Navigációs útvonal

Kutatási eredményeken alapuló oktatási és képzési szakpolitikák

Miről is van szó?

A szilárd tudományos alapok és a megbízható elemzések elengedhetetlenül fontosak ahhoz, hogy a szükséges ismeretek birtokában kerüljön sor szakpolitikai párbeszédre és fejlesztőmunkára.

Annak érdekében, hogy ez a szempont megfelelően érvényesüljön a stratégiai keretrendszerben foglaltak végrehajtása során, az Európai Bizottság egy sor információforrást felhasznál, köztük alapmutatókat, fontos referenciaértékeket, tanulmányokat, nemzetközi felméréseket és másodlagos elemzéseket.

Az európai teljesítménymérő referenciaértékek a 2020-ig elérendő teljesítményszinteket jelzik az alábbi területeken:

  • iskolai lemorzsolódás,
  • felsőfokú iskolai végzettség,
  • alapkészségek,
  • koragyermekkori nevelés,
  • egész életen át tartó tanulás,
  • átmenet a tanulás és a munka világa között,
  • országok közötti mobilitás.

Egy sor olyan szakpolitikai területen, melynek vonatkozásában eddig még nem került sor referenciaértékek meghatározására, alapmutatók segítségével folyik az előrehaladás nyomon követése. Példaként említhetők a következő területek: nyelvtanulás, felnőttkori tanulás, tanárképzés, beruházás az oktatásba és a képzésbe, információs és kommunikációs technológiák az oktatásban, vállalkozásoktatás és szakképzés.

Mit tesz az ügyben a Bizottság?

Az évente közzétett Oktatási és Képzési Figyelő áttekintést ad arról, milyen előrelépés történt az „Oktatás és képzés 2020” stratégiai keretrendszerben meghatározott referenciaértékek és alapmutatók, köztük az Európa 2020 stratégiában rögzített, oktatással és képzéssel kapcsolatos kiemelt célok teljesítése tekintetében. A jelentés bemutatja, milyen fejlődésen mennek keresztül az oktatási és a képzési rendszerek Európa-szerte. A jelentés legutóbbi kiadásához online vizualizációs eszköz és 28 egyedi országjelentés is tartozik.

Az uniós tagországokkal az új és a közeljövőben felmerülő témákról folytatott szakpolitikai párbeszéd előmozdítása érdekében az Európai Bizottság felméréseket is készít, és olyan elemzésekre, előrejelzésekre és rendszerszintű információkra támaszkodik, melyek saját szervezeti egységeitől, illetve más szervezetektől és ügynökségektől származnak.

Az Európai Bizottság az Eurydice hálózattal, az Európai Szakképzésfejlesztési Központtal (Cedefop) és a Közös Kutatóközponttal is együttműködik, hogy elmélyítse oktatási és képzési rendszerekkel kapcsolatos ismereteit.

Milyen lépésekre került sor eddig?

Az Európai Bizottság és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) együttműködési megállapodást írt alá az oktatás és a készségfejlesztés témájában, melyben a két fél a nemzetközi felméréseket jelölte meg a közös érdeklődésre számot tartó legfontosabb területek egyikeként. 2013-ban az Európai Bizottság és az OECD közösen publikálta két készségfelmérésa nemzetközi tanulói teljesítménymérés (PISA-felmérés) és a felnőttek készségeit vizsgáló program (PIACC-felmérés)eredményeit.

Az OECD-vel kialakított együttműködés a készségstratégiákkal, a vállalkozói intézményekkel és az iskolarendszerek hatékonyságával kapcsolatos kérdéskörökre is kiterjed.

2015 júniusában a következő két átfogó, a tanárokról és az oktatási módszerekről szóló kutatási jelentés együttes megjelentetésére került sor: az Európai Bizottság/EACEA/Eurydice jelentése A tanári hivatás Európában – Módszerek, benyomások és szakpolitikák címmel látott napvilágot, míg az Európai Bizottság/JRC-CRELL Az európai általános és középiskolákban alkalmazott módszerek – Az oktatási rendszerben elvégzett átfogó felmérések alapján levont következtetések címmel tette közzé jelentését.

A fenti két jelentés alapján az Európai Bizottság szakpolitikai dokumentumotpdf(462 kB) Az előző linken elérhető szöveg fordításai  adott ki, melyben összefoglalja a tanári hivatás tárgyában a közelmúltban végzett európai szintű kutatások főbb megállapításait és a várható következményeket.

Melyek a soron következő lépések?
 

How can we help?