Navigációs útvonal

Legfrissebb eredmények

Legfrissebb eredmények

Gazdaságpolitikai ajánlások

Az Európai Bizottság 2014. június 2-án, a tagállami gazdaságpolitikák mélyreható elemzése után közzétette következtetéseit, megállapítva, hogy az EU legnagyobb részén javult a gazdasági helyzet, és több tagország is jelentős előrelépést ért el.

Az EU egészének átlagos költségvetési deficitje idén – első alkalommal a válság kirobbanása óta – várhatóan a GDP 3%-ában meghatározott célérték alá csökken. Ausztria, Belgium, a Cseh Köztársaság, Dánia, Hollandia és Szlovákia fenntarthatóan az uniós szabályozáshoz igazította költségvetési deficitjét. Ezeknek az országoknak az esetében tehát a továbbiakban nincs szükség külön gazdasági felügyeletre. Az említett hat ország sikeres intézkedéseinek eredményeként ma már csak 11 ország esetében haladja meg a hiány a megengedett mértéket. Ez jelentős javulás 2011-hez képest, amikor is 24 ország szegte meg a deficitre vonatkozó szabályozást.

A tagállami gazdaságok EU-szerte kezdik visszanyerni egyensúlyukat. Dánia és Málta sikeresen leküzdötte az egyensúlyhiány problémáját, és már Spanyolország helyzete sem túlzottan rossz.

A spanyol, a portugál, az olasz és a francia kormány átpogó reformokat vezetett be annak érdekében, hogy csökkentse a munkanélküliek magas arányát.  

Itt az ideje azonban, hogy az uniós tagállamok a válságkezelés sürgető teendőinek elvégzése után figyelmüket olyan intézkedésekre fordítsák, amelyekkel fellendíthetik a gazdasági növekedést és a foglalkoztatást. Az EU éves gazdasági kormányzási ciklusa keretében a Bizottság ajánlásokat dolgozott ki azoknak az egyedi problémáknak a kezelésére, amelyekkel az egyes országoknak szembe kell nézniük. Az ajánlások a következő öt fő területre összpontosulnak:

  • Munkanélküliség, egyenlőtlenségek és szegénység: A cél az, hogy az intézkedések eredményeként minél több ember tudjon visszatérni a munka világába, és minél több fiatal tudjon elhelyezkedni. A kormányoknak ennek érdekében folytatniuk kell foglalkoztatási politikájuk, valamint oktatási és jóléti rendszereik megreformálását. Különösen fontos olyan rendszereket kidolgozni, amelyek képzési lehetőségeket biztosítanak az elhelyezkedni nem tudó fiataloknak.  
  • Foglalkoztatásösztönző adóztatás: Sok országnak felül kell vizsgálnia adórendszerét – csökkentenie kell a munkavállalókat terhelő adókat, és nagyobb arányban kell más típusú adóbevételekre, például a vagyon, a fogyasztás és a környezeti terhelés (nagyobb mértékű) megadóztatásáratámaszkodnia., . A tagállamoknak ezenkívül többet kell tenniük az adócsalás és adóelkerülés ellen.
  • Magánberuházások ösztönzése: Több országban, köztük Olaszországban, Görögországban, Spanyolországban, Litvániában, Szlovéniában, Horvátországban és Cipruson a vállalkozások továbbra is nehezen jutnak bankhitelhez. Szakpolitikai intézkedésekre van szükség a bankrendszerek további stabilizálásához és annak elősegítéséhez, hogy a vállalkozások alternatív finanszírozáshoz jussanak.
  • Gazdasági versenyképesség: Ahhoz, hogy Európa gazdaságai versenyképesebbek legyenek, szakpolitikai intézkedésekkel folytatni kell a szolgáltatási szektor, az energetikai és közlekedési infrastruktúra, valamint a kutatás és fejlesztés liberalizálását és élénkítését.
  • Az adósság csökkentése: A rendkívül magas államadósság összesített értéke várhatóan idén fog tetőzni, de folytatni kell az adósság csökkentését célzó erőfeszítéseket. Ez különösen igaz Belgium, Írország, Görögország, Spanyolország, Olaszország, Ciprus és Portugália esetében, mivel ezek az országok akkora államadósságot halmoztak fel, amely meghaladja a teljes évi gazdasági termelés értékét. Rendkívül fontos szakpolitikákat kidolgozni a nyugdíj- és az egészségbiztosítási rendszer költségeinek kezelésére, ugyanis a népesség elöregedésével ezek a kiadások várhatóan növekedni fognak.

Az uniós országok kormányai júniusban tárgyalják meg a Bizottság által kidolgozott országspecifikus ajánlásokat, majd júliusban hivatalosan elfogadják azokat. Ezután a kormányoknak életbe kell léptetniük a szükséges szakpolitikai változtatásokat, hogy az ajánlásokban foglaltakat beépítsék 2015-ös költségvetésükbe.

Országspecifikus ajánlások

Éves növekedési jelentés: eredményjelentés

A tagállamok a Bizottság által 2013-ban meghatározott öt kiemelt cél mindegyike terén előrehaladást értek el. Bár a hangsúlyok az uniós és a nemzetközi gazdasági környezet változásainak megfelelően más területekre helyeződtek át, 2014-re vonatkozóan a Bizottság ugyanezeket a prioritásokat fogalmazta meg:

Költségvetési konszolidáció: Jelentős előrelépés történt ezen a téren: a költségvetési hiány átlagos szintje az Unióban mintegy a felére csökkent a 2009-es, a GDP 7%-át megközelítő csúcsértékhez viszonyítva. Az adósságszint azonban még mindig magas, várhatóan a GDP 90%-ának megfelelő értéken tetőzik majd 2014-ben, ezt követően pedig csökkenésnek indul. A korai beavatkozásnak köszönhetően a tagállamoknak lehetőségük nyílt a konszolidáció ütemének lassítására, valamint arra, hogy jobban összpontosítsanak a közkiadások minőségének javítására és a közigazgatás valamennyi szintjének modernizálására. A nagyobb költségvetési mozgástérrel rendelkező országoknak ösztönözniük kell a magánberuházásokat és a fogyasztást. Az oktatást, a kutatást és innovációt, az energiapolitikát és az éghajlatvédelmet szolgáló hosszú távú beruházásokat ugyanakkor meg kell óvni a költségvetési megszorításoktól. Az adóterheket a munkáról a fogyasztásra, a vagyonra és a környezetszennyezésre kell áthelyezni.

A hitelezés helyreállítása: Történt némi előrelépés a pénzügyi szektor helyreállítása terén, és 2012 közepéhez képest jelentősen enyhült a piaci feszültség. A bankunió kiépítésére tett uniós erőfeszítések eredményeként a bankok a jövőben hatékonyabban tudják majd a kockázatokat kezelni. Rövid távon azonban többet kell tenni a magánszektor magas adósságállományának csökkentéséért (például a társaságok és a magánszemélyek fizetésképtelenségére vonatkozó megoldások bevezetése, illetve javítása által), továbbá a bankoknak az új tőkekövetelményekre és stressztesztekre való felkészítése, valamint a vállalatok finanszírozáshoz jutásának könnyítése érdekében.

Növekedés és versenyképesség: A válság nyomán Európa minden részében jelentős gazdasági szerkezetátalakítás zajlik, amelynek melyben az exportvezérelt növekedés nagyobb szerepet kap. Az áru- és szolgáltatási piacok liberalizációja lassabb a kelleténél, különösen az energia és a szabályozott szakmák piaca esetében. A kutatási rendszereket ugyancsak korszerűsíteni kell.

Foglalkoztatási és szociális fejlemények: A tagállamok eredményeket értek el munkaerőpiacaik korszerűsítése terén, és várható, hogy ennek köszönhetően több ember munkaerő-piaci integrációját sikerül majd előmozdítani. Az intézkedések középpontjába most a munkanélküliek aktív támogatásának és képzésének bővítését – és ennek részeként az állami foglalkoztatási szolgálatok javítását és az ifjúsági garanciák bevezetését – a képzés fokozását, valamint az oktatási rendszerek korszerűsítését kell helyezni. A tagállamoknak nyomon kell követniük a bérek alakulását, ügyelve arra, hogy mind a versenyképesség, mind a hazai kereslet szempontját szem előtt tartsák, továbbá gondoskodniuk kell arról, hogy a szociális védelmi rendszerek felkarolják a legkiszolgáltatottabbakat.

Közigazgatás: Számos tagállam dolgozik a közszektor hatékonyságának javításán, ideértve a kormányzat különböző szintjei közötti együttműködés fejlesztését is. Az intézkedések középpontjába az elektronikus közszolgáltatásokra való áttérést és az adminisztratív terhek csökkentését kell helyezni.

Éves növekedési jelentés

További eszközök

  • Nyomtatható változat 
  • Szövegméret csökkentése 
  • Szövegméret növelése