Európai Bizottság > EIH > Eljárási határidők > Magyarország

Utolsó frissítés: 04-05-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Eljárási határidők - Magyarország

 

TARTALOMJEGYZÉK

1. A polgári ügyekben alkalmazásra kerülő különböző típusú határidők meghatározása: 1.
2. A 1182/71/EK, Euratom (1971. június 3.) rendelet alkalmazása tekintetében meghatározott munkaszüneti napok: 2.
3. Melyek a polgári eljárásjogban a határidőkre vonatkozó általános szabályok? 3.
4. Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, illetve teljesíteni, mi a kezdő időpontja a nyilatkozat vagy cselekmény megtételére illetve teljesítésére szolgáló határidőnek - vagyis mely időponttól kell számítani a határidőt? 4.
4.a) A határidő számításának kezdő időpontját befolyásolhatja, illetve módosíthatja-e az irat kézbesítésének módja (bírósági végrehajtó általi kézbesítés vagy a posta általi kézbesítés) ? 4.a)
5. Mikor kezdődik a határidő: 5.
5.a) Amennyiben a határidő napokban van kifejezve? A nyilatkozat, az esemény, a határozat meghozatala vagy a kézbesítés időpontjától kell számítani? (A határidő kezdetére van-e hatása annak, hogy a címzett milyen módon vette át, illetve szerzett tudomást az iratról. Ha igen, hogyan?) 5.a)
5.b) Amennyiben a határidő napokban van kifejezve, ez naptári vagy munkanapot jelent? 5.b)
5.c) Amennyiben egy határidő hónapokban vagy években van kifejezve? 5.c)
5.d) Mikor járnak le a határidők? (A határidők kezdete tekintetében vannak-e speciális, meghatározott polgári ügyekre vonatkozó kezdőidőpontok ?) 5.d)
6. Amennyiben egy határidő szombaton, vasárnap vagy munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig! Ez a meghosszabbodás akkor is alkalmazandó, ha a kérdéses határidő kezdő időpontja egy jövőbeli esemény? 6.
7. Amennyiben a keresetet egy olyan bírósághoz nyújtják be, amelynek székhelye a tagállam kontinensen lévő területén van (azok esetében, amelyeknek vannak az anyaországon kívüli vagy földrajzilag elkülönült területei), a határidők meghosszabbodnak-e azon személyek vonatkozásában, akik e földrajzilag elkülönült területeken tartózkodnak, vagy azok vonatkozásában, akik külföldön tartózkodnak ? Ha igen, mennyi idővel? 7.
8. Ezzel ellentétesen, amennyiben a keresetet olyan bírósághoz nyújtják be, amelynek székhelye ezen a tagállam kontinentális területétől földrajzilag elkülönülő területek egyikén van, meghosszabbodnak-e a határidők azon személyek vonatkozásában, akik nem e földrajzilag elkülönült területeken tartózkodnak vagy azok vonatkozásában, akik külföldön tartózkodnak? 8.
9. Vannak-e meghatározott polgári ügyekben alkalmazható speciális határidők? 9.
10. A bíróságok sürgős, vagy egyéb más esetekben megrövidíthetik-e a személyes megjelenés határidejét vagy kitűzhetnek-e a megjelenésre határnapot? Vagy fordítva, meghosszabbíthatják-e a határidőket? 10.
11. Amennyiben egy iratot olyan félnek címeznek, aki olyan területen tartózkodik, ahol jogosult lenne a határidő meghosszabbodásának kedvezményére, de olyan helyen kézbesítik számára, ahol az ott tartózkodók nem részesülnek ebben a kedvezményben, elveszíti-e ez a fél a távolságból adódó kedvezményét ? 11.
12. Melyek a határidő elmulasztásának jogkövetkezményei? 12.
13. Mely feltételekkel igazolható a határidő elmulasztása? 13.

 

1. A polgári ügyekben alkalmazásra kerülő különböző típusú határidők meghatározása:

A kívánt joghatás kiváltására alkalmas eljárási cselekmények általában csak a jogszabályban meghatározott időhöz kötve végezhetők el. Ilyen előírások az anyagi és az eljárásjog területén egyaránt fellelhetők.

  1. Az anyagi jog az e körbe eső feltételeket részben a bírói út igénybevételéről szóló, részben pedig az elévülési szabályok kapcsán rögzíti, megszabva ezzel a polgári eljárás megindításának időhatárait. Az ilyen típusú korlátozás alól a törvény akkor ad felmentést, ha a feltétlen igényérvényesítés lehetőségét kívánja biztosítani (így például a tulajdon iránti követelés kapcsán).
  2. A perrendtartás az eljárás során végzendő cselekmények időtartamát szabályozza. A kereset benyújtásának határidejéről csak a különös eljárások körében, a közigazgatási (társadalombiztosítási) határozatok felülvizsgálata iránti perek kapcsán [a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 330. § (1), Pp. 341. § (1)], valamint a sajtó-helyreigazítási ügyekben [Pp. 343. § (3)] rendelkezik.

Az eljárási cselekmények

  • egy része csak meghatározott időtartam (határidő) alatt végezhető el jogszerűen. A határidő mértékét a törvény esetenként pontosan rögzíti mint pl. a perorvoslatok előterjesztése tekintetében (törvényi határidő), máskor - például a hiánypótlás esetében - a bíróság döntésétől függ (bírói határidő).
  • teljesítését máskor a perrend az eljárás stádiumára utalva korlátozza - például: viszontkereset [Pp. 147. § (1)], vagy beavatkozási kérelem [Pp. 51. § (1)] esetében.
  • bizonyos köre pedig kizárólag egy meghatározott időpontban teljesíthető. Az ilyen időpont kitűzése a bíróság, adott esetben a szakértő feladata (például tárgyalás, szakértői szemle ).

Lap tetejeLap teteje

Az anyagi és eljárásjogi határidők számítási módja egymástól lényegesen eltér és különbözőek e kétféle határidő elmulasztásának jogkövetkezményei is.

Anyagi jogi határidő

Az anyagi jogi határidő a jogszabályban megjelölt napon feltétlenül lejár. A számítás ára az 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 3-4. §-ában írt rendelkezések az irányadók.

Az anyagi jogi határidő elmulasztása jogvesztéssel jár, igazolással nem orvosolható. "Kimentésre" csak elévülési határidő esetében és csak a vonatkozó anyagi jogi szabályok szerint van mód.

Eljárásjogi határidő

Az eljárásjogi határidőkről az eljárási kódexek rendelkeznek. Az eljárási határidők számítása történhet napok, hónapok és évek szerint, és vonatkozhatnak meghatározott napra és meghatározott időtartamra is. Kezdő napnak általában azt kell tekinteni, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik. Ha a határidőhöz kötött eljárási cselekmény bírói határozaton alapul (hiánypótlás stb.), kezdő napnak a közlés időpontját kell tekinteni.

A határidő megtartásának vizsgálatakor a bírói gyakorlat a munkaszüneti nappal egyként értékeli azt is, amikor a lejárat szombatra vagy vasárnapra, a heti két pihenőnapra esik.

Az eljárási határidőkön belül is meg kell különböztetni a szubjektív és objektív határidőket. Szubjektív határidőkbe tartoznak azok a határidők, amelyek esetében a kezdő napot a fél tudomásszerzésétől kell számítani, és általában igazolási kérelemmel kimenthetők, ezzel szemben az objektív határidők nem kötődnek a fél tudomásszerzéséhez, és igazolási kérelemmel nem orvosolhatók.

Lap tetejeLap teteje

2. A 1182/71/EK, Euratom (1971. június 3.) rendelet alkalmazása tekintetében meghatározott munkaszüneti napok:

A munkaszüneti napok felsorolását a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII.törvény 125. § (3) bekezdése adja:

Eszerint munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1.,

pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.

3. Melyek a polgári eljárásjogban a határidőkre vonatkozó általános szabályok?

A polgári eljárásjogban a határidőkre vonatkozó általános szabályok a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi Ill. törvényben találhatók (a továbbiakban: Pp.) (103-111. §).

4. Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, illetve teljesíteni, mi a kezdő időpontja a nyilatkozat vagy cselekmény megtételére illetve teljesítésére szolgáló határidőnek - vagyis mely időponttól kell számítani a határidőt?

A határidő kezdő napjáról a Pp. 103. §-ának (2) bekezdése rendelkezik:

"A napokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény (pl. kézbesítés, kihirdetés) esik."

A perújítási kérelem előterjesztési' határidejének kezdő napja - ha az nem a tudomásszerzéstől vagy az akadály megszűnésétől számít - a sérelmes határozat jogerőre emelkedésének napjával azonos (Pp. 261. §).

Lap tetejeLap teteje

A másodfokú bíróság határozatával jogerőre emelkedett döntés elleni perorvoslat (perújítási vagy felülvizsgálati kérelem) benyújtási határideje azonban azon a napon kezdődik, amikor a fellebbezés eredményeként született döntést a féllel közölték (azt számára kézbesítették)

4.a) A határidő számításának kezdő időpontját befolyásolhatja, illetve módosíthatja-e az irat kézbesítésének módja (bírósági végrehajtó általi kézbesítés vagy a posta általi kézbesítés) ?

A Pp. a kézbesítés módja tekintetében nem tesz különbséget a határidő számításánál.

5. Mikor kezdődik a határidő:

5.a) Amennyiben a határidő napokban van kifejezve? A nyilatkozat, az esemény, a határozat meghozatala vagy a kézbesítés időpontjától kell számítani? (A határidő kezdetére van-e hatása annak, hogy a címzett milyen módon vette át, illetve szerzett tudomást az iratról. Ha igen, hogyan?)
A Pp. 103. § (2) bekezdése rendelkezik a határidő kezdő napjáról. Így a napokban számított határidő be a kezdőnap, vagyis az a nap, amikor az esemény, nyilatkozat történt, a határozat meghozatalának napja, illetve a kézbesítés napja nem számít bele. E tekintetben nincs különbség a tekintetben, hogy a címzett egyes iratokról hogyan szerzett tudomást.
5.b) Amennyiben a határidő napokban van kifejezve, ez naptári vagy munkanapot jelent?
Ha egy határidő a Pp.-ben meghatározásra került, az minden esetben naptári napokat jelent. Ha azonban a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le. A határidő megtartásának vizsgálatakor a bírói gyakorlat a munkaszüneti nappal egyként értékeli azt is, amikor a lejárat szombatra vagy vasárnapra, a heti két pihenőnapra esik. A Pp. 103. §-ának (4) bekezdésében megfogalmazott kedvezményt így a szombati és vasárnapi napokra is figyelembe veszi.
5.c) Amennyiben egy határidő hónapokban vagy években van kifejezve?
A hónapokban vagy években megállapított határidő kezdő napja azonos a napokban számított határidő kezdő napjával, és azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hó utolsó napján.
5.d) Mikor járnak le a határidők? (A határidők kezdete tekintetében vannak-e speciális, meghatározott polgári ügyekre vonatkozó kezdőidőpontok ?)
A határidő az utolsó nap végével jár le, a bírósághoz intézett beadvány előterjesztésére és a bíróság előtt teljesítendő cselekményre megállapított határidő azonban már a hivatali idő végével lejár. A hónapokban és években számított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hó utolsó napján. Speciális határidők nincsenek.

6. Amennyiben egy határidő szombaton, vasárnap vagy munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig! Ez a meghosszabbodás akkor is alkalmazandó, ha a kérdéses határidő kezdő időpontja egy jövőbeli esemény?

Általános szabály, így minden - a kérdésben szereplő jövőbeli - eseménynél is érvényesül, hogy ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le. A bírói gyakorlat a munkaszüneti nappal egyként értékeli azt is, amikor a lejárat szombatra vagy vasárnapra, a heti két pihenőnapra esik.

Lap tetejeLap teteje

7. Amennyiben a keresetet egy olyan bírósághoz nyújtják be, amelynek székhelye a tagállam kontinensen lévő területén van (azok esetében, amelyeknek vannak az anyaországon kívüli vagy földrajzilag elkülönült területei), a határidők meghosszabbodnak-e azon személyek vonatkozásában, akik e földrajzilag elkülönült területeken tartózkodnak, vagy azok vonatkozásában, akik külföldön tartózkodnak ? Ha igen, mennyi idővel?

8. Ezzel ellentétesen, amennyiben a keresetet olyan bírósághoz nyújtják be, amelynek székhelye ezen a tagállam kontinentális területétől földrajzilag elkülönülő területek egyikén van, meghosszabbodnak-e a határidők azon személyek vonatkozásában, akik nem e földrajzilag elkülönült területeken tartózkodnak vagy azok vonatkozásában, akik külföldön tartózkodnak?

A 7. és a8. kérdés a magyar polgári eljárásjogban az ország földrajzi adottságaiból adódóan fel sem merülhet.

9. Vannak-e meghatározott polgári ügyekben alkalmazható speciális határidők?

A határidők számítására a polgári ügyekben speciális szabályok nincsenek. A Pp. általános részében az egyes eljárási cselekmények elvégzésére megállapít határidőket, amelyektől az ágazati törvények eltérhetnek. Ugyanakkor a Pp. is az egyes különleges eljárásokat szabályozó részében eltér egyes jogintézményeknél az általános részben meghatározott határidőtől. Ám mindez a határidő tartamára vonatkozik, a számítási mód a polgári eljárásokban mindenhol azonos.

Lap tetejeLap teteje

10. A bíróságok sürgős, vagy egyéb más esetekben megrövidíthetik-e a személyes megjelenés határidejét vagy kitűzhetnek-e a megjelenésre határnapot? Vagy fordítva, meghosszabbíthatják-e a határidőket?

A bíróságok személyes megjelenésre a feleket általában határnapra idézik. Sürgős esetben a határnapra szóló idézésnek rövid úton pl. telefonon, a tárgyaláson szóban is helye van.

 A határidők tekintetében a rövidítés és meghosszabbítás kérdésében is meg kell különböztetni a bíróság által a törvény keretei között megállapított bírói, és a törvény által megállapított törvényi határidőket.

A bíróság előtti cselekményre elvégzésére a bíróság által határozatában megállapított határidő rövidítésére nincs lehetőség. Törvényi határidő csak a törvényben meghatározott esetben rövidíthető. A rövidítésre egyetlen esetben, a végzés elleni fellebbezésre tehető észrevételek 8 napos határideje tekintetében [Pp. 257. § (1)] lehetőséget ad a Pp.

A Pp. határidők meghosszabbításáról 104. §-ában rendelkezik. Ennek megfelelően "a bíróság az általa megállapított határidőt fontos okból egyszer meghosszabbíthatja; a határidő - meghosszabbítással együtt - negyvenöt napnál hosszabb nem lehet, kivéve, ha a szakértői vélemény elkészítése hosszabb határidőt tesz szükségessé. A törvényben megállapított határidőt csak a törvényben meghatározott esetben lehet meghosszabbítani. Ha a meghosszabbítást a fél kéri, kérelmét a határidő lejárta előtt kell előterjesztenie; a kérelem tárgyában a bíróság az ellenfél meghallgatása nélkül határozhat."

Lap tetejeLap teteje

A Pp. tehát a meghosszabbításról szóló rendelkezések kapcsán is nevesíti a bírói és törvényi határidőt. A bírói gyakorlatban minden olyan esetben, amikor az ügy soron kívüli elbírálásáról jogszabály rendelkezik, általánosan követett az álláspontot, hogy a bírói határidőket úgy kell megállapítani, hogy azok ne lépjék túl a fél részéről az intézkedés megtételéhez szükséges időtartamot.

A határidő meghosszabbítása iránti kérelemről a bíróságnak alakszerű határozattal (végzéssel) kell döntenie, s azt a kérelmezővel közölnie kell. A bíróság szabadon mérlegeli, hogy a kérelem tárgyában történő döntése előtt az ellenérdekű felet meghallgatja-e, vagy sem. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye [Pp. 233. § (3) b)], de a feleket megilleti a kifogásolás joga, amelyet az ítélet ellen benyújtott fellebbezésben gyakorolhatnak.

A fél az adott bírói határidő meghosszabbítása iránt csak egy ízben terjeszthet elő kérelmet. Ha a fél az adott percselekményre ~egállapított határidőt elmulasztja, azt főszabályként többé hatályosan nem teljesítheti. E súlyos joghátrány csak a igazolási kérelemmel hárítható el.

A törvényi határidő kizárólag a törvény külön felhatalmazása alapján módosítható. Az eljárási törvény e körben hosszabbítást engedő szabályt nem tartalmaz.

11. Amennyiben egy iratot olyan félnek címeznek, aki olyan területen tartózkodik, ahol jogosult lenne a határidő meghosszabbodásának kedvezményére, de olyan helyen kézbesítik számára, ahol az ott tartózkodók nem részesülnek ebben a kedvezményben, elveszíti-e ez a fél a távolságból adódó kedvezményét ?

E kérdésnek Magyarországon nincsen értelme.

Lap tetejeLap teteje

12. Melyek a határidő elmulasztásának jogkövetkezményei?

A mulasztás jogkövetkezményeit a Pp. 105. §-a tartalmazza. Ezek a következők:

"A fél az elmulasztott perbeli cselekményt – ha a törvény másként nem rendelkezik �többé hatályosan nem teljesítheti. A mulasztás következményei - a törvényben meghatározott eseteket kivéve - előzetes figyelmeztetés nélkül, maguktól állnak be. Ha a törvény szerint a mulasztás következményei csak előzetes figyelmeztetés esetén vagy az ellenfél kérelmére állnak be, az elmulasztott cselekményt a figyelmeztetésben megjelölt idő alatt, illetőleg a kérelem előterjesztéséig, ha pedig a kérelmet tárgyaláson adták elő, az arra vonatkozó határozat meghozataláig pótolni lehet. Nem tekinthető mulasztásnak, ha a felet a perbeli cselekmény teljesítésében valamely köztudomású természeti esemény vagy más elháríthatatlan akadály gátolta. A határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták."

Vannak a törvénynek olyan rendelkezései, amelyek a perbeli cselekmények megtételének határidejét úgy szabályozzák, hogy a mulasztás jogkövetkezményéről nem rendelkeznek. Ezekben az esetekben a késedelem jogkövetkezményét a bíróságnak az általános szabályok alkalmazásával kell levonnia.

A Pp. 105. §-ban foglalt általános szabálya alól a törvény több kivételt fogalmaz meg: A fél késedelme nem tekinthető mulasztásnak, ha azt sikeres igazolási kérelemmel

Lap tetejeLap teteje

[Pp. 109. § (3)] kimentette, vagy a késedelemre köztudomású természeti esemény vagy más elháríthatatlan akadály miatt került sor. Ez utóbbi körben a köztudomás mint feltétel mindkét eseményre vonatkozik. Ha a fél mulasztását nem köztudomású természeti esemény vagy elháríthatatlan akadály okozta, annak jogkövetkezményét csak igazolási kérelemmel háríthatja el.

Egyes mulasztások esetén a törvény zárja ki az ahhoz kapcsolódó jogkövetkezmény alkalmazását (pl. Pp. 288. §, Pp. 265. §).

Az ellenérdekű fél kérelmére szüntetheti meg a pert a bíróság, ha a külföldi fél a perköltség-biztosíték letételére vonatkozó kötelezettségét [Pp. 157. § c) pont], vagy a felperes az első tárgyalást [Pp. 157. § d)] elmulasztja. A tárgyalás elmulasztásának megfelelő jogkövetkezményét kell az ellenérdekű fél kérelmére alkalmazni akkor is, ha a fél a képviseleti jog igazolását mulasztotta el [Pp. 135. § (4)-(5)]. Ez utóbbi esetekben a fél a mulasztását mindaddig pótolhatja, amíg a bíróság a határozatát meg nem hozta.

13. Mely feltételekkel igazolható a határidő elmulasztása?

Ha a fél vagy képviselője valamely határnapon hibáján kívül nem jelent meg, vagy valamely határidőt hibáján kívül mulasztott el, a mulasztás következményei - az alábbi eseteket kivéve - igazolással orvosolhatók. Nincs helye igazolásnak, ha:

  1. az igazolást a törvény kizárja;
  2. a mulasztás következményei igazolás nélkül is elháríthatók, vagy a mulasztás bírói határozatban kifejezésre jutó hátránnyal nem jár; ,
  3. a fél az igazolási kérelem folytán kitűzött újabb határnapot mulasztja el, továbbá
  4. végrehajtási igényperben az igénylő nem élhet igazolással.

A Pp. értelmében kizárólag a saját hibán kívüli, azaz vétlen mulasztás orvosolható igazolással. A vétlenség a felróhatóság hiányát jelenti, ezért még a kisebb súlyú gondatlanságra, figyelmetlenségre visszavezethető mulasztás is saját hibából ered. A Pp. 109. § (3) bekezdésében foglalt méltányos elbírálás követelménye azonban adott esetben e szigorú feltétel alól kivételt jelenthet.

Lap tetejeLap teteje

Az igazolási kérelmet tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Ezt a határidőt az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától kell számítani. Ha azonban a mulasztás csak később jutott a félnek vagy képviselőjének tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével veszi kezdetét. A mulasztástói számított három hónap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet. Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik. Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt is.

Az igazolási kérelemnek sem az eljárás foly1atására, sem a végrehajtásra nincs halasztó hatálya. Ha azonban az igazolási kérelem sikere valószínűnek mutatkozik, a bíróság az eljárásnak vagy a határozat végrehajtásának felfüggesztését az ellenfél meghallgatása nélkül, hivatalból is elrendelheti.

Az igazolási kérelem tárgyában az a bíróság határoz, amelynek eljárása alatt a mulasztás történt, fellebbezési határidő elmulasztása esetén pedig a másodfokú bíróság. Ha a bíróság az igazolási kérelemnek helyt ad, a mulasztó által pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt az elmulasztott határidőn belül teljesítette volna, az elmulasztott határnapon tartott tárgyalást pedig a szükséges keretben meg kell ismételni. Az új tárgyalás eredményéhez képest az elmulasztott tárgyalás alapján hozott határozat hatályban tartása vagy teljes, illetőleg részbeni hatályon kívül helyezése kérdésében is határozni kell .

« Eljárási határidők - Általános információk | Magyarország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 04-05-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság