Miről is van szó?

A Bizottság 2018 januárjában digitális oktatási cselekvési tervet fogadott el, mely 11 kezdeményezést foglal magában a technológiahasználat és a digitális készségek iskolai fejlesztésének támogatása érdekében.

A cselekvési tervvel együtt a Bizottság szolgálati munkadokumentumot is elfogadott, amelyben részletezi a digitális oktatással kapcsolatos közelítésmódját. 

A cselekvési terv három prioritás köré csoportosuló intézkedésekből áll, melyek segíteni hivatottak az uniós tagállamoknak abban, hogy megbirkózzanak a digitális korban az oktatás előtt álló kihívásokkal, és élni tudjanak az ezen a területen kínálkozó lehetőségekkel. A három prioritás:

1. prioritás: A digitális technológiák jobb kiaknázása az oktatás és a tanulás terén

Intézkedések:

1. Nagy kapacitású széles sávú internet-csatlakozás biztosítása valamennyi iskolában (ideértve utalványrendszer bevezetését a hátrányos helyzetű területeken), ezáltal pedig az internet-hozzáférés terén fennálló különbségek mérséklése.
2. Az általános és a szakképző iskolák digitális felkészültségének támogatása, egyrészt a digitális kapacitásuk növelése révén, másrészt az új SELFIE önértékelési eszköz hatókörének kiterjesztésével, hogy az 2019 végére egymillió tanár, oktató és tanuló számára váljon hozzáférhetővé.
3. Keretrendszer létrehozása digitálisan tanúsított képesítések kiadásához és digitális úton szerzett készségek érvényesítéséhez. Ez a keretrendszer összhangban fog állni az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszerével (EKKR), valamint a készségek, kompetenciák, képesítések és foglalkozások európai osztályozásával (ESCO).

2. prioritás: Digitális kompetenciák és készségek fejlesztése

Intézkedések:

1. Európai szintű platform létrehozása a digitális felsőoktatás számára. A platform online tanulási lehetőséget, vegyes mobilitást és virtuális egyetemeket fog biztosítani, és lehetővé teszi majd a felsőoktatási intézmények közötti tapasztalatcserét.
2. Tanfolyamok a nyílt tudományokkal kapcsolatos folyamatos szakmai fejlődés céljából diákok, kutatók és oktatók számára.
3. Az európai programozás hetének népszerűsítése még több európai iskola körében.
4. Uniós figyelemfelkeltő kampány indítása az online biztonság, a kiberhigiénia és a médiaműveltség témájában; oktatási program kidolgozása a kiberbiztonsággal kapcsolatban.
5. A nők digitális kompetenciáinak és vállalkozókészségének fejlesztése a felsőoktatási hallgatók körében, az iparral és a civil társadalommal partnerségben.

3. prioritás: Az oktatás javítása jobb adatelemzésekre és előrejelzésekre támaszkodva

Intézkedések:

1. Referenciatanulmány készítése arról, hogy az információs és kommunikációs technológiákat jellemzően hogyan használják az oktatásban (pl. infrastruktúrák és eszközök rendelkezésre állása, használata, és a digitális készségek szintjei).
2. Kísérleti projektek készítése a mesterséges intelligencia és a tanuláselemzés területén.
3. Stratégiai előrejelzés a digitális átalakulás azon fő tendenciáiról, amelyek a jövőben érinthetik az oktatási rendszereket. 

Miért van minderre szükség?

A digitális kompetenciák sürgős fejlesztésére van szükség Európában, és fel kell gyorsítani a technológiák térnyerését az oktatásban, ugyanis:

  • az uniós munkavállalók 37%-a csekély digitális készségekkel rendelkezik, vagy egyáltalán nincsenek is ilyen készségei;
  • a gyerekeknek csak a fele jár olyan iskolába, amelynek magas színvonalú digitális eszközei vannak;
  • csak 20–25%-ukat oktatja olyan tanár, aki magabiztosan használja a technológiákat a tanítás során;
  • az EU-beli általános és középiskolák 18 %-a nem rendelkezik széles sávú internetkapcsolattal.

Forrás: A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI)

Milyen lépésekre került sor eddig?

A cselekvési terv végrehajtása

A cselekvési terv 11 olyan intézkedést rögzít, amelyet a Bizottság – a tagállamokkal, az érdekelt felekkel és a társadalommal együttműködve – 2020 végéig foganatosít. Ezt az oldalt folyamatosan frissítjük, hogy beszámoljunk az egyes intézkedések meghozataláról és további sorsáról. 

A digitális kompetencia meghatározása

A digitális oktatási cselekvési terv elfogadásának napján az EU ajánlást fogadott el arról is, hogy frissíteni kell a kulcskompetenciák 2006. évi keretét. A digitális kompetencia (más szóval: digitális készség) definícióját kibővítette és átdolgozta, hogy jobban tükrözze a digitális technológia munkában és társadalomban tetten érhető változásait. Az új fogalommeghatározás összhangban áll a Lakossági Digitális Kompetenciakerettel is:

2018. évi definíció 

A digitális kompetencia a digitális technológiák magabiztos, átgondolt és felelősségteljes használatát jelenti a tanulás, a munka és a társadalomban való részvétel során. Idetartozik az információ- és adatkezelés terén való jártasság, a kommunikáció és az együttműködés, a digitális tartalmak előállítása (ideértve a programozást is), a biztonság (ideértve a digitális jólétet és a kiberbiztonsággal kapcsolatos kompetenciákat is), valamint a problémamegoldási képesség.

2006. évi definíció 

A digitális kompetencia magában foglalja az információs társadalmi technológiák (IST) magabiztos és átgondolt használatát a munka, a szabadidő és a kommunikáció során. Ez az IKT terén meglévő alapvető készségeken alapul: számítógép használata információ visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje céljából, valamint a kommunikáció és az együttműködő hálózatokban való részvétel céljából az interneten keresztül.

Szakpolitikai együttműködés

A Bizottság a digitális oktatás témájában szorosan együttműködik a tagállamok oktatásügyi minisztériumaival és az oktatásban érdekelt más szereplőkkel. Célja, hogy elősegítse a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjét és olyan gyakorlati eszközök kidolgozását, amelyek támogatják a digitális kor kívánalmainak megfelelő tanulást. Ez az együttműködés a digitális készségekkel és kompetenciákkal foglalkozó munkacsoporton belül valósul meg, amely rendszeresen ülésezik Brüsszelben és a tagállamokban.

További információk a munkacsoportról

A digitális készségek és kompetenciák keretrendszerei

A Bizottság a tagállamokkal egyeztetve több keretrendszert dolgozott ki annak érdekében, hogy segítse a szakpolitikai döntéshozókat, a tanulókat és a szervezeteket a digitális készségek és felkészültség felmérésében. Külön keretrendszert fejlesztett ki a lakosság, illetve a szervezetek számára, legutóbb pedig kidolgozta az oktatóknak szánt keretet is. 

Digitális kompetenciakeret a lakosság számára

A 2013-ban közzétett Lakossági Digitális Kompetenciakeret azokat a széles körű digitális készségeket és kompetenciákat nevezi meg (5 területen összesen 21 kompetenciát), amelyekkel valamennyi tanulónak rendelkeznie kell. A keret azóta hivatkozásul szolgál számos, digitális kompetenciákkal kapcsolatos európai és tagállami kezdeményezéshez. A keret 2016-ban frissült.

Digitális kompetenciakeret az oktatók számára

A 2017-ben közzétett Oktatói Digitális Kompetenciakeret az oktatóktól elvárt digitális kompetenciákat sorolja föl az oktatás szintjétől és kontextusától függetlenül (koragyermekkori nevelés, felsőoktatás, felnőttképzés, szakképzés, sajátos nevelési igényű tanulók oktatása, nem formális tanulás). 

Digitális kompetenciakeret az oktatási szervezetek számára

A 2015-ben közzétett keret célja, hogy a szervezetek fel tudják mérni, mekkora előrehaladást tettek a digitális tanítás és a digitális pedagógiai módszerek bevezetésének irányába, és hogy segítsen a politikai döntéshozóknak azoknak a szakpolitikai intézkedéseknek a kidolgozásában, végrehajtásában és értékelésében, amelyek elősegítik a digitális technológiák térnyerését és hatékony kiaknázását a tanulásban. A keret szolgált alapul a SELFIE önértékelési eszközhöz, amelyet jelenleg Európa-szerte egyre több iskola használ.

Kutatás

A Bizottság pénzforrásokkal segíti azokat a kutatási projekteket, melyek homlokterében a digitális készségek és kompetenciák állnak, illetve amelyek annak feltérképezésére irányulnak, hogy az oktatási intézmények milyen mértékben tudják kiaknázni az innovációban és az új technológiákban rejlő lehetőségeket. A Bizottság Közös Kutatóközpontja rendszeresen tesz közzé kutatási jelentéseket és tanulmányokat.

A közelmúltban végzett tanulmányok között említhetők például az alábbiak:

Projektfinanszírozás

Az Erasmus+ program csereprogramokat finanszíroz a tanárok digitális készségeinek fejlesztése céljából, valamint olyan projekteket is támogat, amelyek a technológia tantermi használatának lehetőségeit térképezik föl és fejlesztik tovább. Az Erasmus+ továbbá új digitális pedagógiai módszerek és oktatási erőforrások létrehozását és népszerűsítését is támogatja.

Finanszírozási lehetőségek az Erasmus+ keretében

Az európai strukturális és beruházási alapok elősegítik, hogy az oktatási intézmények internetkapcsolatra fizessenek elő és eszközöket vásároljanak, valamint hogy a fiatalok és a felnőttek képzés keretében fejlesszék készségeiket.

Bővebben a strukturális alapok szerepéről a digitális készségek térnyerésében

 

További információk