Európai Bizottság > EIH > Eljárási határidők > Spanyolország

Utolsó frissítés: 11-12-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Eljárási határidők - Spanyolország

 

TARTALOMJEGYZÉK

1. A különféle eljárási szabályok értelmében alkalmazandó különböző típusú határidők polgári ügyekben. 1.
2. Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet értelmében munkaszüneti napokként meghatározott különböző napok jegyzéke. 2.
3. A polgári perrendtartás (2000. január 7-i 1/2000 törvény) által szabályozott, különféle polgári eljárások tekintetében melyek a határidőkre vonatkozóan alkalmazandó általános szabályok? 3.
4. Amikor egy cselekményt vagy alakiságot egy adott időszakon belül kell elvégezni, mi e cselekmény vagy alakiság kezdeti időpontja – azaz a határidő kezdeti időpontja („terminus a quo”)? 4.
5. Mikortól kezdődik ez a határidő? 5.
6. Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepen vagy munkaszüneti napon jár le, akkor meghosszabbodik-e az azt követő első munkanapig? Ezt a meghosszabbítást akkor is alkalmazni kell-e, ha a kérdéses határidő kezdeti időpontja egy jövőbeni esemény? 6.
7. Amennyiben a kérelmet a tagállam kontinentális területén székhellyel rendelkező joghatósághoz intézik (amelyek a városon kívüli egységekből állnak vagy földrajzilag elkülönülő egységekkel rendelkeznek), meghosszabbodnak-e a határidők az ilyen egységek valamelyikében élő/tartózkodó vagy a külföldön élő/tartózkodó személyek számára? Ha igen, mennyivel? 7.
8. És viszont: amennyiben a kérelmet egy, a kontinentális területtől földrajzilag távoli ilyen egységben székhellyel rendelkező joghatósághoz intézik, meghosszabbodnak-e a határidők a nem az ilyen egységek valamelyikében élő/tartózkodó vagy a külföldön élő/tartózkodó személyek számára? 8.
9. Vannak-e egyes polgári ügyek esetében különös fellebbezési határidők? 9.
10. Sürgős esetben vagy bármely más ok miatt a bíróságok lerövidíthetik-e az idézési határidőket, illetve megállapíthatnak-e különleges időpontot a megjelenésre? És viszont: az ilyen határidők meghosszabbíthatók-e? 10.
11. Amennyiben egy, a határidő meghosszabbítását lehetővé tevő helyen élő személyt érintő cselekményt olyan helyen jelentenek be, ahol az ott élők nem részesülnek a határidők ilyen meghosszabbításából, elveszíti-e az ilyen személy az ilyen jellegű határidőre való jogosultságát? 11.
12. Mik a szankciók a határidők be nem tartása esetén? 12.

 

1. A különféle eljárási szabályok értelmében alkalmazandó különböző típusú határidők polgári ügyekben.

A polgári jog értelmében az időmúlás mint „jogi tény” szubjektív jog, jogbeli képesség vagy puszta elvárás megszerzéséhez vagy elvesztéséhez vezethet. Ezek közül bármelyik megszerzését általánosan „szerzési időmúlásnak”, elvesztésüket pedig „jogvesztő időmúlásnak” hívják.

Egy határidő lejárta (caducidad) azt jelenti, hogy ha jogszabály egy joghatással bíró cselekmény elvégzésére meghatározott időszakot ír elő, a határidő végével a cselekmény elvégzésére irányuló jog automatikusan lejár. Az elévüléstől eltérően ez a határidőt a bíróság hivatalból értékeli, és azt csak a jogban kifejezetten előírt esetekben kell alkalmazni. Ha az időszak megszakad, akkor azt a jogszerűen meghatározott időszakra felfüggesztik, a megszakadásig eltelt időszakot pedig beszámítják; a fennmaradó idő pedig a jogi felfüggesztési időszak lejártát követő napon kezdődik ismét.

A „jogvesztő időmúlás” - szigorú értelemben - a jogok és a jogok iránti igények megszűnése, amennyiben azokat nem gyakorolták az abból a célból meghatározott határidőn belül. Ahhoz, hogy jogilag érvényes legyen, az arra támaszkodó félnek kell hivatkozni. A jogvesztő időmúlás megszakad a jogosult bármely olyan cselekményével, amely összeegyeztethetetlen az adott jogról való nyilvánvaló, a jog gyakorlásának elmulasztása miatti lemondással. E cselekményeket a Polgári Törvénykönyv 1973. cikke sorolja fel (a jog bíróság előtti érvényesítése, a hitelező bíróságon kívüli követelése és az adósság adós általi bármiféle elismerése). A megszakadás után az időszak újrakezdődik. A spanyol bíróságok következetesen megszorítóan értelmezték a kötelezettségek megszűnésének ezt a módját.

Lap tetejeLap teteje

A határidők megadhatók napokban, hetekben, hónapokban vagy években.

A számítás céljából - ellenkező rendelkezés hiányában -, ha a határidőt napokban adták meg, az időszak az elsőként említett napot követő napon kezdődik, amely előbbi nem számít bele a határidőbe. Ha az időszakokat hónapokban vagy években adják meg, akkor úgy számítják, hogy azok egyik időponttól a másikig tartanak. Ha az időszak végét képező utolsó hónapban nincs a kezdő időpontnak megfelelő nap, a hónap utolsó napját veszik lejárati időpontként. Ebben a különleges esetben a munkaszüneti napok nem számítanak (a Polgári Törvénykönyv 5. és 1130. cikke).

A „polgári eljárásokban a határidők számítása” tekintetében lásd az alábbi 3. kérdést.

LINKEK HONLAPOKHOZ:

  • POLGÁRI ÉS KERESKEDELMI JOGSZABÁLYOK español
  • ÁLTALÁNOS IGAZSÁGÜGYI TANÁCS (számos közérdekű jogi honlaphoz való közvetlen hozzáférés) español
  • IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM (jogi információk) English - español

2. Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet értelmében munkaszüneti napokként meghatározott különböző napok jegyzéke.

A közigazgatási eljárásokra irányadó szabályok tekintetében a 1182/71/EK rendeletet a közigazgatásra és a közös közigazgatási eljárásra irányadó jogi rendelkezések 48. cikke ültette át, amely a következőket írja elő:

Lap tetejeLap teteje

  1. Ellenkező értelmű jogszabályok vagy európai közösségi rendeletek hiányában, amennyiben a határidőket napokban adják meg, ezek munkanapok és nem tartalmazzák a vasárnapot és az állami ünnepeket. Amennyiben a határidőket naptári napokban fejezik ki, úgy ez az adott értesítésben szerepel.
  2. Ha a határidőt hónapokban vagy években fejezik ki, ezek kezdete a cselekmény értesítését vagy közzétételét követő nap vagy pedig a kérelemnek a közigazgatási szerv hallgatásával történő elfogadását vagy elutasítását követő nap. Ha az időszak végét képező utolsó hónapban nincs a kezdő időpontnak megfelelő nap, a hónap utolsó napját veszik lejárati időpontként.
  3. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, az időszak a következő munkanapig meghosszabbodik.
  4. Ha a határidőt napokban adják meg, ezek kezdete a kérdéses cselekmény értesítését vagy közzétételét követő nap vagy pedig a kérelemnek a közigazgatási szerv hallgatásával történő elfogadását vagy elutasítását követő nap.
  5. Ha a nap az érintett fél lakóhelye szerinti helységben vagy autonóm közösségben munkanap, a közigazgatási szerv elhelyezkedése szerinti helyen azonban munkaszüneti nap - vagy fordítva -, akkor azt minden esetben munkaszüneti napnak tekintik.
  6. Az a tény, hogy egy napot a határidők számítása céljából munkanapnak vagy munkaszüneti napnak nyilvánítottak, nem határozza meg szükségképpen egy közigazgatási szerv működésének módját, munkaidejét vagy a nyilvántartásokhoz való nyilvános hozzáférést.
  7. A központi és regionális kormányzati hivatalok - a hivatalos munkarendre vonatkozó naptárra is figyelemmel - megállapítják a határidők számítása céljából munkaszüneti napoknak számító napokat tartalmazó naptárat. Az autonóm közösségek által jóváhagyott naptár tartalmazza a helyi ünnepeket - azaz a helyi kormányzati szervek elhelyezkedése szerinti területen lévő munkaszüneti napokat. Ezek a napok ezekre a kormányzati szervekre vonatkoznak.

Ezt a naptárat az év kezdete előtt a megfelelő hivatalos lapban és más médiában kell közzétenni annak biztosítása érdekében, hogy az a nyilvánosság tudomására jusson.

Lap tetejeLap teteje

Az eljárási célokból munkaszüneti napoknak számító napokat az igazságügyi törvény 182. cikke állapítja meg, amely kimondja a következőket:

  1. A szombat és a vasárnap, december 24. és 31. napja, a nemzeti és helyi ünnepek az eljárások szempontjából munkaszüneti napok. Az Általános Igazságügyi Tanács a törvényben nem kifejezetten megállapított esetekben engedélyezheti bírósági eljárások e napokon történő lefolytatását.
  2. A munkaidő - ettől eltérő törvényi rendelkezés hiányában - reggel 8-tól este 8-ig tart.

Az igazságügyi törvény 183. cikke értelmében - az eljárási jogi rendelkezésekben sürgősnek nyilvánított eljárások kivételével - valamennyi eljárási célból a munkaszüneti napok magukban foglalják a teljes augusztust. Az Általános Igazságügyi Tanács azonban más eljárásfajták e napokon történő elvégzését engedélyező rendeleteket adhat ki (lásd az alábbi 5. kérdés b) részére adott választ).

LINKEK HONLAPOKHOZ:

  • A spanyol általános állami közigazgatás által a határidők számítása céljából a 2005. évre meghatározott munkaszüneti napok rendje español

3. A polgári perrendtartás (2000. január 7-i 1/2000 törvény) által szabályozott, különféle polgári eljárások tekintetében melyek a határidőkre vonatkozóan alkalmazandó általános szabályok?

A polgári ügyekre vonatkozó határidőkkel kapcsolatos szabályokat a fent említett polgári perrendtartás I. része V. címének II. fejezete (130-136. cikk) tartalmazza. A főbb szabályok a következők:

Lap tetejeLap teteje

Valamennyi bírósági intézkedést munkanapokon és munkaidőben kell elvégezni. A vasárnap, a nemzeti és helyi ünnepek, valamint az augusztus kivételével valamennyi nap munkanap. A munkaidő - ettől eltérő törvényi rendelkezés hiányában - 8.00 órától és 20.00 óráig tart. Értesítési és végrehajtási célokból a 20-22 óráig tartó időszak is munkaidőnek számít.

A bírósági eljárásokat bizonyos határnapig vagy bizonyos határidőn belül kell elvégezni, amely után az érintett fél már nem jogosult a kérdéses cselekmény megtételére. A bírósági titkár az ügy dokumentációjában nyilvántartást vezet az időszak lejártáról és vagy ennek megfelelő intézkedéseket tesz - ha erre jogosult -, vagy pedig tájékoztatja a bíróságot, hogy az megfelelő döntést hozhasson.

A polgári ügyekkel foglalkozó bíróságok - akár saját kezdeményezésükre, akár az érintett fél kérelmére - engedélyezhetik, hogy bírósági eljárásokat munkaszüneti napokon vagy munkaidőn kívül folytassanak le, ha az eljárással kapcsolatos késedelem a feleknek súlyos károkat okozhat, megakadályozhatja a megfelelő igazságszolgáltatást, vagy egy bírósági határozat végrehajtását lehetetlenné teheti. Ez a helyzet a „sürgős intézkedésekkel” (azaz a pszichiátriai intézménybe történő, nem önkéntes bevonulással, vagy a polgári eljárásokból eredő jogvitákban részt vevő kiskorúak „legjobb érdekében” hozott bírósági intézkedésekkel). Az ilyen intézkedések kifejezett engedély nélkül augusztusban is meghozhatók. Ehhez hasonlóan nem kell engedély, ha a munkaidőben megkezdett sürgős intézkedéseket mindenképpen munkaidőn kívül kell folytatni.

Lap tetejeLap teteje

Az időszak kezdete az időszak kezdetére vonatkozó törvényes értesítést követő nap, és ez magában foglalja az időszak utolsó napját is, amely 24 órakor jár le. Ha azonban egy időszak rögtön akkor kezdődik, amikor egy másik lejár, úgy ezt az új időszakot - további értesítés szükségessége nélkül - a korábbi időszak lejáratát követő naptól kezdődően számítják. A munkaszüneti napok nem számítanak bele a napokban kifejezett időszakokba. A hónapokban vagy években kifejezett időszakok az egyik időponttól a másikig tartanak. Ha az időszak végét képező utolsó hónapban nincs a kezdő időpontnak megfelelő nap, a hónap utolsó napját veszik lejárati időpontként.

Ha egy dokumentumot egy bizonyos határidőn belül kell benyújtani, az a bíróság hivatalánál vagy - adott esetben - az előírt nyilvántartó hivatalnál vagy szolgálatnál az időszak lejáratának időpontját követő első munkanaptól számított 15 napon belül bemutatható. A polgári eljárásokban a dokumentumok nem nyújthatók be az olyan bíróságnál, amely ügyeletet működtet.

A határidők nem hosszabbíthatók meg. Ha azonban egy határidő vagy határnap vis maior miatt nem tartható be, akkor a határidő megszakítható, a határnap pedig meghosszabbítható, amely esetben a megszakadás vagy meghosszabbítás megszűntével az időszak tovább folytatódik. A bíróságnak - vagy saját kezdeményezésére vagy a helyzettel érintett fél kérelmére - az ilyen vis maiorral kapcsolatos helyzetről bizonyítékot kell feltárnia olyan meghallgatáson, ahol a többi fél is részt vesz.

LINKEK HONLAPOKHOZ:

Lap tetejeLap teteje

  • POLGÁRI PERRENDTARTÁS (2000. január 7-i 1/2000 törvény) español

4. Amikor egy cselekményt vagy alakiságot egy adott időszakon belül kell elvégezni, mi e cselekmény vagy alakiság kezdeti időpontja – azaz a határidő kezdeti időpontja („terminus a quo”)?

A határidő a vonatkozó értesítés napját követő napon kezdődik, és magában foglalja az időszak utolsó napját is, amely éjfélkor (24 órakor) végződik. Ha azonban egy jogszerűen előírt időszak rögtön akkor kezdődik, amikor egy másik lejár, úgy ezt az új időszakot – újabb értesítés szükségessége nélkül – a korábbi időszak lejáratát követő naptól kezdődően számítják. A „cselekmények bírósági értesítésére” irányadó valamennyi szabály a polgári perrendtartás 149–168. cikkében szerepel.

LINK AZ INFORMÁCIÓS LAPHOZ: Iratok kézbesítése - SPANYOLORSZÁG

5. Mikortól kezdődik ez a határidő?

A polgári perrendtartás 132. cikke kimondja, hogy a bírósági eljárásokat az azokra vonatkozóan előírt határnapig vagy határidőn belül, illetve amennyiben nem határoznak meg pontos határidőt vagy határnapot, akkor a lehető leghamarabb kell lefolytatni.

Lap tetejeLap teteje

  1. Ha a határidőt napokban fejezik ki, beleszámít az első nap?
  2. A polgári perrendtartás 133. cikke kimondja, hogy az időszak az azt követő napon kezdődik, amelyen az időszak kezdetére vonatkozó értesítés megtörtént, valamint hogy az magába foglalja az időszak utolsó napját is, amely éjfélkor (24 órakor) jár le.

    A polgári perrendtartás 151. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy az állami jogi szolgálatnak és az ügyésznek címzett értesítéseket, valamint az Ügyvédi Kamara mellett működő értesítési szolgálatokon keresztül történő értesítéseket a dokumentumban kézhez vételi napként megjelölt időpontot követő napon tekintik megtörténtnek.

  3. Ha a határidőt napokban fejezik ki, ez naptári vagy munkanapokra vonatkozik?
  4. A munkaszüneti napok nem számítanak bele a napokban megadott határidőkbe.

    A polgári perrendtartás 131. cikkének (2) bekezdésében említett sürgős intézkedésekre (azok a bírósági intézkedések, amelyek késedelem esetén a feleknek súlyos károkat okozhatnak, megakadályozhatják a megfelelő igazságszolgáltatást vagy egy bírósági határozat végrehajtását lehetetlenné tehetik) meghatározott határidők alkalmazásában a munkaszüneti napok csak a vasárnapot és az állami ünnepeket foglalják magukban, az augusztust azonban nem.

  5. És amennyiben a határidőt hónapokban vagy években fejezik ki?
  6. A hónapokban vagy években kifejezett határidők számítása egyik naptól a másikig tart.

    Ha az időszak végét képező utolsó hónapban nincs a kezdő időpontnak megfelelő nap, a hónap utolsó napját veszik lejárati időpontként.

    Lap tetejeLap teteje

  7. Az ilyen határidők mikor járnak le?
  8. A bírósági dokumentumok benyújtására nyitva álló határidők vonatkozásában a polgári perrendtartás 135. cikke a következőket mondja ki:

    1. Ha egy dokumentumot egy bizonyos határidőn belül kell benyújtani, az a bíróság hivatalánál vagy - ha van ilyen - a központi nyilvántartó hivatalnál vagy szolgálatnál az időszak lejáratának időpontját követő első munkanaptól számított 15 napon belül bemutatható.
    2. A polgári eljárásokban a dokumentumok nem nyújthatók be az olyan bíróságnál, amely ügyeletet működtet.
    3. Kizárólag a bírósági titkárok vagy az általuk kijelölt tisztviselők vehetik nyilvántartásba az igények, az eljárást kezdeményező dokumentumok és a meghatározott határidőn belül benyújtandó bármely más dokumentum benyújtásának napját és időpontját.
    4. A dokumentumot benyújtó személy minden esetben egy, a benyújtás napját és idejét feltüntető elismervényt kap. Elismervényeket adnak a benyújtott dokumentumok önálló példányai tekintetében is.
    5. Ha a bíróságok és a felek rendelkeznek a dokumentumok oly módon történő megküldéséhez és átvételéhez szükséges technikai eszközökkel, hogy azok hitelessége garantált, és megbízható nyilvántartás vezethető a dokumentumok megküldésének napjáról, átvételük napjáról és azok tartalmáról, úgy azok ezen eszközökkel megküldhetők. E tekintetben a szokásos módon elismervényt állítanak ki, és a dokumentumokat a jogszerűen előírt határidőn belül benyújtottnak tekintik a jogok gyakorlása vagy a kötelezettségek teljesítése szempontjából.
    6. A bizonyításra, valamint az eredeti dokumentumok és hitelesített másolatok benyújtására vonatkozó jogi követelményeknek való megfeleléshez azonban ezen eredeti dokumentumokat és a hitelesített másolatokat az előző bekezdésben említett eszközök felhasználásával történő megküldést követő három napon belül meg kell küldeni a bíróságnak.

      Lap tetejeLap teteje

6. Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepen vagy munkaszüneti napon jár le, akkor meghosszabbodik-e az azt követő első munkanapig? Ezt a meghosszabbítást akkor is alkalmazni kell-e, ha a kérdéses határidő kezdeti időpontja egy jövőbeni esemény?

A vasárnap vagy más munkaszüneti napon lejáró határidőket úgy kell tekinteni, mint amelyek a következő munkanapig meghosszabbodnak.

Ha azonban egy időszak rögtön akkor kezdődik, amikor egy másik lejár, úgy ezt az új időszakot – újabb értesítés szükségessége nélkül – a korábbi időszak lejáratát követő naptól kezdődően számítják, és a munkaszüneti napokon lejáró határidőkre vonatkozó rendelkezést kell alkalmazni.

7. Amennyiben a kérelmet a tagállam kontinentális területén székhellyel rendelkező joghatósághoz intézik (amelyek a városon kívüli egységekből állnak vagy földrajzilag elkülönülő egységekkel rendelkeznek), meghosszabbodnak-e a határidők az ilyen egységek valamelyikében élő/tartózkodó vagy a külföldön élő/tartózkodó személyek számára? Ha igen, mennyivel?

Noha Spanyolország – a kontinentális területen túlmenően – magába foglalja a Baleári-szigeteket, a Kanári-szigeteket, Ceutát és Melillát, nincsenek a kontinentális területen kívüli területekkel kapcsolatos eljárási határidőkre vonatkozó különös szabályozások.

8. És viszont: amennyiben a kérelmet egy, a kontinentális területtől földrajzilag távoli ilyen egységben székhellyel rendelkező joghatósághoz intézik, meghosszabbodnak-e a határidők a nem az ilyen egységek valamelyikében élő/tartózkodó vagy a külföldön élő/tartózkodó személyek számára?

Lásd az előző kérdésre adott választ.

Lap tetejeLap teteje

9. Vannak-e egyes polgári ügyek esetében különös fellebbezési határidők?

A polgári ügyekben történő fellebbezés előkészületére (értesítés) és benyújtására (megalapozottság) általános határidő van. A fellebbezés szándékának benyújtására vonatkozó határidő az ítéletre vonatkozó értesítéstől számított öt nap (a polgári perrendtartás 457. és 479. cikke). A fellebbezés benyújtására vonatozó határidő a fellebbezés szándékára irányuló értesítés bíróság általi átvételének időpontjától számított 20 nap.

10. Sürgős esetben vagy bármely más ok miatt a bíróságok lerövidíthetik-e az idézési határidőket, illetve megállapíthatnak-e különleges időpontot a megjelenésre? És viszont: az ilyen határidők meghosszabbíthatók-e?

Szóbeli eljárásban (amelynek alkalmazási körét a polgári perrendtartás 250. cikke állapítja meg) nincs írásbeli mód a megjelenéssel és a védekezés benyújtásával kapcsolatban. Ehelyett azonban a keresetnek helyt adó bírósági végzésben meg kell jelölni, hogy a meghallgatásra a felek megidézésétől számított 10-20 napon belül kerül sor (a polgári perrendtartás 440. cikke).

Rendes tárgyalás esetében (amelynek alkalmazási körét a polgári perrendtartás 249. cikke állapítja meg) az alperesnek a megidézés napjától számított 20 napon belül elő kell adnia védekezését (a polgári perrendtartás 404. cikke).

A megjelenésre vagy a védekezés benyújtására vonatkozó határidők nem szűkíthetők le és nem is hosszabbíthatók meg. A polgári perrendtartás indokolása az ítélethozatali szakasz drasztikus lerövidítését és más ügyek vonatkozásában realisztikusabb határidők megállapítását javasolja, a korábbi 1881. évi törvénnyel kapcsolatban szerzett, széleskörű tapasztalatok alapján. Olyan rövid és ésszerű határidőket ajánl, amelyek lehetővé teszik egy határozat azonnali meghozatalát a hatékony bírósági védelemre irányuló kérelmek esetén. A polgári perrendtartás 134. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy a törvényben megállapított határidők nem hosszabbíthatók meg.

Lap tetejeLap teteje

Vis maior esetén határidők kivételesen megszakíthatók, a határnapok pedig meghosszabbíthatók:

  1. A polgári perrendtartás 134. cikke (2) bekezdésének általános rendelkezéseivel összhangban. A bíróságnak - vagy saját kezdeményezésére vagy a helyzettel érintett fél kérelmére - az ilyen vis maiorral kapcsolatos helyzetről bizonyítékot kell feltárnia olyan meghallgatáson, ahol a többi fél is részt vesz.
  2. Azt követően, hogy a meghallgatás időpontját kitűzték, ha a megjelenésre megidézettek közül valaki vis maior vagy hasonló okok miatt nem tud megjelenni, erről haladéktalanul értesítenie kell a bíróságot, megfelelő bizonyítékokat szolgáltatva az okokra vonatkozóan, valamint új meghallgatást vagy határozatot kell kérnie (a polgári perrendtartás 183. cikkének (1) bekezdése, 189. és 430. cikke). Új meghallgatást tűznek ki, ha a helyzettel kapcsolatos bizonyítékokat elfogadják, valamint ha ez a helyzet a következőket megakadályozza a meghallgatáson való részvételben: az ügyvéd (a Pp. 183. cikkének (2) bekezdése és 188. cikkének (1), (5) és (6) bekezdése) vagy az a fél, akinek jelenléte azért szükséges, mert ügyvédi segítség nélkül jár el, vagy az a fél, akit meg kell hallgatni (a 183. cikkének (3) bekezdése és 188. cikkének (4) bekezdése), illetve a tanú vagy a szakértő. Alternatív megoldásként a tanú vagy a szakértő a felek meghallgatását követően a bizonyításfelvétel céljából tárgyaláson kívül is beidézhető (a Pp. 183. cikkének (4) bekezdése).
  3. A bíróság előtt meg nem jelenő fél által a végső ítélet megsemmisítése iránti kérelem benyújtására vonatkozó határidő vis maior esetén meghosszabbítható (a Pp. 502. cikkének (2) bekezdése).
  4. Ha a bizonyítást a tárgyalást megelőző szakaszban felvették (ezt a bíró engedélyezheti, ha jogosan lehet tartani attól, hogy a kérdéses bizonyítás az eljárás rendes szakaszában nem vehető fel - lásd a Pp. 293. és azt követő cikkeit), a panaszt a bizonyításfelvételtől számított két hónapon belül kell benyújtani, kivéve, ha bebizonyosodott, hogy a tárgyalás megkezdése e határidő előtt vis maiorral kapcsolatos vagy egyéb okok miatt nem volt lehetséges (a Pp. 295. cikkének (3) bekezdése).

11. Amennyiben egy, a határidő meghosszabbítását lehetővé tevő helyen élő személyt érintő cselekményt olyan helyen jelentenek be, ahol az ott élők nem részesülnek a határidők ilyen meghosszabbításából, elveszíti-e az ilyen személy az ilyen jellegű határidőre való jogosultságát?

Nem alkalmazandó.

12. Mik a szankciók a határidők be nem tartása esetén?

Az eljárási határidőt be nem tartó fél elveszíti a jogot a kérdéses cselekmény elvégzésére (Pp. 136. cikke).

Ami az alperes tárgyaláson történő megjelenését illeti: úgy minősül, hogy nem jelent meg a tárgyaláson (a Pp. 442. cikkének (2) bekezdése és 496. cikkének (1) bekezdése), a tárgyalás pedig anélkül folytatódik, hogy őt újból megidéznék. Ebben az esetben csak erről, valamint a tárgyalást lezáró, végleges határozatról értesítik (a Pp. 497. cikke).

A bírósági határidők betartásának bíróságok és bírósági alkalmazottak által megfelelő ok nélkül történő elmulasztása a bírósági törvény szerinti fegyelmi intézkedést von maga után, ez azonban nem akadályozza meg, hogy a sérelmet elszenvedett fél más felelősségi kereseteket indítson (a Pp. 132. cikkének (3) bekezdése).

« Eljárási határidők - Általános információk | Spanyolország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 11-12-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság