Navigációs útvonal

Alapkészségek

Miről is van szó?

Az Európa 2020, az EU átfogó növekedési stratégiája arra irányul, hogy ösztönözze az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést. A stratégia megvalósítása szempontjából kulcsfontosságú az ún. alapkészségek – az írni és olvasni tudás, a számolási készség, valamint a tudományos és műszaki ismeretek – fejlesztése.

Miért van erre szükség?

Az írni és olvasni tudás, a számolási készség, valamint a tudományos és műszaki ismeretek alapozzák meg a többi készség és ismeret elsajátítását, ezen túlmenően pedig a munkaerő-piaci elhelyezkedés és a társadalmi befogadás szempontjából is nélkülözhetetlenek. Európában a fiataloknak hozzávetőleg 20%-a nem sajátította el a szükséges alapkészségeket az írni és olvasni tudás, illetve a matematikai, a tudományos és a technikai ismeretek tekintetében.

Ezeknek a készségeknek a jelentőségét tovább növeli az a tény, hogy a digitális forradalom következtében az írás és az olvasás új útjai nyílnak meg előttünk, és egyre változatosabbá válnak a rendelkezésünkre álló információforrások. Azt is szem előtt kell tartani, hogy a szakképzett munkaerő iránti kereslet továbbra is magas a technológia- és kutatásintenzív ágazatokban.

Milyen lépésekre került sor eddig?

2010-ig az európai uniós szinten végzett munka központi törekvése az volt, hogy növekedjen a matematikai, természettudományos és műszaki végzettséggel rendelkező szakemberek, köztük is elsősorban a nők száma. 2010-ben az uniós tagországok miniszterei kidolgozták az alapkészségek terén megvalósítandó európai szakpolitikai együttműködés menetrendjét. A menetrend megvalósításának nyomon követése céljából megalakult a matematikával, természettudományokkal és technológiával foglalkozó tematikus munkacsoport. A csoport a döntéshozóknak hivatott segítséget nyújtani olyan szakpolitikák kifejlesztéséhez, melyek célja, hogy ezeken az oktatási területeken javuljon a tanulmányi eredmények általános szintje és a diákok, különösen a gyenge teljesítményt mutató tanulók hozzáállása.

Létrejött a szövegértési készséggel foglalkozó magas szintű szakértői csoport is, melynek keretében európai egyetemi oktatók és szakpolitikusok azon dolgoznak, hogy feltérképezzék, milyen szövegértési készségekkel rendelkezik a lakosság Európa-szerte, azonosítsák az aktuális szükségleteket és követelményeket, és meghatározzák, milyen módszerek segítségével lehet a leghatékonyabban előrelépést elérni.

Zárójelentésében a szövegértési készséggel foglalkozó magas szintű szakértői csoportpdf(4.26 Mb) Az előző linken elérhető szöveg fordításai  kiemeli, hogy a szövegértés nélkülözhetetlen készség a XXI. században. A dokumentum arra is rámutat, mennyire fontos, hogy a politikusok magukénak érezzék ezt az ügyet, és együttműködést tanúsítsanak annak érdekében, hogy tényleges előrelépést lehessen elérni, és hogy folytatódjon a gazdasági növekedés.

Melyek a soron következő lépések?

2020-ra 15% alá kell csökkenteni azoknak a 15 éves fiataloknak az arányát, akiket az alapkészségek tekintetében a PISA-felmérések a gyengén teljesítők kategóriájába sorolnak. A 2012. évi PISA-felmérések azt mutatták, hogy az európai diákok 22,1%-a teljesített gyengén a matematika, 17,8%-uk az olvasás, 16,6%-uk pedig a természettudományok terén.

Az Európai Bizottság 2014 februárjában létrehozta az írni-olvasni tudás fejlesztését célzó tagállami szervezetek szakpolitikai hálózatát. A hálózat egyebek mellett tájékoztatással, bevált módszerek átadásával és átvételével, valamint kampányok és kezdeményezések szervezésével törekszik arra, hogy elősegítse az európaiak körében az írni-olvasni tudás fejlődését.

 

How can we help?