Navigációs útvonal

Növekedés

Growth

Súlyos válság

2009-ben a Második Világháború vége óta a legsúlyosabb válság sújtotta Európát. A GDP 4%-kal gyengült, az ipari termelés pedig annak 20%-os csökkenésével az 1990-es évek szintjére esett vissza. Az EU-t két évi növekedést követően, 2012-ben a válság újabb hulláma érte el. 2013-ban a munkanélküliség átlagosan 12%-ra emelkedett az euró-övezetben. Néhány országban jelentősen magasabbra szökött a munkanélküliségi ráta – különösen a fiatalok körében.

A válság nyomán számos európai kormány került szorongatott helyzetbe: csökkentek az adóbevételek, ugyanakkor növekedtek a gazdaságot – többek között a pénzügyi ágazatot – támogató intézkedések költségei.

Törékeny fellendülés

Európa gazdasága már a fellendülés első jeleit mutatja. A határozott és fenntartható növekedés a feltétele annak, hogy az emberek visszatérhessenek a munka világába, és hogy javuljon az életszínvonal, és ez az EU kiemelt prioritása. A fellendülés azonban továbbra is törékeny alapokon nyugszik, mivel sok háztartást, társaságot és kormányt még mindig jelentős adósság terhel, amely terhet csökkenteni szükséges. Alapvető tehát, hogy olyan szakpolitikákat támogassunk, amelyek hosszú távon segítik elő a fenntartható államháztartást és a gazdasági növekedést.

Európa 2020 stratégia: Európa növekedési stratégiája

A válság nyilvánvalóvá tette az európai gazdaság szerkezeti hiányosságait, melyeket határozott, mélyreható reformokkal lehet csak orvosolni. Ezeknek a reformoknak – melyeket mindegyik tagállamnak saját magának kell elvégeznie – összhangban kell lenniük az európai vívmányokkal, így például az egységes piaccal, a közös kereskedelempolitikával és más uniós szakpolitikákkal. Ha a jelenlegi változásokkal és kényszerítő erőkkel dacolva fenn kívánjuk tartan a szociális piacgazdaság európai modelljét, elengedhetetlen, hogy növeljük Európa versenyképességét.

Ezeknek a nagy horderejű kérdéseknek a megválaszolása érdekében az Európai Unió és tagállamai 2010-ben meghatározták a fenntartható növekedés elkövetkező évtizedre vonatkozó stratégiáját: az Európa 2020 stratégiát. A stratégia foglalkozik egyrészt a válsághoz kapcsolódó rövid távú kihívások kezelésével, másrészt azokkal a növekedésserkentést célzó strukturális reformokkal is, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az európai gazdaság megfeleljen a jövőbeli elvárásoknak.

Európa 2020

Célkitűzések és kiemelt kezdeményezések

Az EU öt ambiciózus célt tűzött ki maga elé 2020-ra a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás, valamint az éghajlat- és az energiapolitika területén. Ezek konkrétan a következők:

  1. a foglalkoztatás szintjét legalább 75%-ra kell növelni a 20–64 évesek körében;
  2. a kutatásra és a fejlesztésre fordított beruházások mértékét az uniós GDP 3%-ára kell emelni;
  3. az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 20%-kal, sőt kedvező feltételek esetén akár 30%-kal kell csökkenteni az 1990-es szinthez képest, miközben a megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni a végső energiafogyasztásban, az energiahatékonyságot pedig legalább 20%-kal kell javítani;
  4. az iskolából kimaradók arányát 10% alá kell csökkenteni, a felsőoktatási végzettséggel rendelkezők arányát pedig legalább 40%-ra kell növelni a 30–34 éves korosztály körében;
  5. a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség által veszélyeztetettek számát 20 millióval kell csökkenteni.
Mindegyik EU-ország nemzeti célokat fogadott el ezeken a területeken, és az uniós vezetők egy sor konkrét – uniós és tagállami szintű – intézkedésről döntöttek.

Országspecifikus ajánlásokat

Az éves növekedési jelentés: a sürgős prioritások meghatározása

Az Európai Bizottság számos olyan szakpolitikai prioritást határozott meg, amelyet ajánlása szerint 2014-ben kellene a kormányoknak elfogadniuk.
Először is az államháztartásuk javítására szoruló kormányoknak módot kell arra találniuk, hogy a lehetséges negatív hatásokat a minimális szintre szorítsák vissza. A megtakarítások tekintetében például a kormányoknak meg kellene próbálniuk elkerülni az oktatás, a kutatás és olyan beruházási projektek költségvetésének megnyirbálását, amelyek lendületet adhatnának a növekedésnek.
A kormányoknak továbbá meg kellene próbálniuk úgy kiigazítani az adórendszerüket, hogy az elősegítse a növekedést. Csökkenteniük kellene például a munkához kapcsolódó terheknek, és ennek kompenzálásaként növekedniük a tulajdonhoz, a fogyasztáshoz és a környezetszennyezéshez kapcsolódó adóknak.
Létfontosságú az is, hogy a bankszektort úgy állítsák talpra és úgy reformálják meg, hogy az a valódi gazdaságot legyen képes szolgálni. Ugyanilyen fontosak azok a programok, amelyek segítenek a munkanélkülieknek munkát találni, valamint azok a változtatások, amelyek megkönnyítik a társaságok számára új munkaerő foglalkoztatását.
A kormányzati szolgálatok a költségek és a bürokrácia csökkentése érdekében való korszerűsítése számos módon segíti a gazdaságot.

Az ajánlások teljes listája itt olvasható.

További eszközök

  • Nyomtatható változat 
  • Szövegméret csökkentése 
  • Szövegméret növelése