Navigációs útvonal

Lépések az adósságválság leküzdésére

Responding to the debt crisis

Egyes euróövezeti országok 2009 végétől és 2010 elejétől kezdve nehezen tudták törleszteni adósságaikat. A piaci bizonytalanság miatt a rendes hitelfelvételi műveletek költségessé és néha nehezen kivitelezhetővé váltak. Az uniós tagállamok gyorsan reagáltak erre a problémára.

Az ún. bizalomépítő „tűzfal” intézkedések révén az átmeneti nehézségekkel küzdő országok a pénzpiacokról kölcsönzött források segítségével vissza tudták fizetni adósságaikat.

Ezzel párhuzamosan az EU dolgozni kezdett a hiányosságok gyökerét jelentő problémák megoldásán. A munka két nyomvonalon folyt. Egyrészt ideiglenes segítségnyújtó mechanizmusok létrehozása biztosította, hogy az országok meg tudjanak birkózni a válság azonnali hatásaival, másrészt hosszú távú intézkedések léptek életbe, hogy állandó támogató létesítmények jöjjenek létre, és hogy meglehessen előzni ilyen válságok jövőbeli előfordulását.

Azonnali válaszlépések

Az EU igen gyorsan finanszírozó létesítményeket hozott létre a súlyos finanszírozási problémákkal szembesülő euróövezeti országok megsegítésére. Amikor Görögország már nem tudott megfizethető áron a piacról finanszírozáshoz jutni, az EU gyorsan a segítségére sietett, és az Európai Bizottság koordinálásával kétoldali hiteleket gyűjtött az uniós kormányoktól. Ezután két ideiglenes alapot állított fel összesen 500 milliárd eurós hitelezési kapacitással: az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmust és az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt. Ezeknek az eszközöknek a létrehozása tanúsítja, hogy az euróövezeti és az uniós országok készek szolidaritást vállalni egymással.

Mindkét pénzügyi beavatkozás átmeneti intézkedés. Az euróövezeti országok 2012 őszén egy új és állandó pénzügyi védőhálót hoztak létre, amelynek neve: Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM). Ez a mechanizmus ma már az európai „pénzügyi tűzfal” legfontosabb eleme, és szerves részét képezi az euróövezeti pénzügyi stabilitás biztosításának jegyében született átfogó uniós stratégiának. Hitelfolyósítási kerete jelenleg 500 milliárd euró. A feltételekhez kötött pénzügyi segítségnyújtásból azok az országok részesülhetnek, amelyek ratifikálták a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződést. Az Európai Stabilitási Mechanizmus így kiegészíti a fokozott felügyeletet, hiszen szükség esetén feltételekhez kötött pénzügyi segítséget nyújt az euróövezeti országoknak.

A pénzügyi „tűzfal” nem csak néhány – közvetlen veszélynek kitett – országot segített ki abban, hogy rendezni tudják adósságaikat. Helyreállította a pénzpiacokba vetett bizalmat is, és hozzájárult az euróövezet pénzügyi stabilitásának biztosításához.

Az EU az euróövezeten kívüli országoknak is nyújt segítséget, ha komoly nehézséget jelent nekik, hogy nemzetközi finaszírozáshoz jussanak. Az EU 50 milliárd eurós fizetésimérleg-támogatási alapját igénybe vevő országoknak szintén el kell kötelezniük magukat amellett, hogy reformokat hajtanak végre a gazdasági problémáik megoldása érdekében.

Hosszú távú válaszlépések

Az EU először is szigorúbb szabályokat hozott a közadósság és a hiány ellenőrzésére. Így akadályozza meg, hogy a tagországok erejükön felül költekezzenek. A bizalom erősítése érdekében új Pénzügyi Paktumot írtak alá, amely az éves strukturális hiányt a GDP nulla egész öt tized százalékára korlátozza. A válság világossá teszi, hogy a hitel alapú gazdaság fenntarthatatlan. Az Európai Bizottság korlátokat szab az adósságnak és a deficitnek, hogy egyes tagországok költségvetése ne veszélyeztesse a többi európai gazdaságot.

Viešieji finansai turi būti patikimi

Euras gali suteikti daug privalumų, tačiau tik tuo atveju, jei dalyvaujančių šalių ekonominė politika yra patikima. Todėl nuo pat pradžių narystė euro zonoje siejama su tvirtu įsipareigojimu vengti didelio ir perviršinio biudžeto deficito ir užtikrinti, kad valstybės skolos lygis būtų tvarus. Kaip šalys laikosi šio įsipareigojimo įgyvendinti patikimą fiskalinę politiką, stebima pagal Stabilumo ir augimo paktą.

Po ekonomikos krizės paktas taip pat buvo gerokai sugriežtintas. Dabar vyriausybės privalo pateikti savo biudžeto planų projektus Komisijai ir kitoms euro zonos šalims patikrinti. Taip pat nustatyti griežti priežiūros mechanizmai, pagal kuriuos tikrinama, ar šalys tikrai pasieks biudžeto tikslus, kuriuos įsipareigojo pasiekti visos euro zonos šalys, o prireikus gali būti taikomos sankcijos.

Konkurencingumo užtikrinimas ir augimo skatinimas

Patikimi viešieji finansai nėra vienintelė klestinčios euro zonos ekonomikos sąlyga. Krizė taip pat atskleidė, kad reikia numatyti naujus finansinių paslaugų reguliavimo principus ir atidžiai stebėti pokyčius finansų rinkoje. Taip pat nustatytos naujos priežiūros priemonės, kurių paskirtis – užtikrinti, kad euro zonos šalys įgyvendintų tokią ekonominę politiką, kuri užtikrintų konkurencingumą ir skatintų augimą bei darbo vietų kūrimą. Geriau rūpintis prevencija nei šalinti padarinius, todėl šiomis naujomis priežiūros priemonėmis taip pat siekiama išvengti žalingų kainų burbulų būsto rinkose

…és a makrogazdasági oldalon…

A költségvetési szabályok megerősítése mellett az EU új keretet hozott létre a makrogazdasági egyensúlytalanságok felügyeletére és időben történő kiigazítására is. A cél a kockázatos folyamatok – például az eszközárbuborékok és a versenyképesség-hanyatlás – kezelése még azt megelőzően, hogy azok az EU valamely tagállamának, az euróövezetnek vagy az EU egészének stabilitását fenyegetnék.

A Bizottság következésképpen rendszeresen figyeli a potenciális makroökonómiai egyensúlyhiányt (olyan területeken, mint a munkaerőköltség, lakásárak vagy munkanélküliség). Az esetlegesen aggodalomra okot adó tendenciákat mutató uniós országok esetében részletes elemzésre kerül sor. Ha egyensúlyhiányt állapítanak meg, az érintett országot felkérik, hogy tegyen intézkedéseket a helyzet romlásának megelőzésére. Ha túlzottnak vélik az egyensúlyhiányt, az adott országnak fel kell lépnie a helyzet korrigálása érdekében. Az euró-övezet tagországai esetében a szabályok végrehajtását szankciók támogatják.

…a növekedési oldalon...

Az EU növekedési elképzeléseit az előttünk álló évtizedre rögzítő Európa 2020 stratégia célja az intelligens, fenntartható és inkluzív gazdaság megteremtése. E három, egymást kölcsönösen megerősítő prioritás hozzá fog járulni ahhoz, hogy az uniós országok magas szintű foglalkoztatást, termelékenységet és társadalmi kohéziót érjenek el.

Az említett célok irányába tett előrehaladás mérése érdekében az Unió öt, 2020-ig elérendő ambiciózus célt tűzött ki maga elé a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás, valamint az éghajlat- és energiapolitika területén. Az egyes területekre vonatkozóan minden tagállam kitűzte saját céljait. A stratégia alapját az uniós és a nemzeti szinten tett intézkedések, illetve a strukturális alapok adják.

... a gazdasági reformok területén

 Az európai szemeszter az uniós szintű szakpolitikai koordináció éves ciklusa (az év első féléve), amely során az uniós országoknak lehetőségük van arra, hogy felülvizsgálják egymás gazdasági és költségvetési politikáit azok végrehajtása előtt. A ciklus végén az EU a reformra vonatkozó külön ajánlásokat tesz az egyes országoknak. A végrehajtást az egész év során figyelemmel kísérik. Az euró-övezet tagállamainak ezen kívül október 15-ig közzé kell tenniük költségvetés-tervezeteiket, hogy a Bizottság azokat az elfogadott követelmények szerint értékelhesse.

További eszközök

  • Nyomtatható változat 
  • Szövegméret csökkentése 
  • Szövegméret növelése