Európai Bizottság > EIH > Eljárási határidők > Ausztria

Utolsó frissítés: 30-11-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Eljárási határidők - Ausztria

 

TARTALOMJEGYZÉK

1. polgári ügyekben különféle eljárási szabályok szerint alkalmazandó különféle határidők 1.
2. Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerint munkaszüneti napokként megállapított napok listája 2.
3. Melyek az egyes polgári jogi eljárási határidőkre alkalmazandó általános szabályok? 3.
4. Ha egy cselekményre vagy eljárásra egy adott időszakon belül kerül sor, mi az ilyen cselekvés vagy eljárás kezdő időpontja – vagyis az a kezdő pillanat, melytől az időszakot számítják („terminus a quo”)? 4.
4.a) Az adott időszak kezdetét érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbítása vagy kézbesítése (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)? 4.a)
5. Mikortól számítják az ilyen időszakot? 5.
5.a) Ha az ilyen időszakot napokban fejezik ki, számításának kezdete a cselekvés, az esemény, a határozat vagy a kézbesítés és/vagy értesítés tényleges napja? 5.a)
5.b) Ha a határidőt napokban fejezik ki, a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelent? 5.b)
5.c) Ha az ilyen időszakot hónapokban vagy években fejezik ki? 5.c)
5.d) Mikor jár le az ilyen határidő? 5.d)
6. Ha az időszak szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, ezt meghosszabbítják a következő munkanapig? 6.
7. Ha a kérelmet a tagállam szárazföldi területén székhellyel rendelkező hatósághoz nyújtják be (azon tagállamok tekintetében, melyek a fővároson kívüli vagy földrajzilag elkülönülő egységekkel is rendelkeznek), az ilyen határidőket meghosszabbítják olyan személyek vonatkozásában, akik ilyen egységekben rendelkeznek lakóhellyel/tartózkodási hellyel, vagy olyanok esetén, akik külföldön rendelkeznek lakóhellyel/tartózkodási hellyel? Ha igen, milyen mértékben? 7.
8. Ellenkező esetben, ha a kérelmet a szárazföldi területtől földrajzilag elkülönülő ilyen egység területén székhellyel rendelkező hatósághoz nyújtják be, az ilyen határidőket meghosszabbítják olyan személyek vonatkozásában, akik ilyen egységekben nem lakóhellyel/tartózkodási hellyel, vagy olyanok esetén, akik külföldön rendelkeznek lakóhellyel/tartózkodási hellyel? 8.
9. Vannak egyes polgári ügyek tekintetében egyedi fellebbezési határidők? 9.
10. Sürgősség esetén vagy más okból megrövidíthetik a bíróságok a megjelenés határidejét vagy arra előírhatnak külön időpontot? Ezzel ellentétben, meghosszabbíthatók az ilyen határidők? 10.
11. Ha az olyan helyen tartózkodási hellyel rendelkező felet, ahol a határidő meghosszabbítása rá vonatkozhat, a felet érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol az ott tartózkodókra nem vonatkozhat ilyen meghosszabbítás, az ilyen személy elveszíti az ilyen határidővel kapcsolatos kedvezményt? 11.
12. Melyek a határidők be nem tartásának szankciói? 12.
13. A határidő letelte után milyen jogorvoslati lehetőségek léteznek a mulasztó felek számára? 13.

 

1. polgári ügyekben különféle eljárási szabályok szerint alkalmazandó különféle határidők

Az osztrák jogban többféle határidő létezik.

Először is különbséget tesznek az eljárásjogi és anyagi jogi határidők közt. Az eljárásjogi határidő (egy cselekmény végrehajtásának határideje) azt jelöli meg, hogy a peres félnek vagy az eljárás egyéb szereplőjének milyen időszakon belül kell vagy lehet egy bizonyos jogcselekményt végrehajtania. Az anyagi jogi határidő azt határozza meg, hogy mely időpontig kell egy bizonyos eseménynek bekövetkeznie ahhoz, hogy abból a jogrendszer szabályai szerint anyagi jogi következmények származzanak (pl. ilyen a panasz benyújtásának határideje birtokvitával kapcsolatos ügyekben az osztrák polgári perrendtartás (ZPO) 454. cikke szerint, vagy a felmondási határidő bérlet esetén (ZPO, 560. cikk). Fontos különbség, hogy a küldemény postára adása és kézbesítése közt eltelt idő az eljárásjogi határidőbe nem számít bele (anyagi jogi határidők esetén más a helyzet). Ez azt jelenti, hogy eljárási határidő esetén, ha a szükséges nyilatkozatot a határidő utolsó napján postára adták (a postabélyegző dátuma szerint), nem alkalmazhatóak a határidő elmulasztásának jogkövetkezményei akkor sem, ha a küldemény ténylegesen csak sokkal később érkezik meg a bírósághoz.

Törvényi, bírói és irányadó határidők:

Az osztrák jog megkülönbözteti azon helyzeteket, melyekben a rendelkezésre álló időt közvetlenül törvény határozza meg (pl. a kereset benyújtásának határideje), és azon helyzeteket, melyekben a határidőt a bíró szabja meg az egyedi ügy körülményeinek megfelelően (pl. a perköltség-biztosíték letétbe helyezésének határideje). Az irányadó határidők esete a két helyzet kombinációját jelenti; ilyenkor a törvény csupán keretet szab a határidő kijelöléséhez (minimális, maximális időtartamot vagy hozzávetőleges mértéket, mint pl. a ZPO 257. cikke (1) bekezdésében az előkészítő ülés összehívására).

Lap tetejeLap teteje

Abszolút határidők azok, amelyek meghatározott időpontban járnak le (általában egy konkrét naptári napon); míg relatív határidők esetén a kezdő időpont és az időtartam van meghatározva.

A bírónak általában lehetősége van a határidők meghosszabbítására (meghosszabbítható határidők). Kivételes esetben a törvény kizárja a meghosszabbítást, az ilyen határidőket nevezzük nem meghosszabbítható vagy kötelező határidőnek (pl. a perindítás határideje).

A megváltoztatható és megváltozhatatlan határidők közti különbségtétel alapja, hogy a határidő elmulasztása esetén lehetséges-e visszaállítani az ügy korábbi állapotát. A határidők főszabály szerint megváltoztathatóak, azokban a kivételes esetekben viszont, amikor az ügy korábbi állapotának visszaállítása tilalomba ütközik, a határidőt jogvesztő, vagy záros határidőnek nevezzük. Az eljárásjogi jogvesztő határidők közé tartoznak a semmisségi kifogás benyújtására és a perújrafelvételi kérelemre vonatkozó határidők (ZPO, 534. cikk).

2. Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerint munkaszüneti napokként megállapított napok listája

Ausztriában munkaszüneti nap a szombat, a vasárnap, nagypéntek, valamint a törvényben megjelölt ünnepnapok: újév (január 1.), vízkereszt (január 6.), húsvéthétfő, május 1., áldozócsütörtök, pünkösdhétfő, úrnapja, nagyboldogasszony ünnepe (augusztus 15.), Ausztria nemzeti ünnepe (október 26.), mindenszentek (november 1.), a szeplőtelen fogantatás napja (december 8.), karácsony (december 25.) és Szent István napja (december 26).

Lap tetejeLap teteje

3. Melyek az egyes polgári jogi eljárási határidőkre alkalmazandó általános szabályok?

A határidőkkel kapcsolatos legtöbb szabály a polgári perrendtartás 123–129. és 140–143. cikkeiben, valamint a bíróságok szervezetéről szóló törvény (GOG) 89. cikkében található.

4. Ha egy cselekményre vagy eljárásra egy adott időszakon belül kerül sor, mi az ilyen cselekvés vagy eljárás kezdő időpontja – vagyis az a kezdő pillanat, melytől az időszakot számítják („terminus a quo”)?

A kezdő időpont általában a határidőt megszabó vagy keletkeztető döntés kézbesítésének, más esetekben közzétételének időpontja (ZPO, 124. cikk).

4.a) Az adott időszak kezdetét érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbítása vagy kézbesítése (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

Nem. Mint a 4. pontnál látható, általában az irat kézbesítése jelenti az eljárásjogi határidő kezdetét. Ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy a kézbesítés milyen módon történt.

5. Mikortól számítják az ilyen időszakot?

A kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló időszak a határidőt megszabó vagy keletkeztető döntés kézbesítésével vagy közzétételével kezdődik.

5.a) Ha az ilyen időszakot napokban fejezik ki, számításának kezdete a cselekvés, az esemény, a határozat vagy a kézbesítés és/vagy értesítés tényleges napja?

Nem, a határidőbe nem számít bele az a nap, amikor az azt keletkeztető esemény (pl. a szükséges dokumentumok kézbesítése) bekövetkezik.

Lap tetejeLap teteje

Bármely határidő kezdő időpontja függ-e bármilyen módon az érintett személy általi kézhezvételtől vagy valamely tény tudomására jutásától? Ha igen, hogy?

Nem függ.

5.b) Ha a határidőt napokban fejezik ki, a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelent?

A határidőket naptári napokban számítják.

Például ha valakinek 2005. április 4-én, hétfőn kézbesítenek egy iratot, amire a kézhezvételtől számított 14 napon belül kell válaszolnia, akkor ez azt jelenti, hogy a választ április 19-ét megelőzően kell elküldenie (a válaszadásra nyitva álló utolsó nap április 18. hétfő).

5.c) Ha az ilyen időszakot hónapokban vagy években fejezik ki?

A határidőket ebben az esetben is naptári napokban számítják.

5.d) Mikor jár le az ilyen határidő?

A hetekben, hónapokban vagy években meghatározott időszakok a határidő utolsó hetének vagy hónapjának azon a napján járnak le, amely nevében vagy számában megegyezik a határidő kezdőnapjával (ZPO, a 125. cikk (2) bekezdése). Ha a kérdéses időszak utolsó hónapjában nincs ilyen nap (pl. ha az egy hónapos határidő kezdő napja január 31.), a határidő az utolsó hónap utolsó napján jár le (ZPO, a 125. cikk (2) bekezdése). A munkaszüneti napok nem befolyásolják a határidők kezdetét és tartamát.

Vannak határidőkre egyes polgári eljárásokban kivételesen vagy egyedileg alkalmazandó kezdő időpontok?

Lap tetejeLap teteje

Nincsenek.

6. Ha az időszak szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, ezt meghosszabbítják a következő munkanapig?

Igen. Ha a határidő vége szombatra, vasárnapra, állami ünnepnapra vagy nagypéntekre esik, a határidő az azt követő első munkanapig nem jár le.

A meghosszabbodás akkor is alkalmazandó, amikor a kérdéses időszak kezdő időpontja egy jövőben bekövetkező esemény?

Igen.

7. Ha a kérelmet a tagállam szárazföldi területén székhellyel rendelkező hatósághoz nyújtják be (azon tagállamok tekintetében, melyek a fővároson kívüli vagy földrajzilag elkülönülő egységekkel is rendelkeznek), az ilyen határidőket meghosszabbítják olyan személyek vonatkozásában, akik ilyen egységekben rendelkeznek lakóhellyel/tartózkodási hellyel, vagy olyanok esetén, akik külföldön rendelkeznek lakóhellyel/tartózkodási hellyel? Ha igen, milyen mértékben?

Ez Ausztriára nem vonatkozik.

8. Ellenkező esetben, ha a kérelmet a szárazföldi területtől földrajzilag elkülönülő ilyen egység területén székhellyel rendelkező hatósághoz nyújtják be, az ilyen határidőket meghosszabbítják olyan személyek vonatkozásában, akik ilyen egységekben nem lakóhellyel/tartózkodási hellyel, vagy olyanok esetén, akik külföldön rendelkeznek lakóhellyel/tartózkodási hellyel?

Ez Ausztriára nem vonatkozik.

9. Vannak egyes polgári ügyek tekintetében egyedi fellebbezési határidők?

A fellebbezési határidők főszabály szerint a döntés típusától (ítélet vagy végzés) és az ügy természetétől függenek. Polgári jogi ügyekben az egyik típusú fellebbezés (Rekurs) benyújtásának határideje általában 14 nap, míg a másik típusú fellebbezésnél (Berufung) négy hét.

Lap tetejeLap teteje

10. Sürgősség esetén vagy más okból megrövidíthetik a bíróságok a megjelenés határidejét vagy arra előírhatnak külön időpontot? Ezzel ellentétben, meghosszabbíthatók az ilyen határidők?

A határidőket a bíróság általában meghosszabbíthatja. Azon különleges esetekben, amikor a jogszabályok kizárják a meghosszabbítást, a határidők nem meghosszabbíthatók vagy kötelező határidőnek minősülnek (ilyenek pl. a fellebbezési határidők).

Az érintett felek okiratba foglalt közös megegyezéssel bármilyen határidőt lerövidíthetnek. A bíróság az egyik fél kérelmére lerövidítheti a határidőt, amennyiben valószínűsíthető, hogy ez anyagi hátrányok elkerülése végett szükséges, valamint ha az a fél, akire a határidő vonatkozik, a lerövidített időtartamon belül is nehézség nélkül képes teljesíteni kötelezettségeit (ZPO, 129. cikk).

Valamely fél kérésére meghosszabbítható a határidő akkor, ha a kötelezett elháríthatatlan és nagyon komoly okok miatt nem képes betartani a határidőt, és különösen, ha a határidő meghosszabbításának elmaradása visszafordíthatatlan kárt okozna a számára (ZPO, a 128. cikk (2) bekezdése). A felek közt létrejött megállapodás alapján a határidők nem hosszabbíthatók meg (ZPO, a 128. cikk (1) bekezdése).

11. Ha az olyan helyen tartózkodási hellyel rendelkező felet, ahol a határidő meghosszabbítása rá vonatkozhat, a felet érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol az ott tartózkodókra nem vonatkozhat ilyen meghosszabbítás, az ilyen személy elveszíti az ilyen határidővel kapcsolatos kedvezményt?

Nem, mert itt osztrák bírósággal kapcsolatos eljárási cselekmények időbeniségéről van szó.

Lap tetejeLap teteje

12. Melyek a határidők be nem tartásának szankciói?

Főszabály szerint az eljárás egyik elemének elmulasztása kizárja a mulasztó felet az eljárás következő szakaszából (kizáró hatás, ZPO, 144. cikk). Ez alól létezik néhány kivétel, például a ZPO 289. cikkének (2) bekezdése (a bizonyítási eljárásban való részvétel elmulasztásának következményei), és a ZPO 491. cikke (a fellebbezési eljárásban történő részvétel elmulasztásának következményei) alapján.

A határidőn túli eljárási cselekményeket általában a törvény alapján utasítják el, de néhány esetben a felek indítványára is szükség van az elutasításhoz.

A határidő elmulasztásának az általános következményeken túl más speciális folyományai is lehetnek. A legjelentősebb ilyen speciális következmény az, hogy a határidőt elmulasztó fél ellenfele a határidő elmulasztására hivatkozva kérheti az elmarasztaló ítélet meghozatalát (ZPO, 396. és 442. cikkek). További példák: a ZPO 170. cikke alapján, ha a felek egyike sem jelenik meg a bíróság előtt, az eljárást legalább három hónapra felfüggesztik. Ha pedig egy házassággal kapcsolatos ügyben a felperes nem jelenik meg a tárgyaláson, ezt az alperes kérelmére a kereset visszavonásának tekintik (ZPO, a 460Z. cikk (5) bekezdése).

13. A határidő letelte után milyen jogorvoslati lehetőségek léteznek a mulasztó felek számára?

A tárgyaláson való részvétel vagy az eljárás során előírt egyéb cselekmény megtételének elmulasztása esetén a következő jogorvoslati lehetőségek állnak rendelkezésre a hátrányos jogkövetkezmények elhárítására:

Lap tetejeLap teteje

  1. Az ügy korábbi állapotának visszaállítása (ZPO, 146ff. cikk)
  2. Ellentmondás (Widerspruch) (ZPO, 397a. és 442a. cikk)
  3. Fellebbezés (Berufung) (ZPO, 461ff. cikk)
  1. Az ügy korábbi állapotának visszaállítása a bíróság előtti megjelenési kötelezettség elmulasztása vagy valamely eljárási cselekmény elvégzésére kitűzött határidő elmulasztása esetén alkalmazható jogorvoslati lehetőség, mellyel a fél akkor élhet, ha ő maga vagy képviselője előre nem látható vagy elkerülhetetlen okból mulasztotta el a határidőt, és így a fél vagy képviselője egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben (enyhe gondatlanság) felelős a mulasztásért. Az erre irányuló kérelmet az akadály elhárultától számított két héten belül lehet előterjeszteni.
  2. Az ellentmondás (Widerspruch) olyan jogorvoslati lehetőség, amely a ZPO 396. és/vagy 442. cikke alapján ad lehetőséget a mulasztás jogkövetkezményeinek elhárítására. Az ellentmondást főszabály szerint a határidő elmulasztásáról hozott bírói döntés közlésétől számított 14 napos, meg nem hosszabbítható határidőn belül, előkészítő irat formájában kell benyújtani az eljáró bíróságnak.
  3. A fellebbezés (Berufung) a határidő elmulasztását megállapító döntés ellen nyújtható be arra való hivatkozással, hogy a határidő elmulasztása nem következett be, mivel valamely, a ZPO 477. cikke (1 Z 4) vagy (Z 5) bekezdésében meghatározott érvénytelenségi ok (hibás értesítés és/vagy az eljárásban részt vevő fél képviseletének hiánya) áll fenn.

« Eljárási határidők - Általános információk | Ausztria - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 30-11-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság