Európai Bizottság > EIH > Eljárási határidők > Olaszország

Utolsó frissítés: 15-11-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Eljárási határidők - Olaszország

 

TARTALOMJEGYZÉK

1. A polgári ügyekben alkalmazásra kerülő különböző típusú határidők meghatározása (például eljárási határidők, elévülési és elbirtoklási határidők, előre meghatározott határidők stb.) 1.
2. A 1182/71/EK, Euratom (1971. június 3.) rendelet alkalmazása tekintetében meghatározott munkaszüneti napok 2.
3. Melyek a polgári eljárásjogban a határidőkre vonatkozó általános szabályok? Idézzen hivatkozásokat az alkalmazandó jogszabályokból! 3.
4. Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, illetve teljesíteni, mi a kezdő időpontja a nyilatkozat vagy cselekmény megtételére, illetve teljesítésére szolgáló határidőnek, vagyis mely időponttól („terminus a quo”) kell számítani a határidőt (például a cselekmény vagy esemény időpontja, a határozat kelte, illetve a kézbesítés és/vagy közlés időpontja)? 4.
4.a) A határidő számításának kezdő időpontját befolyásolhatja, illetve módosíthatja-e az irat kézbesítésének módja (bírósági végrehajtó általi kézbesítés vagy a posta általi kézbesítés)? 4.a)
5. Mikor kezdődik a határidő? 5.
5.a) Amennyiben a határidő napokban van kifejezve, a nyilatkozat, az esemény, a határozat meghozatala vagy a kézbesítés tényleges időpontjától kell számítani? 5.a)
5.b) Amennyiben a határidő napokban van kifejezve, ez naptári vagy munkanapot jelent? 5.b)
5.c) Amennyiben egy határidő hónapokban vagy években van kifejezve? 5.c)
5.d) Mikor járnak le a határidők? 5.d)
6. Amennyiben egy határidő szombaton, vasárnap vagy munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig? Ez a meghosszabbodás akkor is alkalmazandó, ha a kérdéses határidő kezdő időpontja egy jövőbeli esemény? 6.
7. Amennyiben a keresetet egy olyan bírósághoz nyújtják be, amelynek székhelye a tagállam kontinensen lévő területén van, a határidők meghosszabbodnak-e azon személyek vonatkozásában, akik e földrajzilag elkülönült területeken tartózkodnak, vagy azok vonatkozásában, akik külföldön tartózkodnak? 7.
8. Megfordítva: amennyiben a keresetet olyan bírósághoz nyújtják be, amelynek székhelye ezen a tagállam kontinentális területétől földrajzilag elkülönülő területek egyikén van, meghosszabbodnak-e a határidők azon személyek vonatkozásában, akik nem e földrajzilag elkülönült területeken tartózkodnak vagy azok vonatkozásában, akik külföldön tartózkodnak? 8.
9. Vannak-e meghatározott polgári ügyekben alkalmazható speciális határidők? 9.
10. A bíróságok sürgős vagy más esetekben megrövidíthetik-e a személyes megjelenés határidejét vagy kitűzhetnek-e a megjelenésre határnapot? Vagy fordítva, meghosszabbíthatják-e a határidőket? 10.
11. Amennyiben egy iratot olyan félnek címeznek, aki olyan területen tartózkodik, ahol jogosult lenne a határidő meghosszabbodásának kedvezményére, de olyan helyen kézbesítik számára, ahol az ott tartózkodók nem részesülnek ebben a kedvezményben, elveszíti-e ez a fél az ilyen határidőből adódó kedvezményét? 11.
12. Melyek a határidő elmulasztásának jogkövetkezményei? 12.
13. A határidő lejárása esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére? 13.

 

1. A polgári ügyekben alkalmazásra kerülő különböző típusú határidők meghatározása (például eljárási határidők, elévülési és elbirtoklási határidők, előre meghatározott határidők stb.)

Az eljárási határidő olyan határidő, amelynek bekövetkeztéig vagy után bizonyos eljárási lépést meg kell vagy lehet tenni.

Az eljárási határidőket törvény (törvényi határidők (termini legali)) szabályozza; eljárási határidőt a bíróság is meghatározhat (korlátozásként, azaz a határidő be nem tartása esetén valamely jog hatályát veszti), de kizárólag akkor, ha arról törvény kifejezetten rendelkezik (bírósági határidők (termini giudiziari)).

Az eljárási határidők három hagyományos csoportba sorolhatók: legkisebb időközök (például a bíróság előtti megjelenésig eltelő legkevesebb idő), kötelező határidők (például fellebbezésre vagy egy fél perbe hívására) és iránymutató határidők (például ítélethozatalra).

A legkisebb időköz (termini dilatori) a következő két időpont közti időszakból áll: egy önmagában teljes cselekmény (pl. idézés) és bizonyos jogi hatás (például a megjelenés lehetősége) közti időszak; ez a határidő ideiglenesen felfüggeszti egy alapelemeit tekintve teljes cselekmény hatását.

A kötelező határidők (termini perentori) körébe kizárólag azok a határidők tartoznak, amelyeket törvény vagy a bíróság (törvényi rendelkezés alapján) kifejezetten ilyennek minősít. A határidő kötelező jellege a korlátozás céljából is kikövetkeztethető (107/2003. sz. akotmánybírósági végzés).

Lap tetejeLap teteje

Az iránymutató határidők (termini ordinatori) kategóriájába a fennmaradó határidők tartoznak, vagyis minden olyan határidő, amely nem minősül legkisebb időköznek vagy kötelező határidőnek.

A megkülönböztetés nem csupán azért fontos, mert az egyes határidők be nem tartásának következményei eltérőek, hanem azért is, mert a kötelező határidők még a felek megállapodásával sem rövidíthetők vagy hosszabbíthatók meg, míg az iránymutató határidők lejáratuk előtt - kérelemre vagy a bíróság indítványára - a Polgári Perrendtartás 153. és 154. cikkében foglaltaknak megfelelően rövidíthetők vagy hosszabbíthatók. A törvény által meghatározott esetekben még a legkisebb időközök is módosíthatók (mellőzés, rövidítés); az a kérdés, hogy a Polgári Perrendtartás 154. cikke általánosan érvényes-e a legkisebb időközökre, vita tárgyát képezi a szakirodalomban.

Ezeket az eljárási határidőket meg kell különböztetni az elévülési és elbirtoklási időtől, amely a Polgári Törvénykönyv által szabályozott anyagi jogi kérdés (2934-2963. és 2964-2969. cikk).

Különösen az elbirtoklással (prescrizione) vész el jog, amennyiben azt a jogosult fél a törvényes időszakban nem gyakorolta.

Az elévülés (decadenza) a törvény vagy a felek által megállapított határidő lejártával hatálytalanít bizonyos cselekmények teljesítésére való jogot (rendszerint jogkört vagy felhatalmazást); azok az objektív vagy szubjektív körülmények, amelyek az idő eredménytelen elteltéhez vezettek, nem tartoznak a tárgyhoz.

Lap tetejeLap teteje

Az elbirtoklás nem automatikus, hanem valamelyik félnek - kereset vagy más személy által benyújtott kereset elleni kifogás formájában - kérelmeznie kell. A fél kérelme vagy kifogása az elévülés esetében is szükséges, kivéve, ha valamely jogosultság a felek mérlegelési jogkörén kívül esik (nem átruházható jogok, mint például a jogállással kapcsolatos jogok, személyhez fűződő jogok, családjogi jogok stb.); ilyen esetben a bíróságnak saját indítványára kell megállapítania, hogy a kereset nem elfogadható.

Felfüggesztés. Az 1969/742. törvény szerint a nyári szünet (augusztus 1 - szeptember 15. minden évben) alatt folyamatban lévő vagy ekkor kezdődő határidőket a törvény erejénél fogva augusztus 1-től szeptember 15-ig minden évben felfüggesztik, és ezek a határidők a felfüggesztési időszak végén folytatódnak, illetve kezdődnek meg. A jog kivételekről is rendelkezik: a felfüggesztés nem vonatkozik a Bírósági Szabályzat 92. cikkében foglalt perekre és eljárásokra (ordinamento giudiziario; mint például a tartásdíj iránti kereset, a munkaviszonnyal kapcsolatos kereset, a törvényben biztosított jóléti és szociális biztonsági ellátások iránti kereset, a végrehajtás vagy ideiglenes eljárás ellen benyújtott kereset).

Nem tartoznak az 1969/742. törvény hatálya alá az anyagi jogi jogosultságok gyakorlására előírt határidők (például az értékesített áruk hibájának bejelentésére vonatkozó határidők).

Forrás: Polgári Perrendtartás 152-155. cikke; 1969/742. törvény.

2. A 1182/71/EK, Euratom (1971. június 3.) rendelet alkalmazása tekintetében meghatározott munkaszüneti napok

A következő napok munkaszüneti napnak minősülnek: minden vasárnap, január 1., január 6., április 25., a húsvét utáni hétfő, május 1., június 2., augusztus 15., november 1., december 18. és december 25–26.

Lap tetejeLap teteje

Forrás: Az 1954/90. és 1977/54. törvénnyel, valamint az 1985/793. elnöki rendelettel (DPR) és a 2000/336. törvénnyel módosított 1949/260. törvény.

3. Melyek a polgári eljárásjogban a határidőkre vonatkozó általános szabályok? Idézzen hivatkozásokat az alkalmazandó jogszabályokból!

A napokban vagy órákban kifejezett határidők számítása során a kezdőnap, illetve az első óra nem számít bele a határidőbe, míg a határidő lejáratának napját (dies ad quem) figyelembe kell venni.

A hónapokban vagy években kifejezett határidők számításához az általános naptárt kell használni; így a határidő a kezdő időpontnak megfelelő hónap és nap utolsó pillanatának elteltével, illetve években megállapított határidő esetén a következő év, hónap és nap utolsó pillanatában jár le - tekintet nélkül arra, hogy a hónap 31 vagy 28 napos, vagy hogy az adott február szökőévi hónap-e éppen vagy sem.

Ha a határidő állami munkaszüneti napon jár le, a munkaszüneti napot követő első munkanapig meghosszabbodik (Polgári Perrendtartás 155. cikke). A bíróságok nemrégiben megállapították, hogy - ellentétben a korábbi esetjoggal - a visszafelé irányuló határidőkre is ugyanez a szabály vonatkozik; például egy hétfőn tartandó árverésen történő értékesítés esetében, ha az ajánlatok benyújtására megállapított határidő „az értékesítést megelőző nap”, a határidő az előző szombaton jár le (a Semmítőszék 2003, 19041. sz. határozata).

Amikor a jog egyértelmű napokban állapítja meg a határidőt (giorni liberi, például a megjelenésre vonatkozó határidő a Polgári Perrendtartás 163a. cikke szerint). Ilyen esetben mind a kezdőnapot (dies a quo), mind pedig a dies ad quem-et figyelmen kívül kell hagyni a határidő számításánál.

Lap tetejeLap teteje

Az eljárási lépésekről a különleges témákra vonatkozó jogszabályok is rendelkeznek, azonban a Polgári Perrendtartásban foglalt szabályok minden esetben általános érvényűek.

Forrás: Polgári Perrendtartás 155. cikke.

4. Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, illetve teljesíteni, mi a kezdő időpontja a nyilatkozat vagy cselekmény megtételére, illetve teljesítésére szolgáló határidőnek, vagyis mely időponttól („terminus a quo”) kell számítani a határidőt (például a cselekmény vagy esemény időpontja, a határozat kelte, illetve a kézbesítés és/vagy közlés időpontja)?

A határidő - amennyiben nem órákban van megadva - attól a naptól kezdődik, amikor az alapját képező cselekmény teljesült (például ítélethozatal vagy valamely cselekmény vagy intézkedés közlése).

Nem lényeges, hogy a cselekmény a nap mely pillanatában valósult meg, mivel a dies a quo-t soha nem számítják be a határidőbe.

Ez általános elv („dies a quo non computatur in termino”), amely ellenkező rendelkezés hiányában az eljárási és az anyagi jogi kérdésekben egyaránt alkalmazandó.

A határidő gyakran valamely cselekmény közlésének vagy ítélet kihirdetésének napján kezdődik, de más esemény bekövetkeztétől is számítható.

Például:

  1. a Polgári Perrendtartás  395. cikkének (4) és (5) bekezdése alapján a fellebbezési (rövid) határidő, illetve a perújítási kérelem benyújtásának határideje az ítélet kézbesítésétől számítandó;
  2. a joghatóság megállapítására vonatkozó, illetve a zárt tárgyaláson hozott bírói végzés kifogásolására szabott határidő az ítélet vagy más intézkedés közlésétől számítandó;
  3. a Perrendtartás 327. cikkében említett fellebbezések elévülésére vonatkozó általános határidő az ítélet közzétételének napjától számítandó;
  4. a Perrendtartás 395. cikkének (1), (2) és (3) bekezdésében említett perújításra vonatkozó határidő a csalás vagy megtévesztés feltárásának, illetve az okirat megszerzésének napjától számítandó.
4.a) A határidő számításának kezdő időpontját befolyásolhatja, illetve módosíthatja-e az irat kézbesítésének módja (bírósági végrehajtó általi kézbesítés vagy a posta általi kézbesítés)?

A kérdés a kézbesítés, illetve az eljárásról való értesítés napjától kezdődően számítandó határidőkkel kapcsolatban merül fel (mint például az ítélet fellebbezésére megszabott határidő).

Lap tetejeLap teteje

A Polgári Perrendtartás 325. cikkében rögzített rövid határidejű (első fellebbezés esetében 30 nap, jogi kérdésben a Semmítőszékhez benyújtott fellebbezés esetében 60 nap) fellebbezés alkalmazásában az a pillanat az irányadó, amikor a címzett az ítélet egy példányát kézhez veszi, tehát a határidő kezdő időpontja valóban eltérő lehet a kézbesítés módjától függően, hiszen a postai út hosszabb kézbesítési idővel járhat, mint a bírósági végrehajtó által történő kézbesítés.

Azonban a kérdés csupán gyakorlati szempontból érdekes (ha gyors cselekvésre van szükség, bírósági végrehajtó igénybevétele ajánlott), mivel a fellebbezési határidő minden esetben a kézbesítési eljárás végén, az iratnak a címzett által történő átvételétől kezdődik.

Egy másik végzés ügyét nemrégiben tárgyalta a Semmítőszék, amely az Alkotmánybíróság postai kézbesítésről szóló ítéletei nyomán (2002. évi 477. és 2004. évi 28. ítélet) megerősítette az elvet, miszerint a bírósági okirat kézbesítése az okiratot kézbesítő fél tekintetében az okiratnak a bírósági végrehajtó részére történő átadása időpontjában minősül teljesítettnek - tekintet nélkül arra, hogy ezt követően melyik kézbesítési módot választják (postai vagy bírósági végrehajtó útján történő kézbesítés) -, míg a címzett vonatkozásában a kézbesítési eljárás az okirat kézhezvételének napján zárul le (a Semmítőszék 2004. évi 4289. és 13970. ítélete).

Az az időpont, amikor az iratot kézbesíttetni kívánó fél részéről a kézbesítés teljesítettnek minősül, itt elkülönül attól az időponttól, amikor a kézbesítés a címzett vonatkozásában megtörténtnek tekintendő; ezt az elvet az 1348/2000/EK közösségi rendelet már elfogadta. Az elv kizárólag az iratkézbesítés időbeliségére vonatkozik; a jogi határidő a kézbesítő fél által betartottnak minősül, ha a kézbesítendő iratot a határidő lejárta előtt átadták a bírósági végrehajtónak; az elv nem érinti a határidő kezdő időpontját vagy dies a quo-ját (a kérdésben említett pont), amely az irat kézbesítésének vagy közlésének, az ítélet közzétételének, illetve a részletesebben fentebb kifejtett különböző más események valamelyikének időpontja (ld. 4. pont).

Lap tetejeLap teteje

Például az első fokú ítélet elleni fellebbezésre nem vonatkozik az ítélet kézbesítésétől számított 30 napos határidő, ha a fellebbezést e határidőn belül átadják a bírósági végrehajtónak; még akkor sincs akadálya a fellebbezésnek, ha az iratot ténylegesen csak a határidő lejártát követően kézbesítik a címzettnek. A címzett vonatkozásában a kézbesítési eljárás kizárólag az irat kézhezvételét követően tekintendő befejezettnek.

5. Mikor kezdődik a határidő?

5.a) Amennyiben a határidő napokban van kifejezve, a nyilatkozat, az esemény, a határozat meghozatala vagy a kézbesítés tényleges időpontjától kell számítani?

Ha a határidő napokban van kifejezve, a kezdőnap vagy dies a quo nem számít bele a határidőbe.

5.b) Amennyiben a határidő napokban van kifejezve, ez naptári vagy munkanapot jelent?

Ha a határidő napokban van kifejezve, a napok száma naptári napokra utal, az állami munkaszüneti napokat is beleértve (a dies a quo ugyancsak lehet állami munkaszüneti nap).

5.c) Amennyiben egy határidő hónapokban vagy években van kifejezve?

Az években vagy hónapokban kifejezett határidők az általános naptár szerint számítandók. Nem az elmúló napok számára vonatkoznak: a határidő azon a napon jár le, amely a dies a quo-val megegyező sorszámú. A munkajogi vitában június 30-án kézbesített ítélet egy éves fellebbezési határideje – amelyre a nyári szünet miatti felfüggesztés nem vonatkozik – a következő év június 30-án jár le; abban az esetben viszont, amikor az 1969/742. törvényben rögzített nyári szünet miatti felfüggesztés alkalmazandó, a fentiek szerint számított egy éves fellebbezési határidőt a felfüggesztés 46 napos időszakával (augusztus 1 - szeptember 15.) meg kell hosszabbítani.

Lap tetejeLap teteje

5.d) Mikor járnak le a határidők?

Az eljárási határidő a nap, hónap vagy év utolsó pillanatában jár le.

6. Amennyiben egy határidő szombaton, vasárnap vagy munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig? Ez a meghosszabbodás akkor is alkalmazandó, ha a kérdéses határidő kezdő időpontja egy jövőbeli esemény?

  • A szombat munkanapnak, nem pedig munkaszüneti napnak minősül. Az állami munkaszüneti napok felsorolását ld. a 2. kérdésre adott válaszban.
  • Ha a határidő állami munkaszüneti napon járna le, az ezt követő első olyan napig meghosszabbodik, amely nem állami munkaszüneti nap; ez arra az esetre is vonatkozik, amikor a határidő egy jövőbeni eseménytől kezdődik.

7. Amennyiben a keresetet egy olyan bírósághoz nyújtják be, amelynek székhelye a tagállam kontinensen lévő területén van, a határidők meghosszabbodnak-e azon személyek vonatkozásában, akik e földrajzilag elkülönült területeken tartózkodnak, vagy azok vonatkozásában, akik külföldön tartózkodnak?

A kérdés nem vonatkozik Olaszországra.

8. Megfordítva: amennyiben a keresetet olyan bírósághoz nyújtják be, amelynek székhelye ezen a tagállam kontinentális területétől földrajzilag elkülönülő területek egyikén van, meghosszabbodnak-e a határidők azon személyek vonatkozásában, akik nem e földrajzilag elkülönült területeken tartózkodnak vagy azok vonatkozásában, akik külföldön tartózkodnak?

A kérdés nem vonatkozik Olaszországra.

Lap tetejeLap teteje

9. Vannak-e meghatározott polgári ügyekben alkalmazható speciális határidők?

A választ magára a fellebbezésre mint jogintézményre korlátozva: speciális határidők a csődeljárásban léteznek.

A csődmegállapító nyilatkozatra vonatkozó kifogásolási eljárásban hozott ítélet fellebbezési határideje rövid, az ítélet közlésétől számított 15 nap (az 1942. évi 267.sz. királyi rendelet 19. cikke).

A csődeljárást nemrégiben a 2006. július 16-án hatályba lépő (a Gazzetta Ufficiale 2006. január 16-i 12. számában közzétett) 2006. január 9-i 5. jogalkotási végzés (decreto legislativo) radikálisan megreformálta. A végzés 18. cikke értelmében a csődöt megállapító ítélet elleni fellebbezés benyújtására általában 30 nap áll rendelkezésre, ami az adós vonatkozásában az ítélet kézbesítésének napján kezdődik.

Speciális határidők érvényesek a különös örökbefogadási eljárásokban, a kiskorú örökbefogadhatóságáról szóló ítélet megtámadására (1983/184. törvény); a rendes fellebbezést és a jogi kérdésben a Semmítőszékhez benyújtott fellebbezést egyaránt 30 napon belül be kell nyújtani, amely határidő az ítéletnek a bírósági titkári iroda által történő kézbesítésekor kezdődik.

10. A bíróságok sürgős vagy más esetekben megrövidíthetik-e a személyes megjelenés határidejét vagy kitűzhetnek-e a megjelenésre határnapot? Vagy fordítva, meghosszabbíthatják-e a határidőket?

A felperes szabadon megválaszthatja a megjelenés napját, azonban a kézbesítés napja és az első tárgyalás napja között el kell telnie bizonyos minimális időnek, amely 60 nap, ha a kézbesítési cím Olaszországban, és 120 nap, ha külföldön található. Azonban különleges sürgősségi ok fennállása esetén a bíróság elnöke a felperes esetében legfeljebb a felére lerövidítheti az említett határidőket; a rövidítést indokolással ellátott végzésben közli, amelyet rávezetnek az eredeti idézés aljára, és átírnak a másolati példányokra is.

Lap tetejeLap teteje

Ha a felperes által meghatározott nap a törvényben előírt legrövidebb határidőn túl van, az alperes bejelentheti megjelenését a legrövidebb határidő lejárta előtti időpontra azzal a céllal, hogy megkérje a bíróság elnökét, hozza előre az első tárgyalást, de ne a legrövidebb határidő vége előtti napra; az elnök végzést adhat ki erről, amelyet legalább öt teljes nappal a megjelenés új időpontja előtt közölni kell az alperessel. Ugyanezek a szabályok a fellebbezésre is érvényesek.

A kijelölt vizsgálóbíró az ügyirat benyújtásától számított öt napon belül saját kezdeményezésére legfeljebb 45 nappal elhalaszthatja az első tárgyalás napját; a halasztást az ügyben részt vevő felekkel közölt végzésben rendeli el (Polgári Perrendtartás 168a. cikkének (5) bekezdése). Ezt követen az új nap lesz irányadó a megjelenésre, valamint az alperesi ellenkérelem benyújtására vonatkozó határidők számításánál (a Semmítőszék 2003. évi 26526. ítélete).

11. Amennyiben egy iratot olyan félnek címeznek, aki olyan területen tartózkodik, ahol jogosult lenne a határidő meghosszabbodásának kedvezményére, de olyan helyen kézbesítik számára, ahol az ott tartózkodók nem részesülnek ebben a kedvezményben, elveszíti-e ez a fél az ilyen határidőből adódó kedvezményét?

Ez a kérdés nemigen vonatkozik Olaszországra. Ami kissé eltérőnek tűnik, az az eljárási határidők egyes bírósági irodák nem működése vagy szabálytalan működése miatt történő meghosszabbításának kérdése (az 1948. évi 437. törvény alapján): az ilyen iroda elé beidézett alperes az irat kézbesítési helyétől függetlenül jogosult a hosszabbításra.

Lap tetejeLap teteje

12. Melyek a határidő elmulasztásának jogkövetkezményei?

A kötelező határidő elmulasztásával megszűnik a vonatkozó cselekmény elvégzésére irányuló jog, vagy általánosabban: valamely jog vagy felhatalmazás érvényét veszti. A megszűnés automatikus, azt a bíróság saját kezdeményezésére mondja ki; a következmények főszabály szerint visszavonhatatlanok, mivel az időmúlás hatása alól történő mentesülés (rimessione in termini) általában nem, hanem kizárólag a törvényben meghatározott esetekben lehetséges.

A Semmítőszék legújabb esetjogi döntése szerint (a Semmítőszék 2003. évi 6895. sz. ítélete) az iránymutató határidő be nem tartásának ugyanolyan tiltó hatása van, mint a kötelező határidő leteltének, és e határidő be nem tartása esetén nem adható újabb határidő ugyanazon cselekmény teljesítésére. A jogi szakirodalomban uralkodó nézet szerint az irányadó határidő be nem tartásának következményeit a jog esetenként rögzíti, általában a határidőt be nem tartó fél kárára - olykor megakadályozva a cselekmény érvényes teljesítését.

A legkisebb időköz be nem tartása semmissé teszi a kezdeményező cselekményt (például ha az idézésben a jogilag megszabott legrövidebb határidőnél korábbi napot jelölnek ki a megjelenésre, kivéve, ha az alperes kifogás nélkül bejelenti megjelenését), vagy a későbbi cselekményt (például a Polgári Perrendtartás 477. cikke értelmében, ha a végrehajtható okmány (titolo esecutivo) elhunyt személlyel szemben is végrehajtható, a végrehajtható okmány kézbesítését követően 10 napig nem küldhető teljesítési felszólítás (precetto) az örökösöknek, és e határidő be nem tartása esetén a végrehajtás keresetben vitatható).

Lap tetejeLap teteje

13. A határidő lejárása esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

A következő jogorvoslatok állnak a mulasztó fél rendelkezésére:

  • A mulasztó fél kérheti a vizsgálóbírótól számára egyébként tiltott cselekmény engedélyezését, ha igazolni tudja, hogy az idézés vagy az idézés kézbesítésének semmissége akadályozta őt abban, hogy tudomást szerezzen az eljárásról, illetve hogy a befolyásán kívül eső ok miatt nem tudta bejelenteni megjelenését (a Polgári Perrendtartás 294. cikke). Ha a bíró megítélése szerint az előadott tények igaznak tűnnek, elfogadhatja az akadályoztatás igazolását, és mentesítheti a személyt az időmúlás hatása alól.
  • A mulasztó felek, akikre vonatkozóan ítéletet hoztak, a Polgári Perrendtartás 327. cikkében rögzített határidőn (egy év + 46 nap a nyári szünet miatt) túl is megfellebbezhetik az ítéletet, ha igazolni tudják, hogy az idézés vagy az idézés kézbesítésének semmissége miatt nem volt tudomásuk az eljárásról.

A megjelenését bejelentett fél, aki igazolja, hogy ellenőrzési körén kívül eső okból elvesztette bizonyos, védelmére irányuló lépés lehetőségét, kérheti a bírót, hogy a Polgári Perrendtartás 184a. cikke alapján mentesítse őt az időmúlás hatásai alól. Ez kizárólag az első fokú eljárás előzetes vizsgálati szakában tehető meg. A fellebbezési eljárásban kizárólag annak érdekében adható mentesítés az időmúlás hatásai alól, hogy a fél új bizonyítékot terjeszthessen elő, és kizárólag akkor, ha bizonyított, hogy a fél befolyásán kívül eső okból nem tudta benyújtani a bizonyítékot az első fokú eljárásban (a Polgári Perrendtartás 345. cikke).

« Eljárási határidők - Általános információk | Olaszország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 15-11-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság