Navigációs útvonal

Oktatás és képzés a növekedés és a foglalkoztatás szolgálatában

Miről is van szó?

Az oktatás és a képzés elengedhetetlenül fontos szerepet játszik a gazdasági és a társadalmi fejlődésben. Kiemelt jelentőséggel bír ezen belül is azoknak a készségeknek és ismereteknek a közvetítése, amelyek iránt kereslet mutatkozik a munkaerőpiacon. Az Európai Unió ezért az Európa 2020 stratégia keretében és a gazdasági válságra válaszul célként határozta meg, hogy 2020-ra az iskolákból lemorzsolódó tanulók arányát 10% alá kell csökkenteni, a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok arányát pedig legalább 40%-ra kell növelni.

Miért van erre szükség?

Korunkban a globalizált és tudásalapú gazdaság kiépülésének vagyunk a tanúi. Ebből következik, hogy Európánakmagasan képzett munkavállalókravan szüksége ahhoz, hogy a termelékenység, a minőség és az innováció terén meg tudja állni a helyét a nemzetközi versenyben.

A legfrissebb kutatási eredmények azonban arra engednek következtetni, hogy a munkaképes korú uniós lakosság mintegy 20%-a alacsony fokon tud csak írni, olvasni, illetve számolni. Ez súlyosbítja a strukturális munkaerőhiányt, vagyis azt a problémát, hogy az emberek által elsajátított készségek egyre kevésbé felelnek meg a munkaerőpiacon keresett munkavállalói készségeknek. Az alapkészségek hiányos volta és a strukturális munkaerőhiány munkanélküliséget generál, és visszafogja a gazdasági növekedést.

Az oktatás és a képzés ösztönzi az önmegvalósítást és a tevékeny társadalmi szerepvállalást, továbbá előmozdítja a méltányosságot, valamint a társadalmi befogadást és kohéziót, ezért jelentőségük messze túlmutat a gazdasági szempontokon.

Ki mit tesz a helyzet javítása érdekében?

Oktatási és képzési rendszereik kialakításáért és működtetéséért az uniós országok felelősek. Az Európai Unióra a tekintetben hárul lényegi szerep, hogy a nemzeti oktatási rendszerek fejlesztésére és korszerűsítésére irányuló tagállami erőfeszítéseket támogassa és kiteljesítse.

Az uniós szinten végzett közös munka célkitűzéseit, eszközrendszerét és megvalósítási módját a 2020-ig tartó időszakra szóló, Oktatás és képzés 2020 elnevezésű stratégiai keretrendszer határozza meg.

A keretrendszer azt is rögzíti, mely területek bírnak kiemelt jelentőséggel. Az ezeken a területeken végrehajtandó feladatok megtervezése hároméves munkaciklusokra tagolódik.

Az előrehaladás nyomon követése mutatók és teljesítménymérő referenciaértékek segítségével történik. Ezeknek az eszközöknek a használata a kutatási eredményeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalt és a kihívások azonosítását hivatott elősegíteni.

Az Európa 2020 stratégia keretében az EU minden évben egyedi iránymutatással szolgál az egyes uniós országok számára a prioritást jelentő reformok témájában (ezek az ún. országspecifikus ajánlások).

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

Az „Oktatás és képzés 2020” stratégiai keretrendszerben foglaltak sikeres végrehajtása érdekében az Európai Unió a munka során munkacsoportokra támaszkodik, melyek a tagállamok által kijelölt szakértőkből, valamint a legfontosabb érdekelt felekből állnak. Ez a munka részét képezi az ún. nyitott koordinációs módszer keretében megvalósuló, szélesebb körben folytatott együttműködésnek, mely az egymástól való tanulást, a bevált módszerek átadását és átvételét, a tagállami reformok előmozdítását, valamint uniós szintű eszközök kifejlesztését szolgálja.

Az EU országelemzéseket is készít, hogy segítse a tagországokat oktatási és képzési politikájuk kifejlesztésében. Az elemzések az uniós, tagállami és regionális szinten jelentkező kihívások kezelését hivatottak megkönnyíteni. Céljuk, hogy előmozdítsák az egymástól való tanulást, a bevált módszerek átadását és átvételét, a beruházási igények feltérképezését és az elért előrehaladás felmérését.

Az EU azért is sokat tesz, hogy konzultációs és együttműködési tevékenységekre kerüljön sor az érdekelt felekkel – köztük az oktatási szolgáltatókkal, a civil társadalommal, a vállalkozásokkal és a szociális partnerek szervezeteivel. Az európai oktatási, képzési és ifjúsági fórum éves rendszerességgel lehetőséget biztosít az oktatás, a képzés és az ifjúságpolitika terén tevékeny érdekelt felek számára, hogy véleményt cseréljenek egymással.

Melyek a soron következő lépések?

2014 és 2020 között az uniós országok kamatoztathatják az Erasmus+ program és az európai strukturális és beruházási alapok által kínált finanszírozási lehetőségeket, és a források segítségével javíthatják oktatási és képzési rendszereik teljesítményét.