Navigációs útvonal

Miért robbant ki a válság?

Miért robbant ki a válság?

Az európai adósságválság kiváltó oka az amerikai bankszektorban végbement eseményekben keresendő.

Az Amerikai Egyesült Államok gazdasági fejlődésének lelassulása miatt azok az amerikai lakástulajdonosok, akiknek jövedelme már nem fedezte az általuk kiváltott magas jelzáloghitelek törlesztőrészleteit, nem tudtak fizetési kötelezettségüknek eleget tenni. Ennek következtében az amerikai jelzáloghitel-piacba pénzt befektető bankok világszerte veszteségeket kezdtek felhalmozni.

Amerika negyedik legnagyobb befektetési bankja, a Lehman Brothers összeomlott a rossz befektetések súlya alatt, komoly riadalmat okozva a vele üzleti kapcsolatban álló bankok és befektetők körében.

Attól való félelmükben, hogy további bankok eshetnek áldozatul a válságnak, a befektetők és a pénzintézetek rendkívüli óvatosságot kezdtek tanúsítani: a bankok nem voltak hajlandók többé hitelezni egymásnak, miáltal azok a pénzintézetek, melyek léte a hitelektől függött, a tönk szélére sodródtak.

A hitelválság súlyos csapást mért azokra az európai bankokra, amelyek korábban komoly pénzeket fektettek be az amerikai jelzáloghitel-piacba. A nemzeti kormányok az Európai Unió számos tagállamában – így pl. Németországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Írországban, Dániában, Hollandiában és Belgiumban is – kísérletet tettek arra, hogy megmentsenek egyes bankokat a csődtől. A bankmentő akciók azonban nagyon sokba kerültek. Írországban például, ahol a kormány mentőövet dobott a bankoknak, csak azért nem ment csődbe az államháztartás, mert az uniós tagállamok pénzügyi segítséget nyújtottak az országnak.

2009 folyamán Európa recesszióba süllyedt, azok a problémák pedig, amelyek kezdetben a bankszektorban ütötték fel a fejüket, egyre súlyosabb gondot kezdtek jelenteni az egyes államháztartások számára, mivel a piacok nem bíztak többé abban, hogy mindegyik ország képes lesz előteremteni a bankmentéshez szükséges forrásokat.

A befektetők óvatosabbá váltak, és döntéseiket megelőzően behatóan tanulmányozták az egyes országok pénzügyi helyzetét. A legnagyobb figyelem Görögországra irányult, ahol a súlyos gazdasági helyzetet tetézte, hogy az egymást követő kormányok a teljes gazdasági volumen kétszeresének megfelelő adósságállományt halmoztak fel.

A bankcsődök veszélye miatt létfontosságúvá vált, hogy az országok rendezett államháztartással rendelkezzenek.

Azoknak az országoknak, amelyek korábban megszokták, hogy költségvetésüket minden évben nagy összegű hitelek felvételével finanszírozzák, és ennek következtében adóssághegyeket görgettek maguk előtt, egyik napról a másikra azzal kellett szembesülniük, hogy már nem tudnak könnyűszerrel hitelhez jutni a piacokról.

A bankszektorból kiindult válság államadósság-válsággá nőtte ki magát.

További eszközök

  • Nyomtatható változat 
  • Szövegméret csökkentése 
  • Szövegméret növelése