Európai Bizottság > EIH > Eljárási határidők > Lengyelország

Utolsó frissítés: 11-05-2009
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Eljárási határidők - Lengyelország

 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Polgári ügyekben különféle eljárási szabályok szerint alkalmazandó különféle határidők;

Például eljárási határidők, elévülési és jogvesztő határidők, előre meghatározott határidők stb. 1.

2. Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerint munkaszüneti napokként megállapított napok listája. 2.
3. Melyek az egyes polgári jogi eljárási határidőkre alkalmazandó általános szabályok?

Idézzen hivatkozásokat az alkalmazandó jogszabályokból. 3.

4. Ha egy cselekményt vagy eljárást egy adott időszakon belül kell végrehajtani, mi az ilyen cselekvés vagy eljárás kezdő időpontja – vagyis az a kezdő pillanat, amelytől a határidőt számítják („terminus a quo”)? 

(például a cselekmény vagy esemény időpontja, a határozat kelte, illetve a kézbesítés és/vagy közlés időpontja). 4.

a) Az adott időszak kezdetét érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)? a)
5. Mikortól számítják a határidőt: 5.
a) Ha a határidőt napokban fejezik ki, számításának kezdete a cselekvés, az esemény, a határozat vagy a kézbesítés és/vagy értesítés tényleges napja? a)
b) Ha a határidőt napokban fejezik ki, a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelent? b)
c) Amikor az ilyen időszakot hónapokban vagy években fejezik ki? Mikor jár le az ilyen határidő? c)
6. Ha a határidő szombaton, vasárnap, munkaszüneti, illetve szabadnapon jár le, meghosszabbítják a következő munkanapig? E meghosszabbodás akkor is alkalmazandó, amikor a kérdéses határidő kezdő időpontja jövőben bekövetkező esemény? 6.
7. Ha a kérelmet a tagállam anyaországi területén székhellyel rendelkező hatósághoz nyújtják be (azon tagállamok tekintetében, amelyek az anyaországon kívüli vagy földrajzilag elkülönülő egységekkel is rendelkeznek), a határidők meghosszabbodnak-e azon személyek vonatkozásában, akik e földrajzilag elkülönült területeken tartózkodnak, vagy azok vonatkozásában, akik külföldön tartózkodnak? Ha igen, milyen mértékben? 7.
8. Ellenkező esetben, ha a kérelmet olyan hatósághoz nyújtják be, amelynek székhelye a tagállam kontinentális területétől földrajzilag elkülönülő területek egyikén van, meghosszabbodnak-e a határidők azon személyek vonatkozásában, akik nem e földrajzilag elkülönült területeken rendelkeznek lakóhellyel/tartózkodási hellyel vagy azok vonatkozásában, akik külföldön rendelkeznek lakóhellyel/tartózkodási hellyel? 8.
9. Vannak egyes polgári ügyek tekintetében egyedi fellebbezési határidők? 9.
10. Sürgősség esetén vagy más okból lerövidíthetik a bíróságok a megjelenés határidejét, vagy előírhatnak rá külön időpontot? És fordított esetben: meghosszabbíthatók az ilyen határidők? 10.
11. Ha az olyan helyen tartózkodási hellyel rendelkező felet, ahol a határidő meghosszabbítása rá vonatkozhat, a felet érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol az ott tartózkodókra nem vonatkozhat ilyen meghosszabbítás, az ilyen személy elveszíti az ilyen határidővel kapcsolatos kedvezményt? 11.
12. Melyek a határidők be nem tartásának szankciói? 12.
13. A határidő letelte után milyen jogorvoslati lehetőségek léteznek a mulasztó felek számára? 13.

 

1. Polgári ügyekben különféle eljárási szabályok szerint alkalmazandó különféle határidők;

Például eljárási határidők, elévülési és jogvesztő határidők, előre meghatározott határidők stb.

A lengyel polgári eljárásokban a következő határidők ismertek:

  1. a felek jogi eljárási cselekményeire vonatkozóan:
    1. előre meghatározott
    2. bírósági
    3. szerződéses
  2. a bíróság jogi eljárási cselekményeire vonatkozóan:
    1. bírósági

A végső határidők közé tartoznak: az előre meghatározott határidők és a bírósági határidők.

1a) Előre meghatározott határidő

Jogszabály rendelkezik az elévülési határidőkről (azaz amelyek be nem tartása érvényteleníti a jogi eljárási cselekményt). E határidőket a bíróság nem hosszabbíthatja meg vagy rövidítheti le. Az előre meghatározott határidők kezdő időpontja jogszabályban szabályozott.

Az előre meghatározott határidők közé tartoznak különösen:

  • az ad quem határidők - amikor a cselekményt a határidő lejárta előtt kell teljesíteni,
  • a post quem határidők - amikor a cselekmény a határidő lejárta után is teljesíthető.

Az előre meghatározott határidők közé tartoznak a jogorvoslatok igénybevételéhez rendelkezésre álló határidők, pl. a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidők.

1b) Bírósági határidők

Szintén elévülési határidők, amelyeket azonban bíróság vagy bíró határoz meg. A bírósági határidők meghosszabbíthatók, illetve lerövidíthetők, de csak alapos indokkal és a határidő lejárta előtt benyújtott kérelemre, ellenben akár az ellenérdekelt fél meghallgatása nélkül is.

Lap tetejeLap teteje

E határidők kezdetét a róluk szóló határozat vagy végzés kihirdetésétől, vagy amennyiben a törvény hivatalból történő kézbesítésről rendelkezik, úgy az ilyen határozat kézbesítésétől számítják.

A bírósági határidők közé tartozik a jogképesség hiányára vagy az eljárásban részt vevő félként való cselekvőképtelenségre vonatkozó jogorvoslati határidő, illetve a fellebbezés kiegészítésének határideje.

A bíróság hivatalból köteles figyelemmel kísérni az előre meghatározott határidők és a bírósági határidők betartását.

1c) Szerződéses határidők

Ezeket az eljárásban részt vevő felek megállapodásban rögzítik a kölcsönös kérésükre felfüggesztett eljárások újraindításához.

2. Bírósági határidők

Ezek bírósági cselekményekre vonatkozó határidők a bírósági testületek polgári eljárásokban való hatékony működésének biztosítása érdekében. E határidők bíróságok általi be nem tartása nem jogosítja fel a feleket a bírósági cselekmények megtámadására.

A lengyel polgári perrendtartás (Kodeks Postępowania Cywilnego, a továbbiakban: KPC) alapján a jogorvoslat gyakorlására meghatározott törvényes eljárási határidő függ az adott bírósági határozat fajtájától (ítélet, peren kívüli eljárásokban hozott érdemi határozat, mulasztási ítélet, fizetési meghagyásos eljárások során kibocsátott fizetési meghagyás és határozat). Rendelkeznek különösen a következő előre meghatározott határidőkről:

  • peren kívüli eljárásokban hozott érdemi ítéletek és határozatok (a KPC 328. és 369. cikke):

Az ítélet indoklását az egyik fél kérelmére készítik el, amelyet egy héten belül kell benyújtani az ítélet kihirdetésétől számítva, illetve amennyiben a fél nem képviselteti magát ügyvéddel, jogi tanácsadóval vagy szabadalmi ügyvivővel és börtönben tartózkodása miatt nem volt jelen az ítélet kihirdetésénél, akkor az ítélet kézbesítésének napjától számítva.

Lap tetejeLap teteje

A fellebbezést ahhoz a bírósághoz kell benyújtani az ítéletnek és az ítélet indoklásának a felperes számára történő kézbesítés napjától számított két héten belül, amely a vitatott ítéletet hozta. Amennyiben a fél nem kérte az ítélet indoklását, úgy a fellebbezés benyújtására az ítélet kihirdetésétől számítva 21 nap áll rendelkezésére.

  • a KPC 394. cikke (2) bekezdésének rendelkezései:

A panaszemelés határideje a határozat kézbesítésének napjától számított egy hét, és amennyiben a fél az előírt határidőn belül nem veszi át a tárgyaláson meghozott, számára kézbesítendő határozatot, akkor a határozat kihirdetésétől számított egy hét.

  • az alperessel kapcsolatos mulasztási ítélet (a KPC 344. cikke):

Azon alperesek, akik ellen mulasztási ítéletet hoztak, kifogást nyújthatnak be az ítélet kézbesítésének napjától számított egy héten belül.

  • a felperessel kapcsolatos mulasztási ítélettel a KPC 342. cikke foglalkozik:

A mulasztási ítéletet a bíróságnak indokolnia kell abban az esetben, ha a beadványt teljesen vagy részben elutasították, illetve a felperes az ítélet kézhezvételétől számított egy héten belül igényt támasztott ilyen indoklásra, vagy ha a felperes, aki ilyen igényt nem nyújtott be, fellebbezett az előírt határidőn belül.

Lap tetejeLap teteje

  • fizetési meghagyás kibocsátására irányuló eljárások során kibocsátott fizetési meghagyások (a KPC 502. cikke):

A fizetési meghagyásban felszólítják az alperest, hogy fizesse meg a követelés teljes összegét, beleértve a költségeket is, a meghagyás kézbesítésének napjától számított két héten belül, vagy a bíróságon terjesszen elő ellentmondást az említett határidőn belül.

  • fizetési meghagyás kibocsátására irányuló eljárások során kibocsátott fizetési meghagyások (a KPC 491. cikke):

Amikor fizetési meghagyás kibocsátására kerül sor, akkor a bíróság döntése értelmében az alperesnek meg kell fizetnie a követelés teljes összegét, beleértve a költségeket is a meghagyás kézbesítésének napjától számított két héten belül, vagy panasszal élhet az említett határidőn belül.

2. Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerint munkaszüneti napokként megállapított napok listája.

Az ünnepnapokról szóló 1951. január 18-i törvény alapján a törvényes munkaszüneti napok a következők:

  • minden vasárnap (a bírósági határozatok abból indulnak ki, hogy a szombatok nem törvényes munkaszüneti napok),
  • január 1. - Újév,
  • húsvét első napja,
  • húsvét második napja,
  • május 1. - állami ünnep,
  • május 3. - május 3-i nemzeti ünnep,
  • pünkösd első napja,
  • Corpus Christi,
  • augusztus 15. - Boldogságos Szűz Mária mennybemenetele,
  • november 1. - Mindenszentek napja,
  • november 11. - a nemzeti függetlenség napja,
  • december 25. - karácsony első napja,
  • december 26. - karácsony második napja,

A változó dátumú vallási ünnepek az alábbi időpontokra esnek:

2006

2007

2008

2009

2010

Húsvét első napja

04.16.

04.08.

03.23.

04.12.

04.03.

Húsvét második napja

04.17.

04.09.

03.24.

04.13.

04.04.

Pünkösd első napja

06.04.

05.27.

05.11.

05.31.

05.23.

Corpus Christi

06.15.

06.07.

05.22.

06.11.

06.03.

3. Melyek az egyes polgári jogi eljárási határidőkre alkalmazandó általános szabályok?

Idézzen hivatkozásokat az alkalmazandó jogszabályokból.

A végső határidő (dies as quem) pontosabb elnevezése a határidő lejártának időpontja. A határidőt nem szükséges dátumszerűen megadni, ez esetben azonban a szerződő felek határozzák meg egy adott helyzetben előreláthatólag bekövetkező eseménnyel.

Az eljárásjogi határidőket időegységekben, például napokban, hetekben, években adják meg.

A KPC 165. cikke szerint a polgári eljárások során használatos határidők kiszámítási módjának megállapítására a Polgári Törvénykönyv (Kodeks cywilny, a továbbiakban: KC) határidőkre vonatkozó rendelkezései alkalmazandók, amennyiben egy törvény, bírósági végzés, egyéb állami hatóság által hozott határozat vagy jogügylet a kiszámítás módjának meghatározása nélkül ír elő határidőt (a KC 110. cikke). Az eljárási beadványnak az állami szolgáltató Lengyelországban működtetett egyik postahivatalában történő benyújtása egyenértékű a beadvány bíróságon történő benyújtásával. Ugyanez vonatkozik arra a beadványra is, amelyet katona a katonai parancsnokságra, elítélt a büntetés-végrehajtási intézet igazgatási hivatalába, vagy lengyel tengeri hajó legénységének tagja a hajó kapitányának nyújt be.

Lap tetejeLap teteje

  • A KC 111. cikke: A napokban megállapított határidő a határidő utolsó napjának végén jár le.
  • A KC 112. cikke: A hetekben, hónapokban vagy években meghatározott határidő annak a napnak a végén jár le, amelynek megnevezése vagy dátuma megegyezik a határidő első napjának megnevezésével vagy dátumával. Ha az utolsó hónapban nincs ilyen nap, a határidő a hónap utolsó napján jár le.
  • A KC 113. cikke: Ha a határidőt a hónap elejére, közepére, vagy végére tűzik ki, ezen az adott hónap elseje, tizenötödike, illetve a hónap utolsó napja értendő. Félhavi határidő tizenöt napként értelmezendő.
  • A KC 114. cikke: Ha a hónapokban vagy években meghatározott határidő esetében nem követelmény a folytonosság, akkor egy hónap harminc nappal, egy év pedig háromszázhatvanöt nappal egyenértékű.
  • A KC 115. cikke: Ha elvégzendő cselekmény határidejének vége törvényes munkaszüneti napra esik, a határidő a következő napon jár le.

4. Ha egy cselekményt vagy eljárást egy adott időszakon belül kell végrehajtani, mi az ilyen cselekvés vagy eljárás kezdő időpontja – vagyis az a kezdő pillanat, amelytől a határidőt számítják („terminus a quo”)? 

(például a cselekmény vagy esemény időpontja, a határozat kelte, illetve a kézbesítés és/vagy közlés időpontja).

A KC 111. cikke:  Ha a napokban megállapított határidő kezdetét egy adott eseményhez kötik, az esemény bekövetkeztének napja nem számít bele a határidő tartamába.

a) Az adott időszak kezdetét érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

A bíróság különböző kézbesítési módokat alkalmazhat, amely történhet postai úton, bírósági végrehajtó vagy törvényszolga által, és bírósági kézbesítő szolgálaton keresztül. A címzettnek történő kézbesítés történhet a határozatnak a bírósági hivatalban történő személyes átadásával. A beadványokat azonban rendszerint postai úton kézbesítik (a KC 131. cikke). Valamennyi említett módszer, amennyiben szabályszerűen hajtották végre a kézbesítést, egyaránt érvényes és egyikük használata sem érinti a határidőt.

Lap tetejeLap teteje

A határidő betartásáról akkor beszélhetünk, ha az eljárási beadványt, amelyre a határidőt megszabták, az említett határidőn belül megkapták, azaz a bírósági előjegyzési irodában benyújtották (a dátumbélyegző a meghatározó tényező), vagy az állami szolgáltató Lengyelországban működtetett egyik postahivatalában letették.

A bírósági határozatokban abból indulnak ki, hogy az eljárási beadvány telefonon történő bejelentésének dátuma a távirat feladásának napját, és ha a beadványt faxon küldik meg, akkor a bíróság átvételi elismervényén feltüntetett dátumot jelenti. Hasonlóképpen külföldi bankból történő átutalás esetén a bírósági illeték kifizetésének napja alatt az a nap értendő, amikor a külföldi bank belföldi levelező bankja a fizetési meghagyást átveszi. A cselekmény befejezésére rendelkezésre álló határidő betartása nem a beadvány külföldre küldésének napjától, hanem a lengyel postahivatalba való továbbításának napjától függ.

5. Mikortól számítják a határidőt:

a) Ha a határidőt napokban fejezik ki, számításának kezdete a cselekvés, az esemény, a határozat vagy a kézbesítés és/vagy értesítés tényleges napja?

A KC 111. cikke alapján, ha a napokban megállapított határidő kezdetét adott eseményhez kötik, az esemény bekövetkeztének napja nem számít bele a határidő tartamába.

Bármely határidő kezdő időpontja függ-e bármilyen módon az érintett személy általi kézhezvételtől vagy valamely tény tudomására jutásától? Ha igen, hogyan?

Lap tetejeLap teteje

A címzett aláírásával igazolja a végzés átvételét és az átvétel dátumát. Ha a címzett nem képes, vagy nem hajlandó erre, akkor a végzést kézbesítő személy feljegyzi a kézbesítés dátumát, és feltünteti az aláírás hiányának okát. A végzést kézbesítő személy az átvételi elismervényen megadja a kézbesítés módját, és a kézbesített végzésen az aláírásával együtt feltünteti a kézbesítés dátumát.

Feltételezés szerint a címzett az aláírásával nem csak a végzés átvételét, hanem a végzés átvételének dátumát is igazolja. A kézbesítési dátum címzett általi megerősítésének hiánya nem érvényteleníti a kézbesítést. A kézbesítő postahivatal dátumbélyegzője által mutatott időpontot tekintik a kézbesítés dátumának. A végzést átvevő aláírásának hiánya esetén a végzést kézbesítő személy megadja ennek okát, azaz hogy a címzett erre nem volt képes, illetve hajlandó (a 139. cikkben említett kézbesítési eseteken kívül ez előfordulhatott még írásképtelenség, fogyatékosság, betegség következtében), valamint a kézbesítés dátumát. Az (1) bekezdésben és részben a 139. cikk (2) bekezdésében meghatározott körülmények fennállása esetén az ilyen kézbesítési dátum joghatás nélküli dátumnak minősül. Ilyen esetekben a dátum hiánya nem érvényteleníti a kézbesítést, mivel a kézbesítés dátumának megállapításánál a postai bélyegző dátuma a döntő tényező.

A kézbesítés hatásai a végzés címzett általi átvételét követően érvényesülnek, illetve akkor, ha a kézbesítést a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően hajtották végre, és oly módon, hogy a címzett el tudta olvasni a kézbesített végzést. Eljárási határidőkkel kapcsolatban lényegtelen, hogy a címzett valójában elolvasta-e a végzést.

Lap tetejeLap teteje

b) Ha a határidőt napokban fejezik ki, a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelent?

Ha például a személynek 2005. április 4-én kell eljárnia vagy ezen a napon kézbesítenek részére iratot, és a kézbesítéstől számítva 14 napon belül kell válaszolnia, ez azt jelenti, hogy:

i) április 18., hétfő (naptári napok esetén) vagy

ii) április 22., péntek (munkanapok esetén) előtt kell válaszolnia?

A napokban megállapított határidők naptári napokra vonatkoznak, ha azonban egy cselekmény teljesítési határideje állami ünnepre esik, a határidő a következő napon jár le.

A fentiekre tekintettel a választ április 18-án, hétfőn kell megadni. Ha április 18. állami ünnep, a határidő április 19-én jár le.

c) Amikor az ilyen időszakot hónapokban vagy években fejezik ki? Mikor jár le az ilyen határidő?

Lásd a 3. pontot: a KC 112–115 cikkét.

Vannak a határidőkre egyes polgári eljárásokban kivételesen vagy egyedileg alkalmazandó kezdő időpontok?

Az előre meghatározott határidők kezdetét az ilyen határidőket előíró külön rendelkezésekben jogszabályilag határozzák meg. Így tehát a bírósági határidők esetében alkalmazott megoldásokhoz hasonlóan lehet eljárni pl. a panasz benyújtására nyitva álló határidők kezdő időpontját illetően, vagy teljesen eltérő és a különböző területek szerint magállapított módon pl. az eljárások újraindításának határidejét illetően.

Lap tetejeLap teteje

Ez alól a kivételt a KPC 169. cikkének (4) bekezdése határozza meg, amely úgy rendelkezik, hogy egy évvel az elmulasztott határidőt követően annak újbóli hatálybaléptetése már csak kivételes esetekben lehetséges.

6. Ha a határidő szombaton, vasárnap, munkaszüneti, illetve szabadnapon jár le, meghosszabbítják a következő munkanapig? E meghosszabbodás akkor is alkalmazandó, amikor a kérdéses határidő kezdő időpontja jövőben bekövetkező esemény?

Lásd a 3. pontot: a KC 115. cikkét.

7. Ha a kérelmet a tagállam anyaországi területén székhellyel rendelkező hatósághoz nyújtják be (azon tagállamok tekintetében, amelyek az anyaországon kívüli vagy földrajzilag elkülönülő egységekkel is rendelkeznek), a határidők meghosszabbodnak-e azon személyek vonatkozásában, akik e földrajzilag elkülönült területeken tartózkodnak, vagy azok vonatkozásában, akik külföldön tartózkodnak? Ha igen, milyen mértékben?

Tárgytalan.

8. Ellenkező esetben, ha a kérelmet olyan hatósághoz nyújtják be, amelynek székhelye a tagállam kontinentális területétől földrajzilag elkülönülő területek egyikén van, meghosszabbodnak-e a határidők azon személyek vonatkozásában, akik nem e földrajzilag elkülönült területeken rendelkeznek lakóhellyel/tartózkodási hellyel vagy azok vonatkozásában, akik külföldön rendelkeznek lakóhellyel/tartózkodási hellyel?

Tárgytalan.

9. Vannak egyes polgári ügyek tekintetében egyedi fellebbezési határidők?

Nincs különbségtétel ítélet (vagy peren kívüli eljárásokban hozott érdemi határozat – a KPC 518. cikke) elleni fellebbezés benyújtásához rendelkezésre álló határidők között. A fellebbezés benyújtására és egyéb jogorvoslat gyakorlására meghatározott határidőket illetően lásd az 1. pontot. 

Lap tetejeLap teteje

Gyorsított és peren kívüli eljárásokban az ítélet kihirdetésének napján kezdődik a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő azon fél számára, aki lemond arról a jogáról, hogy az ítélethez indokolást kapjon. Ezen kívül gyorsított eljárások esetében az ítélethirdetési tárgyaláson jelenlévő fél a kihirdetést követően jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozattal lemondhat a fellebbezési jogáról. Amennyiben a fellebbezési jogról lemondanak az erre jogosult felek, az ítélet jogerőre emelkedik (a KPC 505.8 és 517. cikke).

10. Sürgősség esetén vagy más okból lerövidíthetik a bíróságok a megjelenés határidejét, vagy előírhatnak rá külön időpontot? És fordított esetben: meghosszabbíthatók az ilyen határidők?

Az elnöklő bíró csak alapos indokkal, a határidő lejárta előtt benyújtott kérelemre hosszabbíthatja meg vagy rövidítheti le a határidőt, akár az ellenérdekelt fél meghallgatása nélkül is. Előre meghatározott határidők esetében e jog nem illeti meg a bírót (a KPC 166. cikke).

11. Ha az olyan helyen tartózkodási hellyel rendelkező felet, ahol a határidő meghosszabbítása rá vonatkozhat, a felet érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol az ott tartózkodókra nem vonatkozhat ilyen meghosszabbítás, az ilyen személy elveszíti az ilyen határidővel kapcsolatos kedvezményt?

Tárgytalan.

12. Melyek a határidők be nem tartásának szankciói?

A KPC 167. cikke alapján a határidő lejárta után teljesített eljárási cselekmény érvénytelen. Ezt az elvet kell alkalmazni mind az előre meghatározott határidőkre, mind a bírósági határidőkre. Az eljárási cselekménynek a határidő lejártával automatikusan bekövetkező érvényvesztésén túl bizonyos eljárási határidők lejárta egyéb következményekkel is járhat.

Lap tetejeLap teteje

13. A határidő letelte után milyen jogorvoslati lehetőségek léteznek a mulasztó felek számára?

Ha a határidő lejár, a fél kérheti annak újbóli hatálybaléptetését, illetve panaszt nyújthat be az eljárás újraindítása érdekében.

A határidő újbóli hatálybaléptetése (A KPC 167–172. cikke):

A KPC 167. cikke alapján, ha az egyik fél önhibáján kívül nem végezte el az eljárási cselekményt, a bíróság a fél kérésére újból hatályba lépteti a határidőt. A megismételt hatálybaléptetés nem elfogadható azonban, ha a határidő be nem tartása eljárásjogi értelemben semmilyen negatív hatást nem gyakorol a félre. A határidő újbóli hatálybaléptetésére irányuló kérvényt tartalmazó beadványt annál a bíróságnál kell beterjeszteni a határidő be nem tartását előidéző ok megszűnésétől számított egy héten belül, ahol a cselekményt le kellett volna folytatni. A beadványban meg kell jelölni a kérelmet alátámasztó körülményeket. A kérelem előterjesztésével együtt a félnek pótolnia kell az eljárási cselekményt is. Egy évvel az elmulasztott határidőt követően annak újbóli hatálybaléptetése már csak kivételes esetekben lehetséges (a KPC 168-169. cikke). Határidő újbóli hatálybaléptetése nem megengedett házasság érvénytelenítését vagy válást kimondó határozat ellen, illetve nem létező házasság megállapítása ellen benyújtandó fellebbezés esetében, amennyiben az egyik vagy mindkét fél a határozat jogerőre emelkedését követően újraházasodott (a KPC 170. cikke). A határidő újbóli hatálybaléptetése iránt benyújtott kérelemnek sem az eljárás folytatására, sem a határozat végrehajtásra nincs halasztó hatálya. A bíróság azonban a körülményektől függően elhalaszthatja az eljárást vagy a határozat végrehajtását. Ha a bíróság helyt ad a kérelemnek, akkor az ügyet azonnal tárgyalhatják (a KPC 172. cikke).

Eljárások újraindítása:

A KPC 399–416. cikkében1 meghatározott esetekben lehetséges jogerős ítélettel lezárt eljárások újraindítását kérni. Az eljárások újraindítására irányuló keresetet attól a naptól számított három hónapon belül kell benyújtani, amikor a fél tudomást szerzett az újraindítás okairól, illetve ha az újraindítás oka cselekvőképtelenség vagy a megfelelő képviselet hiánya, akkor attól a naptól, amikor a fél, annak meghatalmazott vagy törvényes képviselője tudomást szerzett az ítéletről.

Az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év eltelte után eljárás újraindításának kérelmezésére nincs mód, kivéve azokat az eseteket, amelyekben a fél cselekvőképtelen volt, vagy nem rendelkezett megfelelő képviselettel.

Eljárás újraindítása iránti kérelem azonban nem fogadható el a házasság érvénytelenítését vagy válást kimondó, illetve nem létező házasságot megállapító ítélet esetében, amennyiben az egyik vagy mindkét fél a határozat jogerőre emelkedését követően újraházasodott.

« Eljárási határidők - Általános információk | Lengyelország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 11-05-2009

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság