Európai Bizottság > EIH > Eljárási határidők > Málta

Utolsó frissítés: 08-04-2009
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Eljárási határidők - Málta

 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Határozza meg az Ön tagállamában a különféle eljárási szabályok értelmében polgári jogi ügyekben alkalmazandó különféle határidőtípusokat (például eljárási határidők, elévülési időszakok, előre meghatározott időszakok stb.)! 1.
2. Sorolja fel az Ön államának jogszabályai által az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet értelmében kijelölt, munkanapnak nem minősülő napokat! 2.
3. Az Ön államában milyen általános szabályok alkalmazandók a különféle polgári jogi eljárásokra érvényes határidők tekintetében? Adja meg az alkalmazandó jogszabályokra való hivatkozásokat! 3.
4. Ha egy jogi aktust vagy alaki eljárást egy bizonyos határidő letelte előtt kell elvégezni, mi ennek a jogi aktusnak vagy alaki eljárásnak a kezdő időpontja, azaz azon időpont, amelytől az időszakot számítják („terminus a quo”) (példa: a jogi aktus, az esemény, a határozat időpontja vagy a [kézbesítés vagy közlés (Belgium)] időpontja, amellyel az időszak megkezdődik)? 4.
5. Mikor kezdődik meg ez az időszak? 5.
a) Ha az ilyen időszakot napokban fejezik ki, beleszámítandó-e a jogi aktus, esemény, határozat tényleges időpontja, illetve a kézbesítés vagy közlés dátumának napja, amellyel az időszak megkezdődik? a)
b) Ha a határidőt napokban fejezik ki, a napok feltüntetett száma naptári napokat vagy csak munkanapokat jelent? Ha például egy személynek 2005. április 4-én, hétfőn kézbesítenek egy dokumentumot és azt a kézhezvételtől számított 14 napon belül kell megválaszolnia, melyik napig kell a válaszát elküldenie: aa) 2005. április 18., hétfő (naptári napok), vagy bb) 2005. április 22., péntek (munkanapok)? b)
c) Hogyan értelmezendők a hónapokban vagy években megadott határidők? c)
d) Mikor járnak le ezek a határidők? d)
6. Ha a határidő szombaton, vasárnap, illetve munkaszüneti napon vagy más, munkanapnak nem minősülő napon jár le, az meghosszabbodik az azt követő első munkanapig? Akkor is alkalmazható-e ez a hosszabbítás, ha a szóban forgó időtartam kezdete valamely jövőbeni esemény? 6.
7. Amennyiben egy kérelmet a tagállam anyaországi területére nyújtanak be (azon tagállamok esetében, amelyek az anyaországtól elkülönült vagy földrajzilag elkülönült egységeket foglalnak magukban), meghosszabbítják-e a határidőket az ilyen területeken élő vagy tartózkodó, illetve a külföldön élő vagy tartózkodó személyek esetében? Ha igen, mennyivel? 7.
8. Ellenkező esetben, amennyiben a kérelmet olyan joghatósághoz nyújtják be, amely székhelye ilyen, az anyaországtól földrajzilag távol eső egységben van, meghosszabbítják-e a határidőket a nem ilyen területeken élő vagy tartózkodó, illetve külföldön élő vagy tartózkodó személyek esetében? 8.
9. Léteznek-e bizonyos polgári jogi kérdésekben alkalmazandó különös fellebbezési határidők? 9.
10. Vészhelyzetben vagy bármely más okból megrövidítheti-e a bíróság a megjelenési határidőket vagy a megjelenésre kijelölhet-e konkrét időpontot? Ellenkezőleg, meghosszabbíthatók-e ezek a határidők? 10.
11. Amennyiben egy határidő-hosszabbításra jogosító helyen tartózkodó félnek címzett jogi aktust olyan helyen hirdetnek ki, ahol a helyben tartózkodók nem jogosultak ilyen határidő-hosszabbításra, az érintett személy elveszíti-e az ilyen határidőre való jogosultságát? 11.
12. Írja le, milyen szankciók alkalmazhatók a határidők be nem tartása esetén! 12.
13. Milyen feltételekkel lehet megszüntetni a határidők be nem tartásából eredő kizárást? 13.

 

1. Határozza meg az Ön tagállamában a különféle eljárási szabályok értelmében polgári jogi ügyekben alkalmazandó különféle határidőtípusokat (például eljárási határidők, elévülési időszakok, előre meghatározott időszakok stb.)!

A máltai jog értelmében a következő határidők alkalmazandók: eljárási határidők, elévülési időszakok, jogvesztő határidők, valamint bírói végzéssel megállapított határidők.

Az eljárási határidők az eljárások egyes jogi aktusainak gyakorlására törvény által előírt határidők;

az elévülési határidők az egyes intézkedések gyakorlására törvény által előírt, megszakítható határidők;

a jogvesztő határidők törvény által előírt, meg nem szakítható határidők;

a bírósági határidők egy bizonyos jogi aktus elvégzésére a bíróság által előírt határidők.

A törvény által előírt eljárási és jogvesztő határidők nem megújíthatók. Az elévülési határidők megszakíthatók, továbbá a végzésekkel és ítéletekkel megállapított határidők különös kérelemre meghosszabbíthatók.

2. Sorolja fel az Ön államának jogszabályai által az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet értelmében kijelölt, munkanapnak nem minősülő napokat!

A máltai jogszabályok által kijelölt, munkanapnak nem minősülő napok munkaszüneti napok vagy nemzeti ünnepek:

Munkaszüneti napok Nemzeti ünnepek
Január 1.Szeptember 21.
Február 10. December 13.
Március 19. Március 31.
NagypéntekSzeptember 8.
Május 1. Június 7.
Június 29.
Augusztus 15.

December 8.

December 25.
Vasárnapok

3. Az Ön államában milyen általános szabályok alkalmazandók a különféle polgári jogi eljárásokra érvényes határidők tekintetében? Adja meg az alkalmazandó jogszabályokra való hivatkozásokat!

A határidőkre vonatkozó általános szabályok a Polgári Eljárásjogi és Szervezeti Törvénykönyv második könyvében („Polgári joghatósággal rendelkező bíróságok eljárási szabályai”) találhatók (www.justice.gov.mt English).

4. Ha egy jogi aktust vagy alaki eljárást egy bizonyos határidő letelte előtt kell elvégezni, mi ennek a jogi aktusnak vagy alaki eljárásnak a kezdő időpontja, azaz azon időpont, amelytől az időszakot számítják („terminus a quo”) (példa: a jogi aktus, az esemény, a határozat időpontja vagy a [kézbesítés vagy közlés (Belgium)] időpontja, amellyel az időszak megkezdődik)?

Minden jogi és bírósági időszak az ilyen jogi aktus megfelelő kézbesítését vagy közzétételét követő első nappal kezdődik.

5. Mikor kezdődik meg ez az időszak?

a) Ha az ilyen időszakot napokban fejezik ki, beleszámítandó-e a jogi aktus, esemény, határozat tényleges időpontja, illetve a kézbesítés vagy közlés dátumának napja, amellyel az időszak megkezdődik?

Amennyiben a jogi vagy bírósági határidőt egy adott naptól számítják, ez a nap nem számít bele az időtartamba; amennyiben a határidőt órákban adják meg, az az óra, amelyben a kézbesítés megtörténik, nem számít bele az időtartamba.

Függ-e bármely módon valamely határidő kezdete az intézkedés címzett általi átvételétől vagy tudomásulvételétől? Ha igen, hogyan?

Lap tetejeLap teteje

Az eljárási határidők esetében az időtartam kezdete a kézbesítés igazolásától függ. A törvény azonban meghatároz olyan helyzeteket, amelyekben a határidő a címzett általi tudomásulvételtől számítandó. Egy közigazgatási intézkedés bírósági felülvizsgálata esetében például a kormány elleni kereset indítására a törvény által megállapított hat hónapos határidő attól a naptól számítandó, amelyen a fél értesült – vagy ésszerű módon értesülhetett – a kifogásolt közigazgatási jogi aktusról.

b) Ha a határidőt napokban fejezik ki, a napok feltüntetett száma naptári napokat vagy csak munkanapokat jelent? Ha például egy személynek 2005. április 4-én, hétfőn kézbesítenek egy dokumentumot és azt a kézhezvételtől számított 14 napon belül kell megválaszolnia, melyik napig kell a válaszát elküldenie: aa) 2005. április 18., hétfő (naptári napok), vagy bb) 2005. április 22., péntek (munkanapok)?

A máltai eljárási jog értelmében mindkét típusú határidő alkalmazható. Ha nincsen kikötve, hogy a határidő munkanapokban számítandó, akkor azt naptári napokban kell számítani.

c) Hogyan értelmezendők a hónapokban vagy években megadott határidők?

Bármely határidő számításánál egy napot huszonnégy órából állóként, a hónapokat és éveket pedig a naptár szerint kell értelmezni.

d) Mikor járnak le ezek a határidők?

Külön rendelkezés hiányában a huszonnégy órás határidő a következő napon, a hivatal zárórájaként megállapított időpontban jár le.

Lap tetejeLap teteje

Ha például egy jogi aktust május 24-én kézbesítettek és a határidő egy nap, akkor a választ május 25-én 15 óráig kell benyújtani, mivel a polgári bíróság hivatala október 1. és június 15. között 8 órától 15 óráig működik.

Ha a jogi aktust június 20-án kézbesítették és a határidő szintén egy nap, akkor a választ június 21-én 13 óráig kell benyújtani, mivel a polgári bíróság hivatala június 16. és szeptember 30. között 7.30-tól 13 óráig működik.

Léteznek-e a határidőknek bizonyos polgárjogi eljárások esetén kivételes vagy egyedi jelleggel alkalmazandó kezdő időpontjaik?

A kivételes, illetve egyedi eljárás jellemző példája a közigazgatási intézkedés bírósági felülvizsgálata. Lásd a fenti (5) bekezdés a) pontját.

6. Ha a határidő szombaton, vasárnap, illetve munkaszüneti napon vagy más, munkanapnak nem minősülő napon jár le, az meghosszabbodik az azt követő első munkanapig? Akkor is alkalmazható-e ez a hosszabbítás, ha a szóban forgó időtartam kezdete valamely jövőbeni esemény?

Ha a határidő szombaton, vasárnap, illetve nemzeti ünnepen, munkaszüneti napon vagy más, munkanapnak nem minősülő napon jár le, meghosszabbodik az azt követő első munkanapig. Ez a hosszabbítás minden esetben érvényes.

7. Amennyiben egy kérelmet a tagállam anyaországi területére nyújtanak be (azon tagállamok esetében, amelyek az anyaországtól elkülönült vagy földrajzilag elkülönült egységeket foglalnak magukban), meghosszabbítják-e a határidőket az ilyen területeken élő vagy tartózkodó, illetve a külföldön élő vagy tartózkodó személyek esetében? Ha igen, mennyivel?

Nem alkalmazható.

Lap tetejeLap teteje

8. Ellenkező esetben, amennyiben a kérelmet olyan joghatósághoz nyújtják be, amely székhelye ilyen, az anyaországtól földrajzilag távol eső egységben van, meghosszabbítják-e a határidőket a nem ilyen területeken élő vagy tartózkodó, illetve külföldön élő vagy tartózkodó személyek esetében?

Nem alkalmazható.

9. Léteznek-e bizonyos polgári jogi kérdésekben alkalmazandó különös fellebbezési határidők?

Igen, léteznek polgári jogi és alkotmányos kérdésekben alkalmazandó különös fellebbezési határidők. Polgári ügyekben a fellebbezést az ítélet napjától számított 20 napon belül kell benyújtani, amelyet 20 munkanapon belül kell megválaszolni, míg az alkotmányjogi ügyek esetében a határidő rövidebb: a fellebbezés benyújtására 8 nap, megválaszolására pedig 6 munkanap áll rendelkezésre. Az ítélet jogerőre emelkedése előtt a határozat elleni fellebbezésre rendelkezésre álló határidő a határozat bíróságon történő felolvasásának napjától számított 6 nap. Amennyiben zárt ülésen előzetes határozatot hoztak, a határozat bíróságon történő nyilvános felolvasása napjának a határozat meghozatalát követő első bírósági ülés napja minősül.

10. Vészhelyzetben vagy bármely más okból megrövidítheti-e a bíróság a megjelenési határidőket vagy a megjelenésre kijelölhet-e konkrét időpontot? Ellenkezőleg, meghosszabbíthatók-e ezek a határidők?

Csak a bíróság által megállapított határidők hosszabbíthatók meg.

Lap tetejeLap teteje

A bíróságnak vészhelyzetben jogában áll lerövidíteni bármely határidőt, vagy elrendelni egy jogi aktus egyik napról vagy óráról a másikra történő, illetve azonnali végrehajtását.

11. Amennyiben egy határidő-hosszabbításra jogosító helyen tartózkodó félnek címzett jogi aktust olyan helyen hirdetnek ki, ahol a helyben tartózkodók nem jogosultak ilyen határidő-hosszabbításra, az érintett személy elveszíti-e az ilyen határidőre való jogosultságát?

Nem alkalmazható.

12. Írja le, milyen szankciók alkalmazhatók a határidők be nem tartása esetén!

A határidők be nem tartása általában negatív hatást eredményez. Az idézésre például a dokumentumról szóló értesítéstől számított 20 napon belül kell válaszolni, ennek elmulasztása a bíróság előtti jogok elvesztésével jár. Ilyenkor úgy ítélik meg, hogy az alperest mulasztás terheli, ezért nem állíthat elő tanúkat vagy az eljárásban csak a bírósághoz intézett írásbeli beadványok útján működhet közre.

13. Milyen feltételekkel lehet megszüntetni a határidők be nem tartásából eredő kizárást?

Meg nem hosszabbítható bírósági határidők esetén a kizárás nem szüntethető meg. Ha azonban, példának okáért, az alperesnek jó oka volt arra, hogy elmulasztotta az idézés megválaszolására előírt 20 napos határidőt, igazolhatja a mulasztást, és a bíróság engedélyezheti számára az ellenkérelem határidőn túli benyújtását.

További információk

www.gov.mt English - Malti

« Eljárási határidők - Általános információk | Málta - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 08-04-2009

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság