Az euró és te

Az euró használatáról szóló döntés nem volt egyszerű. Bevezetése hosszú folyamat volt, amely sok országot érintett.
Az előnyei láttán azonban azt kell mondanunk: megérte. Erről alább te magad is olvashatsz.

Hogyan vezették be az eurót?

A múltban az Európai Unió tagállamai többször is kísérletet tettek arra, hogy továbblépjenek a gazdasági unió és a közös valuta felé. Az európai vezetők azonban végül csak 1991-ben, a hollandiai Maastricht városban egyeztek meg a közös valuta bevezetésének határozott ütemtervéről. Az euró bevezetése mellett döntő országok a következő éveket gazdaságuk felkészítésével töltötték; ezeket az előkészületeket hívjuk "gazdasági konvergenciának".



EURÓKVÍZ
Teszteld, mennyit tudsz az euróról! Vajon eljutsz az 500 eurós kérdésig?

1999. január 1-jén bevezették az eurót "elszámolási egységként". Ez azt jelentette, hogy papíron sok pénzügyi művelet során használták, de készpénz formájában (azaz bankjegyként és érmeként) még nem állt rendelkezésre. Ez azért történt így, hogy a bankokban és a vállalatoknál használt különböző pénzügyi rendszereket legyen idő átállítani az új pénznemre.

Ezt követően, 2002. január 1-jén az euróra áttérő 12 országban megjelentek az euróbankjegyek és -érmék. A bankautomaták eurót adtak ki, az üzletek pedig csak euróban adtak vissza. A korábbi nemzeti valutákat az üzletek és a bankok rövid idő alatt összegyűjtötték és kivonták a forgalomból; végül az euróövezet polgárainak zsebében és pénztárcájában már csak euró maradt.

Az újabb uniós tagországok közül Szlovénia csatlakozott elsőként az euróövezethez, 2007-ben , majd 2008 januárjában Málta és Ciprus, 2009-ben Szlovákia és 2011-ben Észtország követte a sorban.

Az euróövezetet jelenleg 17 ország alkotja.

Egy pénznem mindenki számára

Ha valaki egyik országból egy másikba utazott, a különböző pénznemek használata megnehezítette és megdrágította az életet Európában. A pénznemek átváltása pénzbe került: a kereskedelem és az utazás így több kiadással járt. Az Európai Unió számos tagállama úgy döntött, hogy nemzeti bankjegyeiket és érméiket feladva áttérnek egy közös valutára.



Ezt a közös valutát – az eurót – először 1999-ben "számlapénzként" vezették be. Ekkor a nemzeti valuták még forgalomban voltak, de az euró alegységeivé váltak.

2002-ben az euróbankjegyek és -érmék bevezetésével befejeződött az új pénznemre való áttérés.

Ma már az euró az egyetlen pénznem az euróövezet minden országában.

Ez azt jelenti, hogy ma már nincs szükség az érmék és a bankjegyek átváltására, amikor átkelünk egy határon. Így a kereskedés sokkal könnyebbé vált, és ezért nagyobb választékból válogathatunk, ha vásárolni szeretnénk.

Ehhez hasonlóan az utazás is sokkal könnyebbé vált és kevesebb kiadással jár, mivel már nem kell pénzt váltani, ha külföldre megyünk üdülni.

Nem utolsósorban kiterjedése és több mint 332 millió lakosa révén az euróövezet gazdasági szempontból is erős.
Ez azt jelenti, hogy nagyobb a gazdasági stabilitás, ami hozzájárul életszínvonalunk javulásához.

Kik használják az eurót?

Az Európai Uniónak nem minden tagállama használja az eurót; néhány közülük megtartotta saját nemzeti valutáját.

Ennek oka az esetek többségében az, hogy az adott országok gazdaságai még nem készültek fel az euró bevezetésére, de két ország (Dánia és az Egyesült Királyság) maga döntött úgy, hogy egyelőre megmarad a nemzeti valutája mellett.
Ezeknek az országoknak a többségében már zajlanak az euró jövőbeli bevezetésével és az euróövezethez való csatlakozással kapcsolatos előkészületek.
Szlovénia például 2007-ben, Ciprus és Málta 2008-ban, Szlovákia 2009-ben, Észtország pedig 2011-ben már csatlakozott is az euróövezethez.

A térkép az euróövezetet alkotó országokat mutatja. Ezekben az országokban az emberek az eurót használják a mindennapi életben.

Hogyan működik az euró?

Ahhoz, hogy a pénz megőrizze az értékét, elengedhetetlen az ország gazdaságának megfelelő irányítása.

Hasonlóképpen az euróövezet gazdaságát is jól kell irányítani ahhoz, hogy az euró sikeres pénznem legyen, és hozzájáruljon a jólét fokozásához, illetve az új munkahelyek teremtéséhez az Európai Unióban.

Erre szolgál a gazdasági és monetáris unió (GMU). Az Európai Unió minden tagállama része a GMU-nak.



Az Európai Bizottság központja Brüsszelben, Belgiumban © Robin Govik

A GMU keretein belül az euróövezet minden országa úgy tartja működésben saját gazdaságát, hogy bizonyos szabályokat követ az euró stabilitása és az euróövezet gazdaságának sikeressége érdekében.
Ezek a szabályok korlátozzák az országok által felvehető kölcsön összegét.
Azzal, hogy korlátozzák az országok eladósodásának mértékét, a GMU szabályai garantálják, hogy fenntartható marad az országok gazdasága, tehát vissza tudják fizetni adósságaikat és a jövőben is ki tudják fizetni a nyugdíjakat. Az Európai Bizottság és a tagállamok miniszterei alkotta Tanács nyomon követi, hogy minden uniós ország betartja-e a megállapodásokban rögzített szabályokat.


Az Európai Központi Bank Frankfurtban, Németországban

Az Európai Központi Bank (EKB), amelynek székhelye a németországi Frankfurtban található, jelentősen hozzájárul az euróövezet gazdasági stabilitásának biztosításához.

Egyedül az EKB-nek van joga bankjegyek kibocsátására, és ő irányítja a monetáris politikát is.
Ez azt jelenti, hogy az EKB alacsony és stabil szinten tartja az inflációt. Az árak inflációja azt mutatja, hogy mennyivel emelkednek évenként az árak a boltokban és máshol. Az alacsony infláció kedvez a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak.

Hogyan segít nekünk az euró?



ÚSSZ ÉS SZÁMOLJ!
Tudsz összeadni? Jól tudsz merülni? Nos, lássuk...



Az alacsony szintű és stabil inflációnak
köszönhetően a vállalkozásoknak is sokkal könnyebb a dolguk.
A cégek könnyebben tudnak külföldi partnerekkel kereskedni. Kölcsönt is könnyebben tudnak felvenni, hogy beruházhassak cégeik jövőjébe. Mindez fokozza a gazdasági növekedést, és új állásokat hoz létre.

Értékeink átadása


Az euró nemcsak pénzként értékes.
Komoly jelképes értéket is hordoz Európa és az európaiak számára.


Az EU által végzett hasznos munka eredményei sok esetben nem nyilvánvalók, ugyanis jogszabályok és beszámolók oldalainak mélyén bújnak meg. Az euró viszont kézzelfogható, nagyon is valóságos.


Az euró a legelterjedtebb jelképe Európa lényegének, a sokszínűségben rejlő egységnek:


Tehát az euró olyan mindennapi szimbólum, amely az európai gazdaság egységes piacba történő integrálását, illetve általánosabban az európai integráció előrehaladását jelképezi.