Európai Bizottság > EIH > Eljárási határidők > Észtország

Utolsó frissítés: 16-04-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Eljárási határidők - Észtország

 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Határozza meg az Ön tagállamában polgári perekben alkalmazott különböző határidőket; például eljárási, jogvesztő vagy elévülési határidők, előre rögzített határidők stb. 1.
2. Sorolja fel a törvényhozásuk által az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendeletben foglaltaknak megfelelően megállapított munkaszüneti napokat. 2.
3. Melyek a polgári eljárásjogi határidőkre alkalmazandó általános szabályok az Ön államában? Adja meg a polgári perekben alkalmazandó törvényhelyeket! 3.
4. Ha valamely eljárási cselekményt vagy alakiságot meghatározott időtartam lejárta előtt kell elvégezni, mi számít a cselekmény vagy a formalitás kezdő időpontjának, vagyis azon időpontnak, amelyben a határidő múlása elkezdődik („dies a quo”)? (Pl. az az eljárási cselekmény, az esemény, a határozat vagy az értesítés időpontjától kezdődik el.) 4.
5. Mikortól kezdődik a határidő múlása: 5.
6. Mikor járnak le az ilyen határidők? 6.
7. Ha a határidő szombaton, vasárnap, ünnepnapon vagy munkaszüneti napon jár le, akkor meghosszabbodik az azt követő munkanapig? Akkor is meghosszabbodik a határidő, ha kezdőpontja valamely jövőbeli esemény? 7.
8. Ha a kérelmet olyan bírósághoz nyújtják be, amelynek székhelye a tagállam fővárosában van (olyan tagállam esetében, amely fővároson kívüli vagy földrajzilag elkülönülő egységekkel rendelkezik 1), meghosszabbodnak-e a határidők azon személyek vonatkozásában, akik az ilyen egységek valamelyikén vagy külföldön élnek/tartózkodnak? Ha igen, mennyire? 8.
9. Viszont ha a kérelmet olyan bírósághoz nyújtják be, amelynek székhelye a fővárostól földrajzilag távol fekvő egységek valamelyikén van, akkor meghosszabbodnak-e a határidők olyan személyek vonatkozásában, akik nem ezen egységek valamelyikén vagy külföldön élnek/tartózkodnak? 9.
10. Egyes polgári perekben vannak egyedi fellebbezési határidők? 10.
11. Sürgősség esetén vagy egyéb esetben a bíróságok lerövidíthetik-e a megjelenésre nyitva álló határidőt, illetve kitűzhetnek-e időpontot a megjelenésre? Másrészt az ilyen határidők meghosszabbíthatók-e? 11.
12. Elveszíti-e a határidő-meghosszabbítás kedvezményét az olyan fél, aki lakóhelyén részesülne ilyen kedvezményben, de akinek olyan helyen kézbesítik a cselekmény teljesítésére vonatkozó értesítést, ahol a lakosok nem részesülnek határidő-meghosszabbítás kedvezményében? 12.

 

1. Határozza meg az Ön tagállamában polgári perekben alkalmazott különböző határidőket; például eljárási, jogvesztő vagy elévülési határidők, előre rögzített határidők stb.

Az észt polgári jog alapján az alábbi „határidő”-re vonatkozó fogalmak alkalmazhatók:

  • Határidő – (törvényben vagy szerződésben) rögzített időtartam, amelyhez jogi következmények tapadnak. A határidő években, hónapokban, hetekben, napokban, órákban, rövidebb időegységekben vagy olyan eseménnyel határozható meg, amely feltétlenül bekövetkezik. Ha törvény vagy szerződés másképpen nem rendeli, a határidő a határidő megkezdésére okot adó esemény naptári napját vagy beálltát követő napon kezdődik. A határidő az esedékesség napján jár le.
    Valamely jog (igény) gyakorlása (előre megállapított) határidővel korlátozható; abban az értelemben, hogy a határidő (határnap) lejártával a jog megszűnik (semmissé válik).
  • Eljárási határidő: a határidő általános fogalmának alkategóriája a polgári jogban. Az eljárási határidő meghatározott időtartam, amelyhez polgári eljárásjogi következmények tapadnak. Az eljárási határidőket években, napokban vagy olyan eseménnyel határozzák meg, amely feltétlenül bekövetkezik. Az eljárási cselekményeket a megállapított határidőkön belül kell teljesíteni. Az eljárási cselekmény teljesítésének joga a határidő lejártával megszűnik. A határidő lejártát követően benyújtott fellebbezéseket és egyéb dokumentumokat a bíróság nem veszi figyelembe és visszaküldi. A bíróság visszaállíthatja vagy meghosszabbíthatja a határidőt.
  • Elévülési idő – az igényérvényesítési jog a törvényben megállapított határidőn belül elévül (elévülési, más szóval jogvesztő határidő; szerződés útján módosítható). Az elévülési idő lejárta nem szünteti meg az igényt magát, de a kötelezett megtagadhatja az elévült követelés teljesítését. A bíróság az elévülést csak a kötelezett kérelmére veszi figyelembe.

2. Sorolja fel a törvényhozásuk által az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendeletben foglaltaknak megfelelően megállapított munkaszüneti napokat.

  1. Január 1. – Újév;
  2. – Nagypéntek;
  3. – Húsvétvasárnap;
  4. Május 1. – a munka ünnepe;
  5. Pünkösd;
  6. Június 23. – a győzelem napja;
  7. Június 24. – Szent Iván napja;
  8. Augusztus 20. – A függetlenség visszaállításának napja;
  9. December 25.– Karácsony első napja;
  10. December 26. – Karácsony második napja;
  11. Február 25. – A függetlenség napja, az Észt Köztársaság kikiáltásának évfordulója

3. Melyek a polgári eljárásjogi határidőkre alkalmazandó általános szabályok az Ön államában? Adja meg a polgári perekben alkalmazandó törvényhelyeket! 

A polgári perrendtartás szerint ”a határidő olyan meghatározott időtartam, amelyhez eljárásjogi következmények tapadnak” (perrendtartás 40. cikk). Az eljárási határidőt években, napokban vagy olyan eseménnyel határozzák meg, amely feltétlenül bekövetkezik.

Lap tetejeLap teteje

Az eljárási cselekményt a törvényben megállapított határidőn belül kell teljesíteni. Ha valamely eljárásra nézve törvény nem állapít meg határidőt, akkor a bíróság tűz ki ésszerű határidőt. Az eljárási cselekmény teljesítésének idejét időponttal, valamely feltétlenül bekövetkező eseménnyel vagy időtartammal határozzák meg. Ez utóbbi esetben az eljárási cselekmény az időtartam alatt bármikor elvégezhető.

Az években, hónapokban vagy napokban megállapított határidő a határidő megkezdésére okot adó esemény naptári napját vagy beálltát követő napon kezdődik. A napokban megállapított határidő a határidő utolsó napján jár le. Az években megállapított határidő a határidő utolsó évének az a napja, amely számánál fogva megegyezik a kezdőnappal. Ha az esedékesség napja nem munkanapra esik, akkor a határidő csak az azt követő munkanapon jár le.

Az eljárási cselekmény teljesítésének joga a határidő lejártával megszűnik. Törvényben meghatározott eljárás határidejét a bíróság attól a naptól kezdődően felfüggeszti, amely napon a felfüggesztés alapjául szolgáló körülmények ismertté váltak. A határidő múlása az eljárás folytatódásának napjától folytatódik. A bíróság törvényben meghatározott eljárásban új határidőt tűzhet ki, ha a határidő elmulasztása alapos ok miatt történt. Az új határidő kitűzése iránti kérelmet ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amely előtt az eljárási cselekményt teljesíteni kellett volna. Ha törvény másképpen nem rendeli, a kérelmet ugyanez a bíróság bírálja el.

Lap tetejeLap teteje

4. Ha valamely eljárási cselekményt vagy alakiságot meghatározott időtartam lejárta előtt kell elvégezni, mi számít a cselekmény vagy a formalitás kezdő időpontjának, vagyis azon időpontnak, amelyben a határidő múlása elkezdődik („dies a quo”)? (Pl. az az eljárási cselekmény, az esemény, a határozat vagy az értesítés időpontjától kezdődik el.)

Az években, hónapokban vagy napokban megállapított határidő a határidő megkezdésére okot adó esemény naptári napját vagy beálltát követő napon kezdődik. Ha (a cselekmény vagy alakiság teljesítésére) a határidőt időtartam meghatározásával tűzik ki (valamely előfordulástól/eseménytől egy másik előfordulásig/eseményig terjedő időtartam; például: a dokumentum kézhezvételétől számított 10 nap), akkor az eljárási cselekmény a meghatározott időtartam alatt bármikor teljesíthető. Ilyenkor a határidő kezdőnapja azon esemény beállta, amelyhez a határidő megkezdése tapad.

5. Mikortól kezdődik a határidő múlása: 

  1. Ha a határidőt napokban állapítják meg? Beleszámít a határidőbe a cselekmény, esemény, határozat vagy értesítés kezdőnapja?
  2. Ha a határidőt hónapokban vagy években állapítják meg?

Ha a határidőt napokban állapítják meg, a határidő a kezdőnapként rögzített naptári napot követő nap. Ugyanez vonatkozik a hónapokban, illetve években megállapított határidőkre is: a határidő a kezdőnapként rögzített naptári napot követő napon kezdődik.

Lap tetejeLap teteje

Ha a határidőt (a cselekmény vagy formalitás teljesítésére) időtartam meghatározásával tűzik ki (valamely előfordulástól/eseménytől egy másik előfordulásig/eseményig terjedő időtartam; például: a dokumentum kézhezvételétől számított 10 nap), akkor a határidő kezdőnapja annak az eseménynek a beállta, amelyhez a határidő megkezdése tapad (pl.: a dokumentum kézhezvétele).

6. Mikor járnak le az ilyen határidők? 

A határidők az esedékesség napján járnak le. A napokban megállapított határidő a határidő utolsó napján jár le. Az években megállapított határidő az utolsó év azon napján jár le, amelynek száma megegyezik a kezdőnapéval. Ha az esedékesség napja nem munkanapra esik, akkor a határidő az azt követő munkanapon jár le.

A határidős eljárási cselekményeket a határidő utolsó napja 24. órájának leteltéig lehet teljesíteni. Ha az eljárási cselekmény bíróság előtt teljesítendő, akkor a határidő a bírósági hivatali idő végével lejár.

A dokumentum akkor tekintendő határidőn belül előterjesztettnek, ha postai feladására a határidő utolsó napja 24. órájának letelte előtt sor kerül. A dokumentum szövegének fax vagy más kommunikációs eszköz útján történő megküldése egy tekintet alá esik a dokumentum postai feladásával.

7. Ha a határidő szombaton, vasárnap, ünnepnapon vagy munkaszüneti napon jár le, akkor meghosszabbodik az azt követő munkanapig? Akkor is meghosszabbodik a határidő, ha kezdőpontja valamely jövőbeli esemény?

Ha az esedékesség napja nem munkanap, akkor a határidő mindig a következő munkanap.

Lap tetejeLap teteje

8. Ha a kérelmet olyan bírósághoz nyújtják be, amelynek székhelye a tagállam fővárosában van (olyan tagállam esetében, amely fővároson kívüli vagy földrajzilag elkülönülő egységekkel rendelkezik 1), meghosszabbodnak-e a határidők azon személyek vonatkozásában, akik az ilyen egységek valamelyikén vagy külföldön élnek/tartózkodnak? Ha igen, mennyire?

Az Észt Köztársaságban a tartózkodás helyétől függetlenül ugyanazok az eljárási határidők vonatkoznak az eljárás minden résztvevőjére, bíróság azonban bírósági határidőt meghosszabbíthat, törvényi határidő helyett pedig új határidőt tűzhet ki, ha a határidő elmulasztása alapos ok miatt történt.

9. Viszont ha a kérelmet olyan bírósághoz nyújtják be, amelynek székhelye a fővárostól földrajzilag távol fekvő egységek valamelyikén van, akkor meghosszabbodnak-e a határidők olyan személyek vonatkozásában, akik nem ezen egységek valamelyikén vagy külföldön élnek/tartózkodnak?

Az Észt Köztársaságban a tartózkodás helyétől függetlenül ugyanazok az eljárási határidők vonatkoznak az eljárás minden résztvevőjére, bíróság azonban bírósági határidőt meghosszabbíthat, törvényi határidő helyett pedig új határidőt tűzhet ki, ha a határidő elmulasztása alapos ok miatt történt.

10. Egyes polgári perekben vannak egyedi fellebbezési határidők?

Minden polgári perben ugyanazokat a fellebbezési határidőket kell alkalmazni.

11. Sürgősség esetén vagy egyéb esetben a bíróságok lerövidíthetik-e a megjelenésre nyitva álló határidőt, illetve kitűzhetnek-e időpontot a megjelenésre? Másrészt az ilyen határidők meghosszabbíthatók-e?

Bíróság bírósági határidőt meghosszabbíthat, törvényi határidő helyett pedig új határidőt tűzhet ki, ha a határidő elmulasztása alapos ok miatt történt. Az új határidő kitűzése iránti kérelmet ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amely előtt az eljárási cselekményt teljesíteni kellett volna. Az eljárási cselekményt – amely vonatkozásában az új határidő kitűzése iránti kérelem előterjesztésre kerül – a kérelem előterjesztésével egyidejűleg kell teljesíteni.

12. Elveszíti-e a határidő-meghosszabbítás kedvezményét az olyan fél, aki lakóhelyén részesülne ilyen kedvezményben, de akinek olyan helyen kézbesítik a cselekmény teljesítésére vonatkozó értesítést, ahol a lakosok nem részesülnek határidő-meghosszabbítás kedvezményében? 

Ilyen esetben a határidő meghosszabbításáról a bíróság dönt.

További információk

________________________

1 Például: Portugália esetében az Azori-szigetek vagy Madeira, Franciaország esetében a tengerentúli megyék és területek, Spanyolország esetében a Kanári-szigetek stb.)  

« Eljárási határidők - Általános információk | Észtország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 16-04-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság