Egy euró élete

A pénzérmék és a bankjegyek nem örökéletűek. Élettartamuk korlátozott, az adott pénz megtervezésétől és gyártásától a használatáig és végül hulladékká válásáig tart. Ebben a részben elmagyarázzuk, hogy miként irányítják ezt az életciklust, és ki a felelős mindezért.

Euró: egy pénznem, sok forma

Milyen típusú euróérmék és -bankjegyek léteznek, és ki gyártja ezeket?
Nos, az Európai Központi Bank az euróövezet országainak a központi bankjaival együtt dönt arról, hogy mikor nyomtatnak új bankjegyeket.
Az érmék ügyében az országos hatóságok az illetékesek.




ÉRMÉK ÉS ORSZÁGOK
Melyik országhoz tartoznak az egyes euróérme-mintázatok? Gondolkodj gyorsan és reagálj sebesen!

Bankjegyek

Ahogy látni fogod, az azonos értékű euróbankjegyek minden tagállamban egyformán néznek ki.

Tehát egy tízeurós bankjegynek mindig ugyanaz a mintázata függetlenül attól, hogy Spanyolországban, Olaszországban vagy Szlovéniában nyomtatták.

Az euróbankjegyek mintázatáról egy pályázat alapján döntöttek az euró bevezetésének idején. Ha jól megnézed a mintázatukat, láthatod, hogy a rajzok különböző korszakok európai építészeti stílusaira utalnak, többnyire hidakat és ablakokat ábrázolnak.

A bankjegyek ezenkívül több biztonsági elemmel is el vannak látva, hogy ne lehessen őket másolni, azaz hamisítani. Ezek közé a biztonsági elemek közé tartozik például a fémcsík és a hologram.


Érmék

Az euróérmék nem azonosak egész Európában.

Az euróérmék közös oldala

Az euróérmék egyik oldala minden országban egyforma, ezt közös oldalnak hívjuk. Az euró- és a centérmék közös oldala az Európai Unió különböző térképeit ábrázolja.

A másik oldalon eltérő minta szerepel attól függően, hogy melyik ország bocsátotta ki az érmét; ezt nemzeti oldalnak hívjuk.
A nemzeti oldalakon nagyon sokféle különböző mintázat található, de általában egyéb témák mellett az adott ország történelmének, művészetének vagy természetének valamilyen elemét ábrázolják.

Euró: a pénz nyomtatása és verése

Bankjegyek



BANKJEGY-KIRAKÓ
Illeszd össze az euróbankjegyek darabjait!

Az Európai Központi Bank dönt arról, hogy mikor kell újabb bankjegyeket nyomtatni.

Az érmék verésének ügyében az országos hatóságok az illetékesek. Új euróbankjegyeket rendszeresen kell nyomtatni annak érdekében, hogy ki lehessen elégíteni a készpénz iránti növekvő igényt, valamint hogy ki lehessen cserélni a sérült vagy elhasználódott, ezért a forgalomból kivont bankjegyeket. Az euróövezet minden nemzeti bankja kiveszi a részét az új bankjegyek készítéséből. Természetesen az euróbankjegyek – a sorozatszámukat leszámítva – teljesen egyformák, függetlenül attól, hogy melyik nemzeti banknál készültek; csak az érméknek van az egyes országokra jellemző mintázatuk.

2011 decemberében majdnem 15 milliárd bankjegy volt forgalomban több mint 880 milliárd euró értékben.


Érmék

Az egyes euróövezetbeli országok által verhető, szükségleteik kielégítéséhez elegendő érmék mennyiségét az EKB hagyja jóvá. Ezután az egyes országok felelőssége, hogy elkészítsék saját érméiket, amelyek egyik oldalán a nemzeti mintázat található.

Az euróérmék elkészítéséhez először is egy kerek, mintázat nélküli fémdarabot préselnek ki egy fémlemezből. Ezt azután felforrósítják, hogy megpuhuljon, majd az 1, 2, és 5 centes érméket rézzel vonják be. A mintázat nélküli fémdarabokat egy "érmesajtoló gép" két eleme közé helyezik, amelyek rányomják a nyers fémdarab felszínére az euróérme mintázatát. A két különböző színű fémből készülő egy- és kéteurós érméknél a két fémet akkor illesztik össze, amikor a felszínükre préselik a mintázatot. Ezután az érmék készen állnak a használatra. Az érmék előállításának folyamatát "pénzverésnek" hívják.

Mi történik a régi euróbankjegyekkel és -érmékkel?

A bankjegyek és a pénzérmék nem örökéletűek. Megsérülhetnek, elhasználódhatnak vagy elveszhetnek. Ezért a sérült és elhasználódott bankjegyeket és érméket azonosítani kell és ki kell cserélni.

A bankjegyek sokkal gyorsabban használódnak el, mint az érmék, mivel puhább anyagból készülnek, nem kemény fémekből. Jellemzően egy bankjegy élettartama csak másfél-két év.

A sérült és elhasználódott bankjegyeket olyan szervezetek juttatják vissza az egyes EU-tagállamok nemzeti központi bankjaiba, amelyek sok készpénzt kezelnek, pl. bankok. E bankjegyek mennyiségére és címleteire vonatkozó információkat eljuttatják az Európai Központi Bankhoz, amely intézkedik a szükséges mennyiségű új bankjegyek nyomtatása ügyében. Az érmék élettartama sokkal hosszabb, általában több évtized.

Ha sérült érméket találnak, ezeket visszajuttatják a nemzeti központi bankhoz vagy a nemzeti pénzverdékhez, ahol speciális gépekkel sérültként jelölik meg őket. Így nem használhatók tovább, és fémhulladékként értékesítik őket. Az Európai Központi Bank beleegyezésével a nemzeti bankok szükség esetén ezeket az érméket újak kibocsátásával pótolják.