Navigációs útvonal

Euróövezet

Az euróövezet (más néven: eurózóna) azoknak az uniós tagállamoknak a csoportját jelenti, amelyek hivatalos fizetőeszköze az euró.

Az euróövezethez tartozó tagállamok közös fizetőeszközzel rendelkeznek, és az Európai Központi Bank egységes monetáris politikája vonatkozik rájuk.

Ahhoz, hogy az eurózóna jelenlegi és jövőbeli tagországainak gazdasága zökkenőmentesen működhessen és töretlenül növekedhessen, gazdasági intézkedéseik összehangolására, vagyis gazdasági konvergenciára van szükség.

Gazdasági helyzet

A Bizottság évente három alkalommal – tavasszal (májusban), ősszel (novemberben) és télen (februárban) – előrejelzéseket ad ki, melyekben áttekintést ad az EU és az uniós tagállamok makrogazdasági kilátásairól. Ezeket az előrejelzéseket a Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága készíti.

A Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság kiadványai

Költségvetési felügyelet

A stabilitási programok kiértékelése

A Stabilitási és Növekedési Paktumban előírtak alapján a tagállamok minden tavasszal benyújtják aktualizált középtávú költségvetési stratégiájukat.

Az euróövezeti tagállamok stabilitási programot, az euróövezeten kívüli országok pedig konvergenciaprogramot dolgoznak ki és nyújtanak be a Bizottságnak.

Az Európai Bizottság értékelése alapján – melyet a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság dolgoz ki – a Tanács az európai szemeszter keretében véleményezi az euróövezeti országok programjait és országspecifikus ajánlásokat fogad el.


A túlzott hiány esetén követendő eljárás

A Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ága biztosítja, hogy a túlzott államháztartási hiánnyal küzdő tagállamok – a túlzotthiány-eljárás keretében – megfelelő szakpolitikai válaszintézkedéseket hozzanak a hiány lefaragására.


Költségvetésiterv-javaslatok

A második gazdasági kormányzási csomag – rövid nevén: a „kettes csomag” – előírja az euróövezeti tagállamok számára, hogy minden év október 15-éig nyújtsák be a Bizottságnak a következő évre vonatkozó költségvetés-tervezetüket, még mielőtt elfogadnák azt.

Makrogazdasági felügyelet

A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás

A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás olyan felügyeleti mechanizmus, amely azt hivatott elősegíteni, hogy időben észlelni lehessen az esetleges kockázatokat, meg lehessen akadályozni, hogy káros makrogazdasági egyensúlyhiány lépjen fel, illetve ki lehessen igazítani a már kialakult egyensúlyhiányt.

Az eljárás kiindulópontja minden évben a riasztási mechanizmus keretében készült jelentés kidolgozása. Ebben a jelentésben a Bizottság a gazdasági mutatókat tartalmazó eredménytábla és az egyes országok helyzetének elemzése alapján első körben meghatározza, hogy melyek azok a tagállamok és ügyek, amelyek behatóbb elemzést (részletes vizsgálatot) igényelnek. A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás további szakaszai ennek a részletes vizsgálatnak az eredményén alapulnak.