Navigációs útvonal

Bővítés

A bővítés az 1990-es években, a berlini fal leomlását, majd a közép- és kelet-európai országok demokratizálódását követően alapvető uniós prioritás lett.

Jelenleg öt tagjelölt ország van: Horvátország, Izland, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Törökország. Az Európai Tanács a többi nyugat-balkáni ország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, valamint Koszovó [az ENSZ 1244. számú határozata]) számára is felkínálta az uniós csatlakozás lehetőségét közép-, illetve hosszú távon.

A bővítések előző fordulói

Az eredetileg hat tagállamból álló Közösség bővítésének idáig hat, sikeresen megvalósult fordulója volt:

  • 1973. január 1.: Dánia, az Egyesült Királyság és Írország;
  • 1981. január 1.: Görögország;
  • 1986. január 1.: Portugália és Spanyolország;
  • 1995. január 1.: Ausztria, Finnország és Svédország;
  • 2004. május 1.: Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia; és
  • 2007. január 1.: Bulgária és Románia (a 2004 májusában indult ötödik bővítési hullám befejezéseképpen)

A tagjelölt országok uniós tagság iránti kérelmének időpontja:

  • Törökország: 1987. április 14.;
  • Horvátország: 2003. február 21.;
  • Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság: 2004. március 22.;
  • Montenegró: 2008. december 15.; és
  • Izland: 2009. július 16.

Bővítési folyamat: jelenlegi helyzet

Jelenleg hét ország van, amely uniós tagságért folyamodott, de még nem nyerte el azt:

  • az öt tagjelölt állam (Horvátország, Izland, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Törökország); és
  • Albánia és Szerbia, amelyek még nem nyerték el a tagjelölt státuszt.

Az öt tagjelölt ország

Törökország már az Európai Tanács 1999 decemberében Helsinkiben rendezett ülésén elnyerte a tagjelölt státuszt.

Horvátország az Európai Tanács 2004 júniusában tartott ülésén nyerte el a tagjelölt státuszt. Az EU Horvátországgal és Törökországgal 2005. október 3-án, a Tanács általános kérdésekkel foglalkozó ülésén kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság a 2005 decemberében megrendezett Európai Tanács döntése alapján vált tagjelöltté. A Bizottság 2009 októberében további tárgyalások kezdeményezését javasolta. Ezt a javaslatot azonban a Tanács még nem hagyta jóvá.

Legutóbb, 2009. július 16-án, Izland folyamodott uniós tagságért. Az Európai Tanács 2010 júniusában adott Izlandnak tagjelölt státuszt, a hivatalos tárgyalások pedig 2010 júliusában indultak meg.

Montenegró 2008-ban kérte felvételét, és az Európai Tanács 2010. decemberi ülésén kapott tagjelölt státuszt. A tárgyalások azonban csak egy sor szakpolitikai feltétel teljesítése esetén kezdődnek el.

Legutóbbi jelentkezők

Albánia és Szerbia egyaránt 2009-ben folyamodott uniós tagságért. A Bizottság az Albániáról szóló 2010. novemberi véleményében nem javasolta a tagjelölt státusz megadását az országnak, és számos szakpolitikai feltételt megjelölt, amelyet Albániának először teljesítenie kell. A Tanács Szerbia jelentkezésével kapcsolatban kikérte a Bizottság véleményét, amely várhatóan 2011 végére készül el.

Csatlakozási tárgyalások

A csatlakozási tárgyalások az Európai Tanács 2004. decemberi következtetéseihez igazodva kialakított keretszabálynak megfelelően folynak, amely meghatározza a tárgyalások módszerét és vezérelveit.

Az érdemi tárgyalásokat kormányközi konferencia során folytatják le, amelyen egyfelől valamennyi tagállam, másfelől a tagjelölt ország képviselői vesznek részt.

A tárgyalások előrehaladásának biztosítása érdekében a tagjelölt országoknak fejlődést kell felmutatniuk a tagsággal kapcsolatos követelmények, legfőképpen az alábbiakban ismertetett koppenhágai kritériumok teljesítése terén.

A „közösségi vívmányok” átvilágítása

Ahhoz, hogy tagállammá váljanak, a tagjelölt országoknak el kell fogadniuk az Unió közösségi vívmányait, azaz az uniós jogszabályok és az Unióban hatályban lévő rendelkezések összességét. Az előző csatlakozási tárgyalásokhoz hasonlóan az egyeztetés során születhetnek sajátos jellegű megállapodások is. Az általánosan „átvilágításnak” nevezett elemző vizsgálat képezi a csatlakozási tárgyalások első szakaszát. Ez a folyamat több hónapot vesz igénybe, és lehetővé teszi, hogy a tagjelölt országok megismerkedjenek a közösségi joganyaggal, a Bizottság és a tagállamok számára pedig azt, hogy értékeljék a tagjelölt ország tárgyalásokat megelőző felkészültségét. Az átvilágítás és az azt követő tárgyalások fejezetek köré csoportosulnak, amelyek mindegyike konkrét szakpolitikai területet fed le.

A tagjelölt országok gazdasági felkészültségének értékelése

A Bizottság feladata a tagjelöltek felkészültségének rendszeres értékelése. A Bizottság – általában ősszel – éves jelentést készít az adott ország fejlődéséről. E téren a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság az alábbi feladatokat látja el a Bizottságban:

  • értékeli, hogy a tagjelölt ország – az egyéb csatlakozási feltételek mellett – megfelel-e az Európai Tanács által 1993-ban Koppenhágában elfogadott gazdasági kritériumoknak, közismert nevükön a koppenhágai kritériumoknak (a témáról lásd a külön weboldalt); és
  • folyamatosan figyelemmel kíséri a tagjelölt ország középtávú gazdasági és pénzügyi kilátásait: évente gazdasági és költségvetési felügyeleti eljárást végez, amely a tagjelölt országokat a Gazdasági és Monetáris Unióhoz való jövőbeli csatlakozásra hivatott felkészíteni.