Miről is van szó?

Az Európai Unió az Erasmus+ és a Horizont 2020 program keretében támogatást biztosít ahhoz, hogy diákok, kutatók és felsőoktatási szakemberek nemzetközi csereprogramokban vehessenek részt, illetve hogy különböző országokban működő felsőoktatási intézmények és állami hatóságok között strukturált együttműködés bontakozzon ki. A cél az, hogy a felsőoktatási szektorban az emberek új lehetőségekhez jutva tagállami határokon átívelő jelleggel tanulni tudjanak egymástól, és együtt tudjanak dolgozni olyan közös projekteken, melyek keretében jó tanulási és tanítási módszerek kifejlesztésére, kiváló színvonalú kutatási tevékenységre és az innováció előmozdítására kerül sor.

Miért van erre szükség?

A felsőoktatás közvetlenül és – a kutatással, illetve az innovációval kialakított kölcsönhatásrendszere révén – közvetve is meghatározó szerepet játszik a személyes és a társadalmi fejlődésben. Alapvető feladat hárul rá a tekintetben is, hogy Európa magasan képzett humántőkével, művelt emberfőkkel rendelkezzen, mert csak így tud munkahelyeket létrehozni, gazdasági növekedést felmutatni és jólétet biztosítani polgárai számára.

A felsőoktatási intézmények rendkívül fontos partnerek a gazdasági növekedés fellendítésére és fenntartására irányuló uniós stratégia megvalósításában. Az Európa 2020 stratégia célként határozta meg, hogy 2020-ra az európai fiatalok 40%-a rendelkezzen felsőfokú iskolai végzettséggel.

A felsőoktatásért – mind a megszervezés, mind a megvalósítás tekintetében – továbbra is a tagállami hatóságok felelősek. Az uniós szintű tevékenységek nemzetközi dimenzióval hivatottak gazdagítani a felsőoktatási ágazatban folyó tanítást, tanulást, kutatást és szakpolitikai munkát.

Mit tesz a Bizottság a felsőoktatás terén?

Az Európai Bizottság szorosan együttműködik a szakpolitikai döntéshozókkal annak érdekében, hogy elősegítse a felsőoktatási politikák továbbfejlesztését az uniós országokban, összhangban az Oktatás és képzés 2020 stratégiával. Az EU megújított felsőoktatási programja, melyet a Bizottság 2017 májusában fogadott el, négy kulcsfontosságú célt határoz meg az európai felsőoktatási együttműködés terén. Ezek a következők:

  1. a készségkereslet és -kínálat közötti jövőbeli eltérések felszámolása és a kiválóság elősegítése a készségfejlesztésben;
  2. befogadó és összekapcsolt felsőoktatási rendszerek kialakítása;
  3. annak biztosítása, hogy a felsőoktatási intézmények hozzájáruljanak az innovációhoz;
  4. hatékony és eredményes felsőoktatási rendszerek támogatása.

Ezeknek a céloknak az elérését megkönnyítendő a Bizottság konkrét intézkedések meghozatalát javasolja uniós szinten, amelyek megvalósításához elsősorban az Erasmus+ és a Horizont 2020 program különböző komponensei biztosítanak támogatást.

A fenti célok teljesülése érdekében az Európai Bizottság olyan eszközöket fejleszt ki és finanszíroz, amelyek elősegítik a mobilitást (európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer, oklevélmelléklet), javítják a készségek és képesítések elismerését, és megkönnyítik a hozzáférést az európai felsőoktatási intézményekkel kapcsolatos információkhoz.

A Bizottság a bolognai folyamatot is támogatja, mely az európai felsőoktatási térség létrehozása céljából az európai felsőoktatási rendszerek reformját hivatott elősegíteni, ezen túlmenően pedig ösztönzi, hogy az országok az Oktatás és képzés 2020 stratégiai keretrendszeren belül a felsőoktatással foglalkozó munkacsoport keretében tapasztalatot cseréljenek egymással a náluk bevált szakpolitikai módszerekről.

Milyen lépésekre került sor eddig?

2017-ben a Bizottság elfogadta az EU megújított felsőoktatási programját, melynek kidolgozása során a szakpolitikusok figyelembe vették a témában 2016-ban lefolytatott nyilvános konzultáció eredményét.

A program aktualizálja és „felülírja” Az európai felsőoktatási rendszerek által az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés terén tett hozzájárulás növelése című közleményt, melyet 2011-ben fogadott el a Bizottság.

Ezen túlmenően támogatja az EU felsőoktatás szakpolitikájának végrehajtását. Ennek eszközét szakpolitikai helyzetelemző tanulmányok készítése, a bevált módszerek átadása és átvétele, valamint egyes pénzügyi eszközök, pl. az Erasmus+ program, a „Horizont 2020” keretprogram, illetve az európai strukturális és beruházási alapok jelentik.

Az európai szemeszter keretében a Bizottság országspecifikus ajánlásokat is kidolgoz az egyes uniós tagországok számára, amelyek felsőoktatással kapcsolatos kérdésekre is kiterjedhetnek.