Navigációs útvonal

Európai szomszédságpolitika

Az európai szomszédságpolitika célja, hogy az európai integrációból fakadó előnyöket megossza a szomszédos országokkal, és ezáltal az egész régióban elősegítse a stabilitás, a biztonság és a jólét fokozását.

Az európai szomszédságpolitika célja, hogy a kibővített Unió ne szigetelődjön el szomszédaitól. A szomszédságpolitika ezenfelül lehetővé teszi a környező országok számára, hogy az intenzívebb politikai, biztonsági, gazdasági és kulturális együttműködés révén részt vehessenek az Unió különféle tevékenységeiben.

A 2003-ban útjára indított nagyszabású politikai kezdeményezés lehetővé teszi, hogy a szomszédos országokkal folytatott hagyományos kereskedelmi és együttműködési kapcsolatokból fokozatosan szorosabb integráció alakuljon ki. Gazdasági szempontból az európai szomszédságpolitika az alábbi előnyöket biztosítja a szomszédos országok számára: kiemelkedően kedvezményes kereskedelmi kapcsolatok, részvétel az EU belső piacán, szorosabb kapcsolódás az Unióhoz például az energia, a szállítás és a távközlés ágazatában, részvételi lehetőség egyes uniós programokban, nagyobb mértékű pénzügyi és technikai segítségnyújtás.

Az európai szomszédságpolitikából fakadó előnyök

Az európai szomszédságpolitika jelentős gazdasági előnyöket hordoz magában. Azon országok, amelyek összehangolják működésüket az uniós joggal és szakpolitikákkal – különösen a piachoz jutás szempontjából fontos területeken –, minden bizonnyal nagyobb beruházásokat hajthatnak végre, és gazdaságuk is fokozottabban növekedhet, különösen, ha azt a szolgáltatások és a mezőgazdasági termékek kereskedelmének fokozott liberalizálása kíséri.

Az EU és szomszédai közötti jelenlegi keretmegállapodásokhoz képest az európai szomszédságpolitika nagyobb katalizátorhatást vált majd ki a strukturális reformok és a józan makrogazdasági politika terén. A tényleges fejlődés azonban továbbra is attól függ majd, hogy a szomszédos országok mennyire elkötelezettek a reform mellett.

Az európai szomszédságpolitika sikeres megvalósításához a részt vevő szomszédos országoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a vállalt kötelezettségek megfeleljenek saját nemzeti fejlesztési stratégiáik célkitűzéseinek, és összhangban álljanak az országok intézményi és technikai teljesítőképességével. Az EU-nak pedig garantálnia kell belső piacának integritását és megfelelő működését.

Az európai szomszédságpolitikai cselekvési tervek

Az európai szomszédságpolitika alapját az EU partnerországainak cselekvési tervei alkotják. Ezek a cselekvési tervek politikai dokumentumok, amelyek kijelölik a szomszédos országok és az EU közötti együttműködés stratégiai célkitűzéseit, továbbá rögzítik az EU és az adott szomszédos ország által közösen meghatározott prioritások átfogó felsorolásának végrehajtását. Kiemelt cél a gazdasági növekedés elősegítése azáltal, hogy az adott ország javítja a befektetések fenntarthatóságának és a termelékenység növekedésének feltételeit. A cselekvési tervekben szereplő, a növekedést fokozó további szakpolitikai célkitűzések a következők:

  • A makrogazdasági stabilitás elérése és megőrzése körültekintő monetáris és költségvetési politika segítségével;
  • A pénzügyi szolgáltatások keretrendszerének fejlesztése, a finanszírozáshoz, a biztosításokhoz és más, a vállalatok számára fontos pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítására;
  • A cégek létrehozásával és fejlesztésével kapcsolatos adminisztratív, jogi és szabályozási akadályok elhárítása;
  • A tulajdonjogok biztonságának, a szerződések végrehajtásának és a befektetők védelmének biztosítása;
  • A versenypolitika fejlesztése;
  • A kereskedelem további liberalizálása;
  • A tőkemozgások korlátozásainak megszüntetése;
  • Intézményi és jogalkalmazási reformok felvállalása, ideértve a jogképesség fokozását;
  • A kutatás és fejlesztés támogatása, és az oktatás minőségének javítása; valamint
  • Harc a korrupció ellen.

 

A Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság feladata az európai szomszédságpolitika terén az, hogy:

  • figyelemmel kísérje és elemezze a részt vevő országokban végbemenő gazdasági és pénzügyi fejleményeket; és
  • vezető szerepet játsszon az EU és a részt vevő országok közötti rendszeres gazdasági párbeszédekben.

 

Az európai szomszédságpolitikát először 2003 márciusában a „Szélesebb Európáról” szóló bizottsági közlemény vázolta fel. Ezt követte egy 2004 májusában közzétett, továbbfejlesztett stratégiai tanulmány, amely már konkrétan meghatározza, hogy az EU miként kíván szorosabban együttműködni ezekkel az országokkal. 2006 decemberében a végrehajtásról szóló jelentésében a Bizottság a szakpolitikai intézkedések megerősítésére vonatkozóan is tett javaslatokat.

Az európai szomszédságpolitika az EU minden közvetlen, szárazföldi vagy tengerentúli szomszédjára vonatkozik – ezek: Algéria, Örményország, Azerbajdzsán, Belarusz, Egyiptom, Grúzia, Izrael, Jordánia, Libanon, Líbia, Moldova, Marokkó, a Palesztin Hatóság, Szíria, Tunézia és Ukrajna. Bár Oroszország is az Unió szomszédos állama, az EU-Oroszország kapcsolatokra külön stratégiai partnerség vonatkozik.