Európai Bizottság > EIH > Eljárási határidők > Portugália

Utolsó frissítés: 08-04-2009
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Eljárási határidők - Portugália

 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Polgári ügyekben különféle eljárási szabályok szerint alkalmazandó különféle határidők 1.
2. Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerint munkaszüneti napokként megállapított napok listája 2.
3. Melyek az egyes polgári jogi eljárási határidőkre alkalmazandó általános szabályok? 3.
4. Ha egy cselekményt vagy eljárást adott időszakon belül kell végrehajtani, mi az ilyen cselekvés vagy eljárás kezdő időpontja – vagyis az a kezdő pillanat, amelytől a határidőt számítják („terminus a quo”)? 4.
4.a) Az adott időszak kezdetét érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)? 4.a)
5. Mikortól számítják a határidőt: 5.
5.a) Ha a határidőt napokban fejezik ki, számításának kezdete a cselekvés, az esemény, a határozat vagy a kézbesítés és/vagy értesítés tényleges napja? 5.a)
5.a)1. Bármely határidő kezdő időpontja függ-e bármilyen módon az érintett személy általi kézhezvételtől vagy valamely tény tudomására jutásától? Ha igen, hogyan? 5.a)1.
5.b) Ha a határidőt napokban fejezik ki, a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelent? 5.b)
5.c) Amikor a határidőt hónapokban vagy években fejezik ki? 5.c)
5.d) Mikor jár le az ilyen határidő? Vannak határidőkre egyes polgári eljárásokban kivételesen vagy egyedileg alkalmazandó kezdő időpontok? 5.d)
6. Amennyiben egy határidő szombaton, vasárnap vagy munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig? Ez a meghosszabbodás akkor is alkalmazandó, ha a kérdéses határidő kezdő időpontja jövőbeli esemény? 6.
7. Ha a kérelmet a tagállam anyaországi területén székhellyel rendelkező hatósághoz nyújtják be (azon tagállamok tekintetében, amelyek az anyaországon kívüli vagy földrajzilag elkülönülő egységekkel is rendelkeznek), a határidők meghosszabbodnak-e azon személyek vonatkozásában, akik e földrajzilag elkülönült területeken tartózkodnak, vagy azok vonatkozásában, akik külföldön tartózkodnak? Ha igen, milyen mértékben? 7.
8. Ellenkező esetben, ha a kérelmet olyan hatósághoz nyújtják be, amelynek székhelye a tagállam kontinentális területétől földrajzilag elkülönülő területek egyikén van, meghosszabbodnak-e a határidők azon személyek vonatkozásában, akik nem e földrajzilag elkülönült területeken rendelkeznek lakóhellyel/tartózkodási hellyel vagy azok vonatkozásában, akik külföldön rendelkeznek lakóhellyel/tartózkodási hellyel? 8.
9. Vannak egyes polgári ügyek tekintetében egyedi fellebbezési határidők? 9.
10. Sürgősség esetén vagy más okból megrövidíthetik a bíróságok a megjelenés határidejét, vagy arra előírhatnak külön időpontot? Ezzel ellentétben, meghosszabbíthatók az ilyen határidők? 10.
11. Ha az olyan helyen tartózkodási hellyel rendelkező felet, ahol a határidő meghosszabbítása rá vonatkozhat, a felet érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol az ott tartózkodókra nem vonatkozhat ilyen meghosszabbítás, az ilyen személy elveszíti az ilyen határidővel kapcsolatos kedvezményt? 11.
12. Melyek a határidők be nem tartásának szankciói? 12.
13. A határidő letelte után milyen jogorvoslati lehetőségek léteznek a mulasztó felek számára? 13.

 

1. Polgári ügyekben különféle eljárási szabályok szerint alkalmazandó különféle határidők

Az időnek tagadhatatlan hatása van a jogi ügyekre. Polgári ügyekben két fajta határidő gyakorol befolyást és megszorítást a jogi helyzetekre: a polgári és eljárási határidők. Anyagi jogi vagy eljárásjogi jellegüktől függően a határidőkre külön szabályok és kiszámítási módok vonatkoznak.

Kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában a jogszabályban meghatározott határidők polgárinak minősülnek.

A polgári ügyekben alkalmazott határidők tekintetében a portugál jogszabályok külön említést tesznek az elévülési időről, és valamely jog gyakorlásának felhagyása esetén az alkalmazandó jogvesztő határidőről (a Polgári Törvénykönyv 298. cikke).

Elévülési idő alkalmazásához való jog akkor keletkezik, ha egy adott joggal rendelkező személy nem gyakorolja az említett jogot a jogszabályban erre előírt határidő alatt, feltéve, hogy e jogot a jogosult szabadon gyakorolhatja, és jogszabályi mentesítés hiánya áll fenn. A jogviszonyok megbízhatóságának és jogbiztonságának jelentősége tovább erősödik azáltal, hogy nem hagyják a jogok gyakorlását meghatározatlan ideig függőben. Az elévülési időre csak az a személy hivatkozhat, aki annak az előnyeit élvezi; a bíróság hivatalból nem állapíthatja meg.

Szigorú értelemben az elévülés azt jelenti, hogy egy jog, vagy egy jogi helyzet automatikusan megszűnik, a jogvesztő határidő lejárta pedig visszamenőleges hatály nélküli megszűnést jelent a meghatározott időtartam leteltekor.

Lap tetejeLap teteje

Amennyiben a felek e tekintetben nem dönthetnek, a bíróság hivatalból állapítja meg a határidő lejártát, ezt továbbá az eljárás során bármikor kérni is lehet. Ha a felek megítélése szerinti kérdésben került megállapításra, akkor a hatékonyság érdekében élni kell az arra való hivatkozással akár a bíróságon, akár peren kívül.

Valamely jog gyakorlásával történő felhagyás azt jelenti, hogy egy jogszabályban meghatározott határidő alatt valaminek a teljes, vagy részleges használati jogát elmulasztják gyakorolni, azaz nem élvezik annak hasznát vagy gazdasági előnyeit. Ez a megfelelő jog megszűnéséhez vezet.

A bíróság nem állapíthatja meg hivatalból valamely jog gyakorlásának a felhagyását.

Az eljárási határidőket (például az eljárás megindítására vagy ellentmondásra vonatozó határidőket) jogszabály határozza meg az eljárásra gyakorolt meghatározott hatás elérésének érdekében.

Ha a cselekmény végrehajtásának joga elenyészik, akkor az eljárási határidő kötelező. Ha a cselekmény végrehajtása vagy másik határidő kezdő időpontja adott időpontra elhalasztható, akkor a határidő meghosszabbítható.

Az eljárási határidőket jogszabály vagy bírósági végzés állapíthatja meg.

2. Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerint munkaszüneti napokként megállapított napok listája

A fenti rendelet szerint megállapított munkaszüneti napok közé az alábbiak tartoznak:

Január 1, Nagypéntek (évről évre változó napon; 2005-ben március 25-ére esett), Április 25, Május 1, Corpus Christi (évről évre változó napon; 2005-ben május 26-ára esett), Június 10, Augusztus 15, Október 5, November 1, December 1, December 8, December 25.

Lap tetejeLap teteje

3. Melyek az egyes polgári jogi eljárási határidőkre alkalmazandó általános szabályok?

A portugál polgári eljárásjog általános szabálya szerint, külön rendelkezés hiányában 10 napos határidő áll a felek rendelkezésére, hogy bármely cselekmény vagy bírósági eljárás iránti kérelmüket, semmisségi kifogásukat beterjesszék, esetleges kifogással éljenek, vagy egyéb eljárási jogukat gyakorolják. Szintén 10 napos határidő áll rendelkezésre a másik fél követelésére történő válaszadásra (a polgári perrendtartás 153. cikkének (1) bekezdése).

4. Ha egy cselekményt vagy eljárást adott időszakon belül kell végrehajtani, mi az ilyen cselekvés vagy eljárás kezdő időpontja – vagyis az a kezdő pillanat, amelytől a határidőt számítják („terminus a quo”)?

Mindig a kérdéses határozatról szóló értesítés jelenti bármely válaszreakció kezdő időpontját (153. cikk (2) bekezdés).

Amíg az eljárás folyamatban van, a feleket jogi képviselőjükön keresztül értesítik. Ha az értesítésben személyes megjelenésre szólítják fel a felet, akkor a képviselő értesítésén kívül magát a felet is tájékoztatják postai úton küldött tértivevényes felszólításban a megjelenés dátumáról, helyéről és céljáról. A képviselőket a hivatalukba vagy választott kézbesítési címre küldött tértivevényes levélben értesítik. Amennyiben a bíróság épületén belül tartózkodnak, személyesen is értesítheti őket a bírósági kézbesítő. A postai úton továbbított értesítést a levél regisztrálását követő harmadik napon, illetve ha ez nem munkanapra esik, akkor az azt követő első munkanapon tekintik kézbesítettnek. A megfelelően hitelesített elektronikus levélként továbbított értesítést az elküldés napján tekintik kézbesítettnek.

Lap tetejeLap teteje

A fenti esetekben tehát a határidőt az értesítés feltételezett kézbesítési időpontjától számítják. Az értesített személynek azonban mindig módjában áll bizonyítani, hogy az értesítés a feltételezett időpontban rajta kívül álló okok miatt nem valósult meg (253. és 254. cikk).

A tértivevényes levél kézbesítése az átvételi értesítés aláírásának napján megtörténtnek minősül, és úgy tekintik, hogy a címzett átvette; ez akkor is így van, ha az átvételi értesítést harmadik személy írta alá (a polgári perrendtartás 238. cikkének (1) bekezdése).

Ha a címzett megtagadja az átvételi értesítés aláírását vagy a levél átvételét, a postás erről feljegyzést, mielőtt a levelet visszaküldi. Ebben az esetben az esetről készült feljegyzés dátumát tekintik a határidő megkezdését jelentő eseménynek (a polgári perrendtartás 237. cikkének (3) bekezdése).

Ha a levél azért kerül visszaküldésre, mert a címzett nem vette át a jogszabályban meghatározott határidőn belül a postahivatalban vagy, mert egy címzettől különböző személy megtagadja az átvételi értesítés aláírását vagy a levél átvételét, akkor megismétlik a kézbesítést, és egy másik tértivevényes levelet is küldenek a címzett számára, amelyben figyelmeztetik a jogi következményekre. Ebben az esetben magát a levelet, amely hivatalosan jóváhagyott, valamennyi kötelező adatot tartalmazó formanyomtatvány, átadják, és a postásnak fel kell jegyeznie a kézbesítés dátumát és pontos helyét, majd e kézbesítési feljegyzést haladéktalanul továbbítania kell a bíróságnak. Ha postaládáján keresztül nem lehet a kézbesítés címzettjéhez eljuttatni a levelet, akkor a postás értesítést hagy a címzett számára. Ebben az esetben a kézbesítést a postás által feljegyzett napon, illetve ha értesítést hagyott, akkor az azt követő nyolcadik napon tekintik megtörténtnek, és a kézbesítéssel kezdődő eljárási határidőt ettől az időponttól számítják (a polgári perrendtartás 237. és 238. cikke).

Lap tetejeLap teteje

Amennyiben a kézbesítés jogi képviselőn, bírósági kézbesítőn, vagy bírósági titkáron keresztül történik, a határidőt akkortól számítják, amikor a címzett a kézbesítési nyilvántartást aláírja (a polgári perrendtartás 239. és 245. cikke).

Figyelemmel a kézbesítés helye és az ügyben eljáró bíróság közötti földrajzi távolságra, illetve arra az esetre, ha a kézbesítést nem személyesen hajtották végre a címzett számára, a polgári eljárásjog lehetővé teszi a határidő meghosszabbítását (a jogalkotó által biztosított határidő meghosszabbítást). Ilyen körülmények között a kötelező határidőt csak e meghosszabbítás végétől számítják.

Ismeretlen tartózkodósási helyű címzett esetében a kézbesítést közzététel vagy nyilvános kihirdetés útján teljesítik. Ilyen körülmények között a kézbesítést az utolsó kihirdetés megjelenésének napján, vagy amennyiben nem történik kihirdetés, a közzététel megjelenésének napján tekintik megtörténtnek; a védekezés előterjesztésének határidejét a jogszabályban meghatározott határidő hosszabbítás végétől számítják (a polgári perrendtartás 248. és 250. cikke).

4.a) Az adott időszak kezdetét érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

Igen. Lásd az előző kérdésre adott választ.

5. Mikortól számítják a határidőt:

5.a) Ha a határidőt napokban fejezik ki, számításának kezdete a cselekvés, az esemény, a határozat vagy a kézbesítés és/vagy értesítés tényleges napja?

Ha a határidőt napokban fejezik ki, számításának kezdete a kézbesítésnek, az értesítésnek, vagy a határidő megkezdésére okot adó esemény bekövetkezésének napját követő nap.

Lap tetejeLap teteje

A cselekvés, az esemény, a határozat vagy a kézbesítés és/vagy értesítés tényleges napja nem számít bele a határidő tartamába.

5.a)1. Bármely határidő kezdő időpontja függ-e bármilyen módon az érintett személy általi kézhezvételtől vagy valamely tény tudomására jutásától? Ha igen, hogyan?

Igen. A 4. kérdésre adott válasz erre is vonatkozik.

5.b) Ha a határidőt napokban fejezik ki, a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelent?

A jogszabály vagy bírósági végzés által előírt eljárási határidő folyamatos. Az ítélkezési szünetek idejére azonban felfüggesztésre kerül, kivéve, ha hat hónapig vagy annál is tovább tart, illetve a jogszabályban sürgősnek minősített eljárási cselekmények esetében. Ha egy eljárási cselekmény lebonyolítására rendelkezésre álló határidő olyan napon jár le, amikor a bíróságok zárva tartanak, a határidő a következő munkanapig meghosszabbodik (a polgári perrendtartás 144. cikke).

Következésképpen az ítélkezési szünetek idejét kivéve az eljárási határidőbe valamennyi naptári nap beleszámít, bár amennyiben a határidő vége olyan napra esik, amikor a bíróság zárva tart, a cselekmény még végrehajtható az azt követő munkanapon.

Az ítélkezési szünetek december 22-től január 3-ig, virágvasárnaptól húsvét hétfőig és augusztus 1--31-ig tartanak.

Ha például egy eljárásban résztvevő személy részére 2005. április 4-én kézbesítenek egy iratot, és a kézbesítéstől számítva 14 napon belül kell válaszolnia, akkor a választ április 18. előtt kell megadnia.

Lap tetejeLap teteje

5.c) Amikor a határidőt hónapokban vagy években fejezik ki?

Ha a határidőt hónapokban, vagy években fejezik ki, a kezdési időpontját ugyanúgy határozzák meg, azaz számításának kezdete a kézbesítésnek, az értesítésnek, vagy a határidő megkezdésére okot adó esemény bekövetkezésének napját követő nap.

5.d) Mikor jár le az ilyen határidő? Vannak határidőkre egyes polgári eljárásokban kivételesen vagy egyedileg alkalmazandó kezdő időpontok?

A napokban kifejezett határidő lejártának dátuma a 5.b) kérdésre adott válaszban leírt módon úgy határozható meg, hogy a kezdő időponthoz hozzáadják a határidő napjainak számát.

Egy adott napon kezdődő, hetekben, hónapokban, vagy években kifejezett határidő az utolsó hét, hónap vagy év ugyanazon napjának végén 24:00 órakor (éjfélkor) jár le, de ha a határidő utolsó hónapjában nem létezik ilyen nap, akkor a hónap utolsó napján ér véget (a polgári perrendtartás 279. cikkének c) pontja).

Tehát nincsenek kivételesen vagy egyedileg alkalmazandó kezdő időpontok.

6. Amennyiben egy határidő szombaton, vasárnap vagy munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig? Ez a meghosszabbodás akkor is alkalmazandó, ha a kérdéses határidő kezdő időpontja jövőbeli esemény?

A bíróságok csak munkanapokon tartanak nyitva.

Valamennyi eljárási határidő kiszámításánál az a szabály, hogy az eljárási cselekmény végrehajtására rendelkezésre álló határidő meghosszabbodik a következő munkanapig, amennyiben olyan napon jár le, amikor a bíróságok zárva vannak.

Lap tetejeLap teteje

7. Ha a kérelmet a tagállam anyaországi területén székhellyel rendelkező hatósághoz nyújtják be (azon tagállamok tekintetében, amelyek az anyaországon kívüli vagy földrajzilag elkülönülő egységekkel is rendelkeznek), a határidők meghosszabbodnak-e azon személyek vonatkozásában, akik e földrajzilag elkülönült területeken tartózkodnak, vagy azok vonatkozásában, akik külföldön tartózkodnak? Ha igen, milyen mértékben?

Ebben a helyzetben a lényeges tényező a kézbesítés helye, és nem a tartózkodási hely.

A portugál polgári eljárásjog alapján a rendes határidő 15 nappal hosszabbodik meg, ha az iratot az autonóm régiók területén kézbesítik az alperes részére, ám az eljárásra az ország kontinentális területén vagy egy másik szigeten kerül sor – vagy fordítva –, illetve 30 nappal hosszabbodik, ha az iratot külföldön kézbesítik az alperes számára (a polgári perrendtartás 252A. cikke).

Bizonyos jogszabályban meghatározott helyzetekben e szabályok az értesítésekre is alkalmazandók (a polgári perrendtartás 252. cikke).

8. Ellenkező esetben, ha a kérelmet olyan hatósághoz nyújtják be, amelynek székhelye a tagállam kontinentális területétől földrajzilag elkülönülő területek egyikén van, meghosszabbodnak-e a határidők azon személyek vonatkozásában, akik nem e földrajzilag elkülönült területeken rendelkeznek lakóhellyel/tartózkodási hellyel vagy azok vonatkozásában, akik külföldön rendelkeznek lakóhellyel/tartózkodási hellyel?

Itt ismét nem a tartózkodási hely, hanem a kézbesítés helye a fontos. Az előző kérdésre adott válaszban említett határidő-hosszabbítások az itt leírt körülményekre is vonatkoznak, ha a címzett számára történő kézbesítés a sziget területén kívül vagy külföldön történt.

Lap tetejeLap teteje

9. Vannak egyes polgári ügyek tekintetében egyedi fellebbezési határidők?

Figyelemmel a polgári ügyek tág értelmezésére a polgári és kereskedelmi ügyek területén folytatott európai igazságügyi együttműködés keretén belül, meg kell állapítani, hogy léteznek ilyen egyedi határidők a portugál jogban – például a munkaügy területén.

10. Sürgősség esetén vagy más okból megrövidíthetik a bíróságok a megjelenés határidejét, vagy arra előírhatnak külön időpontot? Ezzel ellentétben, meghosszabbíthatók az ilyen határidők?

A jogszabályban meghatározott határidők nem rövidíthetők meg. A jogszabályban megszabott eljárási határidők az előírt esetekben meghosszabbíthatók. A határidő a felek közötti megállapodással egyszer hosszabbítható meg ugyanolyan időtartamra (a polgári perrendtartás 147. cikke).

11. Ha az olyan helyen tartózkodási hellyel rendelkező felet, ahol a határidő meghosszabbítása rá vonatkozhat, a felet érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol az ott tartózkodókra nem vonatkozhat ilyen meghosszabbítás, az ilyen személy elveszíti az ilyen határidővel kapcsolatos kedvezményt?

Az alperes, akinek a részére polgári eljárásban való részvételre irányuló megkeresést kézbesítettek, határidőn belül terjesztheti elő védekezését. E határidőt meg lehet hosszabbítani a kézbesítés helye és a bíróság székhelye közötti földrajzi távolságnak vagy egyéb jogszabályban megállapított tényezőknek megfelelően, amely utóbbiak közé nem tartozik a kézbesítés címzettjének a tartózkodási helye. Az e kérdésre adott válasz tehát az, hogy e kedvezmény a leírt helyzetben nem létezne.

12. Melyek a határidők be nem tartásának szankciói?

A kötelező határidő lejártával az eljárás indításához való jog megszűnik (a polgári perrendtartás 145. cikke).

Bizonyos határidők tiszteletben tartásának elmulasztása bírság kiszabását vonhatja maga után.

13. A határidő letelte után milyen jogorvoslati lehetőségek léteznek a mulasztó felek számára?

A cselekmény végrehajtására a határidő után is van mód igazolt akadályoztatás esetén, vagy más szavakkal, a határidőhöz kötött személyeknek vagy képviselőiknek olyan fel nem róható események eredményeként, amelyek megakadályozzák az adott cselekmény időben történő végrehajtását. Ebben az esetben az akadályoztatást közlő fél köteles haladéktalanul alátámasztó bizonyítékot szolgáltatni (a polgári perrendtartás 146. cikke).

Az igazolt akadályoztatási eseteken kívül a cselekmény végrehajtására a határidő végét követő első három munkanapon van lehetőség pénzbírság megfizetése mellett (a polgári perrendtartás 145. cikke).

« Eljárási határidők - Általános információk | Portugália - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 08-04-2009

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság