Elérési útvonal

KEZDŐLAP
Szakpolitikai területek
Ágazatok
Ki felelős?
Ön és a versenypolitika
Ügyek
Ebben a részben:
Állami támogatások ellenőrzése
Jogszabályok
Ügyek
Adatok, szakpolitikai elemzés
Feltételes adómegállapítás
Együttműködés a tagállami bíróságokkal
Panasztétel

Állami támogatás ellenőrzése

Állami támogatással kapcsolatos panaszbejelentő űrlap

Ez az oldal a feltételezetten jogellenes állami támogatásra vonatkozó panaszok benyújtására szolgál. Az űrlap 23 nyelven érhető el. Kérjük, használja a képernyő jobb felső sarkában látható legördülő menüt, ha más nyelvet szeretne kiválasztani.

Mi az eljárás jogalapja?

Az ún. eljárási rendelet: a Tanács (EU) 2015/1589 rendelete (2015. július 13.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (mely a 659/1999/EK tanácsi rendelet helyébe lépett), HL L 248., 2015.9.24., 9. o.

A végrehajtási rendelet: a Bizottság 794/2004/EK rendelete, melyet egyebek mellett a 794/2004/EK rendeletnek egyes határidők számítása, a panaszok kezelése és a bizalmas információk azonosítása és védelme tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. április 9-i 372/2014/EU bizottsági rendelet, HL L 109., 2014.4.12., 14. o., módosított

Hogyan állapíthatom meg azt, hogy egy intézkedés állami támogatásnak minősül-e?

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének (1) bekezdése kimondja: ha a Szerződések másként nem rendelkeznek, a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. Ahhoz tehát, hogy egy intézkedés állami támogatásnak minősüljön, a következő öt feltételnek kell halmozottan megfelelnie:

  1. állami források felhasználásával jár,
  2. gazdasági előnyt biztosít,
  3. szelektív (azaz a támogatás bizonyos vállalkozásokat vagy bizonyos áruk előállítását részesíti előnyben),
  4. hatást gyakorol a versenyre,
  5. hatást gyakorolt a tagállamok közötti kereskedelemre.

További információkért olvassa el az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében említett állami támogatás fogalmáról szóló bizottsági közleményt.

Ki tehet jogosan panaszt?

Az eljárási rendelet 24. cikke szerint csak az érdekelt felek nyújthatnak be panaszt azzal a céllal, hogy tájékoztassák a Bizottságot egy feltételezett jogellenes támogatásról vagy egy támogatással való feltételezett visszaélésről. Ebből a célból az eljárási rendelet 12. cikkének (1) bekezdése és 24. cikkének (2) bekezdése szerint panaszt benyújtó természetes és jogi személyeknek bizonyítaniuk kell, hogy az említett rendelet 1. cikkének h) pontja értelmében érdekelt félnek minősülnek (e tekintetben lásd még a végrehajtási rendelet 11a. cikkének (1) bekezdését).

Az érdekelt fél fogalmát az eljárási rendelet 1. cikkének h) pontja a következőképpen határozza meg: „olyan tagállam vagy személy, vállalkozás vagy vállalkozások társulása, amelynek, illetve akinek érdekeit a támogatás nyújtása érintheti, különösen a támogatás kedvezményezettje, a versenytárs vállalkozások és a szakmai szövetségek”.

Miért kötelező a panaszbejelentő űrlap használata?

Az eljárási rendelet 24. cikkének (2) bekezdése kötelezővé tette a panaszbejelentő űrlap használatát. A végrehajtási rendelet 11a. cikkének (2) bekezdése értelmében az érdekelt feleknek megfelelően ki kell tölteniük a IV. mellékletben szereplő űrlapot, amelyen feltüntetik az abban kért összes kötelező információt. A fő célja a panaszok kezelésének megkönnyítése, annak biztosításával, hogy a Bizottság minden releváns információt megkapjon a feltételezett jogellenes támogatásról vagy a támogatással való feltételezett visszaélésről.

Érdekelt fél indokolt kérésére a Bizottság az űrlapon kért információk egy része tekintetében eltekinthet az adatszolgáltatási kötelezettségtől (a végrehajtási rendelet 11a. cikkének (2) bekezdése). A panaszt az Unió hivatalos nyelveinek egyikén kell benyújtani (a végrehajtási rendelet 11a. cikkének (3) bekezdése).

A Bizottság a hiányos információkat benyújtó panaszosokat felkéri, hogy egy adott határidőn belül ismertessék álláspontjukat. Határidőben megküldött megfelelő válasz hiányában a panasz visszavontnak tekintendő.

Hogyan nyújthatom be a panaszomat?
Az alábbi lehetőségek közül választhat:
  1. töltse le a panaszbejelentő űrlapot, és postai úton vagy e-mailben juttassa el nekünk;
  2. töltse ki az internetes űrlapot, és elektronikus úton, a weboldalunkon keresztül küldje el nekünk. Amennyiben panaszát e-mailben vagy az internetes űrlapon már benyújtotta, nem szükséges postai úton vagy faxon is elküldenie.

Ha panasza üzleti titkokat vagy más bizalmas információkat tartalmaz, kérjük, küldje el a panasz bizalmas információktól mentes változatát.

Mi történik a panasz benyújtása után?

A panasz beérkezéséről 15 munkanapon belül átvételi elismervényben értesítjük. A Bizottság megvizsgálja a benyújtott információkat, és a lehető leghamarabb értesíti Önt a vizsgálat eredményéről (ld. az állami támogatások ellenőrzési eljárásainak lefolytatására alkalmazott bevált gyakorlatok kódexének a panaszokról szóló 9. részét).

Előfordulhat, hogy a panasz bizalmas információktól mentes változatát észrevételezésre továbbítjuk a tagállamnak. A Bizottság által végzett vizsgálatról Ön folyamatos tájékoztatást kap majd.

Melyik osztály/szolgálat foglalkozik majd a panasszal?

Az állami támogatással kapcsolatos panaszok kezelése a Bizottságon belül decentralizált alapon történik: kivizsgálásukat az illetékes szervezeti egységek végzik. További információkért tekintse meg a kapcsolattartók listáját.

Lehetőségem van-e arra, hogy az ügyet tagállami bíróság elé terjesszem?

Az uniós tagállamok kötelesek a tervezett állami támogatási intézkedéseket a Bizottságnak bejelenteni. E kötelezettség (a „felfüggesztési kötelezettség”) közvetlen hatályú, tehát azok a felek, akiket a felfüggesztési kötelezettség figyelmen kívül hagyásával nyújtott állami támogatás („jogellenes támogatás”) érint, közvetlen keresetet indíthatnak a tagállami bíróságok előtt. Ezért azok a természetes és jogi személyek, akik/amelyek érdekeit sérti a feltételezett jogellenes támogatás, a tagállami bíróságok elé terjeszthetik az ügyet. A tagállami bíróságoknak pedig meg kell ítélniük az esetet, függetlenül attól, hogy a Bizottságnál folyamatban van-e már hasonló eljárás. A tagállami bíróságok előtti keresetek fontos jogorvoslati lehetőséget jelenthetnek: azonnali segítséget hozhatnak a jogellenes állami támogatások által érintett panaszosnak. A tagállami bíróságoknál elérhető jogorvoslati lehetőségek a következőek: a jogellenes támogatás kifizetésének megakadályozása, a jogellenes támogatás visszafizettetése (az összeegyeztethetőségtől függetlenül), a jogellenes támogatás kamatának visszafizettetése, kártérítés fizetése a versenytársaknak és más harmadik személyeknek, valamint a jogellenes támogatással szembeni ideiglenes intézkedések.

Kérjük, vegye figyelembe, hogy a Bizottság nem tud tanáccsal szolgálni arról, milyen tagállami eljárás indítható az egyes esetekben. Az állami támogatásra vonatkozó jog tagállami bíróságok általi alkalmazásáról bővebben ezen az oldalon tájékozódhat.


Kapcsolódó linkek

  
Vissza a nyitólapra