Navigációs útvonal

Uniós ágazati politikák

Az elmúlt évtizedek során egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a piaci ágazatokban olyan egységes versenyfeltételeket és közös játékszabályokat kell kialakítani, melyek a tagállamok beavatkozására is kiterjednek. Erre azért van szükség, mivel felerősödött a nemzetközi munkamegosztás, és mára szinte minden áru és szolgáltatás piaca nemzetközivé vált, vagy valamiféle nemzetközi hatás érvényesül rajta. Európában az EU erre vonatkozóan szabályokat alakít ki, és meghatározza az egységes versenyfeltételeket.

Az Európai Unió a gazdaság valamennyi ágazatában megvalósít szakpolitikai intézkedéseket. A szakpolitikák közül néhány (például a közös agrárpolitika vagy a versenypolitika) az Európai Közösség létrejöttével együtt született. Más területeken, köztük a környezetvédelmi politika vagy a kohéziós politika esetében az Európai Közösség szerepe az idők folyamán alakult ki, amikor a tagállamok közötti szorosabb együttműködés és koordináció jelentősége világosabbá, a nemzetközi begyűrűző hatások pedig nyilvánvalóbbá váltak, ráadásul az egymást követő bővítési fordulók eredményeként megnőttek az egyes országok közötti életszínvonalbeli eltérések. Más területeken – lsd. energiaügy – a felelősség nagy része továbbra is a tagállamoké. Az Európai Tanács először csak 2007-ben fogadott el ún. európai energiapolitikát.

A Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság szerepe


A fenti ágazati területek közül a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság azon szakpolitikák fejlesztésével foglalkozik, amelyek költséghatékonyak, azaz a társadalom számára a lehető legalacsonyabb költséggel járnak, elősegítik a fenntartható fejlődést, és serkentik a gazdasági növekedést és a foglalkoztatást.
A főigazgatóság közgazdasági elemzések összeállításával segíti a szakpolitikai tervezést, és arra ösztönzi a többi főigazgatóságot, hogy törekedjen a piacok működésének javításával, nem pedig az azt hátráltató indokolatlan akadályok felállításával elérni a kívánt eredményeket.
A főigazgatóság tehát azokat a megoldásokat részesíti előnyben, amelyek adott esetben a káros tevékenységek – például a környezetszennyezés – esetén meghatározott büntetést szabnak ki, és a gazdasági szereplőkre bízzák, hogy magatartásukat ennek megfelelően megváltoztatják-e vagy nem. Nem támogatja viszont azokat az „erőszakos” intézkedéseket, amelyek például meghatározott gyártási technikákat írnak elő, vagy konkrétan megszabják az előállítható árufajtákat. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a rugalmasabb, beavatkozásmentes szabályozási eszközök ugyanolyan vagy jobb eredményt hoznak, mint a drasztikus fellépés.

További eszközök

  • Nyomtatható változat 
  • Szövegméret csökkentése 
  • Szövegméret növelése