Európai Bizottság > EIH > Eljárási határidők > Hollandia

Utolsó frissítés: 29-02-2008
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Eljárási határidők - Hollandia

 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Polgári ügyekben különféle eljárási szabályok szerint alkalmazandó különféle határidők 1.
2. Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerint munkaszüneti napokként megállapított napok listája 2.
3. Melyek az egyes polgári jogi eljárási határidőkre alkalmazandó általános szabályok? 3.
4. Ha egy cselekményre vagy eljárásra egy adott időszakon belül kerül sor, mi az ilyen cselekvés vagy eljárás kezdő időpontja – vagyis az a kezdő pillanat, melytől az időszakot számítják („terminus a quo”)? 4.
4.a) Az adott időszak kezdetét érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbítása vagy kézbesítése (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)? 4.a)
5. Mikortól számítják az ilyen időszakot? 5.
5.a) Ha az ilyen időszakot napokban fejezik ki, számításának kezdete a cselekvés, az esemény, a határozat vagy a kézbesítés és/vagy értesítés tényleges napja? 5.a)
5.b) Ha a határidőt napokban fejezik ki, a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelent? 5.b)
5.c) Amikor az ilyen időszakot hónapokban vagy években fejezik ki? 5.c)
5.d) Mikor jár le az ilyen határidő? 5.d)
6. Ha az időszak szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, ezt meghosszabbítják a következő munkanapig? A meghosszabbítás akkor is alkalmazandó, amikor a kérdéses időszak kezdő időpontja egy jövőben bekövetkező esemény? 6.
7. Ha a kérelmet holland joghatóság alatt nyújtják be, az ilyen határidőket meghosszabbítják olyan személyek vonatkozásában, akik a Holland Antillákon, Arubán vagy Hollandián kívül rendelkeznek lakóhellyel/tartózkodási hellyel? Ha igen, milyen mértékben? 7.
8. A 7. ponttól eltérő esetben, ha a kérelmet a Holland Antillák vagy Aruba bíróságához nyújtják be, az ilyen határidőket meghosszabbítják olyan személyek vonatkozásában, akik ott nem rendelkeznek lakóhellyel/tartózkodási hellyel, vagy olyanok esetén, akik külföldön rendelkeznek lakóhellyel/tartózkodási hellyel? 8.
9. Vannak egyes polgári ügyek tekintetében egyedi fellebbezési határidők? 9.
10. Sürgősség esetén vagy más okból megrövidíthetik a bíróságok a megjelenés határidejét, vagy arra előírhatnak külön időpontot? Ezzel ellentétben, meghosszabbíthatók az ilyen határidők? 10.
11. Ha az olyan helyen tartózkodási hellyel rendelkező felet, ahol a határidő meghosszabbításának előnye vonatkozhatna rá, a felet érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol az ott tartózkodók nem részesülnek ezen meghosszabbítás előnyeiben, akkor ezen személy elveszíti az ilyen határidővel járó előnyt? 11.
12. Mik a határidők be nem tartásának szankciói? 12.
13. A határidő letelte esetén milyen jogorvoslati lehetőségek léteznek a mulasztó felek számára? 13.

 

1. Polgári ügyekben különféle eljárási szabályok szerint alkalmazandó különféle határidők

A polgári eljárásjog szélesebb értelemben véve a határidők következő kategóriáit ismeri:

  1. Az ellenérdekű fél beidézésére, valamint a harmadik felek és tanúk behívására megállapított legrövidebb határidők. A szokásos határidő legalább egy hét. A bíróság ellenkező határozata hiányában a kereset alapján indított eljárásokban az érdekelt felek beidézésére vonatkozó határidő legalább egy hét.
  2. A jogorvoslatok benyújtására rendelkezésre álló határidők. A kifogásolás benyújtására vonatkozó szokásos határidő négy hét. A három hónapos általános határidő alkalmazandó a ténykérdésben és a jogkérdésben benyújtott fellebbezésekre. Három hónapos határidő vonatkozik a határozat visszavonására.
  3. A felek eljárási cselekményeinek teljesítésére és a bírósági döntésekre vonatkozó határidők. Ezek időtartama általában 2-6 hét. Az eljárási cselekmények teljesítésére vonatkozó határidőket a bíróság bizonyos feltételek mellett meghosszabbíthatja.
  4. A keresetek benyújtására és a végrehajtási jogkör gyakorlására vonatkozó elévülési idő. Az általános elévülési idő 20 év. Számos esetben azonban rövidebb, 5 éves idő alkalmazandó. A kényszerítő bírság a keletkezésétől számított hat hónap elteltével elévül. Az elévülési idő felfüggeszthető vagy megszakítható, és ezt követően újra kezdődhet. Így például a végrehajtás elévülési idejét az ítélet kézbesítése vagy bármely végrehajtási cselekmény felfüggesztheti.

2. Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerint munkaszüneti napokként megállapított napok listája

A szombatokon és vasárnapokon kívül az Algemene Termijnenwet (Általános Határidőtörvény) a következő napokat határozza meg általánosan elismert állami munkaszüneti napként:

Újév napjaJanuár 1.

Nagypéntek

Húsvét előtti péntek

Húsvét hétfő

Húsvét vasárnapját követő hétfő

Áldozócsütörtök

40 nappal a húsvét utáni csütörtök

Pünkösdhétfő

Pünkösd vasárnapját követő hétfő

Karácsony és karácsony másnapja

December 25-26.

A királynő napja (a királynő születésnapjának ünnepe)

Április 30.

A felszabadulás napja

Május 5.

3. Melyek az egyes polgári jogi eljárási határidőkre alkalmazandó általános szabályok?

Az 1a. pontban említett határidőket a holland Polgári Perrendtartás állapítja meg. Ld. a 114-119. és a 276. cikket (a felek és harmadik felek idézése), valamint a 170. és a 284. cikket (tanúk behívása).

Az 1b. pontban említett határidők is ott találhatók. Ld. a 143. cikket (kifogás), a 339. és 358. cikket (fellebbezés ténykérdésben), a 402. és 426. cikket (fellebbezés jogkérdésben), valamint a 383. és 391. cikket (visszavonás).

Az 1c. pontban megállapított határidőket részben a Polgári Perrendtartás tartalmazza, de a bíróság lajstromozási szabályai további határidőket tartalmaznak. Így például a rendes bíróságok polgári jogi tárgyalási jegyzékeire vonatkozó nemzeti rendeletek 6 hetes határidőt állapítanak meg a felek eljárási cselekményeinek teljesítésére és az ítélet meghozatalára, míg a kerületi bíróságok alapvetően 4 hetes határidővel dolgoznak a kerületi bírósági szektor polgári jogi tárgyalási jegyzékeire vonatkozó nemzeti rendeleteknek megfelelően.

Az elévülési időket (1d. pont) a Polgári Törvénykönyv (3:306-325 BW) állapítja meg.

Lap tetejeLap teteje

Továbbá a törvényi elévülési időkre a határidők általános meghosszabbításáról szóló törvény alkalmazandó.

4. Ha egy cselekményre vagy eljárásra egy adott időszakon belül kerül sor, mi az ilyen cselekvés vagy eljárás kezdő időpontja – vagyis az a kezdő pillanat, melytől az időszakot számítják („terminus a quo”)?

Idézés

Nem alkalmazható.

Jogorvoslatok

A kifogás (kizárólag mulasztási ítélettel szemben lehetséges) benyújtására vonatkozó határidő kiindulópontja háromféle lehet:

  1. az eljárás alá vont személy részére történő személyes kézbesítés
  2. más kézbesítési móddal történő kézbesítés: a döntésre vagy a végrehajtás megkezdésére vonatkozó elismerési cselekmény eljárás alá vont személy általi teljesítése
  3. más ügyekben: az ítélet végrehajtásának befejezése.

Az ítélet ellen ténykérdésben vagy jogkérdésben történő fellebbezésre vonatkozó határidő az ítélethirdetés napján kezdődik.

A végzés ellen ténykérdésben vagy jogkérdésben történő fellebbezésre vonatkozó határidő a felperes és az eljáráson megjelenő érdekelt felek szempontjából a kihirdetés napján, más érdekelt felek számára azonban a kézbesítés napján vagy azon a napon kezdődik, amikor a végzést más eszközökkel tudomásukra hozzák.

Az ítéletek és végzések visszavonására vonatkozó határidő a visszavonás jogalapjának felmerülését követően akkor kezdődik, amikor a felperest vagy kérelmezőt tájékoztatták erről, azonban semmiképpen sem a döntés jogerőssé válása előtt, azaz akkor, amikor a döntést kifogás, ténykérdés vagy jogkérdés miatt benyújtott fellebbezés már nem teheti semmissé.

Lap tetejeLap teteje

A határidő első napja mindig a meghatározó esemény bekövetkezése utáni első nap.

Eljárási cselekmények

Az eljárási cselekmények teljesítésére megállapított rögzített határidők általában a tárgyalási jegyzékben kitűzött előző naptól kezdődnek - egész hetekben számítva. A szerdai tárgyalási napot követően például az ügyet a 4 héttel későbbi szerdai napra tüntetik fel ismét a jegyzékben.

Ha az ügy - például bizonyításfelvétel miatt - nem szerepel a jegyzékben, a bíróság meghatározza azt a napot, amikor az ügyet ismét fel kell venni.

Elévülési határidők

A keresettel kapcsolatos elévülési határidők kezdete a kereset típusától függ. Így például az árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződéses kötelezettség teljesítésére irányuló kereset az esemény bekövetkezését követő naptól számított 5 év elteltével elévül. Másik példa: a bűncselekmény miatt benyújtott kereset azon napot követő 5 év elteltével elévül, amelyen a vétkes magatartás azonnali megszüntetése megkísérelhető.

A végrehajtási jogosultság alapvetően az ítélethirdetést követő naptól számított 20 év elteltével évül el.

Az elévülési idő első napja általában a meghatározó esemény bekövetkezése utáni első nap.

4.a) Az adott időszak kezdetét érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbítása vagy kézbesítése (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

Nem. Bizonyos esetekben azonban az a mód, ahogyan az ítéletet a fél tudomására hozzák, érinti a jogorvoslati kérelem benyújtásának kezdő időpontját. Ld. a 4. kérdést fentebb.

Lap tetejeLap teteje

5. Mikortól számítják az ilyen időszakot?

5.a) Ha az ilyen időszakot napokban fejezik ki, számításának kezdete a cselekvés, az esemény, a határozat vagy a kézbesítés és/vagy értesítés tényleges napja?

Nem. A határidő az említetteket követő napon kezdődik.

5.b) Ha a határidőt napokban fejezik ki, a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelent?

Ha például valaki április 4-én, hétfőn vesz kézhez egy okiratot azzal, hogy 14 napon belül kell rá válaszolnia, ez azt jelenti, hogy a személynek:

április 18., hétfő előtt (naptári napokkal számolva) vagy

április 22., péntek előtt (munkanapokkal számolva) kell válaszolnia?

A holland jog - eltérő rendelkezés hiányában - naptári napokkal számol. A határidők általános meghosszabbításáról szóló törvény azonban úgy rendelkezik, hogy a szombaton vagy vasárnap, illetve általánosan elismert állami munkaszüneti napon záruló határidő meghosszabbodik az említett napokat követő első olyan napig, amely nem szombat, vasárnap, illetve általánosan elismert munkaszüneti nap. A példában szereplő válaszbeadványt tehát április 18., hétfő előtt kell elküldeni, de a határidőbe a fentiek szerint az április 18., hétfői nap is beleszámít.

Ezen túlmenően a jogszabályban megállapított legalább 3 napos határidő szükség szerint meghosszabbítható, hogy az tartalmazzon legalább 2 olyan napot, amely nem szombat, vasárnap vagy általánosan elismert munkaszüneti nap.

Lap tetejeLap teteje

5.c) Amikor az ilyen időszakot hónapokban vagy években fejezik ki?

Itt is naptári hónapokkal és évekkel számolnak. A február 26-án kihirdetett ítélet elleni fellebbezést legkésőbb május 26-án be kell nyújtani, kivéve, ha ez a nap szombat, vasárnap vagy általánosan elismert munkaszüneti nap, mely esetben a határidő meghosszabbodik (ld. az 5b. pontot). A március 31-én kihirdetett ítélet elleni fellebbezést legkésőbb június 30-án be kell nyújtani, kivéve, ha ez a nap szombat, vasárnap vagy általánosan elismert munkaszüneti nap, mely esetben a határidő meghosszabbodik.

5.d) Mikor jár le az ilyen határidő?

Idézés

Nem alkalmazható.

Jogorvoslatok

Az idézés alapján indított eljárásban a jogorvoslati határidők számítása az idézés kézbesítésétől indul. A bírósági végrehajtó 20.00 óra után nem kézbesítheti az idézést, kivéve, ha az ügyet tárgyaló bíróság erre engedélyt ad. Így a határidő utolsó napja valójában 20.00 óráig tart.

Megjegyzés: ezekben az eljárásokban a határidő számításakor figyelembe kell venni azt a tényt, hogy nemcsak az idézés kelte, hanem a határnap, amikor is eleget kell tenni az idézésnek (a tárgyalási jegyzék szerint kitűzött nap) sem számít bele a határidőbe. A legrövidebb idézési határidőt tehát e két határnap között kell kijelölni.

A kereset alapján indított eljárásokban az eljárás a bírósági titkárhoz benyújtott keresettel indul. A kereset benyújtása történhet postai úton vagy személyes kézbesítéssel munkaidőben, és faxon az utolsó napon este 24.00 óráig.

Lap tetejeLap teteje

Megjegyzés: A családjogi ügyben benyújtott fellebbezésekre kissé más benyújtási határidő vonatkozik, mint a kereset alapján indított többi eljárásban benyújtott fellebbezésekre (ld. a 4. pontban: Jogorvoslatok). Ezekben az esetekben fellebbezést a kihirdetés napjától számított 3 hónapon belül a felperes, valamint mindazon személyek benyújthatnak, akiknek a végzés másolatát átadták vagy megküldték, illetve a kézbesítéstől vagy attól a naptól számított 3 hónapon belül, hogy a végzésről más módon tudomást szereztek, más érdekelt felek is fellebbezhetnek.

Eljárási cselekmények

Ha az ügyet felvették a tárgyalási jegyzékbe, az eljárási iratok benyújtására a következők vonatkoznak. A polgári ügyszakban az eljárási iratokat a bíróságon nyújtják be. Ha nem tartanak bírósági tárgyalást, mert írásbeli eljárásban hoznak határozatot az ügyben, az iratokat a tárgyalási jegyzékben szereplő napon vagy azt megelőzően nyújtják be a bírósági titkárhoz.

A kerületi bíróságok esetében mindig tartanak tárgyalást, mert az eljárási cselekmények szóban is elvégezhetők. Az eljárási iratokat a tárgyaláson vagy a tárgyalási jegyzékben szereplő napot megelőzően nyújtják be a bírósági titkárhoz.

Az iratbenyújtás a bírósági titkárhoz történhet postai úton vagy személyes kézbesítés útján munkaidőben, és faxon este 24.00 óráig.

Elévülési határidők

Ld. a 4. pontot. Elévülési határidők. Bizonyos kereseteknél fontos az az időpont, amikor egy adott tény kiderül. Például a jogosulatlan kifizetésből fakadó kereset azon napot követő naptól számított 5 év múlva évül el, amikor a hitelező tudomást szerez mind a követelés fennállásáról, mind pedig a kedvezményezett kilétéről, de a kereset a cselekmény időpontjától számított 20 év elteltével mindenképpen elévül.

Lap tetejeLap teteje

6. Ha az időszak szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, ezt meghosszabbítják a következő munkanapig? A meghosszabbítás akkor is alkalmazandó, amikor a kérdéses időszak kezdő időpontja egy jövőben bekövetkező esemény?

A szombaton, vasárnap vagy általánosan elismert munkaszüneti napon végződő határidő meghosszabbodik az említett napokat követő első olyan napig, amely nem szombat, vasárnap, illetve általánosan elismert munkaszüneti nap. A határidők általános meghosszabbításáról szóló törvénnyel összhangban azonban ez nem vonatkozik azokra a határidőkre, amelyeket egy határnaptól vagy eseménytől visszafelé számítva határoznak meg. Másképpen fogalmazva, a szabály a maximális határidőkre, nem pedig a minimális határidőkre vonatkozik.

Megjegyzés: A 3 hónapnál hosszabb illetve egy vagy több éves határidők esetében a határidők általános meghosszabbításáról szóló törvényben előírt hosszabbítás nem alkalmazható.

7. Ha a kérelmet holland joghatóság alatt nyújtják be, az ilyen határidőket meghosszabbítják olyan személyek vonatkozásában, akik a Holland Antillákon, Arubán vagy Hollandián kívül rendelkeznek lakóhellyel/tartózkodási hellyel? Ha igen, milyen mértékben?

Különböző idézési határidők alkalmazandók az alábbiak szerint:

Ha az idézés alapján indított eljárásban az alperes Hollandián kívül olyan államban rendelkezik ismert lakcímmel vagy ismert tényleges lakóhellyel, ahol a kézbesítésről szóló 2000. május 29-i tanácsi rendelet (HL L 160., 2000.6.30., 37.o.) alkalmazandó, vagy olyan európai államban, amely részese a kézbesítésről szóló 1965. évi Hágai Egyezménynek (Hollandiai Szerződések Közlönye, 1966. 91.), a megjelenési határidő legalább 4 hét.

Lap tetejeLap teteje

Ha az alperes sem Hollandiában, sem valamelyik fent említett államban nem rendelkezik ismert lakcímmel vagy ismert tényleges lakóhellyel, a megjelenési határidő legalább 4 hét. Ez a Holland Antillák vagy Aruba lakosaira is vonatkozik, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak.

A kifogás mint jogorvoslat esetében a szokásos 4 hét helyett 8 hetes határidő alkalmazandó, ha az elmarasztalt személy a határidő kezdőnapján nem rendelkezik Hollandiában ismert lakcímmel vagy ismert tényleges lakóhellyel (ld. a 4. pontot: Jogorvoslatok), de hollandiai lakcíme vagy tényleges lakóhelye ismert.

A kereset alapján induló eljárásokban az idézéseket a bírósági titkár bocsátja ki. A bíróság eltérő határozata hiányában az idézést a lehető legkorábban, és legalább egy héttel a tárgyalás előtt ki kell bocsátani. Olyan ügyekben, amelyekben a felperes vagy érdekelt felek külföldön rendelkeznek lakóhellyel/tartózkodási hellyel, a bíróság a határidő megállapításakor figyelembe veszi (figyelembe tudja venni) ezt a tényt.

8. A 7. ponttól eltérő esetben, ha a kérelmet a Holland Antillák vagy Aruba bíróságához nyújtják be, az ilyen határidőket meghosszabbítják olyan személyek vonatkozásában, akik ott nem rendelkeznek lakóhellyel/tartózkodási hellyel, vagy olyanok esetén, akik külföldön rendelkeznek lakóhellyel/tartózkodási hellyel?

A Holland Antillákra és Arubára vonatkozó, 2005. augusztus 1-jén hatályba lépett, felülvizsgált Polgári Perrendtartással (Holland Hivatalos Közlöny – A. 2005., 59. szám) összhangban a felperes az első fokú bíróságra beadott keresetlevéllel nyújtja be keresetét. Ha a felperes nem tud írni, szóban is előadhatja kérelmét a bíróságon, amely leírja vagy leíratja a kérelmet. A bírósági titkár ezt követően felveszi az ügyet az általános nyilvántartásba. A fenti iktatás napjától kezdődően az ügy folyamatban van. Ezután a bíróság kitűzi a tárgyalás napját és időpontját. Az alperest a bíróság végzése alapján kiállított, a kézbesítő útján átadott idézéssel beidézik. Az idézésre vonatkozóan nem létezik minimális határidő. Bizonyos esetekben a bíróság figyelembe veheti azt a tényt, hogy az alperesek lakóhelye/tartózkodási helye külföldön található.

Lap tetejeLap teteje

A kereset alapján indított eljárások sokkal inkább hasonlítanak a hollandiai eljárásokra. Az idézést a bírósági titkár bocsátja ki. A bíróság eltérő határozata hiányában az idézést a lehető legkorábban, és legalább két héttel a tárgyalás előtt ki kell bocsátani. Itt is a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy figyelembe veszi-e azt a tényt, hogy az alperesek és az érdekelt felek lakóhelye/tartózkodási helye esetleg külföldön található.

9. Vannak egyes polgári ügyek tekintetében egyedi fellebbezési határidők?

A közbenszóló eljárásokban (gyorsított eljárás) a szokásos 3 hónapnál rövidebb, nevezetesen 4 illetve 8 hetes határidő áll rendelkezésre a ténykérdésben és a jogkérdésben benyújtott fellebbezésekre.

10. Sürgősség esetén vagy más okból megrövidíthetik a bíróságok a megjelenés határidejét, vagy arra előírhatnak külön időpontot? Ezzel ellentétben, meghosszabbíthatók az ilyen határidők?

Idézés

A megjelenési határidőt a bíróság a felperes kérelmére - szükség esetén bizonyos feltételekkel - lerövidítheti. A közbenszóló eljárásokban az idézést csak azt követően bocsátják ki, hogy a gyorsított eljárás tárgyalóbírája meghatározta a tárgyalás napját és időpontját; ez vasárnapra is eshet. Szükség esetén az idézés igen rövid határidővel is kibocsátható. A kereset alapján indított eljárásokban a bíróság rövidebb megjelenési határidőt is megállapíthat.

Lap tetejeLap teteje

A megjelenési határidőt a bíróság nem hosszabbíthatja meg. A kereset alapján indított eljárásokban azonban a bíróság hosszabb megjelenési határidőt is megállapíthat (ld. a 7. és 8. pontot).

Eljárási cselekmények

Az eljárási cselekmények felek által történő teljesítésére megállapított eljárási határidőket a bíróság meghosszabbíthatja, ha ezt a felek közösen kérik. Egyoldalú kérelem esetén a meghosszabbítást kizárólag alapos indok vagy vis maior fennállása esetén rendelik el. Alapos indoknak minősül például az ügy ténybeli vagy jogi összetettsége, más, vonatkozó eljárásban születendő döntésre való várakozás, valamint a fél vagy jogi képviselőjének betegsége vagy távolléte.

11. Ha az olyan helyen tartózkodási hellyel rendelkező felet, ahol a határidő meghosszabbításának előnye vonatkozhatna rá, a felet érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol az ott tartózkodók nem részesülnek ezen meghosszabbítás előnyeiben, akkor ezen személy elveszíti az ilyen határidővel járó előnyt?

Ha az alperesként beidézett személy nem rendelkezik ismert lakcímmel vagy tényleges lakóhellyel Hollandiában, a külföldiekre vonatkozó hosszabb megjelenési határidők (ld. a 7. pontot) nem alkalmazandók, amennyiben az idézést személyesen adták át az alperesnek Hollandiában, vagy az alperes által az ügy céljára megválasztott címre küldték. A határidő ekkor legalább egy hét.

12. Mik a határidők be nem tartásának szankciói?

Idézés

Lap tetejeLap teteje

Ha az alperesként megjelenésre kötelezett személyt az előírtnál rövidebb határidővel idézték be, az idézés érvénytelen, ha az alperes nem jelenik meg. Ha azonban az alperes megjelenik és erre a hibára hivatkozik, a bíróság elrendelheti a hiba orvoslását a felperes költségére. Ha az alperes megjelenik és nem hivatkozik erre a hibára, a hiba orvosoltnak minősül.

Ha az alperes a tárgyalási jegyzékben szereplő első időpontban nem jelenik meg, ellenőrzik az idézés érvényességét. Ha az idézés rendben van, a mulasztási ítéletet kimondják az alperessel szemben, és a keresetet mulasztás címén rendszerint helybenhagyják.

Jogorvoslatok

Ha a jogorvoslat igénybevételére vonatkozó határidő lejárt, a kérelem nem fogadható el. Az alapul fekvő bírósági határozat jogerősnek (res judicata) minősül.

Eljárási cselekmények

Ha az eljárást a megindítására meghatározott határidőn belül nem indítják meg, bizonyos körülmények között a határidő meghosszabbítható (ld. a 10. pontot). Ha a határidő nem hosszabbítható meg, a jogi eljárás indításának joga elvész.

Elévülési határidők

Ha az érdekelt fél hagyta, hogy a jogi eljárás megindítására nyitva álló határidő leteljen, a keresetindítás joga védett személyes jogi igény címén továbbra is fennáll. A kereset azonban bíróságon nem érvényesíthető. Mindössze kapcsolódó „természetes kötelem” marad.

13. A határidő letelte esetén milyen jogorvoslati lehetőségek léteznek a mulasztó felek számára?

Idézés

Lap tetejeLap teteje

A tárgyalási jegyzékben szereplő első időpontban meg nem jelenő alperest rendszerint vétkesnek mondják ki mulasztás címén. Az ítélet jogerőre emelkedéséig az alperes még igazolhatja ezt a mulasztást, ha az eljárásban részt vevő félként megjelenik a bíróságon. Az ítélet jogerőre emelkedését követően a mulasztásért elmarasztalt személy ellentmondással élhet.

A kereset alapján indított eljárásban nincs mulasztás, igazolás vagy ellentmondás. A meg nem jelent fél fellebbezést nyújthat be.

Jogorvoslatok

A jogorvoslat igénybevételére vonatkozó határidőket automatikusan alkalmazzák. Ebben a kérdésben a bíróságok a jogbiztonság miatt rendkívül szigorúak. A kereset alapján indított eljárásokban a Legfelsőbb Bíróság mindazonáltal bizonyos rugalmasságot tanúsított. A fellebbezési beadványnak tartalmaznia kell a fellebbezés indokolását, azokban az ügyekben azonban, amelyekben a határozatot meghozták, de még nem kézbesítették, és ezért a határozat indokolása a fellebbezőnek még nem áll rendelkezésére, megengedett, hogy a fellebbezés indokolását később, egy kiegészítő fellebbezési beadványban nyújtsák be. Magát a fellebbezést azonban a határidőn belül be kell nyújtani. Kizárólag egyetlen esetben - a bíróság által elkövetett kettős hiba esetén - hosszabbítják meg a határidőt 14 nappal a határozat kézhezvételét követően. Ebben az esetben a fellebbezést benyújtó fél a bíróság (a bírósági titkár) hibája miatt nem tudta és nem is tudhatta, hogy mikor hozták a határozatot, a határozatot pedig a fellebbezési határidő lejártáig valaki más hibájából nem kézbesítették.

Az idézés alapján indított eljárásban a fellebbezésnek nem kell tartalmaznia a fellebbezés indokolását; ezt a későbbiekben, a tárgyaláson nyújtják be.

Eljárási cselekmények

Az eljárási cselekmények teljesítése érdekében - bizonyos körülmények között - kérhető a határidők meghosszabbítása (ld. a 10. pontot). Ha a határidőt nem hosszabbították meg, az eljárásindítás joga elvész.

Elévülési határidők

Az elévülési idő felfüggesztésén kívül az elévülési idő elmúlásával szemben jogorvoslatnak helye nincs (ld. az 1d. pontot).

« Eljárási határidők - Általános információk | Hollandia - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 29-02-2008

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság