Európai Bizottság > EIH > Eljárási határidők > Csehország

Utolsó frissítés: 16-04-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Eljárási határidők - Csehország

 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Polgári ügyekben különféle eljárási szabályok szerint alkalmazandó különféle határidők; 1.
1.a) anyagi jogi határidők 1.a)
1.b) eljárásjogi határidők 1.b)
1.c) jogvesztő határidők 1.c)
1.d) elévülési időszakok 1.d)
2. Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerint munkaszüneti napokként megállapított napok listája 2.
3. Melyek az egyes polgári jogi eljárási határidőkre alkalmazandó általános szabályok? 3.
4. Ha egy cselekményre vagy eljárásra egy adott időszakon belül kerül sor, mi az ilyen cselekvés vagy eljárás kezdő időpontja – vagyis az a kezdő pillanat, melytől az időszakot számítják („terminus a quo”)? 4.
4.a) Az adott időszak kezdetét érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbítása vagy kézbesítése (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)? 4.a)
5. Mikortól számítják az ilyen időszakot: 5.
5.a) Ha az ilyen időszakot napokban fejezik ki, számításának kezdete a cselekvés, az esemény, a határozat vagy [a kézbesítés és/vagy értesítés tényleges napja? 5.a)
5.b) Ha a határidőt napokban fejezik ki, a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelent? 5.b)
5.c) Ha az ilyen időszakot hónapokban vagy években fejezik ki? 5.c)
5.d) Mikor jár le az ilyen határidő? 5.d)
6. Ha az időszak szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, ezt meghosszabbítják a következő munkanapig? 6.
7. Ha a kérelmet a tagállam szárazföldi területén székhellyel rendelkező hatósághoz nyújtják be (azon tagállamok tekintetében, melyek a fővároson kívüli vagy földrajzilag elkülönülő egységekkel is rendelkeznek 1), az ilyen határidőket meghosszabbítják olyan személyek vonatkozásában, akik ilyen egységekben rendelkeznek lakóhellyel/ tartózkodási hellyel, vagy olyanok esetén, akik külföldön rendelkeznek lakóhellyel/tartózkodási hellyel? Ha igen, milyen mértékben? 7.
8. Ellenkező esetben, ha a kérelmet a szárazföldi területtől földrajzilag elkülönülő ilyen egység területén székhellyel rendelkező hatósághoz nyújtják be, az ilyen határidőket meghosszabbítják olyan személyek vonatkozásában, akik ilyen egységekben nem lakóhellyel/tartózkodási hellyel, vagy olyanok esetén, akik külföldön rendelkeznek lakóhellyel/tartózkodási hellyel? 8.
9. Vannak egyes polgári ügyek tekintetében egyedi fellebbezési határidők? 9.
10. Sürgősség esetén vagy más okból megrövidíthetik a bíróságok a megjelenés határidejét vagy arra előírhatnak külön időpontot? Ezzel ellentétben, meghosszabbíthatók az ilyen határidők? 10.
11. Ha az olyan helyen tartózkodási hellyel rendelkező felet, ahol a határidő meghosszabbítása rá vonatkozhat, a felet érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol az ott tartózkodókra nem vonatkozhat ilyen meghosszabbítás, az ilyen személy elveszíti az ilyen határidővel kapcsolatos kedvezményt? 11.
12. Melyek a határidők be nem tartásának szankciói? 12.
13. A határidő letelte esetén milyen jogorvoslati lehetőségek léteznek a mulasztó felek számára? 13.

 

1. Polgári ügyekben különféle eljárási szabályok szerint alkalmazandó különféle határidők;

Az elévülési és jogvesztő határidőket a Cseh Köztársaság anyagi joga szabályozza. A polgári törvénykönyv alább említett 122. cikke a határidőkre vonatkozó számításokra irányadó általános szabályokat tartalmazza (melyek az elévülésre és jogvesztésre is alkalmazandók, az eljárásjogi határidőkre azonban nem). Az alkotmány nem tartalmaz polgári eljárási szabályokkal kapcsolatosan a határidőkre vonatkozó rendelkezéseket.

Különbség van az anyagi jogi határidő lejártának (mely alatt egy kötelezettséget végre kell hajtani az időszak utolsó napjáig, ellenkező esetben a jog elvész) fogalma és az eljárásjogi határidő között, ahol pl. egy fellebbezést legkésőbb a határidő utolsó napján postázni kell.

1.a) anyagi jogi határidők

Polgári törvénykönyv (40/1964 Coll. törvény), 122. cikk – a határidők számítására vonatkozó általános szabály

  1. A napokban meghatározott határidő a megkezdésére okot adó esemény bekövetkeztét követő napon kezdődik. A fél hónap tizenöt napként értelmezendő.
  2. A hetekben, hónapokban vagy években meghatározott határidő azon a napon jár le, melynek megnevezése vagy száma megegyezik a határidő megkezdésére okot adó esemény napjának megnevezésével vagy számával. Ha az utolsó hónapban nincs ilyen nap, a határidő a hónap utolsó napján jár le.
  3. Amennyiben a határidő letelte szombatra, vasárnapra vagy állami ünnepnapra esik, a határidő a következő munkanapon jár le.
1.b) eljárásjogi határidők

Polgári perrendtartás (99/1963 Coll. törvény), 55. és azt követő cikkek

Lap tetejeLap teteje

Határidők

55. cikk

Ha ez a törvény nem állapít meg egy feladat teljesítésére határidőt, azt szükség esetén a szenátus elnöke határozza meg. A szenátus elnöke az általa megállapított határidőt meghosszabbíthatja.

56. cikk

  1. A határidő számítása nem kezdődik el olyan személy vonatkozásában, aki elveszítette az eljárásban való részvételhez vagy a bíróság előtti eljáráshoz fűződő jogát, vagy olyan személy vonatkozásában, akiről a bíróság úgy határozott, hogy jogi képviselőnek kell képviselnie (23. cikk).
  2. Ha az eljárás egy másik részes fele, egy jogi képviselő vagy a résztvevő gyámja az eljárás részes felévé válik, a határidőt az illető személy vonatkozásában attól az időponttól számítják, amikor a személy az eljárás részes felévé vált.

57. cikk

  1. A határidő megkezdésére okot adó esemény bekövetkeztének napja nem számít bele a határidő tartamába; ez nem alkalmazandó, ha a határidő tartamát órákban állapítják meg.
  2. A hetekben vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, mely megegyezik a határidő megkezdésére okot adó esemény bekövetkeztének napjával, ha pedig a hónapban nincs ilyen nap, a határidő a hónap utolsó napján jár le. Ha az időszak letelte szombatra, vasárnapra vagy állami ünnepnapra esik, a határidő az ezt követő első munkanapon jár le. Az órában megállapított határidő abban az órában jár le, melynek megjelölése megegyezik a határidő megkezdésére okot adó tény bekövetkeztének órájával.
  3. A határidőt akkor tartják be, ha az időszak utolsó napján a bíróságon a feladatot elvégzik, vagy a beadványt átteszik ahhoz a szervhez, mely annak kezelésére köteles.

58. cikk

Lap tetejeLap teteje

  1. A bíróság felment a határidő elmulasztása alól, amennyiben a részes fél vagy képviselője azt menthető okokból nem tudta teljesíteni és ennek eredményeként olyan cselekményből, melyre egyébként jogosult lett volna, kizárták. A beadványt tizenöt nappal azt követően kell benyújtani, hogy az ok megszűnt, és ezzel együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt.
  2. A bíróság egy részes fél késedelmes beadványát elismerheti, és így a határidő elmulasztása kimenthető.
1.c) jogvesztő határidők

Polgári törvénykönyv (40/1964 Coll. törvény), 101. és azt követő cikkek

101. cikk

Az alábbi rendelkezések eltérő kikötésének hiányában a jogvesztő határidő három év, és azon a napon kezdődik, amikor az adott jog először érvényesíthető.

102. cikk

 Olyan jogok tekintetében, melyek először magánszeméllyel vagy jogi személlyel megerősítendők, a jogvesztő határidő azon a napon kezdődik, amikor az adott jogot ilyen módon megerősítették.

103. cikk

Ha a felek részletekben történő teljesítésben állapodnak meg, az egyes részletekre vonatkozó jogvesztő határidőt azok esedékességi napjától számítják. Ha egy részlet ki nem fizetése miatt a tartozás teljes összege esedékessé válik (565. cikk), a jogvesztő határidőt a nem teljesített részlet esedékességi napjától számítják.

104. cikk

törölve

105. cikk

A törvényes örökösnek az örökség átvétele iránti jogosultságát illetően (485. cikk) a jogvesztő határidőt az örökösödési eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésének pillanatától számítják.

Lap tetejeLap teteje

106. cikk

  1. A kártérítéshez való jog két évvel azt a napot követően évül el, amelyen a kár és a felelős személy kiléte a károsult tudomására jut.
  2. A kártérítéshez való jog a kárt okozó esemény bekövetkeztének napjától számított legkésőbb három év, szándékos károkozás esetén pedig tíz év elteltével évül el; ez a szabály nem alkalmazható az egészségi károsodásokra.
  3. Ha a kárt korrupció eredményeként jogszabályi kötelezettség megsértése okozta, a kártérítéshez való jog legkésőbb három évvel azt a napot követően évül el, amelyen a kár és a felelős személy kiléte a károsult tudomására jut, de legfeljebb tíz évvel a korrupt magatartás napját követően.

107. cikk

  1. A jogalap nélküli gazdagodásról való lemondás követelésének joga két évvel azt a napot követően évül el, amelyen a jogalap nélküli gazdagodás és az ezzel érintett személy kiléte a jogosult tudomására jut. 
  2. A jogalap nélküli gazdagodásról való lemondás követelésének joga legfeljebb három évvel, a szándékos jogalap nélküli gazdagodás esetében pedig tíz évvel azt a napot követően évül el, amikor az bekövetkezett.
  3. Ha az érvénytelen vagy felmondott szerződés részes felei kötelesek a másik fél számára a szerződésnek alapján szerzett javakat visszatéríteni, a bíróság a jogvesztési kifogást csak akkor veszi figyelembe, ha a másik részes fél is élhet jogvesztési kifogással.

108. cikk

A szállítási jogok a személyszállítás során keletkezett károk megtérítéséhez fűződő jogok kivételével egy éven belül évülnek el.

Lap tetejeLap teteje

109. cikk

A szolgalmi jog elévül, ha azt tíz évig nem gyakorolják.

110. cikk

  1. A bíróság vagy más hatóság jogerős határozatával megítélt jog tíz évvel azt a napot követően évül el, melyen a felelős fél a határozatnak megfelelően volt köteles eljárni. Az adós által a jogcímet és az összeget illetően írásban elismert jog tíz évvel az elismerés napját követően évül el; azonban ha az elismerésben említésre kerül a teljesítés határideje, a jogvesztő határidőt e teljesítési határidő leteltétől számítják.
  2. Ugyanazon jogvesztő határidő vonatkozik a teljesítésnek a határozatban vagy elismerésben megállapított egyes részleteire is; az egyes részletek jogvesztő határidejét esedékességi napjuktól számítják. Ha egy részlet teljesítésének elmulasztása miatt az egész adósság esedékessé válik (565. cikk), a jogvesztő határidőt a nem teljesített részlet esedékességi napjától számítják.
  3. A kamat és az ismételt teljesítés három év után évül el; ha azonban ezeket jogerősen megítélik vagy írásban elismerik, ez a jogvesztő határidő csak arra a kamatra és ismételt teljesítésre vonatkozik, melyek a határozat jogerőre emelkedését vagy az elismerést követően válnak esedékessé.

A kereskedelmi törvénykönyv (519/1991 Coll. törvény) 397. cikke az e törvénykönyv hatálya alá tartozó esetekben 4 éves elévülési határidőről rendelkezik.

E törvénykönyv egyedi jogokra vonatkozó eltérő rendelkezésének hiányában a jogvesztés határideje négy év.

1.d) elévülési időszakok

Polgári törvénykönyv (40/1964 Coll. törvény), 134. cikk

Lap tetejeLap teteje

  1. A törvényes birtokos akkor szerzi meg egy dolog tulajdonjogát, ha azzal megszakítás nélkül ingóságok esetében legalább három évig, ingatlan esetében pedig legalább tíz évig rendelkezik.
  2. A birtoklás alá nem tartozó dolgok, illetve a kizárólag az állam vagy törvényben (125. cikk) előírt szervek által birtokolható dolgok tulajdonjoga ilyen módon nem szerezhető meg.  
  3. Az (1) bekezdésben említett időszak része az az időszak is, mely alatt a jogelőd törvényesen birtokolta a dolgot. 
  4. Az elévülési határidő múlására vonatkozó rendelkezések megfelelően alkalmazandók az (1) bekezdés szerinti időszak megkezdésére és múlására.

2. Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerint munkaszüneti napokként megállapított napok listája

245/2000 Coll. törvény az állami ünnepnapokról:

01.01. A cseh függetlenség napja; Újév napja

Húsvéthétfő

05.01. A munka ünnepe

05.08. A felszabadulás ünnepe

07.05. Cirill és Metód ünnepe

07.06. Jan Hus ünnepe

09.28. Szent Vencel ünnepe (a cseh államiság ünnepe)

10.28. A független csehszlovák állam ünnepe

11.17. A szabadságért és a demokráciáért folytatott küzdelem ünnepe

12.24. Szenteste

12.25. Karácsony első napja

12.26. Karácsony második napja

3. Melyek az egyes polgári jogi eljárási határidőkre alkalmazandó általános szabályok?

Lásd az 1 b) választ.

Lap tetejeLap teteje

4. Ha egy cselekményre vagy eljárásra egy adott időszakon belül kerül sor, mi az ilyen cselekvés vagy eljárás kezdő időpontja – vagyis az a kezdő pillanat, melytől az időszakot számítják („terminus a quo”)?

A kezdő időpont általában egy bizonyos esemény napját követő nap.

4.a) Az adott időszak kezdetét érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbítása vagy kézbesítése (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

Nem.

5. Mikortól számítják az ilyen időszakot:

5.a) Ha az ilyen időszakot napokban fejezik ki, számításának kezdete a cselekvés, az esemény, a határozat vagy [a kézbesítés és/vagy értesítés tényleges napja?

Lásd a 4. választ.

[Bármely határidő kezdő időpontja függ-e bármilyen módon az érintett személy általi kézhezvételtől vagy valamely tény tudomására jutásától. Ha igen, hogy?]

A kártérítési határidőt illetően lásd a polgári törvénykönyv (40/1964 Coll. törvény) 106. cikkét.

106. cikk

  1. A kártérítéshez való jog két évvel azt a napot követően évül el, amelyen a kár és a felelős személy kiléte a károsult tudomására jut.
  2. A kártérítéshez való jog a kárt okozó esemény bekövetkeztének napjától számított legkésőbb három év, szándékos károkozás esetén pedig tíz év elteltével évül el; ez a szabály nem alkalmazható az egészségi károsodásokra.
  3. Ha a kárt korrupció eredményeként jogszabályi kötelezettség megsértése okozta, a kártérítéshez való jog legkésőbb három évvel azt a napot követően évül el, amelyen a kár és a felelős személy kiléte a károsult tudomására jut, de legfeljebb tíz évvel a korrupt magatartás napját követően.

A polgári perrendtartás (99/1963 Coll. törvény) 204. cikke szerint a fellebbezésre nyitva álló határidő az ítélet kézbesítését követő 15 nap.

Lap tetejeLap teteje

204. cikk

  1. A fellebbezés a határozat írásos példányának kézbesítését követő tizenöt napon belül nyújtható be annál a bíróságnál, melynek határozata ellen a fellebbezés irányul. Ha a bíróság a határozatban foglalt ítéletet kijavító határozatot hoz, ez az időszak a kijavító határozat jogerőre emelkedését követően újrakezdődik.
  2. A fellebbezést időben benyújtottnak tekintik, ha a tizenöt napos időszak leteltét követően nyújtják be, amennyiben a fellebbező személy a bíróságnak a fellebbezést illető téves rendelkezései szerint járt el. Ha a határozat nem tartalmaz rendelkezést a fellebbezésre, annak határidejére vagy a fellebbezés benyújtásának helye szerinti bíróságra vonatkozóan vagy ha a határozat olyan téves rendelkezést tartalmaz, mely szerint fellebbezésre nincs mód, a fellebbezés a kézbesítést követő három hónapon belül benyújtható.
  3. A fellebbezési határidő elmulasztása alóli mentesítésről az elsőfokú bíróság dönt. A fellebbezési határidő elmulasztása alól nem lehet mentesülni házasságot felbontó, azt semmisnek vagy meg nem történtnek nyilvánító határozat elleni fellebbezés esetén; a (2) bekezdés második mondatának rendelkezése ezen esetekre nem alkalmazható.

A polgári perrendtartás (99/1963 Coll. törvény) 153b. cikke szerinti mulasztási ítélet

153b. cikk

  1. Ha a keresetet és az idézést megfelelően és személyesen (45. cikk), a tárgyalás napját legalább tíz nappal, illetve a 118b. cikkben említett esetekben harminc nappal megelőzően kézbesítik az alperes részére, ha az alperest figyelmeztették a tárgyaláson való meg nem jelenés következményeire, és amennyiben az első tárgyaláson való megjelenést alapos és időben történő indoklás nélkül elmulasztja, a keresetben a felperesnek a jogvita ténybeli körülményeire vonatkozó állításai tartalmát nem tekintik vitatottnak; ilyen alapon a bíróság a keresetről a felperes javaslatára mulasztási ítéletben határozhat.

Fizetési meghagyás a polgári perrendtartás (99/1963 Coll. törvény) 172. cikke szerint

Lap tetejeLap teteje

172. cikk

  1. A bíróság fizetési meghagyást bocsáthat ki a felperes kifejezett kérése és az alperes meghallgatása nélkül is, ha a panasz pénzben történő kifizetésre való jogot is tartalmaz, és a jog a felperes által állított tényekből származik. A fizetési meghagyásban az alperesnek a követelt tartozást és az eljárási költségeket 15 nappal a fizetési meghagyás kézhezvételét követően kell megfizetnie, vagy ugyanezen határidőn belül kell az azt kibocsátó bíróságnál ellentmondania.
  2. Nem lehet fizetési meghagyást kibocsátani:
    1. ha a tárgyat a szenátusnak kell tárgyalnia és arról döntenie;
    2. ha az alperes holléte ismeretlen;
    3. ha a fizetési meghagyást külföldön tartózkodó alperesnek kell kézbesíteni.
  3. Ha a bíróság nem bocsát ki fizetési meghagyást, tárgyalást rendel el.

A polgári perrendtartás (99/1963/Coll. törvény) 233. cikkével összhangban perújítási kérelem is benyújtható, a határidő három hónap azt követően, hogy a pert indító személy tudomására jut a perújítás oka, vagy azt a pillanatot követően, hogy erre hivatkozhat; ezen időszak azonban nem ér véget a kifogásolt határozat jogerőre emelkedésének napjától számított három hónap leteltét megelőzően.

A polgári perrendtartás (99/1963/Coll. törvény) 234. cikkével összhangban semmisségi kereset is benyújtható a kifogásolt határozat kézbesítését követő három hónapos határidőn belül.

A polgári perrendtartás (99/1963/Coll. törvény) 240. cikkével összhangban felülvizsgálati kérelem is benyújtható, a határidő a másodfokú bíróság határozatának kézbesítését követő két hónap.

Lap tetejeLap teteje

5.b) Ha a határidőt napokban fejezik ki, a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelent?

Ez naptári napokat jelent, ha azonban a határidő szombaton vagy vasárnap jár le, lásd a 6. választ.

Például ha egy személynek 2005. április 4-én, hétfőn kell eljárnia vagy számára okiratot kézbesíteni, és a kézbesítést követő 14 napon belül kell választ adnia, ez azt jelenti, hogy:

i) április 18-át, hétfőt megelőzően kell válaszolnia (naptári napok)

14 nap 2 hétnek tekinthető, ezért az alább idézett cikk alkalmazandó.

A polgári perrendtartás (99/1963/Coll. törvény) 57. cikke

(2) A hetekben vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, mely megegyezik a határidő megkezdésére okot adó esemény bekövetkeztének napjával, ha pedig a hónapban nincs ilyen nap, a határidő a hónap utolsó napján jár le. Ha az időszak letelte szombatra, vasárnapra vagy állami ünnepnapra esik, a határidő az ezt követő első munkanapon jár le. Az órában megállapított határidő abban az órában jár le, melynek megjelölése megegyezik a határidő megkezdésére okot adó tény bekövetkeztének órájával.

5.c) Ha az ilyen időszakot hónapokban vagy években fejezik ki?

A polgári törvénykönyv 122/2. cikkének értelmezése szerint az időszakot az esemény bekövetkezte utáni naptól számítják (kifejezetten csak a leteltét határozzák meg) – lásd az 1a. választ).

Lap tetejeLap teteje

5.d) Mikor jár le az ilyen határidő?

Lásd az 1a) választ, a polgári törvénykönyv 122/2. cikke.

Vannak határidőkre egyes polgári eljárásokban kivételesen vagy egyedileg alkalmazandó kezdő időpontok?

Nincsenek.

6. Ha az időszak szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, ezt meghosszabbítják a következő munkanapig?

Igen (a polgári törvénykönyv 122/3. cikke).

A meghosszabbítás akkor is alkalmazandó, amikor a kérdéses időszak kezdő időpontja egy jövőben bekövetkező esemény?

Igen.

7. Ha a kérelmet a tagállam szárazföldi területén székhellyel rendelkező hatósághoz nyújtják be (azon tagállamok tekintetében, melyek a fővároson kívüli vagy földrajzilag elkülönülő egységekkel is rendelkeznek 1), az ilyen határidőket meghosszabbítják olyan személyek vonatkozásában, akik ilyen egységekben rendelkeznek lakóhellyel/ tartózkodási hellyel, vagy olyanok esetén, akik külföldön rendelkeznek lakóhellyel/tartózkodási hellyel? Ha igen, milyen mértékben?

Ez nem érinti a Cseh Köztársaságot.

8. Ellenkező esetben, ha a kérelmet a szárazföldi területtől földrajzilag elkülönülő ilyen egység területén székhellyel rendelkező hatósághoz nyújtják be, az ilyen határidőket meghosszabbítják olyan személyek vonatkozásában, akik ilyen egységekben nem lakóhellyel/tartózkodási hellyel, vagy olyanok esetén, akik külföldön rendelkeznek lakóhellyel/tartózkodási hellyel?

Ez nem érinti a Cseh Köztársaságot.

Lap tetejeLap teteje

9. Vannak egyes polgári ügyek tekintetében egyedi fellebbezési határidők?

Nincsenek. A fellebbezés benyújtásának rendes határidejét lásd a 5a) válaszban.

10. Sürgősség esetén vagy más okból megrövidíthetik a bíróságok a megjelenés határidejét vagy arra előírhatnak külön időpontot? Ezzel ellentétben, meghosszabbíthatók az ilyen határidők?

Nem.

Az idézés intézményére a polgári perrendtartás (99/1963/Coll. törvény) alábbi rendelkezései vonatkoznak:

115. cikk

(2) Az idézést a feleknek olyan módon kell kézbesíteni, hogy a felkészülésre elég idejük legyen, szabály szerint a tárgyalás napját legalább harminc nappal, a 118b. cikkben szereplő esetekben legalább tíz nappal megelőzően.

118b. cikk

(1) A polgári törvénykönyvvel összhangban a személyiség védelmét érintő kérdésekben, az információ közzététele elleni védelemmel kapcsolatos olyan ügyekben, mint a kifejezés, a szólás és a sajtó szabadságával való visszaélés, esetleg harmadik felek jogainak a tömegtájékoztatási médiára vonatkozó jogszabályokkal összhangban való védelmével kapcsolatos ügyekben, csődből és egyezségből adódó jogvitákban, a gazdasági verseny védelmével, a tisztességtelen verseny által megsértett vagy veszélyeztetett jogok védelmével, a kereskedelmi titokhoz fűződő jogok megsértésével vagy veszélyeztetésével kapcsolatos jogviták tényállására vonatkozó ügyekben, illetve a jog által felsorolt egyéb ügyekben a felek az ügynek a határozat szempontjából fontos tényeit ismertethetik, és ezek bizonyítását legkésőbb az ezekre vonatkozóan megtartott első tárgyalás végéig eszközölhetik; a később ismertetett tényeket és bizonyítékot nem veszik figyelembe. Ez nem alkalmazható, ha az érintett tények vagy bizonyíték célja az ismertetett bizonyítékok hitelességének megkérdőjelezése, és ha ezek az első tárgyalást követően merültek fel, vagy ha a részes fél ezeket önhibáján kívül nem tudta időben ismertetni.

(2) A feleket az első tárgyalásra való idézésben tájékoztatni kell az (1) bekezdés szerinti kötelezettségeikről és ezek elmulasztásának következményeiről.

11. Ha az olyan helyen tartózkodási hellyel rendelkező felet, ahol a határidő meghosszabbítása rá vonatkozhat, a felet érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol az ott tartózkodókra nem vonatkozhat ilyen meghosszabbítás, az ilyen személy elveszíti az ilyen határidővel kapcsolatos kedvezményt?

Ez nem érinti a Cseh Köztársaságot.

12. Melyek a határidők be nem tartásának szankciói?

Az (általában) anyagi jogi határidők betartásának elmulasztása azzal az eredménnyel jár, hogy a jog elvész vagy elévül, vagyis a jog törvényesen többé nem érvényesíthető.

Eljárásjogi határidők esetén a határidők tiszteletben tartásának elmulasztása a törvényes jog megszűnését eredményezi.

13. A határidő letelte esetén milyen jogorvoslati lehetőségek léteznek a mulasztó felek számára?

Az eljárásjogi határidők tekintetében lásd a 1b) választ, a polgári perrendtartás (99/1963/Coll. törvény) 58. cikke. Az anyagi jogi határidők tekintetében (melyeket a polgári törvénykönyv állapít meg) nincs jogorvoslat.

További információk

________________________

1 Például: Portugália esetében az Azori-szigetek vagy Madeira, Franciaország esetében a tengerentúli megyék és területek, Spanyolország esetében a Kanári-szigetek stb.)

« Eljárási határidők - Általános információk | Csehország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 16-04-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság