság 2017-re vonatkozó tervei között szerepel, hogy az Erasmus+ program keretébe illeszkedő rendes és célirányos intézkedések révén további támogatást nyújt a párizsi nyilatkozat végrehajtásához.

A párizsi nyilatkozatban meghatározott feladatok teljesítésére irányuló intézkedések utókövetése keretében a kutatási eredményeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal szintén elsődleges jelentőségű, és a következő intézkedésekre épül:

  • az éves Oktatási és Képzési Figyelő bemutatja az európai oktatási és képzési rendszerekben bekövetkezett fejleményeket, többek között hangsúlyt fektetve a társadalmi befogadásra, valamint a szociális és polgári kompetenciákra;
  • az oktatás és képzés társadalmi vetületeivel foglalkozó szakértőket tömörítő NESET hálózat jelentései, köztük az a 2016-ban közzétett jelentés, amelynek témája a tolerancia, a sokszínűség iránti tisztelet és a polgári felelősségvállalás pdf;
  • a Bizottság, azon belül is az Eurydice hálózat által 2016 márciusában kiadott tájékoztató füzet pdf azokról a fő szakpolitikai intézkedésekről, amelyeket a tagállamok hoztak a párizsi nyilatkozat elfogadása óta. Az Eurydice jelenleg dolgozik egy tanulmányon, amelyben körképet kíván adni az állampolgári ismeretek oktatásának helyzetéről Európa-szerte. A 2017-re elkészülő tanulmány részletesen bemutatja majd ennek az oktatási részterületnek a szerkezetét, tartalmát és gyakorlati aspektusait az egyes tagországokban.

2013 óta működik „Az emberi jogok és a demokrácia a gyakorlatban” elnevezésű közös program, amelyet a Bizottság és az Európa Tanács együtt hajt végre. A program célja, hogy összegyűjtse és terjessze az állampolgári ismeretek oktatásával kapcsolatos információkat és kifejlesszen olyan gyakorlati eszközöket – pl. tanterveket és oktatóanyagokat –, amelyek támogatják a programban részt vevő országokat az állampolgári ismeretek és az emberi jogok oktatásának előmozdításában. 2016-tól a program kiegészül, és a jövőben támogatni fogja a demokratikus kultúrát erősítő kompetenciák referenciakeretének kísérleti bevezetését. Ezt a referenciakeretet az Európa Tanács dolgozta ki 2016 áprilisában.

A társadalmi befogadásnak és a polgári szerepvállalásnak a formális és a nem formális tanulás keretében történő előmozdítására fektetett hangsúly egyben azt is jelenti, hogy kiemelt figyelmet kell szentelni a hátrányos társadalmi-gazdasági helyzetű, köztük a roma, a migráns hátterű, valamint a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű vagy interszexuális pdf és a sajátos nevelési igényű tanulók felkarolásának.

  • A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere, mely 2011-ben jött létre, és amelyet 2013-ban a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről szóló tanácsi ajánlás is jóváhagyott, a munkaerő-piaci hozzáférés, a lakhatás és az egészségügy mellett az oktatást jelöli meg a négy szakpolitikai kulcsterület egyikeként.
  • A 2011-ben életbe léptetett ROMED programot a Bizottság az Európa Tanáccsal közösen működteti. E program képzést nyújt roma közvetítőknek és segít a roma közösségeknek abban, hogy megfelelő érdekérvényesítési eszközökkel rendelkezzenek a helyi önkormányzatokkal való kapcsolattartás és az őket érintő döntéshozatali folyamat során.
  • A szakosodott uniós ügynökségekkel, mint például az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével, a sajátos nevelési igényű tanulókért és az inkluzív oktatásért munkálkodó EASNIE európai ügynökséggel és a nemzetközi szervezetekkel fenntartott tartós együttműködés kulcsfontosságú ezen a területen.

Mi lesz a következő lépés?

A polgári szerepvállalásnak, valamint a közös értékeknek, így a szabadságnak, a toleranciának és a megkülönböztetésmentességnek az oktatás által történő előmozdításával foglalkozó munkacsoport feladatai között szerepel, hogy 2018 júniusáig készítse el a társadalmi befogadás és az alapvető értékek oktatás révén történő előmozdításának szakpolitikai keretét, valamint állítson össze egy online gyűjteményt a bevált módszerekről.

Az ifjúságügyi munkacsoport 2016 végéig külön erre a célra ki fog dolgozni egy, az ifjúságsegítőknek és az ifjúsági szervezeteknek útmutatással szolgáló eszköztárat, amely a különböző tagállamok egyedi szükségleteinek megfelelően testre szabható. Az eszköztár példákkal fogja szemléltetni, hogyan lehet idejekorán észlelni a radikalizálódás jeleit; hogyan lehet növelni a fiatalok demokrácia iránti elkötelezettségét; hogyan lehet segíteni nekik abban, hogy jobban át tudják látni a média által közvetített üzeneteket és kritikusan tudjanak gondolkodni, valamint hogy könnyebben meg tudják oldani a konfliktusaikat erőszakmentes módon.

A Bizottság a következő intézkedéseket is támogatja:

  • az iskolák és a pedagógusok részére összeállított, a bevált gyakorlatot példákkal szemléltető, valamint a társadalmi befogadást és a gyengébben teljesítők felzárkóztatását elősegítő kollaboratív módszerek bevezetésére vonatkozó eszközöket bemutató új online európai segédanyagcsomag (European Toolkit for Schools) kibővítése;
  • a tanárokat és az osztálytermeket Európa-szerte összekapcsoló online eTwinning platform bővítése, valamint tanárképzési tanfolyamok szervezése az állampolgári ismeretek oktatásáról az Erasmus+ keretében;
  • hálózat létrehozása a pozitív magatartási mintákkal való közvetlen érintkezés elősegítésére az iskolákban, az ifjúsági kezdeményezések keretében, a sportklubokban és a börtönökben;
  • az Erasmus+ keretébe illeszkedő, a fiatalok közötti, strukturált és jól előkészített webkonferenciákon való vélemény- és eszmecserét lehetővé tevő új „Virtual Exchange” kezdeményezés kísérleti megvalósítása és széles körű bevezetése az interkulturális érzékenység és tolerancia elősegítése céljából;
  • ösztönzők biztosítása felsőoktatási intézményeknek arra, hogy kreditekkel ismerjék el a közérdekű önkéntes tevékenységet és olyan tanterveket dolgozzanak ki, amelyek a tanulmányok mellett a polgári szerepvállalásnak is helyet adnak;
  • az európai önkéntes szolgálat intézményének megerősítése, melynek eredményeképpen olyan projektek támogatása élvez elsőbbséget, amelyek elősegítik a közös értékek térnyerését, a médiaműveltséget és a kritikus gondolkodást;
  • az alulról kezdeményezett ifjúsági projektek fokozott támogatása az Erasmus+ keretében, új szereplők – pl. az önkormányzatok – bevonása révén, ami lehetővé teszi a helyi kezdeményezések szélesebb alapokra helyezését, és azokon alapuló nagy ívű, határokon átívelő partnerségek létrehozását;
  • a sikeres és innovatív projektek támogatása egy új díj, a „Társadalmi befogadás a sport területén” európai díj létrehozása révén.