Navigációs útvonal

Az euróval kapcsolatos kommunikáció

Az új pénznemre való átállás a polgárok mindennapi életének számos területére kihat. Ezért a jól időzített és hatékony kommunikáció minden olyan tagállam számára fontos, amely csatlakozni kíván az eurózónához. Az eddigi tapasztalatok szerint a megfelelő tájékoztatás kulcsfontosságú a sikeres átálláshoz. A kommunikáció azonban akkor sem fejeződhet be, amikor a polgárok pénztárcájában már eurós érmék és bankjegyek találhatók. Az egységes valuta sikeréhez elengedhetetlen, hogy a lakosság megfelelő tájékoztatást kapjon az euró előnyeiről és működéséről.

Előtte, közben és utána

A kommunikáció kulcsszerepet játszik a fogyasztói bizalom kiépítésében. Az átállás előtt és közben a tájékoztatás fontos elemét képezi az átláthatóságot és az árak tisztességes átszámítását biztosító intézkedéseknek. A nemzeti hatóságok például megállapodást köthetnek a vállalkozásokkal a tisztességes árképzésről, vagy olyan árfigyelési rendszereket állíthatnak fel, amelyek megakadályozzák, hogy a vállalkozások tisztességtelen nyereségre tegyenek szert a fogyasztók számára szokatlan új pénznem révén.

Az euró bevezetésével kapcsolatos információs kampányok célja, hogy az emberek az új pénznemet teljes biztonsággal felismerjék és használják. Ennek érdekében a tájékoztatás tartalmát és eszközeit úgy kell megválasztani, hogy az üzenet minden polgárhoz eljusson, ideértve a hátrányos helyzetű csoportokat – az időseket, a fogyatékkal élőket és a nyelvi kisebbségeket – is. Végső soron – egy új idegen nyelv elsajátításához hasonlóan – az embereknek meg kell tanulniuk euróban „gondolkozni”, és érezni annak értékét anélkül, hogy az euróban kifejezett összegeket folyamatosan átszámolnák régi nemzeti pénznemükre. A kommunikáció segíti a polgárokat abban, hogy elsajátítsák ezt az „új nyelvet”, és azonosulni tudjanak az új pénznemmel.

Az azonosulás támogatást jelent, a közvélemény támogatása pedig kulcsfontosságú az egységes valuta és annak keretrendszere, a Gazdasági és Monetáris Unió sikeréhez. E bizalom elnyeréséhez pedig arra van szükség, hogy a lakosság megfelelő tájékoztatásban részesüljön az euró előnyeivel és a GMU működésével kapcsolatban. A kommunikációs tevékenység ezért nem állhat le az átállási folyamat befejeztével: jóval a régi pénznem lecserélése után is folytatódnia kell.

Partnerségi együttműködés

2004-ben a Bizottság közleményt fogadott el az euróval és a GMU-val kapcsolatos információs és kommunikációs stratégiáról (COM(2004) 552 végleges), amelyben leszögezte, hogy szükség van az euróövezeti országok lakosságának megerősített támogatására, és arra, hogy az EU az újonnan csatlakozott tagállamoknak a majdani zökkenőmentes átállás érdekében segítséget nyújtson.

A stratégia alapelvei közé tartozik a decentralizáció és a szubszidiaritás: mivel a kommunikáció akkor hatékonyabb, ha helyi szinten történik, a tagállamok vezető szerephez jutnak az euró bevezetéséről szóló tájékoztatási kampány megtervezésében és megvalósításában. Emellett azonban számíthatnak a Bizottság technikai és pénzügyi segítségére is, melyet a Bizottság ún. partnerségi megállapodások alapján nyújt.

A partnerségi megállapodások önkéntes együttműködést hoznak létre a Bizottság és azon EU-országok között, amelyek közel állnak az euró bevezetéséhez és elfogadták az euróval kapcsolatos kommunikációs stratégiát. A partnerségek keretében a Bizottság a stratégiában konkrétan meghatározott esetekben nyújt társfinanszírozást. Ilyenek például a közvélemény-kutatások, a reklámküldemények, az információs kampányok, a kiadványok, a weboldalak, a konferenciák, az euróról tájékoztató forróvonalak. A Bizottság ezenfelül technikai támogatást és útmutatást is nyújt. Az első partnerségi megállapodásokat 2005 novemberében Észtországgal, Litvániával és Szlovéniával írták alá. 2006 májusában Ciprus és Málta következett, és legközelebb – várhatóan 2007 végén – Szlovákia köt hasonló megállapodást.

Tevékenységi kör

A Bizottság kiterjedt kommunikációs tevékenységét két átfogó célkitűzés mentén végzi. Az egyik az euró ismertségének és támogatásának növelése az eurózóna lakosságának körében. A másik, hogy segíti az eurózónán kívüli tagállamokat az euró bevezetésével kapcsolatos előkészületekben.

  • Az Eurobarométer felmérései révén módszeresen figyelemmel kíséri a közvélemény alakulását. A felméréseket az euróövezetben évente egyszer, az új EU-országokban pedig évente kétszer végezik el. Az eredményeket az EUROPA portálon teszik közzé.
  • A Bizottság „twinning-programok” létrehozását segíti elő az euróövezeti és nem euróövezeti országok között, hogy bátorítsa a gyakorlati előkészületekre vonatkozó ismeretek átadását. 2005 óta 10 twinning-program kialakítására került sor.
  • 2006-ban a Bizottság létrehozta a Euro Team-et. A független előadókból álló hálózat euróval kapcsolatos tájékoztatást nyújt 10 újabban csatlakozott tagállamban. Az előadók saját országuk területén az euró helyi nagyköveteiként tevékenykednek; a Bizottsághoz sem intézményi szinten, sem pénzügyileg nem kötődnek.
  • Mivel egyre nagyobb igény jelentkezik olyan előadók iránt, akik a GMU-val kapcsolatos ügyekre szakosodtak, a Bizottság összeállította azon Brüsszelben dolgozó uniós tisztviselők listáját, akik készek arra, hogy diákcsoportok, látogatók és szakmai hallgatóság számára bemutatókat tartsanak.
  • Végezetül a Bizottság saját kommunikációs eszközöket is használ a tájékoztatás elősegítésére, mind euróövezeti, mind euróövezeten kívüli országok esetén. Ilyen eszközök például a kiadványok és weboldalak, a konferenciák, a szemináriumok és az utazó kiállítások.

A Bizottság minden tevékenysége – a partnerségektől a központi kiadványokig – a PRINCE-program költségvetésébe tartozik. Az európai polgárok tájékoztatását szolgáló program 1996-ban jött létre abból a célból, hogy megfelelő pénzeszközöket biztosítson a kommunikációs prioritásokhoz, köztük az euróról szóló tájékoztatáshoz. A Bizottság évente kétszer számol be az Európai Parlamentnek a PRINCE költségvetéséből finanszírozott, az euróval és a GMU-val kapcsolatos kommunikációs tevékenységekről.