Navigációs útvonal

A bajban lévő országok megsegítése

A bajban lévő országok megsegítése

Az európai országok összefogtak, hogy együtt létrehozzák a világ legnagyobb pénzügyi segítségnyújtási alapját. Az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank közös erővel segíti a nehéz helyzetben lévő kormányokat abban, hogy programokat dolgozzanak ki a törékeny gazdaság megerősítése és a mélyen gyökerező gazdasági problémák felszámolása céljából.

További tudnivalókf

Görögország

Amikor a nemzetközi befektetők úgy döntöttek, hogy tovább már nem hiteleznek a magát kölcsönökből fenntartó görög kormánynak, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az euróövezeti pénzügyminiszterek összefogtak: 2010. május 2-án 110 milliárd eurót különítettek el, hogy támogassák a görög kormányt a gazdaság helyreállítását célzó reformok végrehajtásában. Ebből az összegből 80 milliárd eurót a többi euróövezeti ország bocsátott Görögország rendelkezésére. A támogatást részletekben folyósította az Európai Bizottság 2010 májusa és 2013 júniusa között, annak megfelelően, ahogy Görögország a vállalt reformokat megvalósította.  

2012. március 14-én a Nemzetközi Valutaalap és az euróövezeti pénzügyminiszterek egy második gazdasági mentőcsomagot szavaztak meg Görögország számára 164,5 milliárd euró összegben. Ez alkalommal az eurózónát alkotó országok 144,7 milliárd eurót mozgósítottak az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz elnevezésű mentőalap révén, mely 2010 augusztusában jött létre. Ezen túlmenően megállapodás született a pénzügyi befektetőkkel, amelynek eredményeként a Görögországra nehezedő adósságteher csaknem 200 milliárd euróval csökkent.

Az összeg folyósítására több részletben 2012 márciusa és 2014 decembere között került sor, párhuzamosan a görög gazdaság fellendítését célzó reformfolyamatokkal.

2012 novemberében a Nemzetközi Valutaalap és az euróövezeti tagállamok pénzügyminiszterei megállapodtak arról, hogy további segítséget nyújtanak Görögországnak azáltal, hogy csökkentik a hitelköltségeket, és több időt adnak ahhoz, hogy az ország visszafizesse a felvett kölcsönöket.

Írország

2010 decembere és 2013 decembere között a Nemzetközi Valutaalap, az Egyesült Királyság, Svédország és Dánia az európai mentőalapokkal közösen 85 milliárd euró értékben nyújtott pénzügyi segítséget ahhoz, hogy Írország – a legnagyobb helyi bankok összeomlását követően – rendbe tegye államháztartását és gazdaságát.

Írország átfogó pénzügyi és gazdaságélénkítő reformokat hajtott végre, és erőfeszítései nem maradtak eredmény nélkül. 2014 januárjában Írország lett az első olyan euróövezeti ország, amely a makrogazdasági segítségnyújtási program sikerének köszönhetően talpra állt. Ma már nem szorul nemzetközi pénzügyi támogatásra, fizetési mérlegének többlete 6,8-ot tesz ki, gazdasága pedig a várakozások szerint 4,6 %-kal fog bővülni 2014 folyamán.

Portugália

Amikor a pénzügyi befektetők egyre magasabb hozamokért cserében voltak már csak hajlandók hitelezni a kormányoknak, Portugália fizetésképtelenné vált. 2011. május 17-én a Nemzetközi Valutaalap és az európai pénzügyminiszterek megállapodtak arról, hogy 78 milliárd euró összegű hitelt nyújtanak Portugáliának a költségvetési deficit finanszírozásához, az államadósság csökkentéséhez, a bankszektor megreformálásához, valamint a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést ösztönző reformok megvalósításához. Ebből az összegből 71 milliárd euróhoz már hozzájutott Portugália, a fennmaradó pénzt pedig várhatóan 2014 közepéig kapja majd meg. A nehézségek és kihívások ellenére a reformok számottevően javították Portugália pénzügyi és gazdasági helyzetét. Tavaly többlettel zárt a költségvetés, a gazdaság pedig az előrejelzések szerint idén újra növekedésnek indul majd.

Spanyolország

Az ingatlanbuborék kipukkanásának hatására a spanyol lakosok és cégek nem tudták visszafizetni az általuk felvett bankkölcsönöket, melyek összességükben több milliárd eurót tettek ki. Az euróövezeti országok pénzügyi segélyalapjaik – az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz és az Európai Stabilitási Mechanizmus – révén segítő kezet nyújtottak Spanyolországnak ahhoz, hogy a nehézségekkel küzdő bankszektort megreformálja. Erre a célra 100 milliárd eurós hitelt biztosítottak az országnak több részletben 2012 júliusa és 2013 decembere között. Az európai pénzügyi támogatás és a Nemzetközi Valutaalap szaktanácsai lehetővé tették, hogy az életképes spanyol bankok elég pénzhez jussanak, s így ismét hitelezni tudjanak, továbbá hogy azokat a pénzintézeteket, amelyek kilátástalan helyzetbe kerültek, meg lehessen szüntetni.

Ciprus

Ciprus a görögországi súlyos recesszió, a legnagyobb ciprusi erőmű közelében bekövetkezett robbanás, valamint a szigetország bankszektorának túlméretezettségéből adódó gondok miatt kényszerült arra, hogy az euróövezeti tagállamoktól segítséget kérjen. 2012. április 24-én a Nemzetközi Valutaalap és az euróövezeti kormányok megállapodtak arról, hogy 10 milliárd euró összegű hitelt nyújtanak Ciprusnak ahhoz, hogy az ország rendbe tegye államháztartását, átalakítsa bankszektorát, és kiegyenlítettebbé, működőképesebbé tegye gazdaságát. A pénzt, amelyből 9 milliárd euró az euróövezet Európai Stabilitási Mechanizmusának segélyalapjaiból származik, a ciprusi reformokkal párhuzamosan több részletben, 2016-ig kapja majd meg a szigetország.

Euróövezeten kívüli országok

Fizetésimérleg-támogatási programja keretében az EU olyan országoknak is nyújt pénzügyi segítséget, amelyek nem tagjai az euróövezetnek. A program 50 milliárd eurós költségvetéssel gazdálkodik. Ebből az EU eddig összesen 16 milliárd eurót folyósított három országnak: MagyarországnakRomániának és – az ország euróövezeti csatlakozását megelőzően – Lettországnak

További eszközök

  • Nyomtatható változat 
  • Szövegméret csökkentése 
  • Szövegméret növelése