Európai Bizottság > EIH > Eljárási határidők > Görögország

Utolsó frissítés: 16-11-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Eljárási határidők - Görögország

 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Polgári ügyekben különféle eljárási szabályok szerint alkalmazandó különféle határidők. 1.
2. Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerint munkaszüneti napokként megállapított napok listája 2.
3. Melyek az egyes polgári jogi eljárási határidőkre alkalmazandó általános szabályok? 3.
4. Ha egy cselekményre vagy eljárásra egy adott időszakon belül kerül sor, mi az ilyen cselekvés vagy eljárás kezdő időpontja – vagyis az a kezdő pillanat, melytől az időszakot számítják („terminus a quo”)? 4.
4.a) Az adott időszak kezdetét érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbítása vagy kézbesítése (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)? 4.a)
5. Mikortól számítják az ilyen időszakot: 5.
5.a) Ha az ilyen időszakot napokban fejezik ki, számításának kezdete a cselekvés, az esemény, a határozat vagy [a kézbesítés és/vagy értesítés tényleges napja? 5.a)
5.b) Ha a határidőt napokban fejezik ki, a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelent? 5.b)
5.c) Ha az ilyen időszakot hónapokban vagy években fejezik ki? 5.c)
5.d) Mikor jár le az ilyen határidő? 5.d)
6. Ha az időszak szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbítják a következő munkanapig? A meghosszabbítás akkor is alkalmazandó, amikor a kérdéses időszak kezdő időpontja jövőben bekövetkező esemény? 6.
7. Ha a kérelmet a tagállam szárazföldi területén székhellyel rendelkező hatósághoz nyújtják be (azon tagállamok tekintetében, melyek a fővároson kívüli vagy földrajzilag elkülönülő egységekkel is rendelkeznek1), az ilyen határidőket meghosszabbítják olyan személyek vonatkozásában, akik ezekben az egységekben rendelkeznek lakóhellyel/tartózkodási hellyel, illetve olyanok esetén, akik külföldön rendelkeznek lakóhellyel/tartózkodási hellyel? Ha igen, milyen mértékben? 7.
8. Ha a kérelmet a tagállam szárazföldi területén székhellyel rendelkező hatósághoz nyújtják be, az ilyen határidőket meghosszabbítják olyan személyek vonatkozásában, akik ezekben az egységekben nem rendelkeznek lakóhellyel/tartózkodási hellyel, illetve olyanok esetén, akik külföldön rendelkeznek lakóhellyel/tartózkodási hellyel? 8.
9. Vannak egyes polgári ügyek tekintetében egyedi fellebbezési határidők? 9.
10. Sürgősség esetén vagy más okból megrövidíthetik a bíróságok a megjelenés határidejét vagy arra előírhatnak külön időpontot? Ezzel ellentétben, meghosszabbíthatók az ilyen határidők? 10.
11. Ha az olyan helyen tartózkodási hellyel rendelkező felet, ahol a határidő meghosszabbítása rá vonatkozhat, a felet érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol az ott tartózkodókra nem vonatkozhat ilyen meghosszabbítás, az ilyen személy elveszíti az ilyen határidővel kapcsolatos kedvezményt? 11.
12. Melyek a határidők be nem tartásának szankciói? 12.
13. A határidő letelte esetén milyen jogorvoslati lehetőségek léteznek a mulasztó felek számára? 13.

 

1. Polgári ügyekben különféle eljárási szabályok szerint alkalmazandó különféle határidők.

A határidők olyan végleges dátumok, amelyek leteltéig valamely okiratot az ügy meghallgatása vagy az okirat érvényesítése érdekében érvényesíteni vagy kézhez venni kell. A határidők megállapításának célja az igazságszolgáltatás meggyorsítása, illetve a meghallgatáshoz való jog védelme. Az eljárási határidők olyan határidők, amelyeknek betartásuk vagy elmulasztásuk esetén eljárási következményei lehetnek. Kétfajta határidő van: 1) cselekményre előírt határidők, melyek leteltéig az eljárási cselekményt végre kell hajtani, ilyen pl. a fellebbezés benyújtására előírt törvényes határidő (vö.: a polgári perrendtartás 318. cikkének (1) bekezdésével) és 2) előkészítő határidők, melyeket követően az eljárási cselekmény végrehajtandó. E határidők, pl. az alperes beidézésére vonatkozó határidő (a polgári perrendtartás 228. cikke), általában az alperes számára előnyösek, mivel időt biztosítanak számára a felkészüléshez. Fontos a megkülönböztetés, mivel a cselekményre előírt határidők a felek megállapodása alapján meghosszabbíthatók, az előkészítő határidők azonban nem. A munkaszüneti napra eső, cselekményre előírt határidők a következő munkanapon járnak le, az előkészítő határidők pedig a lejáratkor, tekintet nélkül arra, hogy az szabadnap vagy munkaszüneti nap. A polgári perrendtartás legfontosabb eljárási határidői az alábbiak:

  1. Az eljárás megindítását követően a felek beidézésére vonatkozó határidő hatvan (60) nap a tárgyalást megelőzően, kivéve ha a fél külföldön él vagy holléte ismeretlen, mely esetben a határidő kilencven (90) nap a meghallgatást megelőzően (vö. a polgári perrendtartás 228. cikke).
  2. Az ellentmondás benyújtásának határideje: tizenöt (15) nap az ítéletnek a Görögországban élő, távollétében elmarasztalt fél része történő kézbesítését megelőzően. Amennyiben a távollétében elmarasztalt fél külföldön él vagy holléte ismeretlen, a határidő hatvan (60) nap az ítélet kézbesítését megelőzően (vö. a polgári perrendtartás 503. cikke).
  3. Fellebbezési határidő: harminc (30) nap a jogerős ítélet kézbesítésétől számítva, amennyiben a fellebbező Görögországban él. Amennyiben a fellebbező külföldön él vagy holléte ismeretlen, a határidő hatvan (60) nap a jogerős ítélet kézbesítésétől számítva. Amennyiben nem kézbesítik a jogerős ítéletet, a fellebbezési határidő három (3) év az ítélet közzétételétől számítva (vö. a polgári perrendtartás 518. cikke).
  4. Az újratárgyalás határideje: hatvan (60) nap, ha a felperes Görögországban él. Ha külföldön él vagy holléte ismeretlen, a határidő is százhúsz (120) nap (vö. a polgári perrendtartás 545. cikke).
  5. A semmítőszékhez történő fellebbezés határideje: harminc (30) nap az ítélet kézbesítésétől számítva, ha a fellebbező Görögországban él. Ha a fellebbező külföldön él vagy holléte ismeretlen, a határidő kilencven (90) nap az ítélet kézbesítésétől számítva. Ha az ítéletet nem kézbesítik, a semmítőszékhez történő fellebbezés határideje az ítélet közzétételétől számított három (3) év (vö. a polgári perrendtartás 564. cikke).

Az eljárási határidőket a polgári perrendtartás és más eljárások határozzák meg, úgymint a házassági vitákkal (házasság felbontása, semmisnek nyilvánítása stb.), csődeljárásról szóló értesítésekkel, ellentmondással, csődeljárással kapcsolatos ellentmondással (vö. a polgári perrendtartás 632. cikke), bérvitákkal, munkaügyi vitákkal, tiltó végzésekkel, végrehajtással és ellentmondással kapcsolatos eljárások.

Lap tetejeLap teteje

2. Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerint munkaszüneti napokként megállapított napok listája 

A görögországi munkaszüneti napokat az 1157/1981. számú törvény sorolja fel, bár a lista nem kimerítő. A munkaszüneti napok meghatározás szerint azok a napok, amelyeken többek között nem kerül sor tranzakciókra, ezért egyes szakmák vagy szolgáltatások tekintetében a munkaszüneti napoknak nincs jelentősége. Ezek lehetnek nemzeti, vallási vagy más ünnepek, ideértve a helyi vagy az időszakos ünnepeket is. Az állami ünnepek a kormányzati szervek számára munkaszüneti napok. Állami ünnepek a következők: március 25. (nemzeti ünnep), október 28. (nemzeti ünnep), január 1., vízkereszt (január 6.), nagypéntek, nagyszombat, május 1., augusztus 15., karácsony első és második napja, pünkösdhétfő, a nagyböjt kezdete (hamvazóhétfő), húsvéthétfő és minden vasárnap.

3. Melyek az egyes polgári jogi eljárási határidőkre alkalmazandó általános szabályok?

A polgári perrendtartás 144–151. cikke eljárási határidőkkel foglalkozik. A határidő forrásától függően megkülönböztetést kell tenni törvényes határidők (törvény szabta határidők, pl. a bírósági eljárás megindítására vonatkozó határidők), bírósági határidők (az ügyet tárgyaló bíróság által szabott határidők, úgymint a felek számára a személyes megjelenésre előírt határidők, vö. a polgári perrendtartás 245. cikke), halasztási határidők (olyan határidők, amelyek eredményeként a tárgyalást elhalasztják a meg nem felelés szankcionálása céljából) és kötelező határidők (olyan határidők, melyek eredményeként a jog elvész a meg nem felelés szankcionálása céljából) között. A határidők kiindulási napját és lejáratát alább tárgyaljuk. A határidőt felfüggesztik, ha az egyik fél annak lejárta előtt meghal. Amennyiben a felfüggesztett határidő múlása irat kézbesítésével kezdődött, az új határidő múlása az említett iratnak az elhunyt törvényes örökösei számára történő kézbesítésével kezdődik. Amennyiben valami egyéb eseménnyel kezdődött, az új határidő ilyen értelmű nyilatkozatnak a fenti személyek számára történő kézbesítésével kezdődik. Amennyiben az ügyet a határidő lejárta előtt elnapolják, a határidőt felfüggesztik, és az új határidő múlása az ügy folytatásával kezdődik. Az augusztus 1. és 31. közötti időszakot a polgári perrendtartás 147. cikke (7) bekezdésében említett eljárási határidők (ideértve az eljárás megindítására vonatkozó határidőket és az ellentmondásra vonatkozó határidőket is) számítása tekintetében nem veszik figyelembe.

Lap tetejeLap teteje

A törvény értelmében a határidők a felek közötti megállapodással és a bíró jóváhagyásával meghosszabbíthatók. Mind a jogszabályi, mind a bírósági határidők meghosszabbíthatók, ha ez harmadik felek jogait nem sérti. A bírókat nem köti a megállapodás meghosszabbítására vonatkozó kérelem tartalma, és azt az adott körülmények mérlegelése alapján elfogadhatják részlegesen is, illetve el is utasíthatják. Vagyis a feleknek konkrétan indokolniuk kell a meghosszabbítás iránti kérelmet. Végül a határidők a felek közötti megállapodással és a bíró határozatával lerövidíthetők. Minden törvényes határidő lerövidíthető, az eljárás megindítására vonatkozó határidők kivételével.

4. Ha egy cselekményre vagy eljárásra egy adott időszakon belül kerül sor, mi az ilyen cselekvés vagy eljárás kezdő időpontja – vagyis az a kezdő pillanat, melytől az időszakot számítják („terminus a quo”)?

Az időszak a kezdő időponttal (a momento ad momentum). A határidők általában a lejárat napján 19:00-kor járnak le. A munkaszüneti napra eső, cselekményekre vonatkozó határidők a következő napon járnak le. A határidők akkor is meghosszabbíthatók, ha szombatra esnek. Amennyiben a határidőt követő második nap is munkaszüneti nap, a határidőt meghosszabbítják a következő olyan napig, amely nem munkaszüneti nap. Az időszak múlása következő napon való kezdésének célja, hogy ne essen ki nap olyankor, amikor a kezdő időpont (általában az iratkézbesítésre) közvetlenül 19:00 előtti időpont. Amennyiben jogszabály kifejezetten nem rendelkezik másként (vö. a polgári perrendtartás 632. cikkét a csődeljárással kapcsolatos ellentmondásról), ebből a szempontból lényegtelen, hogy a következő nap (vagyis az időszak múlása kezdőnapja) munkaszüneti nap-e, és az is, hogy az időszakon belül elő fordul-e munkaszüneti nap.

Lap tetejeLap teteje

4.a) Az adott időszak kezdetét érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbítása vagy kézbesítése (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

A polgári perrendtartás nem rendelkezik határidők meghosszabbításáról vagy megrövidítéséről iratok postai úton vagy más szállítással való továbbítása vagy kézbesítése tekintetében.

5. Mikortól számítják az ilyen időszakot:

5.a) Ha az ilyen időszakot napokban fejezik ki, számításának kezdete a cselekvés, az esemény, a határozat vagy [a kézbesítés és/vagy értesítés tényleges napja?
[Bármely határidő kezdő időpontja függ-e bármilyen módon az érintett személy általi kézhezvételtől vagy valamely tény tudomására jutásától. Ha igen, hogy?]

A kezdő időpont napja csak akkor vehető figyelembe, ha erről jogszabály, bírósági határozat vagy szerződés kifejezetten így rendelkezik. Ez nem alkalmazandó arra a rendelkezésre, hogy az időszak múlása a kézbesítéssel kezdődik. Ilyen módon a fellebbezés, a semmítőszéki fellebbezés vagy az ellentmondás benyújtására vonatkozó fontos határidők a kézbesítést vagy az ítélet közzétételét követő napon kezdődnek. Azonban ha kikötik, hogy az időszak adott napon kezdődik, ez a nap számít. Amennyiben az időszakot a kézbesítéstől számítják, a kézbesítendő dokumentum tartalmának más forrásból való megismerése irreleváns a határidő számítása tekintetében (vö. a fenti 4. választ).

Lap tetejeLap teteje

5.b) Ha a határidőt napokban fejezik ki, a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelent?

Általában, ahogy azt fent közöltük, lényegtelen, hogy az időszakon belül munkaszüneti nap is található-e. A munkanapok csak akkor számítanak, ha erről kifejezetten így rendelkeznek (pl. a csődeljárással kapcsolatos ellentmondás benyújtási határideje, mely általában április 18-án, hétfőn jár le (sic)).

5.c) Ha az ilyen időszakot hónapokban vagy években fejezik ki?

Itt is megismételhetjük, hogy amennyiben az időszakot hónapokban vagy években fejezik ki, lényegtelen a tény, hogy az időszakon belül munkaszüneti nap is található.

5.d) Mikor jár le az ilyen határidő?
[Vannak határidőkre egyes polgári eljárásokban kivételesen vagy egyedileg alkalmazandó kezdő időpontok?]

Főszabály szerint a jogszabályokban vagy a bíróság által megállapított határidők a kezdő időpontot követő naptól számítanak, végső lejáratuk napját pedig a kezdő időpontot követő nap szerint állapítják meg.

Amennyiben az időszakot években fejezik ki, az az utolsó év ugyanazon napjának végén jár le. Például ha egy bírósági határozatot 2000. május 8-án tesznek közzé, a fellebbezés benyújtására vonatkozó, hároméves határidő 2003. május 9-én jár le (vagyis a számítást illetően lényegtelen, hogy az egyik év szökőév).

Amennyiben az időszakot hónapokban fejezik ki, az az utolsó hónap kiindulási napjával megegyező napon jár le. Ha nincs ilyen nap, az a hónap utolsó napjával jár le (és így az egyes hónapokban a napok száma lényegtelen).

Lap tetejeLap teteje

A féléves időszak hat (6) hónapot, a kéthetes pedig tizenöt (15) napot jelent.

Amennyiben az időszakot órákban fejezik ki, a közbeeső munkaszüneti napok nem számítanak. Az utolsó órát az időszak kezdetéhez viszonyítva állapítják meg, ami az első óra a kezdő időpontot követően. Például ha egy írásbeli eskütételt 10:00-ra ütemeznek, az idézés 9:40-kor kell kézbesíteni.

6. Ha az időszak szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbítják a következő munkanapig? A meghosszabbítás akkor is alkalmazandó, amikor a kérdéses időszak kezdő időpontja jövőben bekövetkező esemény?

Ha az időszak szombaton vagy vasárnap jár le, még akkor is meghosszabbítják a következő munkanapig, amikor a kérdéses időszak kezdő időpontja jövőben bekövetkező esemény.

7. Ha a kérelmet a tagállam szárazföldi területén székhellyel rendelkező hatósághoz nyújtják be (azon tagállamok tekintetében, melyek a fővároson kívüli vagy földrajzilag elkülönülő egységekkel is rendelkeznek1), az ilyen határidőket meghosszabbítják olyan személyek vonatkozásában, akik ezekben az egységekben rendelkeznek lakóhellyel/tartózkodási hellyel, illetve olyanok esetén, akik külföldön rendelkeznek lakóhellyel/tartózkodási hellyel? Ha igen, milyen mértékben?

A polgári perrendtartás nem rendelkezik a határidők meghosszabbításáról Görögország távoli vagy elkülönülő részein élő lakosok tekintetében. Ha azonban a fél Görögországon kívül lakik vagy holléte ismeretlen, a polgári perrendtartás az eljárástól függően hosszabb határidőről rendelkezik.

Lap tetejeLap teteje

8. Ha a kérelmet a tagállam szárazföldi területén székhellyel rendelkező hatósághoz nyújtják be, az ilyen határidőket meghosszabbítják olyan személyek vonatkozásában, akik ezekben az egységekben nem rendelkeznek lakóhellyel/tartózkodási hellyel, illetve olyanok esetén, akik külföldön rendelkeznek lakóhellyel/tartózkodási hellyel?

Megismételjük, hogy törvény nem rendelkezik a határidők távolság alapján történő meghosszabbításáról, tekintet nélkül arra, hogy a bíróság milyen távolságra található a fél lakóhelyétől. A határidő általában minden fél számára ugyanaz. Azonban külön rendelkezések vannak a Görögország területén kívül lakó felek tekintetében.

9. Vannak egyes polgári ügyek tekintetében egyedi fellebbezési határidők?

A fellebbezési határidőket a polgári perrendtartás 518. cikkének (1) bekezdése szabályozza. Ha a fellebbező Görögországban él, ez harminc (30) nap, ha pedig külföldön él vagy holléte ismeretlen, hatvan (60) nap. A hatvan (60) napos határidő nem alkalmazandó az ideiglenesen külföldön tartózkodókra (akik nyaralnak vagy egyéb okból vannak távol néhány napig), hanem az adott személyek szakmai vagy családi körülményeitől függően meghatározott időszakot jelent.

10. Sürgősség esetén vagy más okból megrövidíthetik a bíróságok a megjelenés határidejét vagy arra előírhatnak külön időpontot? Ezzel ellentétben, meghosszabbíthatók az ilyen határidők?

A görög jogrendszer elfogadja, hogy a jogi védelem iránti igény – a jogvita jellegétől függetlenül – határozott és ideiglenes jogi védelmet is takar. A tiltó végzéssel kapcsolatos eljárás (vö. a polgári perrendtartás 682–738. cikkei) olyan eseteket szabályoz, ahol az ügy sürgősségének figyelembe vétele vagy azonnali veszély elhárítása céljából a bíróság intézkedéseket rendelhet el egy jog biztosítása vagy fenntartása, illetve egy helyzet szabályozása, majd ezek módosítása vagy visszavonása céljából. Mivel az ilyen esetek sürgősek, a bíró felelőssége a tiltó végzés iránti kérelem meghallgatása idejének és helyének kijelölése, és gyorsan kell eljárnia, kellő figyelemmel azonban a felek meghallgatásra való jogára. A bíró ezért saját mérlegelési jogkörében választhatja ki az idézés módszerét és a felek idézésére vonatkozó határidőt még akkor is, ha ezek külföldi lakosok vagy hollétük ismeretlen, és a meghallgatás vasárnapra vagy munkaszüneti napra is eshet. A tiltó végzésektől eltekintve a fenti határidők más polgári eljárásokban alkalmazhatók, és meghosszabbításukról nem rendelkeznek.

Lap tetejeLap teteje

11. Ha az olyan helyen tartózkodási hellyel rendelkező felet, ahol a határidő meghosszabbítása rá vonatkozhat, a felet érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol az ott tartózkodókra nem vonatkozhat ilyen meghosszabbítás, az ilyen személy elveszíti az ilyen határidővel kapcsolatos kedvezményt?

Erről görög jogrendszer nem rendelkezik.

12. Melyek a határidők be nem tartásának szankciói?

A bírósági eljárás határidőinek be nem tartására nincsenek eljárási következmények. Amennyiben egy határidő, melynek lejártáig a feleknek cselekedniük kell, anélkül telik el, hogy azok cselekednének, jogaik elvesznek. Az előkészítő határidők esetében a joghatás eltér, pl. az ügyet elutasítják (vö. a polgári perrendtartás 271. cikkének (1) bekezdését).

13. A határidő letelte esetén milyen jogorvoslati lehetőségek léteznek a mulasztó felek számára?

A status quo ante helyreállításáról mint jogorvoslati formáról az alkotmány rendelkezik, melynek értelmében az a fél, aki a határidőt vis maior vagy a másik fél tisztességtelen eljárása okán mulasztja el, kérelmezheti a határidő lejártát megelőző status quo ante helyreállítását.

Azonban a status quo ante helyreállítására vonatkozó kérelem nem nyújtható be, ha alapja a) a kérelmező ügyvédjének vagy jogi képviselőjének mulasztása, b) olyan körülmények, amelyek alapján a bíró a határidő meghosszabbítására vagy elnapolására irányuló kérelem megvizsgálása során annak megadása mellett döntött. A kérelemben ismertetni kell, hogy miért mulasztották el a határidőt, azon bizonyítékokat, melyek alapján a valós tények megállapíthatók, továbbá azt az okiratot, amely elkerülte e figyelmet, illetve közölni kell, hogy azt már érvényesítették. A status quo ante helyreállítása iránti kérelmet a vis maiort jelentő akadály megszűnését vagy a másik fél tisztességtelen eljárásáról való tudomás megszerzését követő harminc (30) napon belül kell benyújtani, és új kérelem nem nyújtható be a fenti határidő elmulasztása esetén (vö. a polgári perrendtartás 152–158. cikkét).

További információk

1 Például: Portugália esetében az Azori-szigetek vagy Madeira, Franciaország esetében a tengerentúli megyék és területek, Spanyolország esetében a Kanári-szigetek stb...).

« Eljárási határidők - Általános információk | Görögország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 16-11-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság