Navigációs útvonal

Az euró bevezetése

Az Európai Unió egyre növekszik, ahogyan a tagjelölt országok teljesítik a belépés feltételeit, és csatlakoznak hozzá. Ezt a folyamatot hívjuk bővítésnek. Hasonlóképpen az euróövezet is bővül, mivel az övezeten kívüli uniós tagállamok sorra teljesítik a belépés feltételeit, és bevezetik az eurót.

Az euróövezet azokat a tagállamokat foglalja magába, amelyek az egységes valutát alkalmazzák. Az eurózóna azonban nem statikus; a Szerződés szerint valamennyi uniós tagállamnak csatlakoznia kell hozzá, amint teljesítette a szükséges feltételeket.

A várakozások szerint a jövőben Svédország is bevezeti a közös valutát, azonban az északi ország egyelőre nem teljesítette az ehhez szükséges feltételeket.

Fokozatos bővítés, fokozatos integráció

Az Unióba belépni kívánó minden ország köteles szociális, gazdasági és politikai téren társadalmának számos vonását az uniós tagállamokban uralkodó viszonyokhoz igazítani.

Az összehangolás célja főként az, hogy a csatlakozó ország sikeresen vehessen részt az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad mozgását biztosító egységes uniós piac folyamataiban. A csatlakozás tehát integrációs folyamat.

Felkészülés az euró bevezetésére

Mielőtt egy tagállam az eurót bevezethetné, meg kell felelnie bizonyos gazdasági és jogi kritériumoknak. A gazdasági „konvergenciakritériumokat" úgy alakították ki, hogy azok kellő felkészültséget biztosítsanak az euró bevezetéséhez, és ahhoz, hogy az adott tagállam zökkenőmentesen tudjon integrálódni az euróövezet monetáris rendszerébe. A jogi konvergencia megköveteli, hogy a nemzeti jogszabályok, különösen a nemzeti jegybankkal kapcsolatos és a monetáris kérdések, a Szerződéssel összeegyeztethetők legyenek.

A nemzeti valuta euróra való felcserélése nagyszabású műveletet jelent, amely számtalan gyakorlati előkészületet követel meg. Gondoskodni kell például arról, hogy a nemzeti valuta bevonása gyorsan menjen végbe, hogy az áruk árait helyesen számítsák át és tüntessék fel, és hogy az emberek folyamatos tájékoztatást kapjanak. Valamennyi előkészület a csatlakozó ország által elfogadott „átállási forgatókönyv” alapján zajlik. Az eurót legelőször bevezető országok jelentős mennyiségű tapasztalatot gyűjtöttek össze, amelyet most az újonnan csatlakozó országok felhasználhatnak. Az Európai Bizottság különösen sok segítséget és tanácsadást nyújt az euróövezeti tagságra jelölt országok számára.

Árfolyam-mechanizmus (ERM II)

Az euróövezeten kívüli egyes országok ún. árfolyam-mechanizmusban (ERM II) vesznek részt. Az ERM II rendszert a részt vevő valuták és az euró közötti túlzott árfolyam-ingadozás elkerülésére hozták létre, mivel az megzavarhatja az egységes piac gazdasági stabilitását. Bár a részvétel önkéntes, ugyanakkor a „konvergenciakritériumok” egyike is: az euroövezethez csatlakozni kívánó országoknak az euró bevezetését megelőzően legalább két éven keresztül be kell tartania az árfolyam-mechanizmus szabályait, melyektől ez időszak alatt nem térhetnek el jelentősen.