Európai Bizottság > EIH > Egyszerűsített és gyorsított eljárások > Hollandia

Utolsó frissítés: 16-11-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Egyszerűsített és gyorsított eljárások - Hollandia

 

Fizetési meghagyásos eljárás

1. A fizetési meghagyásos eljárás megléte

Rendelkezésre áll-e olyan egyszerűsített eljárás, amely az alperes által valószínűleg nem vitatott követelésekkel foglalkozik (egy ún. fizetési meghagyásos eljárás)?

Hollandiában nincs külön fizetési meghagyásos eljárás. A holland jogszabályok ugyanakkor rendelkeznek egy mulasztási eljárásról (a polgári perrendtartás 139-142. cikke). Sok esetben, amikor a kifizetést nem teljesítették, ez egy fizetési meghagyás szerepét töltheti be. A mulasztási eljárást ennek megfelelően az alábbiakban ismertetjük.

1.1. Az eljárás alkalmazási köre

A mulasztási eljárás a rendes bírósági felszólítási eljárás részét képezi. Az eljárást egy felperes indítja el, aki felszólítja az alperest a bíróságon való megjelenésre. Ha az alperes a bíróságon nem jelenik meg, annak ellenére, hogy erre hivatalosan felszólították, a bíróság megállapítja mulasztását. E megállapítást követően a bíróság általában helyt ad a felperes követelésének. Csak a bíróság által jogellenesnek vagy megalapozatlannak ítélt követeléseket utasítják el. A mulasztási ítélet meghozatalát követően a felperes behajthatja követelését. A határozat kézhezvétele után az alperes vagy rendezi adósságát vagy fellebbez a határozat ellen.

Ha egy határozat ellen kifogást emelnek, rendes kontradiktórius eljárás veszi kezdetét. A bíróság ismét megvizsgálja az ügyet, és kivizsgálja az alperes kifogásait.

back

Lap tetejeLap teteje

a) Milyen követeléstípusokra alkalmazható (például csak pénzkövetelésekre, csak szerződéses igényekre stb.)?

A mulasztás megállapítására elvileg bármilyen polgári peres eljárásban sor kerülhet bármely típusú, felszólítás formájában első fokon benyújtott követelés tekintetében, valamint fellebbezési és előzetes eljárás keretében.

b) A követelés értékét tekintve van-e felső határ?

Nincs.

c) Az eljárás szabadon választható vagy azt kötelezően alkalmazni kell?

Egy követelés behajtása végett bíróságon keresztül eljáró felperes csak a felszólítási eljárást veheti igénybe. Az alperesen múlik, hogy a bíróságon megjelenik-e. A felperes nem tudja előre, hogy az alperes a bíróságon való megjelenésnek eleget tesz-e.

d) Az eljárás akkor is alkalmazható, ha az alperes egy másik tagállamban vagy egy harmadik országban él?

Akkor is lehetőség van a rendes felszólítási eljárás alkalmazására és a mulasztás megállapítására, ha az alperes külföldön él. Egyes nemzetközi szabályzatok és egyezmények ugyanakkor különleges követelményeket állapítanak meg az alperes szabályszerű idézésére nézve. Ha ezeknek nem tesznek eleget, a mulasztást nem lehet megállapítani. Amennyiben a kötelezett az Európai Unió egy másik tagállamában él, akkor a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló 1348/2000/EK rendeletet kell alkalmazni. Az Európai Unión kívül tartózkodó kötelezettek esetében az iratok kézbesítéséről szóló, 1965. évi hágai egyezményt kell alkalmazni.

back

Lap tetejeLap teteje

1.2. Illetékes bíróság

A mulasztási eljárás nem külön eljárás. Arra a joghatóság általános szabályai vonatkoznak.

Első fokon az alkörzeti bíróság („kantonrechter”) rendelkezik joghatósággal az 5 000 euróig terjedő követelések esetében és a körzeti bíróság („rechtbank”) polgári jogi osztálya az 5 000 eurót meghaladó követelések esetében. (Lásd még A bíróságok hatásköre és illetékessége - Hollandia és az alábbi, a kis értékű követeléseknél alkalmazandó eljárásokra vonatkozó részt.)

1.3. Alaki követelmények
a) Kötelező-e a formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Egy határozat megszerzéséhez nem kell formanyomtatványt kitölteni. A felszólítások tartalmára nézve vannak alaki követelmények. A felszólítást ügyvéd vagy bírósági végrehajtó fogalmazza meg. A felszólítást az alperesnek a bírósági végrehajtó kézbesíti.

b) Szükség van-e ügyvédi képviseletre?

Hollandiában a szabály az, hogy a körzeti bíróság polgári osztályán tárgyalt ügyekben a felperesnek ügyvéd útján kell eljárnia. Az alkörzeti bíróságokon tárgyalt ügyekben a felperes saját magát képviselheti, vagy kijelölhet egy felhatalmazott képviselőt, akinek nem kell feltétlenül ügyvédnek lennie.

Ha az alperes, akit jog szerint egy eljárásban ügyvédnek kell képviselnie, a meghallgatáson személyesen jelenik meg, a bíróság nem állapítja meg azonnal a mulasztását. Valószínűleg emlékeztetni fogja az alperest azon kötelezettségére, hogy ügyvédet kell fogadnia, és lehetőséget biztosít számára, hogy pótolja mulasztását, azáltal hogy új időpontot tűz ki a meghallgatásra, amelyen az alperest ügyvéd képviseli majd.

back

Lap tetejeLap teteje

c) Mennyire részletesen kell a követelés jogosságát alátámasztani?

Minden felszólításnak tartalmaznia kell a követelést és annak indokolását, valamint azon kifogások ismertetését, amelyeket az alperes eddig a követelés ellen tett.

d) Az érvényesítendő követelés alátámasztására kell-e írásos bizonyítékot benyújtani? Ha igen, milyen dokumentumokat fogadnak el bizonyítékként?

A felszólításban említést kell tenni a bizonyítékokról és a tanúkról, alátámasztó dokumentumokat azonban nem kell benyújtani.

1.4. A kérelem elutasítása

Lásd 1.1.b. A követelést csak akkor utasítják el, ha a bíróság megítélése szerint az jogellenes vagy megalapozatlan.

1.5. Jogorvoslat

A kérelmező fellebbezhet-e egy fizetési meghagyás elutasítása ellen?

Igen, azzal a feltétellel, hogy a követelés értéke meghaladja a kötelező minimumot, azaz az 1 750 eurót.

1.6. Ellentmondás

A jogerős mulasztási ítélet kibocsátásáig az alperes rendezheti helyzetét azáltal, hogy a bíróságon megjelenik, például egy ügyvéden keresztül megfelelő eljárási lépéseket téve. A rendezés eredményeként a mulasztás jogkövetkezményeit már nem kell alkalmazni, és az ügy rendes kontradiktórius eljárás keretében folytatódik. Az alperesnek ekkor jogában áll, hogy a szokásos módon védekezzen (például ellenkérelemmel). Ha a bíróság jogerős határozatot hozott, a mulasztónak talált személy fellebbezhet a határozat ellen. Lásd 1.8.b.

back

Lap tetejeLap teteje

1.7. Az ellentmondás jogkövetkezményei

Ha az alperes kifogást emel a határozat ellen, az ügy rendes kontradiktórius eljárásként folytatódik. Az ellentmondás ez esetben az ellenkérelemnek felel meg.

A követelésről határozat formájában döntenek. Miután a határozatot a kötelezett személyesen átvette, korlátozott idő áll rendelkezésére ahhoz, hogy a határozat ellen kifogást emeljen (négy hét, ha a kötelezett Hollandiában lakik, és nyolc hét, ha külföldön él). Ha a határozatot nem lehet személyesen kézbesíteni, a vonatkozó időszak akkor veszi kezdetét, amikor a kötelezett elismeri a határozat átvételét, és legkésőbb a határozat hatálybalépésének napján. Az ellentmondást ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amely a határozatot hozta.

1.8. Az ellentmondás hiányának jogkövetkezményei
a) Mit kell tenni egy végrehajtható határozat megszerzése érdekében?

Amennyiben az alperest idézés formájában hivatalosan felszólították, de ennek ellenére nem jelenik meg a bíróságon, hogy az ügyben eljárjon, ha a többi feltétel teljesül, és az alperes nem rendezte helyzetét, a bíróság helyt ad a felperes követelésének. Lásd az 1.1. pontot a mulasztási ítélet kibocsátására vonatkozó eljáráshoz.

b) Ez a határozat jogerős, vagy az alperesnek van még lehetősége fellebbezéssel élni?

Ha a felperes követelésének helyt adó jogerős határozat született, az alperes ellene kifogást emelhet azon a bíróságon, amely a mulasztási ítéletet hozta. Lásd az 1.6. pontot, amely az ellentmondás időkorlátjáról is szól.

Egy határozat ellen felszólításban lehet kifogást emelni, amely annak indokolását is tartalmazza. E felszólítás az ellenkérelemnek felel meg. Ezt azt jelenti, hogy miután a felszólítást kézbesítették, az ügyet a rendes eljárás szerint tárgyalják (a felek személyes megjelenése és/vagy válasz és viszontválasz).

Ha az alperes elfogadta a mulasztási ítéletet, ellentmondásra nincs lehetősége. Az alperesre úgy tekintenek, mint aki elfogadta a határozatot, ha az ügy körülményeire tekintettel úgy jár el a felperessel szemben, hogy az egyértelműen jelzi, hogy eleget fog tenni a határozatnak, illetve ha a felperes jogosan bízik ebben (a polgári törvénykönyv 3. cikkének 35. bekezdése).

További információk

Az alkörzeti bíróságokon tárgyalt ügyekre vonatkozó jogszabályok az Overheid.nl English - Nederlands oldalon találhatók.

A bírói testülettel kapcsolatos információkhoz, úgymint a különböző joghatóságokhoz és a Hollandiában működő bíróságok elérhetőségéhez lásd: English - Nederlands

« Egyszerűsített és gyorsított eljárások - Általános információk | Hollandia - Általános információk »

back

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 16-11-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság