Európai Bizottság > EIH > Eljárási határidők > Svédország

Utolsó frissítés: 08-05-2009
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Eljárási határidők - Svédország

 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Milyen különféle típusú határidők léteznek polgári jogi ügyekben? 1.
2. Mely napok minősülnek munkaszüneti napnak az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló, 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendelet értelmében? 2.
3. Milyen általános szabályok vonatkoznak a különféle polgári peres eljárásokban alkalmazott határidőkre? 3.
4. Mikor kezdődik egy határidő? 4.
5. Mikor jár le egy határidő? 5.
6. A határidők meghosszabbítása bizonyos esetekben 6.
7. Vannak-e bizonyos polgári jogi ügyekben irányadó különös fellebbezési határidők? 7.
8. Sürgős esetben vagy más okból megteheti-e a bíróság, hogy lerövidíti a bíróság előtti megjelenés határidejét, vagy szabhat-e egyedi megjelenési határidőt? Más esetekben pedig meghosszabbíthatók-e ezek a határidők? 8.
9. Ha olyan fél számára írják elő cselekmény elvégzését, akit lakóhelye szerint megilletne a határidő meghosszabbítása, de az értesítés helye szerint ilyen meghosszabbítási kedvezmény nem áll fenn, akkor az adott személy elveszíti-e az ilyen kedvezményes határidő alkalmazásának lehetőségét? 9.
10. Melyek a határidők be nem tartásának a következményei? 10.
11. Ha lejár egy határidő, a késedelmes félnek milyen jogorvoslatra van lehetősége? 11.

 

1. Milyen különféle típusú határidők léteznek polgári jogi ügyekben?

Polgári jogi ügyekben többféle határidő létezik, továbbá az Alkotmány is rendelkezik időtartamokról. Ide tartoznak például a fellebbezési, panasztételi és perújrafelvételi határidők (az az időtartam, amelyen belül az ügyben bírósághoz lehet fordulni). Olyan rendelkezések is vannak, amelyek pusztán azt határozzák meg, hogy egy intézkedést meg kell tenni, és ezt követően a bíróság döntheti el, hogy ezt milyen határidőn belül kell megtenni; például az információszolgáltatásra, bizonyíték benyújtására vagy védekezés megtételére vonatkozó hiánypótlás esetén.

2. Mely napok minősülnek munkaszüneti napnak az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló, 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendelet értelmében?

A szombatok, vasárnapok és az ünnepnapok munkaszüneti napnak minősülnek.

Svédországban a következő napok ünnepnapok (az ünnepnapokról szóló 1998:253 törvény értelmében):

  • újév napja (január 1)
  • vízkereszt (január 6)
  • nagypéntek (a húsvét előtti utolsó péntek)
  • húsvétvasárnap (a március 21-i vagy az azt követő holdtölte utáni első vasárnap)
  • húsvéthétfő (a húsvétvasárnapot követő nap)
  • május 1
  • áldozócsütörtök (a húsvétvasárnapot követő hatodik csütörtök)
  • pünkösdvasárnap (a húsvétot követő hetedik vasárnap)
  • Svédország nemzeti ünnepe (június 6)
  • Szent Iván napja (a június 20. és 26. közé eső szombat)
  • mindenszentek napja (az október 31. és november 6. közé eső szombat)
  • karácsony első napja (december 25)
  • karácsony második napja (december 26).

3. Milyen általános szabályok vonatkoznak a különféle polgári peres eljárásokban alkalmazott határidőkre?

A határidőkre vonatkozó fő alapelv az, hogy ha a bíróság egy személyt arra kötelez, hogy az eljárás során valamilyen cselekményt elvégezzen, akkor erre megfelelő időt kell számára biztosítani (a bírósági eljárás törvénykönyve (rättegångsbalken) 32. fejezetének 1. szakasza szerint). A legtöbb esetben a rendelkezésre álló időt a bíróság határozza meg, amelynek ilyenkor olyan időtartamot kell megszabnia, amely a fél számára elfogadható időt biztosít a teljesítéshez.

Lap tetejeLap teteje

Néhány esetben a bírósági eljárás törvénykönyve bizonyos időtartamot határoz meg. Ez legtöbbször a bírói ítélet vagy határozat elleni fellebbezésnek, illetve lezárt ügy perújrafelvételének határidejére, egyes esetekben pedig a határidő megváltoztatására vonatkozik.

Az a személy, aki kerületi bíróság polgári jogi ügyben hozott ítélete ellen kíván fellebbezni, ezt az ítélet kihirdetését követő három héten belül teheti meg. Aki kerületi bíróság polgári jogi ügyben hozott határozata ellen kíván fellebbezni, ezt ugyanezen határidőn belül teheti meg. Ha azonban az eljárás során hozott határozatot nem hirdették ki a bírósági tárgyaláson, és nem tettek nyilatkozatot a bíróság előtt arra nézve, mikor hirdetik ki a határozatot, akkor a fellebbezési határidő azon a napon kezdődik, amikor a fellebbezni kívánó fél kézhez vette a határozatot. A fellebbviteli bíróság ítélete vagy határozata elleni fellebbezés határideje négy hét (a bírósági eljárás törvénykönyve 50. fejezetének 1. szakasza, 52. fejezetének 1. szakasza, 55. fejezetének 1. szakasza és 56. fejezetének 1. szakasza).

Az a fél, akinek terhére a kerületi bíróság távollétében ítéletet hozott, az ítélet részére történő kézbesítését követő egy hónapon belül kérelmezheti a perújrafelvételt (a bírósági eljárás törvénykönyve 44. fejezetének 9. szakasza).

Ha egy fellebbezés elévült, mert a fellebbező fél nem jelent meg a fellebbviteli bíróság eljárásán, a fellebbező fél a határozathozatal napját követő három héten belül kérelmezheti a bíróságtól az ügy újraindítását (a bírósági eljárás törvénykönyve 50. fejezetének 22. szakasza).

Lap tetejeLap teteje

Ha egy fél elmulasztja a fellebbezési vagy az újraindítási, illetve per-újrafelvételi határidőt, akkor kérelmezheti a határidő megújítását. A kérelmet a mentő körülmény megszűnését követő három héten belül kell benyújtania, de mindenképpen a határidő lejártát követő egy éves jogvesztő határidőn belül (a bírósági eljárás törvénykönyve 58. fejezetének 12. szakasza).

A svéd végrehajtó hatóság gyorsított eljárásaiban is többfajta határidő szerepel. Az alperes köteles az értesítést követő meghatározott időn belül észrevételt tenni a keresetre. Hacsak különleges körülmények nem állnak fenn, ez a határidő nem lehet több két hétnél (a fizetési meghagyásról és segítségnyújtásról szóló törvény (1990:746) 25. szakasza). Ha az alperes ellentmondással él a kérelemmel szemben, a kérelmezőnek az ellentmondásról szóló értesítés részére történő megküldésétől számítva legfeljebb négy hete van arra, hogy kérje az ügynek további tárgyalás céljából a kerületi bírósághoz való áttételét (34. szakasz). Ha a svéd végrehajtó hatóság fizetési meghagyásra vagy általános segítségnyújtásra vonatkozó ügyben határozatot hoz, a határozat meghozatalának napját követő egy hónapon belül az alperes kérheti az ügy újraindítását (53. szakasz). A hatóság másfajta határozata ellen a határozat meghozatalának napját követő három héten belül nyújtható be fellebbezés (55–57. szakasz).

4. Mikor kezdődik egy határidő?

Ha egy cselekményt adott időtartamon belül kell elvégezni, akkor az időtartam főszabály szerint azon a napon kezdődik, amikor a határozatot vagy végzést meghozzák. Olyan esetekben azonban, amikor a fél részére iratot kell kézbesíteni, az időtartam nem kezdődik meg mindaddig, amíg a fél részére az iratot ki nem kézbesítik (a kézbesítés időpontja).

Lap tetejeLap teteje

5. Mikor jár le egy határidő?

Ha a kezdőnap a határozat vagy a végzés meghozatalának a napja, akkor a határidőt gyakran azon nap meghatározásával szabják meg, ameddig teljesíteni kell a határozat vagy a végzés alapján elvégzendő cselekményt. Néha azonban a határidő meghatározására úgy kerül sor, hogy megszabják, a cselekményt hány napon, héten, hónapon vagy éven belül elvégezni, amely határidő mindig a kezdőnapon kezdődik. Ha a kezdőnap a kézbesítés napja, akkor azt határozzák meg, hogy a cselekményt a kézbesítés napjától - amikor a fél kézhez vette az okiratot - számított hány napon, héten, hónapon vagy éven belül elvégezni.

Ha a határidőt napokban fejezik ki, akkor a meghatározott számú nap naptári napokra, és nem csak a munkanapokra vonatkozik. A törvényes határidők számításáról szóló törvény (1930:173) szerint, ha a határidőt hetekben, hónapokban vagy években határozzák meg, akkor a határidő utolsó napja az a nap, amely elnevezése alapján vagy a hónap adott sorszámú napjaként megfelel annak a napnak, amikor a határidő elkezdődött. Ha az utolsó hónapban nincs ilyen megfelelő nap, akkor a hónap utolsó napja minősül a határidő utolsó napjának.

Ha a cselekmény elvégzésére vonatkozó határidő utolsó napja szombatra, vasárnapra vagy más ünnepnapra (lásd a fenti 2. kérdést), Szent Iván estéjére (Szent Iván napját megelőző napra), karácsony estéjére (december 24.) vagy szilveszter napjára (december 31.) esik, akkor a teljesítési határidő a következő munkanap lesz. Ez arra az esetre is vonatkozik, ha a határidő a kézbesítés napján kezdődik.

Lap tetejeLap teteje

Amennyiben az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló, 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendelet alkalmazandó, akkor a fentiek helyett a rendelet szabályait kell alkalmazni.

6. A határidők meghosszabbítása bizonyos esetekben

Nincsenek egyedi szabályok a határidők meghosszabbítására azokban az esetekben, ha a félnek Svédországon kívül vagy egy távoli fekvésű területen van a lakóhelye, székhelye, vagy egyéb módon ott lelhető fel. Ahogy azonban már jeleztük, sok esetben a bíróság saját maga állapítja meg az egyes határidők hosszát, és ennek során gondoskodik arról, hogy a fél számára kellő idő álljon rendelkezésre a cselekmény elvégzéséhez.

7. Vannak-e bizonyos polgári jogi ügyekben irányadó különös fellebbezési határidők?

Nincsenek.

8. Sürgős esetben vagy más okból megteheti-e a bíróság, hogy lerövidíti a bíróság előtti megjelenés határidejét, vagy szabhat-e egyedi megjelenési határidőt? Más esetekben pedig meghosszabbíthatók-e ezek a határidők?

Ha egy határidőt törvény határoz meg (pl. fellebbezés benyújtására rendelkezésre álló határidő), akkor ezt a határidőt nem lehet sem lerövidíteni, sem pedig meghosszabbítani. Ha a felet a bíróság elé idézték, vagy valamilyen más cselekmény elvégzésére szólították fel, a bíróság meghosszabbíthatja a határidőt, és új határidőt szabhat. Sürgős esetben a bíróság szabadon lemondhatja a tervezett tárgyalást, és korábbi időpontra másikat hirdethet meg. A feleknek azonban a felkészülésre megfelelő időt kell biztosítani.  

Lap tetejeLap teteje

9. Ha olyan fél számára írják elő cselekmény elvégzését, akit lakóhelye szerint megilletne a határidő meghosszabbítása, de az értesítés helye szerint ilyen meghosszabbítási kedvezmény nem áll fenn, akkor az adott személy elveszíti-e az ilyen kedvezményes határidő alkalmazásának lehetőségét?

Nem (lásd a fenti 6. kérdést).

10. Melyek a határidők be nem tartásának a következményei?

Felszólítások stb. teljesítésére vonatkozó határidők

Ha a felperes elmulasztja az idézéssel kapcsolatos kérelmére vonatkozó hiánypótlásra való felszólításban előírt határidőt vagy más módon hátráltatja az ügy tárgyalását, akkor a keresetet elutasítják. Ha az alperes elmulasztja a védekezésre vonatkozó nyilatkozat megtételét, akkor távollétében vele szemben ítélet hozható. A végzés határidőben való teljesítésének elmulasztása szintén azt eredményezheti, hogy a bíróság az ügyben erre való tekintet nélkül dönt.

A bíróság előtti megjelenés elmulasztása

A bíróságon kívüli egyezség kötését lehetővé tevő ügyekben (pl. kereskedelmi jogi vitákban), ha az egyik fél elmulasztja a kerületi bíróság előtti megjelenést, a bíróság a távollétében ítéletet hozhat. Más esetekben bírság szabható ki. Azokban az ügyekben azonban, amelyekben nincs lehetőség bíróságon kívüli egyezség kötésére (pl. családjogi perekben), ha a felperes elmulasztja a bíróság előtti megjelenést, akkor az eljárást megszüntethetik, ha pedig az ellenérdekelt fél nem jelenik meg, akkor megbírságolhatják vagy elővezethetik. Ha a panasztevő nem jelenik meg a fellebbviteli bíróság eljárásán, a fellebbezés elévülhet. Ha az ellenérdekelt fél nem jelenik meg, bírság szabható ki.

Fellebbezési határidő

Ha a fél elkésve nyújtja be fellebbezését, a fellebbezést elutasítják.

11. Ha lejár egy határidő, a késedelmes félnek milyen jogorvoslatra van lehetősége?

Ha a határidőt nem a törvény határozza meg, akkor a fél a határidő lejártát megelőzően hosszabbítási kérelemmel fordulhat a bírósághoz a határidő meghosszabbítása érdekében. Ha a határidő lejárt, és a bíróság ezt követően már eljárási cselekményt végzett, pl. végzést hozott az ügyben, a fél számos rendes és rendkívüli intézkedést tehet. Ezen intézkedések célja vagy a lezárt ügy újraindítása lehet, vagy pedig bizonyos esetekben a határidő módosítása (lásd a fenti 3 kérdést).

« Eljárási határidők - Általános információk | Svédország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 08-05-2009

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság