Európai Bizottság > EIH > Egyszerűsített és gyorsított eljárások > Luxembourg

Utolsó frissítés: 28-06-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Egyszerűsített és gyorsított eljárások - Luxembourg

 

A fizetési meghagyásra vonatkozó eljárások

1. Fizetési meghagyásra vonatkozó eljárás megléte

A luxemburgi jog lehetővé teszi az adósság gyors beszedését az „ideiglenes meghagyási” eljárás révén.

Fontos megjegyzés: az eljárás mind a békebírók (10 000 EUR alatti összegeknél), mind a területi bíróság (10 000 EUR-t meghaladó összegeknél) előtt lefolyhat. Az itt adott válasz csak a területi bíróság által kibocsátott ideiglenes meghagyásokra vonatkozik. A békebíró előtti eljárással a kisösszegű követelésekre vonatkozó eljárások leírása foglalkozik.

1.1. Az eljárás hatálya

a) Milyen követelésekre vonatkozik?

Az „ideiglenes meghagyás” (ordonnance sur requête) eljárás olyan pénzbeli követelésekre vonatkozik, melyeknél az érintett összeg (a kamatok és a költségek nélkül) meghaladja a 10 000 EUR-t.

Az ideiglenes meghagyási eljárás csak a Luxemburgban lakóhellyel rendelkező adósokra vonatkozik.

Az ideiglenes meghagyási eljárással szemben jogorvoslat csak az írásban benyújtott pénzügyi követelések esetén lehetséges. Ideiglenes meghagyás például nem alkalmazható kártérítés és kamatok megfizetésére vonatkozó gyors ítélet beszerzésére.

b) Van-e a követelés értékének felső határa?

A területi bíróságnál megindított ideiglenes meghagyási eljárásra vonatkozóan nincs felső összeghatár.

c) Az eljárás alkalmazása választható vagy kötelező?

Az ideiglenes meghagyási eljárás választható. A hitelező bíró előtti eljárást vagy gyorsított eljárást is kezdeményezhet végrehajtható okirat beszerzése érdekében.

back

Lap tetejeLap teteje

d) Van-e lehetőség ilyen eljárásra, ha az alperes más tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Nem létezik olyan egyedi eljárás, amely a hitelező számára lehetővé teszi a más tagállamban lakóhellyel rendelkező adóssal szembeni fizetési meghagyást. Azonban – a luxemburgi bíróságok illetékességi körében – a hitelező gyorsított eljárást kezdeményezhet az adós ideiglenes fizetésre való kötelezésére. A bíró helyt ad ilyen követelésnek, ha megítélése szerint az adósság ténye lényegében nem vitatható.

1.2. A hatáskörrel rendelkező bíróság

A 10 000 EUR-t meghaladó összegre vonatkozó ideiglenes meghagyást beszerezni kívánó hitelezőnek az adós lakóhelye szerint illetékes területi bíróság elnökének kell benyújtania kérelmét, hacsak nem tudja bizonyítani, hogy a bíróság megválasztására vonatkozó klauzula alkalmazandó. A Luxemburgi Nagyhercegségben két területi bíróság van, Luxembourgban és Diekirchben.

A rendes joghatósági szabályok alkalmazandók.

1.3. Alaki követelmények

Az ideiglenes meghagyásra vonatkozó kérelem a területi bíróság hivatalának nyújtandó be. Az új polgári perrendtartás (NCPC) 920. cikke szerint ennek – érvénytelenség terhe mellett – tartalmaznia kell az igényjogosult és az alperes vezetéknevét, keresztnevét, foglalkozását és lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, a követelés megállapítását és a követelés alapjait.

Nincs szabványosított forma. Szükségtelen ügyvéd bevonása fizetési meghagyásra vonatkozó kérelem benyújtásakor.

back

Lap tetejeLap teteje

Az említett cikk előírja, hogy a hitelező határozza meg követelése célját (más szavakkal a követelt összeget) és állapítsa meg okait (vagyis az adósság esedékességének okát). A kifejtés lehet összegző jellegű, de a követelés alapjait meg kell adni. A magyarázat köre az ügyirat bonyolultságától függ. Ha a dokumentumok önmagukért beszélnek, a magyarázat szorítkozhat összegzésre.

Másrészt a hitelezőnek dokumentálnia kell követelését, és ennek olyan dokumentumokkal kell történnie, melyek alapján a bíró eldöntheti, hogy a követelés elfogadható-e.

Az új polgári perrendtartás 920. cikke előírja, hogy „a követelés mellé csatolni kell a követelést és az összeget alátámasztó dokumentumokat a követelés megalapozottságának bizonyítására”.

Csak „dokumentumok” nyújthatók be; a hitelező – legalábbis ebben a szakaszban – nem próbálkozhat a követelés megalapozottságának más eszközökkel, például tanúk beidézésével történő bizonyításával.

1.4. A kérelem elutasítása

Az új polgári perrendtartás 921. cikke szerint az ügyiratot bíró kell, hogy elbírálja. Ez elutasítja a kérelmet, ha a rendelkezésre bocsátott magyarázatok nem bizonyítják kellőképpen az adósság meglétét.

Bár nincsenek egyedi rendelkezések, az elutasítást – hasonlóan bármilyen bírósági ítélethez – indokolással kell ellátni.

1.5. Fellebbezés

Elutasításról szóló végzés ellen nem lehet fellebbezni. Azonban ez nem akadályozza meg annak lehetőségét, hogy a hitelező más eljárást kezdeményezzen, bíró vagy gyorsított eljárásban ítélkező bíró előtt.

back

Lap tetejeLap teteje

1.6. Óvás

Az NCPC 922. cikke szerint az olyan hitelezőnek, akinek fizetési meghagyást kézbesítettek, (15) nap áll rendelkezésére a meghagyás óvására.

Az óvásról szóló közlemény a bíróság hivatalához az érdekelt fél vagy képviselője által benyújtott írásbeli nyilatkozattal történik. Legalább összegző jelleggel tartalmaznia kell az alapokat, és csatolni kell az óvásról szóló közleményt alátámasztó dokumentumokat.

A hivatal tisztviselője a bíróság nyilvántartásába bejegyzi az óvásról szóló közleményt, a nyilatkozattevőnek elismervényt küldenek, és tájékoztatják az igényjogosultat.

Meg kell jegyezni, hogy bár óvásról szóló közlemény benyújtására 15 nap áll rendelkezésre, ténylegesen ez mindaddig gyakorolható, amíg a hitelező nem kérelmezi végrehajtható okirat kiadását. Mivel a hitelező 15 napon belül ritkán kérelmez ilyen okiratot, az adósnak gyakran a törvény által előírtnál több ideje áll rendelkezésre, de ilyen esetben nélkülözi az első 15 nap biztonságát.

1.7. Az óvás következménye

Az adós óvásról szóló közleményével az eljárást felfüggesztik, vagyis végrehajtható okirat azonnali kibocsátására nincs lehetőség. Azonban az értesítés bizonyos hatásai megmaradnak, például a kamatok tovább növekednek az adósnak a meghagyásról történő értesítése napjától számítva.

A bíró megvizsgálja az óvásról szóló közleményt. Ha úgy ítéli meg, hogy az óvásról szóló közlemény jól megalapozott, ezt (indokolással ellátott) végzésben teszi, és úgy határoz, hogy a 922. cikk alkalmazásában előzetesen hozott meghagyás érvénytelen. Ha az óvásról szóló közlemény csak részben megalapozott, a bíró az adósság megalapozott részének tekintetében hoz meghagyást. Ha az óvásról szóló közleményt elutasítják, a bíró az adós ellenében határoz.

back

Lap tetejeLap teteje

Fontos azt megjegyezni, hogy ezen eljárás keretében a bíró a felek nyilvános meghallgatása nélkül határozhat. Az NCPC 926. cikke lehetővé teszi, hogy a bíró meghallgatásra beidézze a feleket, de nincs kötelezettség az érvek nyilvános ülésen történő meghallgatására.

1.8. Az óvás hiányának következménye

Ha az adós az értesítéstől számított 15 napon belül nem nyújt be óvásról szóló közleményt, a hitelező végrehajtható okirat kibocsátását kérheti a bíróságtól.

A kérelmet a bíróság hivatalánál a hitelező vagy képviselője írásbeli nyilatkozat útján teszi, és a bíróság nyilvántartásába ezt feljegyzik.

A bíró helyt ad a kérelemnek, ha megállapítja, hogy az eljárást megfelelően folytatták le, és jogerőre emeli a meghagyást.

Ha a meghagyást személyesen az adósnak kézbesítették, a végrehajtható okiratnak bírósági tárgyalást követő hatálya van, és nem kifogásolható, kivéve a kézbesítés napját követő 15 napon belül benyújtott fellebbezéssel. Azonban ha az adósnak személyesen nem kézbesíthető a jogerős meghagyás, a végrehajtható okirat azonnali hatállyal bír, és a kézbesítés napját követő legfeljebb 8 napon belül kifogás nyújtható be ellene.

2. Ha az I. kérdésre adott válasz nemleges, kérjük, írja le az olyan követelések kezelésére vonatkozó leggyorsabb és legköltséghatékonyabb eljárást, melyek ellen valószínűleg nem nyújtanak be óvást a fentiek szerint, a fizetési eljárással kapcsolatos fenti kérdésekre válaszolva, amennyiben alkalmazható.

« Egyszerűsített és gyorsított eljárások - Általános információk | Luxembourg - Általános információk »

back

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 28-06-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság