Európai Bizottság > EIH > Eljárási határidők > Németország

Utolsó frissítés: 05-11-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Eljárási határidők - Németország

 

TARTALOMJEGYZÉK

1. A polgári ügyekben az Önök tagállamában alkalmazásra kerülő különböző típusú határidők meghatározása (például eljárási határidők, elévülési és elbirtoklási határidők, előre meghatározott határidők stb.) 1.
2. A 1182/71/EK, Euratom (1971. június 3.) rendelet alkalmazása tekintetében meghatározott munkaszüneti napok 2.
3. Melyek a polgári eljárásjogban a határidőkre vonatkozó általános szabályok? Idézzen hivatkozásokat az alkalmazandó jogszabályokból! 3.
4. Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, illetve teljesíteni, mi a kezdő időpontja a nyilatkozat vagy cselekmény megtételére, illetve teljesítésére szolgáló határidőnek - vagyis mely időponttól („dies a quo”) kell számítani a határidőt? 4.
4.a) A határidő számításának kezdő időpontját befolyásolhatja, illetve módosíthatja-e az irat kézbesítésének módja (bírósági végrehajtó általi kézbesítés vagy postai kézbesítés)? 4.a)
5.
5.a) A határidő kezdetére van-e hatása annak, hogy a címzett milyen módon vette át, illetve szerzett tudomást az iratról. Ha igen, hogyan? 5.a)
5.b) Amennyiben a határidő napokban van kifejezve, ez naptári vagy munkanapot jelent? 5.b)
5.c) Amennyiben egy határidő hónapokban vagy években van kifejezve? 5.c)
5.d) A határidők kezdete tekintetében vannak-e speciális, meghatározott polgári ügyekre vonatkozó kezdőidőpontok? 5.d)
6. Amennyiben egy határidő szombaton, vasárnap vagy munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig? Ez a meghosszabbodás akkor is alkalmazandó, ha a kérdéses határidő kezdő időpontja egy jövőbeli esemény? 6.
7. Amennyiben a keresetet egy olyan bírósághoz nyújtják be, amelynek székhelye a tagállam kontinensen lévő területén van (azok esetében, amelyeknek vannak az anyaországon kívüli vagy földrajzilag elkülönült területei), a határidők meghosszabbodnak-e azon személyek vonatkozásában, akik e földrajzilag elkülönült területeken tartózkodnak, vagy azok vonatkozásában, akik külföldön tartózkodnak? Ha igen, mennyi idővel? 7.
8. Ezzel ellentétesen, amennyiben a keresetet olyan bírósághoz nyújtják be, amelynek székhelye ezen a tagállam kontinentális területétől földrajzilag elkülönülő területek egyikén van, meghosszabbodnak-e a határidők azon személyek vonatkozásában, akik nem e földrajzilag elkülönült területeken tartózkodnak vagy azok vonatkozásában, akik külföldön tartózkodnak? 8.
9. Vannak-e meghatározott polgári ügyekben a fellebbezésekre alkalmazható speciális határidők? 9.
10. A bíróságok sürgős esetben vagy más ok miatt megrövidíthetik-e a személyes megjelenés határidejét vagy kitűzhetnek-e a megjelenésre határnapot? Vagy fordítva: meghosszabbíthatják-e a határidőket? 10.
11. Amennyiben egy iratot olyan félnek címeznek, aki olyan területen tartózkodik, ahol jogosult lenne a határidő meghosszabbodásának kedvezményére, de olyan helyen kézbesítik számára, ahol az ott tartózkodók nem részesülnek ebben a kedvezményben, elveszíti-e ez a fél a távolságból adódó kedvezményét? 11.
12. Melyek a határidő elmulasztásának jogkövetkezményei? 12.
13. A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslatok állnak a mulasztó fél rendelkezésére? 13.

 

1. A polgári ügyekben az Önök tagállamában alkalmazásra kerülő különböző típusú határidők meghatározása (például eljárási határidők, elévülési és elbirtoklási határidők, előre meghatározott határidők stb.)

a) Eljárási határidők

Németországban a Polgári Perrendtartás (ZPO) 214-229. szakasza állapítja meg a tárgyalási határidők általános szabályait, míg az egyes határidőkre előírt különös rendelkezések a ZPO vonatkozó szakaszaiban találhatók.

Rendszerint megkülönböztetik a „valós” határidőt (eigentliche Fristen), azaz amely időszakban az eljárásban résztvevők bizonyos jogi aktusokat vagy alaki követelményeket megtehetnek vagy azoknak eleget tehetnek, illetve - bizonyos jogok elvesztését megakadályozandó - e jogi aktusokat vagy alaki követelményeket meg kell tenniük vagy eleget kell tenniük nekik, valamint a „nem valós” határidőt (uneigentliche Fristen), amely időszakon belül a jog a bíróságot kötelezi bizonyos hivatalos jogi aktusok megtételére.

A valós határidőt jogszabály vagy a bíróság saját mérlegelési jogkörében írhatja elő. A jogszabályban előírt határidők közé tartozik a ZPO 224. szakaszának (2) bekezdésében szereplő „türelmi idő” (Notfristen), amely mindig ezen a néven szerepel a ZPO-ban, és nem rövidíthető vagy hosszabbítható meg.

A felek megállapodhatnak a bíróság által kitűzött, valamint a jogszabályban előírt határidő lerövidítéséről, de a türelmi idő vagy a nem valós határidők nem rövidíthetők. Ezek azonban nem léphetik túl a korlátokat. Elvben a bíróság meghosszabbíthatja vagy lerövidítheti az általa kitűzött határidőt, de a jogszabályban előírt határidőt kizárólag akkor módosíthatja, ha azt jogi rendelkezés írja elő, és a fél kényszerítő indokot tud felhozni e cselekményre vonatkozóan.

Lap tetejeLap teteje

A következő határidők fontosak a polgári eljárásban részt vevő felek számára:

a) Fizetési eljárásban

A ZPO 692. szakaszának (3) bekezdése alapján két héten belül kifogás nyújtható be a fizetési meghagyás ellen a fizetési eljárásban, továbbá a ZPO 700. és 339. szakasza alapján a végrehajtást elrendelő végzés elleni fellebbezést is e határidőn belül kell benyújtani.

b) Nyomozati eljárásban
  1. A ZPO 132. szakasza azt az általános szabályt állapítja meg, hogy a kontradiktórius eljárás tárgyalásának előkészítése érdekében az előkészítő beadványokat időben be kell adni a bíróságra, hogy a bíróság legalább egy héttel a tárgyalás előtt továbbíthassa azokat a másik félhez.
  2. Amikor a bíró kitűzi az előzetes tárgyalás napját, a ZPO 275. szakaszának (1) bekezdése és 277. szakasza alapján legalább két hetet kell biztosítania az alperesnek a válaszra. A ZPO 276. szakaszának (1) bekezdése alapján, amennyiben a bíró írásbeli előzetes eljárást kezdeményez, az alperesnek két hét türelmi idő áll rendelkezésére annak bejelentésére, hogy ellenkérelemmel kíván-e élni a keresettel szemben; a ZPO 276. szakaszának (2) bekezdése értelmében a bíróság legalább további két hetet biztosít számára az ellenkérelem benyújtására.
  3. Ha az alperes a rendelkezésére álló határidőn belül nem jelenti be, hogy ellenkérelemmel kíván élni a keresettel szemben, az igénylő a ZPO 331. szakasza alapján kérheti mulasztási ítélet kiadását. A bíróság akkor is mulasztási ítéletet bocsát ki, ha az igénylő vagy az alperes nem jelenik meg a kijelölt időpontban vagy nem jelent be kifogást. A ZPO 338. és 339. szakasza alapján mulasztási ítélet esetén annak a félnek, akivel szemben az ítéletet hozták, az ítélet kézbesítésétől számítva két hét áll rendelkezésére, hogy kifogást nyújtson be. Ha a kifogás elfogadható (továbbá - ami a legfontosabb - a rendelkezésre álló időn belül nyújtották be), az eljárás visszatér a mulasztás előtti szakaszhoz.
  4. A ZPO 517. szakasza értelmében a fellebbezést egy hónapon belül be kell nyújtani, míg a ZPO 520. szakasza két hónapot biztosít a fellebbezés indokolásának benyújtására. Mindkét határidő a teljes ítélet kézbesítésekor vagy legkésőbb öt hónappal az ítélethirdetést követően kezdődik. A bíróság legalább két hetes határidőt tűz ki a fellebbezésre adott válasz benyújtására.
  5. Ha a fellebbviteli bíróság jogkérdés miatt utasítja el a fellebbezést, a ZPO 544. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében a teljes ítélet kézbesítésétől számított egy hónapon belül újabb kérvény nyújtható be a fellebbezés engedélyezése iránt.
  6. A ZPO 548. szakasza alapján a jogkérdésben benyújtott fellebbezésre rendelkezésre álló egy hónap egyben türelmi idő is, míg a ZPO 551. szakasza két hónapot engedélyez a fellebbezés indokolásának benyújtására. Mindkét határidő a teljes ítélet kézbesítésekor vagy legkésőbb öt hónappal az ítélethirdetést követően kezdődik.
  7. A ZPO 569. szakasza értelmében az ítélet elleni azonnali panaszt az ítélet kézbesítésétől számított két héten belül, illetve legkésőbb a kihirdetésétől számított 5 hónap és 2 hét elteltével be kell nyújtani. A jogkérdést vitató fellebbezést, amely kizárólag jogsértésen is alapulhat, a ZPO 575. szakaszának (1) bekezdése szerint az ítélet kézbesítését követő egy hónapon belül be kell nyújtani, míg a ZPO 575. szakaszának (2) bekezdése további egy hónapot biztosít az indokolás benyújtására.
  8. Ha a fél - nem saját hibájából - nem tartja be a ZPO 233. szakaszában felsorolt eljárási követelményeket (például türelmi időt vagy a fellebbezés indoklásának benyújtására szabott határidőt), „restitutio in integrum”-ért folyamodhat. A ZPO 234. szakaszának (1) és (2) bekezdése értelmében a kérelmet az akadály elhárulásától számított két héten belül be kell adni.

2. A 1182/71/EK, Euratom (1971. június 3.) rendelet alkalmazása tekintetében meghatározott munkaszüneti napok

  • Újév: január 1
  • Vízkereszt: január 6. (kizárólag Baden-Württembergben, Bajorországban és Szászország-Anhaltban)
  • Nagypéntek: változó napon, március vége vagy április eleje tájékán
  • Húsvét vasárnap: változó napon, március vége vagy április eleje tájékán
  • Húsvét hétfő: változó napon, március vége vagy április eleje tájékán
  • Május 1.: a munka ünnepe
  • Áldozócsütörtök: májusban, változó napon
  • Pünkösdvasárnap: májusban, változó napon
  • Pünkösdhétfő: májusban, változó napon
  • Corpus Christi: változó napon, május vége és június közepe között (kizárólag Baden-Württembergben, Bajorországban, Hessenben, Észak-Rajna-Vesztfáliában, Rajna-vidék-Pfalzban, a Saar-vidéken, Szászországban és Türingiában)
  • Mária mennybemenetele: augusztus 15. (kizárólag Bajorországban és a Saar-vidéken)
  • A német egyesítés napja: október 3
  • A reformáció napja: október 31. (kizárólag Brandenburgban, Mecklenburg-Nyugat-Pomerániában, Szászországban, Szászország-Anhaltban és Türingiában)
  • Mindenszentek napja: november 1. (kizárólag Baden-Württembergben, Bajorországban, Észak-Rajna-Vesztfáliában, Rajna-vidék-Pfalzban és a Saar-vidéken)
  • Bűnbánó nap: változó napon, november közepe-vége tájékán (kizárólag Szászországban)
  • Karácsony: december 25
  • Karácsony másnapja: december 26.

3. Melyek a polgári eljárásjogban a határidőkre vonatkozó általános szabályok? Idézzen hivatkozásokat az alkalmazandó jogszabályokból!

A ZPO 222. szakasza szerint valamennyi bírósági eljárási határidőt a Polgári Törvénykönyv 187-193. szakaszában megállapított szabályok szerint kell számítani.

Lap tetejeLap teteje

A határidők tűzésének részletes szabályai az 5. és 6. kérdésre adott válaszban találhatók.

4. Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, illetve teljesíteni, mi a kezdő időpontja a nyilatkozat vagy cselekmény megtételére, illetve teljesítésére szolgáló határidőnek - vagyis mely időponttól („dies a quo”) kell számítani a határidőt?

Ha a kérdés arra irányul, hogy egy adott határidőn belül mikor lép hatályba a jogi aktus, és mikor tartják be a jogi aktusra vonatkozó határidőt, a válasz a következő:

Az eljárási határidő akkor minősül betartottnak, ha a jogi aktust vagy alaki követelményt az utolsó rendelkezésre álló nap végéig megteszik, illetve annak eleget tesznek, azaz ha az okiratot a megszabott időn belül elküldik a bíróságra. A döntő tényező az az időpont, amikor a bíróság kézhez veszi az okiratot, nem pedig a feladás időpontja. A rendelkezésre álló határidőt azonban teljes egészében, az utolsó nap legvégéig ki lehet használni még akkor is, ha valószínűtlen, hogy abban az időpontban valaki ténylegesen foglalkozzon az irattal.

Ha a kérdés arra irányul, hogyan állapítják meg a határidő kezdő időpontját, a válasz a következő:

Ha a határidő kezdetét valamely esemény vagy a nap folyamán bekövetkező időpont határozza meg, a Polgári Törvénykönyv 187. szakasza értelmében az adott nap nem számít bele a határidőbe.

4.a) A határidő számításának kezdő időpontját befolyásolhatja, illetve módosíthatja-e az irat kézbesítésének módja (bírósági végrehajtó általi kézbesítés vagy postai kézbesítés)?

Nem. Ha a határidő a kézbesítés időpontjától kezdődik (ld. az 5.d) kérdésre adott választ), a kézbesítés módja lényegtelen. Az irat a címzettnek történő átadás pillanatában (a ZPO 177. szakasza) vagy a ZPO 178., 180. és 181. szakaszában felsorolt valamelyik helyettesítő módszerrel történő kézbesítés (például felnőtt családtagnak történő átadás vagy postaládába történő behelyezés) időpontjában minősül kézbesítettnek.

Lap tetejeLap teteje

5.

5.a) A határidő kezdetére van-e hatása annak, hogy a címzett milyen módon vette át, illetve szerzett tudomást az iratról. Ha igen, hogyan?

Ha a határidőt a kézbesítés időpontjától számítják (ld. az 5.d) kérdésre adott választ), meg kell állapítani, hogy az iratok kézbesítése ténylegesen megtörtént-e. Helyettesítő módszerrel történő kézbesítés esetében elvben nem meghatározó az a kérdés, hogy a címzett ténylegesen kézhez vette-e az iratot. A döntő tényező az, hogy a kézbesítési cím (még mindig) a címzett lakcíme vagy telephelye-e.

Ha a címzettnek nincs tudomása az eljárásról, ezért nem tudja megfellebbezni a határozatot, bizonyos körülmények fennállása esetén „restitutio in integrum”-ért folyamodhat (ld. a 13. kérdésre adott választ). A tényleges kezdő időponttal kapcsolatban ld. az 5.d) kérdésre adott választ.

5.b) Amennyiben a határidő napokban van kifejezve, ez naptári vagy munkanapot jelent?

Ha például a személynek 2005. április 4-én kell eljárnia vagy ezen a napon kézbesítenek részére iratot, és a kézbesítéstől számítva 14 napon belül kell válaszolnia, ez azt jelenti, hogy:

  1. április 18., hétfő (naptári napok esetén) vagy
  2. április 22., péntek (munkanapok esetén) előtt kell válaszolnia?

A jelzett napok száma kizárólag naptári napokra vonatkozik, nem pedig munkanapokra. A fenti példában a határidő április 18-án jár le, nem pedig április 22-én. Ha a határidő lejárta vasárnapra, szombatra vagy általánosan elismert állami munkaszüneti napra esik, a határidő a következő munkanapig meghosszabbodik (ha például április 18. szombatra esne, a határidő április 20-án, hétfőn járna le).

Lap tetejeLap teteje

5.c) Amennyiben egy határidő hónapokban vagy években van kifejezve?

Ha a határidőt nem egy meghatározott eseménytől vagy időponttól kezdődően számítják, hanem azt hónapokban vagy években fejezik ki, a határidő azon utolsó hét vagy hónap utolsó napjának végén fejeződik be, amely elnevezésében vagy számában annak a napnak felel meg, amelyre az irányadó esemény vagy időpont esik. Amennyiben egy nap kezdete a határidő kezdetének meghatározó időpontja, a határidő az utolsó hét vagy hónap azon napjának leteltével fejeződik be, amely az elnevezésében vagy számában a határidő kezdőnapjának megfelelő napot megelőzi.

Ha a hónapokban kifejezett határidő utolsó napjának nincs megfelelője abban a hónapban, amikor a határidő lejár, a határidő a hónap utolsó napján jár le (például a határidő január 30-án kezdődik, és február 28-án jár le).

5.d) A határidők kezdete tekintetében vannak-e speciális, meghatározott polgári ügyekre vonatkozó kezdőidőpontok?

A határidő rendszerint a választ igénylő irat vagy megfellebbezhető határozat (vö. például a ZPO 276. szakasza (1) bekezdésének (1) albekezdése, 329. szakasza (2) bekezdésének (2) albekezdése, vagy a 339. szakaszának (1) bekezdése) kézbesítésekor kezdődik. A ZPO 517. és 548. szakasza, valamint 569. szakasza (1) bekezdésének (2) albekezdése szintén úgy rendelkezik, hogy a fellebbezésre, jogi kérdésben történő fellebbezésre, illetve panaszra engedélyezett idő a határozat kézbesítésekor kezdődik; ha az irat kézbesítése nem vagy nem eredményesen történt meg, és a helyzet a ZPO 189. szakaszában foglaltak szerint nem oldódott meg, a határidő öt hónappal a határozat kihirdetését követően kezdődik. Tehát az öt hónapos időszak felváltja a kézbesítést. A ZPO 544. szakasza (1) bekezdésének (2) albekezdése a fellebbezés engedélyezése iránti megújított kérelemre vonatkozóan is hasonló rendelkezést tartalmaz, de ebben az esetben a kézbesítés helyettesítése még hat hónapig nem lép hatályba.

Lap tetejeLap teteje

A határidő számításánál különféle kezdő időpontok léteznek, különösen a jogorvoslatokra vonatkozóan, amelyek kivételes esetben az ítélet jogerejét is hatályon kívül helyezhetik:

  • A restitutio in integrum iránti kérelem határideje az akadály elhárításának napján kezdődik (a ZPO 234. szakaszának (2) bekezdése);
  • A tárgyalásnak a ZPO 321a. szakasza értelmében történő megtagadásával kapcsolatos kérelem határideje abban az időpontban kezdődik, amikor a személy tudomást szerez a tárgyaláshoz való jog megsértéséről (a ZPO 321a. szakasza (2) bekezdésének (1) albekezdése);
  • Az eljárás érvénytelenítése és újraindítása (a ZPO 578. és azt követő szakaszai) iránti kérelem határideje azon a napon kezdődik, amikor a fél tudomást szerez az ítélet kifogásolásának jogalapjáról, de mindenképpen az ítélet hatálybalépését követően (a ZPO 586. szakasza (2) bekezdésének (1) albekezdése).

Az ítélet közzétételi eljárásban történő hatályon kívül helyezése iránti kérelem (a ZPO 946. és azt követő szakaszai) határideje azon a napon kezdődik, amikor a kérelmező tudomást szerez a kizárásról szóló határozatról (a ZPO 958. szakasza (1) bekezdésének (2) albekezdése).

6. Amennyiben egy határidő szombaton, vasárnap vagy munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig? Ez a meghosszabbodás akkor is alkalmazandó, ha a kérdéses határidő kezdő időpontja egy jövőbeli esemény?

Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami munkaszüneti napon jár le, ez a nap nem számít bele a határidőbe, így a határidő a következő munkanapon jár le.

Lap tetejeLap teteje

7. Amennyiben a keresetet egy olyan bírósághoz nyújtják be, amelynek székhelye a tagállam kontinensen lévő területén van (azok esetében, amelyeknek vannak az anyaországon kívüli vagy földrajzilag elkülönült területei), a határidők meghosszabbodnak-e azon személyek vonatkozásában, akik e földrajzilag elkülönült területeken tartózkodnak, vagy azok vonatkozásában, akik külföldön tartózkodnak? Ha igen, mennyi idővel?

Mivel Németország nem rendelkezik ilyen területtel, nincs szükség speciális szabályokra ezzel kapcsolatban. A német Polgári Perrendtartás ezért nem hosszabbítja meg a határidőket a joghatóság helyétől távol élő személyek vonatkozásában. A ZPO 141. szakaszának (1) bekezdése értelmében azonban a bíróság dönthet úgy, hogy nem kötelezi a felet személyes megjelenésre, amennyiben a fél lakóhelye és a bíróság közti „nagy távolság” ésszerűtlenné tenné a személyes megjelenést. Tekintettel a mai általánosan jó közlekedési lehetőségekre, néhány száz kilométer azonban nem minősül „nagy távolságnak”; minden esetet azonban érdemben meg kell vizsgálni, és például a fél egészségi állapota lényeges szempont lehet.

8. Ezzel ellentétesen, amennyiben a keresetet olyan bírósághoz nyújtják be, amelynek székhelye ezen a tagállam kontinentális területétől földrajzilag elkülönülő területek egyikén van, meghosszabbodnak-e a határidők azon személyek vonatkozásában, akik nem e földrajzilag elkülönült területeken tartózkodnak vagy azok vonatkozásában, akik külföldön tartózkodnak?

Ld. a 7. kérdésre adott választ.

Lap tetejeLap teteje

9. Vannak-e meghatározott polgári ügyekben a fellebbezésekre alkalmazható speciális határidők?

A német polgári jog és polgári eljárásjog az alábbi határidőket tűzi ki, például:

  1. A ZPO 957. szakaszának (2) bekezdése és 958. szakasza értelmében az ítélet hatályon kívül helyezése iránti keresetet egy hónapon belül be kell nyújtani.
  2. A ZPO 1059. szakaszának (3) bekezdése szerint a választottbírósági határozat - a felek eltérő rendelkezése hiányában - a kézhezvételétől számított három hónapon belül a bíróságra benyújtott megsemmisítési keresettel támadható meg.
  3. A ZPO 586. szakaszának (1) és (2) bekezdése attól a naptól kezdődően egy havi türelmi időt biztosít a megsemmisítési kereset, illetve a végrehajtható jogerős ítélettel lezárt eljárás újraindítása iránti kereset benyújtására, amikor a fél tudomást szerez az ítélet hatályon kívül helyezésének jogalapjáról.
  4. A bíróság a ZPO 494a. szakaszának (1) bekezdésében (független eljárás bizonyításfelvétel céljából), valamint 926. szakaszának (1) bekezdésében (letartóztatás) foglalt esetekben is meghatározhat határidőt a kereset benyújtására.
  5. Ha a bérlő a kérés kézhezvételétől számított két hónap elteltével sem egyezik bele a bérleti díj emelésébe, a Polgári Törvénykönyv 558b. szakaszának (2) bekezdése alapján a tulajdonos további három hónapon belül jogosult kérelmet benyújtani a hozzájárulás megadása iránt.
  6. Ha a munkavállaló elbocsátását kívánja hatályon kívül helyeztetni, az elbocsátás elleni védelemről szóló törvény 4. szakaszának (1) bekezdése alapján három héten belül keresetet kell benyújtania az Ipari Bíróságra. E határidő elmulasztása esetén az elbocsátás hatálybalépését vélelmezik.

10. A bíróságok sürgős esetben vagy más ok miatt megrövidíthetik-e a személyes megjelenés határidejét vagy kitűzhetnek-e a megjelenésre határnapot? Vagy fordítva: meghosszabbíthatják-e a határidőket?

Alapvetően a bíróságok hatáskörébe tartozik a megjelenésre vonatkozó határidő vagy nap kitűzése, bár mérlegelési jogkörét az eljárások gyors lebonyolítására irányuló kötelezettsége, valamint az is behatárolja, hogy szombatra, vasárnapra vagy állami munkaszüneti napra csak kivételes esetben tűzhet ki előre rögzített időpontot.

Lap tetejeLap teteje

Ha bíróság előtt történő megjelenésre idéznek be valakit olyan ügyben, amelyben a képviselet kötelező, az értesítést legalább egy héttel korábban meg kell küldeni. Más esetben az értesítési idő három nap; ez az idő kizárólag akkor rövidíthető, ha a felek az egyik fél kérelmét követően így állapodnak meg.

A ZPO 141. szakaszának (1) bekezdése értelmében a bíróság mindkét felet megjelenésre kötelezi az eljárás szóbeli szakaszában, ha ez az ügy tényállásának megállapításához szükséges. Nagy távolság esetén azonban a bíróság eltekinthet a személy megjelenésétől, ha a nagy távolság (vö. 8. kérdés) megtétele a féltől ésszerűen nem elvárható, vagy más jelentős indok áll fenn. A ZPO 141. szakaszának (1) bekezdése értelmében „más jelentős indoknak” minősülhet a fél részéről fennálló bármely fontos ok, ideértve például a betegséget, tervezett szabadságot, túlmunkát vagy a másik féllel való találkozásból fakadó valószínű lélektani problémát.

Ezen túlmenően a ZPO 227. szakaszának (1) bekezdése kötelezővé teszi a bíróság számára a szóbeli tárgyaláson való megjelenés időpontjának törlését vagy elhalasztását, ha a fél „jelentős indokra” hivatkozva kérelmet nyújt be. E rendelkezés szempontjából nem minősül jelentős oknak az a tény, hogy a fél megfelelő indok nélkül nem jelent meg, vagy indoklás nélkül nem tett előkészületeket. A jelentős indokok közé tartozik az értesítési idő be nem tartása az idézés kibocsátása során, jogi képviselő szükséges cseréje, a tanú, a jogi képviselő vagy a fél betegsége, valamint ha a fél közeli hozzátartozója halála miatt megjelenésében akadályoztatva van. A bíróság előírhatja, hogy igazolják a halasztás kérésének jelentős indokát, és minél közelebb esik a kérelem benyújtásának ideje a kitűzött időponthoz, annál fokozottabban kell vizsgálni az indokot. Még ha a bírósági törvénykezési szünetet meg is szüntették, a ZPO 227. szakaszának (3) bekezdése akkor is nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé abban az esetben, amikor a fél július 1. és augusztus 31. között folyamodik halasztásért.

Lap tetejeLap teteje

11. Amennyiben egy iratot olyan félnek címeznek, aki olyan területen tartózkodik, ahol jogosult lenne a határidő meghosszabbodásának kedvezményére, de olyan helyen kézbesítik számára, ahol az ott tartózkodók nem részesülnek ebben a kedvezményben, elveszíti-e ez a fél a távolságból adódó kedvezményét?

Mivel a nagy távolságra élő felek esetében nincs külön szabály a határidő meghosszabbítására, a német jogrendszerben nem merül fel az a probléma, hogy ilyen rendelkezés esetleg máshol létezhet.

12. Melyek a határidő elmulasztásának jogkövetkezményei?

A határidő be nem tartása számos különféle jogkövetkezménnyel járhat, például:

  1. A ZPO 296. szakaszának (1) bekezdése értelmében a határidő lejártát követően benyújtott új indítványok kizárólag akkor elfogadhatóak, ha a bíróság meggyőződött arról, hogy elfogadásuk nem késlelteti a vita rendezését vagy ha a fél megfelelően igazolja a késedelmes benyújtást. Az e rendelkezések alapján elutasított indítványok ugyanígy nem nyújthatók be fellebbviteli szervhez sem (a ZPO 531. szakaszának (1) bekezdése).
  2. Ha az előzetes írásbeli eljárás során az alperes a ZPO 276. szakasza szerint a keresetlevél kézbesítésétől számított két héten belül nem jelzi, hogy kész a keresettel szembeni védekezésre, a felperesi kereset nyomán mulasztási ítéletet hoznak vele szemben (a ZPO 276. szakasza (1) bekezdésének (1) albekezdése, 276. szakaszának (2) bekezdése, 331. szakaszának (3) bekezdése).
  3. Ha az adós a fizetési meghagyásos eljárásban hagyja, hogy a fizetési meghagyás fellebbezési határideje leteljen (a ZPO 692. szakasza (1) bekezdésének (3) albekezdése, valamint 694. szakasza), a hitelező kérelme nyomán végrehajtási végzést bocsátanak ki (a ZPO 699. szakasza (1) bekezdésének (1) albekezdése).
  4. Ha nem tartják be a fellebbezési határidőt, a határozat jogilag kötelező erejűvé válik (a ZPO 705. szakasza). Ez a mulasztási ítélet vagy a végrehajtási végzés elleni kifogás határidejének be nem tartására is vonatkozik. (A kifogás technikai értelemben nem fellebbezés, mivel a kifogást ugyanaz a szerv vizsgálja, azaz elbírálása nem felsőbb fokon történik.)
    A fellebbezés, jogkérdésben történő fellebbezés vagy későbbi fellebbezés határidejének be nem tartása esetén a fellebbezést mint nem elfogadható jogi aktust elutasítják (ld. a ZPO 522. szakaszának (1) bekezdése, 552. szakaszának (1) bekezdése, 577. szakaszának (1) bekezdése).
  5. Ugyanez vonatkozik a fellebbezési engedély iránti megújított kérelmekre is (a ZPO 544. szakaszának (2) bekezdése).

13. A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslatok állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

Ha a határidő lejár, a 12. kérdésre adott válaszban felsorolt következmények vonatkozásában az alábbi jogorvoslati lehetőségek állnak a fél rendelkezésére:

Lap tetejeLap teteje

  1. A ZPO 296. szakaszának (1) bekezdésében említett esetekben a fél megmagyarázhatja a késedelmet (ld. fent). Ilyenkor a bíróság kötelezheti a felet, hogy adjon magyarázatot, miért nem hibáztatható a határidő be nem tartásáért. Ha a magyarázat elfogadható, a bíróság köteles figyelembe venni a késedelmesen benyújtott indítványt.
  2. Az a fél, aki ellen mulasztási ítéletet hoztak, megfellebbezheti a határozatot (a ZPO 338. szakasza). Ha a fellebbezés elfogadható, azaz a megfelelő formában és a rendelkezésre álló időn belül nyújtották be (a ZPO 339. és 340. szakasza), továbbá amennyiben az indokolt, az eljárás úgy tekintendő, mint amely visszatér a lejárt határidőt megelőző szakaszába (a ZPO 342. szakasza).
  3. A fizetési meghagyásos eljárással kapcsolatban kibocsátott végrehajtási végzés is megfellebbezhető, mivel a ZPO 700. szakasza a végrehajtási végzést a mulasztási ítélettel egyenrangúként kezeli.
  4. A fellebbezés és kifogás határideje az ún. türelmi idő. Ha a fél akadályoztatva van a határidő betartásában, „restitution in integrum”-ért folyamodhat (a ZPO 233. és azt követő szakaszai). Ezt az előírt formában és a rendelkezésre álló időn belül kell megtenni (a ZPO 234. szakasza és 236. szakaszának (1) bekezdése). A határidő be nem tartását eredményező tényekre magyarázatot kell adni, és azoknak elfogadhatóknak kell lenniük (a ZPO 236. szakaszának (2) bekezdése). Az el nem végzett eljárásokat - például a fellebbezés benyújtását - a kérelmezési időszakban kell pótolni.
  5. Akkor is kérhető a restitutio in integrum, ha a fellebbezésre, jogkérdésben történő fellebbezésre vagy későbbi fellebbezésre rendelkezésre álló idő már eltelt.

« Eljárási határidők - Általános információk | Németország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 05-11-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság