Az infláció és az EU
Glosszárium
- A GMU-ban hagyományosan alacsony és stabil az infláció szintje.
- A gazdasági konvergencia hozzájárult a korábban magas és ingadozó inflációs ráták kézben tartásához.
- Az EU tagállamaiban és régióiban nem egységes az inflációs ráta.
A Gazdasági és Monetáris Unióban (GMU) az EU gazdaságára hagyományosan jellemző az alacsony és stabil inflációs szint. Ez az általános kedvező fejlemény több tényező eredménye, amelyek: az EU-Szerződésben az összes tagállam tekintetében lefektetett követelmények (köztük a Stabilitási és Növekedési Paktumban foglalt költségvetési szabályok), az Európai Központi Bank monetáris politikája, valamint a kedvező általános környezet.
A gazdasági konvergenciához vezető út
Az euró bevezetése előtt általánosak voltak a magas és ingadozó inflációs ráták. Az 1990-es évek elejétől kezdve, azaz amióta az uniós tagállamok elkezdtek felkészülni az euró bevezetésére, az infláció folyamatos csökkenésnek indult. A gazdasági konvergenciára való törekvés elősegítette az 1970-es és 1980-as években tapasztalt magas és ingadozó inflációs ráták kézben tartását. Ennek köszönhetően stabil inflációs ráták jöttek létre, amelyek létfontosságúak annak biztosításához, hogy az emberek jövedelme ne veszítsen értékéből, és emellett megteremtették a fenntartható növekedés és munkahelyteremtés feltételeit is az Unióban.
Az euró bevezetésére való felkészülés során a tagállamoknak teljesíteniük kell a Maastrichti Szerződésben előírt konvergenciakritériumokat. Az egyik ilyen kritérium értelmében a tagállamok inflációs rátája nem haladhatja meg több mint 1,5 százalékponttal a három legjobban teljesítő EU-tagállam inflációs rátáját.
Ábra: Az infláció mérföldkövei az euróövezet országaiban: az ingadozástól a stabilitásig
Interaktív árinflációs diagram
Az inflációs ráták közötti eltérések
Az euró bevezetésének előkészítő szakaszában megvalósított konvergencia és a belső piac működésének javulása ellenére továbbra is különbségek mutatkoznak az euróövezet országainak, sőt az egyes országok régióinak inflációs rátái között. Mi az oka ezeknek az eltéréseknek?
Az inflációs ráták különbözősége a nemzeti és regionális szinten fennálló sajátos gazdasági feltételeket tükrözi.
Az egyes állampolgárok, a háztartások és az üzleti vállalkozások többek között a jövedelemkülönbségek, az eltérő fogyasztási szokások és preferenciák, a helyi árverseny intenzitása, illetve az eltérő adókulcsok vagy szállítási költségek miatt tapasztalhatnak különbségeket inflációs rátáikban.
E különbségek nyomon követése érdekében a tagállami statisztikai hivatalok olyan áradatokat gyűjtenek, amelyek teljes mértékben figyelembe veszik a területeiken meglévő gazdasági különbségeket (Az infláció mérése az EU-ban).
Meg kell jegyezni, hogy az inflációszintek közötti eltérések nem magasabbak jelentős mértékben a más nagy monetáris uniókban, így például az Egyesült Államokban tapasztalhatóknál.
Az infláció az euróövezethez csatlakozni készülő országokban
A gazdaságukat az euró bevezetésére felkészítő újabb tagállamokban az inflációs ráta rendszerint magasabb, mint az euróövezet országaiban.
Mivel ezeknek az országoknak gazdasági szerkezetátalakítást kell végrehajtaniuk az euróövezethez való csatlakozás kritériumainak teljesítése érdekében, a GDP hirtelen nagymértékben megnőhet, ami magasabb fogyasztói keresletet és magasabb árakat eredményez. Ez a felzárkózó gazdaságoknál teljesen normális jelenség. Amikor ezek a gazdaságok elérik az euróövezet gazdaságaival való konvergenciát és véget ér a felzárkózási folyamat, az infláció alacsonyabb, stabilabb szintre áll be.
Ábra: A fogyasztóiár-infláció konvergenciája az euró bevezetésének előkészítő szakaszában