Európai Bizottság > EIH > Eljárási határidők > Franciaország

Utolsó frissítés: 07-04-2009
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Eljárási határidők - Franciaország

 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Polgári ügyekben a különböző eljárási szabályok esetén alkalmazásra kerülő különböző típusú határidők 1.
2. Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet alapján munkaszüneti napnak tekintett napok listája 2.
3. Melyek a polgári jogban és kereskedelmi jogban a határidők számítására alkalmazandó általános szabályok? 3.
4. Amennyiben valamilyen cselekményt vagy formalitást adott időtartamon belül kell megtenni, mi a kezdő időpontja e cselekménynek vagy formalitásnak – vagyis mely időponttól (terminus a quo) kell számítani a határidőt? 4.
a) A határidő számításának kezdő időpontját befolyásolhatja-e, illetve módosíthatja-e az irat továbbításának vagy kézbesítésének módja (bírósági végrehajtó általi személyes kézbesítés vagy posta általi kézbesítés)? a)
5. A határidő kezdete 5.
a) Ha a határidő napokban van kifejezve, be kell-e számítani az eljárás, esemény, határozat azon tényleges napját, illetve a kézbesítés és/vagy bejelentés azon napját, amikor a határidő kezdődik? a)
b) Amennyiben a határidő napokban van kifejezve, a megadott napok száma naptári napokat vagy csak munkanapokat jelent? b)
c) Amennyiben egy határidő hónapokban vagy években van kifejezve? c)
d) Mikor járnak le a határidők? d)
6. Amennyiben egy határidő szombaton, vasárnap vagy munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig? 6.
7. Amennyiben a keresetet olyan joghatósághoz nyújtják be, amelynek székhelye a tagállam kontinensen lévő területén van (azon tagállamok esetében, amelyeknek a kontinentális területen kívüli vagy földrajzilag elkülönülő területei vannak), a határidők meghosszabbodnak-e azon személyek vonatkozásában, akik e földrajzilag elkülönülő területek egyikén élnek/laknak, vagy azok vonatkozásában, akik külföldön élnek/laknak? Amennyiben igen, mennyi idővel? 7.
8. Ezzel ellentétesen, amennyiben a keresetet olyan joghatósághoz nyújtják be, amelynek székhelye a kontinentális területtől földrajzilag elkülönülő területek egyikén van, meghosszabbodnak-e a határidők azon személyek vonatkozásában, akik nem e földrajzilag elkülönült területeken élnek/laknak, vagy azok vonatkozásában, akik külföldön élnek/laknak? 8.
9. Vannak-e egyes polgári vagy kereskedelmi ügyekben alkalmazható különös fellebbezési határidők? 9.
10. A bíróságok sürgős vagy más esetekben megrövidíthetik-e a megjelenés határidejét, vagy kitűzhetnek-e a megjelenésre különleges napot? Illetőleg ezzel ellentétesen meghosszabbíthatják-e a határidőket? 10.
11. Amennyiben egy iratot olyan félnek címeznek, aki olyan területen lakik, ahol jogosult lenne a határidő meghosszabbodásának kedvezményére, de az iratot olyan helyen kézbesítik számára, ahol az ott lakók nem részesülnek ebben a kedvezményben, elveszíti-e az ilyen határidőből adódó kedvezményét? 11.
12. Milyen szankcióval sújtható a határidő elmulasztása? 12.
13. A határidő lejárása esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére? 13.

 

1. Polgári ügyekben a különböző eljárási szabályok esetén alkalmazásra kerülő különböző típusú határidők

Az eljárási határidőkön kívül a francia jog jogvesztő határidőket és elévülési időszakokat is előír.

Az elévülési időszak (délai de prescription) az az időszak, amelynek végén valamely személy megszerezhet egy tényleges jogot (ezt ebben az esetben „jogszerző/pozitív elévülési időszaknak” nevezzük), vagy valamely jog tulajdonosa – mivel nem hasznosította – elveszítheti a jogot („megszüntető/negatív elévülési időszak”).  Az elévülési időszakot fel lehet függeszteni, vagy meg lehet szakítani.

A jogvesztő határidő (délai de forclusion) a kereset-benyújtási jog időtartamát korlátozza. Ez megfelel a „kereseti elévülés” általános jogi fogalmának. A jogvesztő határidő nem függeszthető fel, rendes körülmények között nem szakítható meg. A francia Polgári Törvénykönyv (Code civil) 2244. cikke alapján azonban bizonyos eljárások, mint például a kézbesítés, a fizetési meghagyás vagy a lefoglalás megszakíthatják.

Az eljárási határidők azok a határidők, amelyek a bíróság intézkedéseire vonatkoznak, amikor a bíróságot már bevonták. Az eljárási határidőket jogszabályok határozzák meg, vagy a bíróság írja elő őket. A jogvesztő határidőkkel ellentétben nem szüntetik meg a keresetet. Ezeket a határidőket nem lehet megszakítani vagy felfüggeszteni.

2. Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet alapján munkaszüneti napnak tekintett napok listája

A hatályos szövegek alapján a következő napok minősülnek munkaszüneti napnak:

Lap tetejeLap teteje

  • vasárnapok,
  • január 1.,
  • húsvéthétfő,
  • május 1.,
  • május 8.,
  • áldozócsütörtök,
  • pünkösdhétfő,
  • július 14.,
  • Nagyboldogasszony ünnepe (augusztus 15.),
  • mindenszentek napja (november 1.),
  • november 11.,
  • karácsony napja (december 25.).

Számos francia megyében és helyi önkormányzatnál (collectivités territoriales) a rabszolgaság eltörlésének emlékére munkaszüneti napot vezettek be: Guadeloupe-on május 27-ét, Guyanában június 10-ét, Martinique-on május 22-ét, Réunionon december 20-át és Mayotte-on április 27-ét.

Alsace-Moselle megyében karácsony másnapja és nagypéntek is munkaszüneti nap.

3. Melyek a polgári jogban és kereskedelmi jogban a határidők számítására alkalmazandó általános szabályok?

Az általános jogban, a Polgári Törvénykönyv 2262. cikke alapján az elévülési időszak harminc év. Ezen elvet illetően azonban nagy számban léteznek kivételek, például a szerződésen kívül okozott kár miatt indítható polgári kártérítési keresetek tekintetében, amelyeknél az elévülési időszak a kár/sérülés bekövetkeztétől vagy súlyosbodásától számított tíz év.

Jelenleg azonban a polgári ügyek elévülése tekintetében jogi reformok vannak folyamatban. Egy, a szenátus által (de a nemzetgyűlés által még nem) elfogadott törvénytervezet rendelkezései szerint a megszüntető/negatív elévülési időszakot öt évre csökkentenék.

A jogvesztő határidők és eljárási határidők az ügy és az eljárás szerint változnak.

Lap tetejeLap teteje

4. Amennyiben valamilyen cselekményt vagy formalitást adott időtartamon belül kell megtenni, mi a kezdő időpontja e cselekménynek vagy formalitásnak – vagyis mely időponttól (terminus a quo) kell számítani a határidőt?

Az új Polgári Perrendtartás (Code de procédure civile) 640. cikke szerint az eljárási határidők esetében, ha egy cselekményt vagy formalitást valamely határidő lezárulta előtt kell megtenni, ez a határidő azon eljárás, esemény, határozat vagy bejelentés napján kezdődik, amellyel a határidő számítása indul.

Külön rendelkezések alkalmazása mellett a jogvesztő határidők és elévülési időszakok esetére is vonatkozik ez a szabály. Így a Polgári Törvénykönyv 2270-1. cikke értelmében a szerződésen kívül okozott kár miatt indítható polgári kártérítési keresetek a kár/sérülés bekövetkeztétől vagy súlyosbodásától számított tíz év elteltével elévülnek.

a) A határidő számításának kezdő időpontját befolyásolhatja-e, illetve módosíthatja-e az irat továbbításának vagy kézbesítésének módja (bírósági végrehajtó általi személyes kézbesítés vagy posta általi kézbesítés)?

Az új Polgári Perrendtartás 653. cikke szerint, amennyiben az értesítést végrehajtó kézbesíti, az értesítés napja az a nap, amikor a személynek állandó lakóhelyén vagy tartózkodási helyén az értesítést kézbesítik, illetőleg az a nap, amikor a végrehajtó jelentést készít azon eljárásokról, amelyekre az okirat címzettjének megtalálása érdekében sor került.

Lap tetejeLap teteje

Az új Polgári Perrendtartás 668. és 669. cikke szerint a postai értesítés napja az intézkedést foganatosító személy szempontjából a feladás napja, a címzett személy szempontjából pedig a kézhezvétel napja. Az értesítés postai úton történő feladásának napja a feladó hivatal postabélyegzőjén szereplő nap. A kézbesítés napja az elismervényen szereplő nap vagy a kézjeggyel való ellátás napja. A tértivevényes ajánlott levél útján történő értesítés kézhezvételének napja az a nap, amikor a postaszolgálat a címzettnek történő kikézbesítéskor lepecsételi a levelet.

E rendelkezésektől eltérően az új Polgári Perrendtartás 647-1. cikke előírja, hogy valamely irat kiértesítésének napja egy tengerentúli közösségben (collectivité d’outre-mer), Új-Kaledónián vagy külföldön az intézkedést foganatosító személy vonatkozásában az a nap, amikor az iratot a végrehajtó vagy a hivatal feladta, egyéb esetben pedig az a nap, amikor az illetékes ügyészség kézhez vette.

5. A határidő kezdete

a) Ha a határidő napokban van kifejezve, be kell-e számítani az eljárás, esemény, határozat azon tényleges napját, illetve a kézbesítés és/vagy bejelentés azon napját, amikor a határidő kezdődik?

Az új Polgári Perrendtartás 641. cikke szerint, ha egy határidő napokban van kifejezve, az eljárás, esemény, határozat vagy értesítés azon napját, amikortól a határidő kezdődik, nem kell beszámítani.

Arra az időpontra, amikor a határidő kezdődik, az értesítés formája nincs hatással. Ha azonban az iratot valamely személynek nem kézbesítették, egyes rendelkezések lehetővé teszik, hogy a határidő kezdőnapját elhalasszák addig a napig, amikor az érintett személynek kézbesítik a dokumentumokat, vagy amikor az irat alapján a végrehajtási intézkedéseket meghozzák.

Lap tetejeLap teteje

b) Amennyiben a határidő napokban van kifejezve, a megadott napok száma naptári napokat vagy csak munkanapokat jelent?

Például ha valamely személynek cselekednie kell, vagy 2005. április 4-én, hétfőn olyan iratot kézbesítenek neki, amelyet a kézbesítéstől számított 14 napon belül kell megválaszolnia, ez azt jelenti, hogy:

  1. április 18. hétfő előtt (naptári napok), vagy
  2. 2005. április 22. péntek előtt (munkanapok) szükséges válaszolnia?

Az új Polgári Perrendtartás 642. cikke szerint az olyan határidő, amely rendes esetben szombaton, vasárnap vagy munkaszüneti, illetve egyéb ünnepnapon járna le, meghosszabbodik az azt követő első munkanapig.

Következésképpen a határidőbe a vasárnapok és a munkaszüneti napok is beszámítanak, de a határidő meghosszabbodik, ha rendes esetben szombaton, vasárnap vagy munkaszüneti, illetve egyéb ünnepnapon járna le.

c) Amennyiben egy határidő hónapokban vagy években van kifejezve?

Az új Polgári Perrendtartás 641. cikke szerint, amennyiben a határidőt hónapokban vagy években fejezik ki, az az utolsó hónap vagy év ugyanolyan számú napján jár le, mint a határidő kezdetét jelentő eljárás, esemény, határozat vagy értesítés napja. Ha a vonatkozó hónapnak nincs ugyanolyan számú napja, a határidő a hónap utolsó napján jár le.

Amennyiben a határidő hónapokban és napokban van kifejezve, először a hónapokat, majd a napokat kell számításba venni.

Az új Polgári Perrendtartás 642. cikkében meghatározott szabály (vö. előző kérdés) minden határidőre vonatkozik, függetlenül attól, hogy napokban, hónapokban vagy években van kifejezve.

Lap tetejeLap teteje

d) Mikor járnak le a határidők?

Amint a fentiekben ismertettük, az új Polgári Perrendtartás 642. cikke szerint minden határidő az utolsó napon éjfélkor jár le, kivéve ha a határidő rendes esetben szombaton, vasárnap vagy munkaszüneti, illetve egyéb ünnepnapon érne véget és ezért meghosszabbodik.

Amint fentebb említésre került, minden határidő azon eljárás, esemény, határozat vagy bejelentés napján kezdődik, amellyel a határidő számítása indul.

6. Amennyiben egy határidő szombaton, vasárnap vagy munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Amint fentebb említésre került, az a határidő, amely rendes esetben szombaton, vasárnap vagy munkaszüneti, illetve egyéb ünnepnapon járna le, meghosszabbodik a következő munkanapig.

A határidő számításának kezdőnapját rögzíteni kell, illetve rögzíthetőnek kell lennie. Amennyiben szükséges, a bíróság vizsgálhatja, következésképpen a határidőknek a következő munkanapig történő meghosszabbodása valamennyi ügyben és valamennyi eljárásban alkalmazandó.

7. Amennyiben a keresetet olyan joghatósághoz nyújtják be, amelynek székhelye a tagállam kontinensen lévő területén van (azon tagállamok esetében, amelyeknek a kontinentális területen kívüli vagy földrajzilag elkülönülő területei vannak), a határidők meghosszabbodnak-e azon személyek vonatkozásában, akik e földrajzilag elkülönülő területek egyikén élnek/laknak, vagy azok vonatkozásában, akik külföldön élnek/laknak? Amennyiben igen, mennyi idővel?

Az új Polgári Perrendtartás 643. cikke szerint, amennyiben valamely keresetet Franciaország kontinentális területén székhellyel rendelkező bíróságnak nyújtanak be, a megjelenéssel, fellebbezéssel, hatályon kívül helyezési indítvánnyal vagy felülvizsgálati kérelemmel kapcsolatos határidők:

Lap tetejeLap teteje

  • valamely tengerentúli közigazgatási megyében vagy tengerentúli területen élő személyek vonatkozásában egy hónappal,
  • külföldön élő személyek vonatkozásában két hónappal hosszabbodnak meg.

8. Ezzel ellentétesen, amennyiben a keresetet olyan joghatósághoz nyújtják be, amelynek székhelye a kontinentális területtől földrajzilag elkülönülő területek egyikén van, meghosszabbodnak-e a határidők azon személyek vonatkozásában, akik nem e földrajzilag elkülönült területeken élnek/laknak, vagy azok vonatkozásában, akik külföldön élnek/laknak?

Az új Polgári Perrendtartás 644. cikke szerint, amennyiben valamely keresetet tengerentúli megyében székhellyel rendelkező bíróságnak nyújtanak be, a megjelenéssel, fellebbezéssel, hatályon kívül helyezési indítvánnyal és felülvizsgálati kérelemmel kapcsolatos határidők:

  • nem azon közigazgatási megyében élő személyek vonatkozásában, valamint az első elnök által kibocsátott végzésben meghatározott megye körzeteiben élő személyek vonatkozásában egy hónappal,
  • külföldön élő személyek vonatkozásában két hónappal hosszabbodnak meg.

9. Vannak-e egyes polgári vagy kereskedelmi ügyekben alkalmazható különös fellebbezési határidők?

Elméletileg az új Polgári Perrendtartás 538. cikke szerint a fellebbezési határidő peres eljárások esetében egy hónap, nem peres eljárások esetében pedig tizenöt nap. Számos szöveg azonban eltér ettől az elvtől. A fellebbezési határidő például ideiglenes bírósági végzés, végrehajtó bíróság határozata, családjogi bíróság végzése, oktatási támogatások ügyében fiatalkorúak bíróságának határozata stb. esetében 15 nap.

Lap tetejeLap teteje

10. A bíróságok sürgős vagy más esetekben megrövidíthetik-e a megjelenés határidejét, vagy kitűzhetnek-e a megjelenésre különleges napot? Illetőleg ezzel ellentétesen meghosszabbíthatják-e a határidőket?

Sürgős esetben a bírák a megjelenés határidejét megrövidíthetik, és megengedhetik, hogy meghatározott napot tűzzenek ki. Fordított esetben a bírák valamely ügy vizsgálatát későbbi napra halaszthatják, hogy a felek meg tudjanak jelenni.

11. Amennyiben egy iratot olyan félnek címeznek, aki olyan területen lakik, ahol jogosult lenne a határidő meghosszabbodásának kedvezményére, de az iratot olyan helyen kézbesítik számára, ahol az ott lakók nem részesülnek ebben a kedvezményben, elveszíti-e az ilyen határidőből adódó kedvezményét?

Az új Polgári Perrendtartás 647. cikke szerint, ha egy eljárás iratát olyan félnek címzik, aki olyan területen lakik, ahol jogosult lenne a határidő meghosszabbodásának kedvezményére, de olyan helyen kézbesítik ki személyesen számára, ahol az ott lakók nem részesülnek ilyen határidő meghosszabbodási kedvezményben, az értesítés csak az utóbbiak számára biztosított határidőt fogja magában foglalni.

12. Milyen szankcióval sújtható a határidő elmulasztása?

A jogvesztő határidővel vagy az elévülési időszak lejártával megszűnik létezni a kereset benyújtására irányuló jog, amit az elfogadhatatlanság megállapításával szankcionálnak; ennek pedig az a hatása, hogy a keresetlevelet érdemi vizsgálat nélkül nyilvánítják elfogadhatatlannak.

Lap tetejeLap teteje

Egy, a törvényben meghatározott vagy bíróság által meghatározott eljárásjogi határidő be nem tartásához kapcsolódó szankció a határidő céljának, illetve a teljesítendő cselekmény természetének függvényében változhat. A megjelenési határidő elmulasztása semmissé teszi a határidő lejárta előtt meghozott ítéletet, ha az alperes nem jelent meg. Ha a felek nem tanúsítanak kellő körültekintést, általában a szankció az ügy lajstromból való törlése. Az eljárási formalitások nem teljesítését semmissé nyilvánítással szankcionálják.

13. A határidő lejárása esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

Amennyiben a kereset bírósághoz történő benyújtására irányuló jog megszűnik, e jogot többé semmiféle rendelkezés nem állíthatja helyre: ez a jogvesztő határidő vagy elévülési időszak leteltének joghatása.

Ha azonban egy jogi eszköz úgy rendelkezik, a bíró mentesítheti a felet egy adott határidő lejártából eredő elévülés alól. Így az új Polgári Perrendtartás 540. cikke rendelkezik arról a lehetőségről, hogy egy fél a fellebbezési határidő lejártából eredő elévülés alól mentesüljön a mulasztási vagy a jelenlétét feltételező eljárás keretében hozott ítélet esetében, ha önhibáján kívül nem értesült időben az ítéletről ahhoz, hogy a felülvizsgálati keresetét benyújtsa, illetve amennyiben nem volt cselekvőképes.

A valamely eljárási jogi keresetet elévültnek nyilvánító bírói határozat fellebbezés vagy visszavonási kérelem tárgya lehet. A semmisség megszünteti az eljárást, de a kereset benyújtásának jogát nyitva hagyja. Ezért új kérelem nyújtható be, amennyiben a kereset megszűnésére nem tártak fel jogalapot – nevezetesen jogvesztő határidőt.

Nem lehet fellebbezni az ellen, ha egy ügyet a lajstromból határozattal töröltek. A lajstromból történő törlést követően azonban a kereset oka továbbra is fennmarad. Következésképpen a jogvesztés vagy elévülés végzés által foganatosított megszakítása is megmarad. Egy formalitás teljesítése vagy az ügynek a lajstromba való visszaállítására irányuló kérelem elegendő a törlés miatt megszakított eljárás folytatására.

« Eljárási határidők - Általános információk | Franciaország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 07-04-2009

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság