Európai Bizottság > EIH > Iratok kézbesítése > Svédország

Utolsó frissítés: 05-05-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Iratok kézbesítése - Svédország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit jelent a gyakorlatban az okmányok kézbesítése? Miért léteznek külön előírások az írásos dokumentumok kézbesítésére? 1.
2. A törvény szerint milyen dokumentumokat kell kézbesíteni? 2.
3. Ki felel a dokumentum kézbesítéséért? 3.
4. Mi a dokumentumok kézbesítésének legáltalánosabb módja? 4.
5. Mik a dokumentumok kézbesítésének alternatív módszerei? 5.
6. Létezik olyan írásos dokumentum, amely igazolja, hogy más írásos dokumentumot átvettek/átadtak? 6.
7. Mi történik, ha az, akinek a részére a dokumentumot kézbesíteni kell, nem kapja azt meg, vagy a kézbesítésre a törvénnyel ellentétesen került sor? Érvényes lehet a kézbesítés más módon, vagy újra meg kell ismételni? 7.
8. Pénzembe kerül, ha valamilyen írásos dokumentumot kézbesítenek a számomra? Ha igen, mennyibe? 8.

 

1. Mit jelent a gyakorlatban az okmányok kézbesítése? Miért léteznek külön előírások az írásos dokumentumok kézbesítésére?

A dokumentum kézbesítése a gyakorlatban azt jelenti, hogy a dokumentumot elküldik vagy átadják annak, akinek azt szánták, és hogy létezik bizonyíték arról, hogy az adott személy átvette a dokumentumot, vagy hogy betartották a kézbesítésről szóló törvény előírásait. A kézbesítésről szóló előírások létének oka többek közt az, hogy a bíróságok biztosak lehessenek benne, hogy a dokumentum eljutott a címzetthez.

2. A törvény szerint milyen dokumentumokat kell kézbesíteni?

A dokumentum kézbesítését akkor alkalmazzák, ha ezt külön előírások írják elő, vagy ha az értesítésről szóló rendeletből az következik, hogy meg kell valósulnia a dokumentum kézbesítésének, de egyébként csak akkor alkalmazzák, ha ez a körülményekre való tekintettel elkerülhetetlen. Arra, hogy bizonyos törvényi előírás előírja a kézbesítés végrehajtását, példát szolgáltat az a helyzet, amikor a bíróság elé való idézést bírósági per keretén belül kézbesíteni kell az alperesnek.

3. Ki felel a dokumentum kézbesítéséért?

A leginkább megszokott módszer, hogy a kézbesítést a hivatal/ bíróság intézi. Előfordul azonban az is, hogy a hivatal engedélyezi az ezt kérő peres félnek, hogy saját maga intézze el a kézbesítést (peres fél általi kézbesítés). Ennek azonban az a feltétele, hogy ez ne ütközzön semmilyen nehézségbe.

Lap tetejeLap teteje

4. Mi a dokumentumok kézbesítésének legáltalánosabb módja?

A kézbesítés legáltalánosabb módja a dokumentum postai megküldése a címzettnek. A levélhez mellékelik a kézbesítésről szóló igazolást, amelyet a címzett a felszólítás után aláír és visszaküld.

5. Mik a dokumentumok kézbesítésének alternatív módszerei?

A dokumentumok kézbesítésének több további módszere létezik. Léteznek közelebbi előírások arról, mikor lehet alkalmazni a kézbesítés különböző módszereit, és mikor tekintendő a dokumentum a címzett részére kézbesítettnek. A továbbiakban felsoroljuk a dokumentum kézbesítésének legelterjedtebb alternatív módszereit.

Egyszerűsített kézbesítés. A dokumentumot postán elküldik a címzett utolsó ismert címére, és legalább egy nappal később értesítést küldenek a dokumentum elküldéséről. Így nincs szükség sem bizonyítékra, sem igazolásra az átadásról. Az egyszerűsített kézbesítést csak akkor lehet alkalmazni, ha a címzett bejelentette, hogy beleegyezik az egyszerűsített kézbesítés alkalmazásába a bírósági eljárás vagy ügyrendi eljárás keretein belül. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a bírósági eljárás során a dokumentumot csak egyszer lehet Önnek kézbesíteni a kézbesítésről szóló igazolással, a bíróság ezután postával fogja küldeni a dokumentumokat.

Kézbesítés telefonon keresztül. A dokumentum tartalmát telefonon keresztül felolvassák a címzettnek. A dokumentumot ezt követően postán is megküldik.

Lap tetejeLap teteje

A beidéző általi kézbesítés. A beidéző vagy más hivatalos személy, pl. rendőrség vagy végrehajtó általi személyes kézbesítés.

Pótkézbesítés. A dokumentumot nem közvetlenül a címzettnek kézbesítik, hanem más személynek, például a címzett háztartásába tartozó felnőtt személynek vagy a címzett főbérlőjének, illetve munkaadójának.

Kifüggesztés a lakás ajtajára. Ha vannak olyan okok, amelyek alapján feltételezhető, hogy a személy kerüli a dokumentum átvételét, és nincs másik olyan személy, aki átvehetné a dokumentumot (pótkézbesítés), a dokumentumot bizonyos esetekben közvetlenül a címzett lakásába lehet kézbesíteni, vagy egyszerűen a címzett lakásának ajtajára erősíteni.

Speciális kézbesítés részvénytársaságok számára. Bizonyos feltételek mellett a dokumentumokat részvénytársaságok számára úgy lehet kézbesíteni, hogy elküldik őket a cég bejegyzett címére.

Bejelentett kézbesítés. A végső megoldás a bejelentett kézbesítés. Úgy történik, hogy a dokumentum hozzáférhető marad a hivatalban/bíróságon, ugyanakkor a róla szóló értesítés és a dokumentum rövid tartalma megjelenik a napi sajtóban vagy a helyi újságban. A dokumentumot egyszersmind postával megküldik a keresett személy utolsó ismert címére.

6. Létezik olyan írásos dokumentum, amely igazolja, hogy más írásos dokumentumot átvettek/átadtak?

Igen, az általános gyakorlatban igazolást állítanak ki, amelyet a címzett a dokumentum átvételekor aláír, vagy a hivatal/ bíróság dokumentumot állít ki a telefonos kézbesítés, pótkézbesítés vagy a dokumentumnak a lakás ajtajára való kifüggesztése bizonyítékaként.

Lap tetejeLap teteje

7. Mi történik, ha az, akinek a részére a dokumentumot kézbesíteni kell, nem kapja azt meg, vagy a kézbesítésre a törvénnyel ellentétesen került sor? Érvényes lehet a kézbesítés más módon, vagy újra meg kell ismételni?

A svéd bíróságokon a bizonyítékok független átvizsgálása és kiértékelése érvényesül. Ha a vizsgálat megállapítja, hogy a személyt megismertették a dokumentummal, akkor nincs értelme annak a kérdésnek, hogy vajon a kézbesítésre az előírt módon került-e sor. Tehát a forma be nem tartása önmagában nem jelneti azt, hogy meg kell ismételni a kézbesítést, a döntő az, hogy az adott dokumentum a címzett kezébe kerül-e.

Ha azonban az a személy, akinek a számára kézbesíteni kell a dokumentumot, nem kapja kézhez az adott dokumentumot, és mindeközben megsértették a kézbesítésről szóló előírásokat, a határozatot esetenként meg lehet szüntetni ún. jogorvoslat révén, például a bírósági eljárás felújítására irányuló kérvénnyel vagy a téves határozat elleni fellebbezéssel.

8. Pénzembe kerül, ha valamilyen írásos dokumentumot kézbesítenek a számomra? Ha igen, mennyibe?

Ha a dokumentum kézbesítését a hivatal / bíróság intézi, a kézbesítés költségeit az állam intézi. A felperesnek például nem kell megtérítenie a bíróságnak az alperes bíróságra való beidézésére fordított költségeit.

Ha saját maga szeretne dokumentumot kézbesíteni valakinek, és ha a rendőrséghez fordul a beidéző által történő kézbesítés kérelmével, a kérvényért kürülbelül 250 svéd korona összegű díjat kell fizetnie.

További információk

  • Információk a nemzetközi kézbesítésről svenska (Justitiedepartementet – Igazságügyi Minisztérium)

« Iratok kézbesítése - Általános információk | Svédország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 05-05-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság