A nyelvi kompetenciák az európai oktatási térség létrehozására irányuló ambiciózus tervek központi elemét alkotják. Idegen nyelvek ismeretére nem csak külföldi tanulmányok végett vagy az egyre globalizálódó munkaerőpiacokon van szükség. A nyelvtudás új perspektívákkal gazdagíthat minket, és lehetővé teszi, hogy megismerjünk más kultúrákat. Tanulmányok kimutatták azonban, hogy az uniós tagállamok nem haladnak kellő gyorsasággal azon uniós célkitűzés megvalósítása felé, amely szerint biztosítani kell minden európai számára annak lehetőségét, hogy fiatal korától kezdve tanulhasson két idegen nyelvet. Általánosságban elmondható, hogy a tankötelezettség végén a diákok idegennyelv-ismerete gyenge, és hogy az egyes tagállamok között igen nagyok az eltérések. Európán belül egyre nagyobb teret hódít a mobilitás, és soha ennyi harmadik országbeli – és más nyelvet beszélő – gyerek nem tanult térségünkben, mint most. Mindezt szem előtt tartva meg kell vizsgálnunk a felmerülő kihívásokat és a rendelkezésre álló lehetőségeket, hogy a többnyelvűségből valódi tőkét tudjunk kovácsolni az Unióban. 

A javasolt ajánlás célja, hogy:

  • a tankötelezettség végén a diákok meghatározott kompetenciaszinteket érjenek el (az Európa Tanács közös európai nyelvi referenciakeretét alapul véve), és így lendületet kapjon a nyelvtanulás; 
  • a nyelvtanulás inkluzív kereteként megjelenjen a nyelvi tudatosság fogalma az oktatásban és a képzésben, figyelembe véve a tanulók nyelvi kompetenciáinak sokféleségét; 
  • több nyelvtanár tanulhasson külföldön; 
  • a tagállamok újító, inkluzív és többnyelvű pedagógiai módszereket térképezzenek fel és népszerűsítsenek olyan európai eszközök és platformok használatával, mint pl. a School Education Gateway és az eTwinning.