Európai Bizottság > EIH > Iratok kézbesítése > Spanyolország

Utolsó frissítés: 13-06-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Iratok kézbesítése - Spanyolország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit jelent az „iratkézbesítés” jogi fogalma gyakorlati értelemben? Miért vonatkoznak külön szabályok az iratok kézbesítésére? 1.
2. Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni? 2.
3. Kinek a feladata egy irat kézbesítése? 3.
4. A gyakorlatban rendesen hogyan történik egy irat kézbesítése? 4.
5. Mi történik akkor, ha különleges esetben a címzettnek személyesen történő kézbesítés nem lehetséges (például mert nem tartózkodik otthon)? 5.
6. Van-e írásos bizonyíték arra, hogy egy iratot kézbesítettek? 6.
7. Mi történik akkor, ha valami hiba folytán a címzett nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés nem jogszerűen történik (például az iratot egy harmadik félnek kézbesítik)? Ennek ellenére az irat kézbesítését érvényesnek lehet tekinteni (például a jogsértést orvosolni lehet), vagy az irat kézbesítésére ismételt erőfeszítést kell tenni? 7.
8. Kell-e egy irat kézbesítéséért fizetni, és ha igen, mennyit? 8.

 

Egy bírósági irat megküldése nem azonos egy levél feladásával. Ha valaki egy bírósági eljárásban peres fél, akkor szükségszerűen különféle iratokat kell a vele perben álló félnek megküldenie, és más iratokat kell megkapnia. Ez a védekezési jog megfelelő biztosításának egyetlen módja, mivel arra az alapfeltevésre épül, hogy az eljárás létezése ismert. Jogi értelemben ez a felek és a bíróság által készített iratok és az eljárással kapcsolatos bírói rendelkezések kézbesítését jelenti.

Elvileg a bíróság által kibocsátott első értesítés a bíróság előtti megjelenésre vonatkozó utasítás vagy idézés, amely a másik felet az eljárás megkezdéséről tájékoztatja. Ezt maga a bíróság közli a bírósági titkár irányításával egy a bíróság által alkalmazott tisztviselő közbenjárásával, aki az alperes vagy az eljárásban más minőségben részt vevő személy lakhelyén személyesen jelenik meg.

A kézbesítésre nem csak az eljárás megkezdésekor van szükség, de annak több más szakaszában is, és az a képviselt felekre és a bíróság előtt megjelenni köteles, nem képviselt felekre (tanúk, szakértők stb.) egyaránt vonatkozik. Spanyolországban maga a bíróság feladata, hogy az iratokat kézbesítse, továbbítsa a bírói rendelkezéseket, valamint a feleket és az eljárásban érintett többi személyt értesítse határozatairól.

Ha a feleket más képviseli (rendesen a feleket a bíróságon egy ügyvédnek – procurador – kell képviselnie, aki kellő felhatalmazást kapott arra, hogy az eljárást tárgyaló bíróságon eljárjon; a jogi képviselet nem kötelező azon szóbeli eljárások esetében, amelyekben a vitatott összeg nem haladja meg a 900 eurót, és a fizetési meghagyással kapcsolatos eljárások kérelmezésekor), akkor minden iratot a fél képviselőjeként eljáró ügyvéd vesz át és ír alá. E képviselet hiányában az iratokat közvetlenül az érintett személynek kézbesítik.

1. Mit jelent az „iratkézbesítés” jogi fogalma gyakorlati értelemben? Miért vonatkoznak külön szabályok az iratok kézbesítésére?

Ahogy Angliában sem, Spanyolországban sem tesznek különbséget a francia „notification” (az a forma, amivel egy irat tartalmát tájékoztatás céljából közlik egy személlyel) és „signification” (a bírósági végrehajtó vagy kézbesítő által végzett kézbesítési eljárás elnevezése) fogalma között. A felek iratainak közlése a többi féllel és a bírói rendelkezések kézbesítése minden esetben a bíróság által az ún. „actos de comunicación judicial (bírósági kommunikáció) segítségével történik a bírósági titkár irányításával, aki e kézbesítés megfelelő szervezéséért felelős. Ezeket az iratokat ténylegesen maga a bírósági titkár kézbesíti vagy egy általa kijelölt tisztviselő, az alábbi módok egyikén:

  1. Az iratokat az ügyvéden keresztül kézbesítik, ha az eljárásban e jogi képviselő által képviselt személyeknek címezett iratokról van szó.
  2. A kézbesítendő iratokat postai úton, táviratban vagy bármely olyan technikai eszköz segítségével továbbítják, amely megbízhatóan igazolja az átvételt, az átvétel időpontját és az irat tartalmát.
  3. A bírósági titkár vagy az általa kijelölt tisztviselő a címzettnek személyesen adja át a kézbesítendő határozat, a bíróság által neki címzett végzés vagy az idézés teljes másolatát.
  4. Amennyiben a címzett lakhelye ismeretlen (ez esetben a címzettre kötelezően rá kell keresni a különféle létező nyilvántartásokban, amelyek közül többet elektronikus úton maga a bíróság is elérhet), az értesítést a bíróság ajtajára helyezett értesítés útján kell megtenni (ezeket az értesítéseket a felperes kérésére a hivatalos közlönyben vagy más médiumokban is közzé lehet tenni). Kivételt képeznek ez alól azok az ítéletek, amelyeket az autonóm közösség hivatalos közlönyében is közzé kell tenni a bíróság épületében történő kihelyezésük mellett.

Nem minden a bíróság által kibocsátott, eljárással kapcsolatos rendelkezés egyenértékű, és különbséget kell tenni közöttük céljuktól függően, például:

Lap tetejeLap teteje

  1. Egy határozat, jogi intézkedés vagy eljárás közlését célzó iratok.
  2. Felszólítás megjelenésre, melynek célja a címzett tájékoztatása arról, hogy a bíróság előtt meg kell jelennie, hogy a megjelölt határidőn belül eljárjon.
  3. Idézés, amely a címzettet nem egy határidőről, hanem arról a helyszínről, dátumról és konkrét időpontról tájékoztatja, ahol, illetve amikor a bíróság előtt meg kell jelennie, és az idézésben megjelölt célból el kell járnia.
  4. Végzés, amely a jognak megfelelően valami megtételére vagy az attól való tartózkodásra utasítja a címzettet.
  5. Nem állampolgároknak, hanem tulajdonos-, kereskedelmi, szállítási és részletvásárlási szerződés-nyilvántartásokat vezető hivatalnokoknak, közjegyzőknek, kereskedelmi ügynököknek vagy a bíróság által alkalmazott tisztviselőknek címzett felszólítások. E felszólítások bizonyítványok benyújtására, bizonyíték nyújtására vagy bármely, az illetékességi körükbe tartozó cselekvés végrehajtására vonatkoznak.
  6. Hivatalos kommunikáció nem bírói hivatalokkal és az előző bekezdésben nem említett tisztviselőkkel.

Ezek a bírósági iratokra irányadó különleges szabályok azért indokoltak, mert ezen iratok nem pusztán formális követelmények, hanem annak biztosítására szolgáló eszközök, hogy az eljárásban részt vevő feleknek, valamint azoknak, akiknek részt kell venniük az eljárásban vagy abban részt vehetnek, törvényes jogai és érdekei a hatékony bírói védelemhez való alapvető jog és a mindenki számára biztosítandó jogi képviselet elve alapján védelmet élvezzenek, mivel e jog gyakorlása azon a feltételezésen alapul, hogy az eljárás létezése ismert.

Lap tetejeLap teteje

2. Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?

Valamennyi az eljárás részét képező lényeges irat tartalmát mindazok tudomására kell hozni, akik az eljárásban érintettek, akikre az eljárásban hivatkozás történik, illetve akik a károkozást megelőzhetik. Ennélfogva:

  1. A bírósági döntésekről és a bírósági titkár által hozott szervezési intézkedésekről mindazokat értesíteni kell, akik az eljárásban részt vesznek.
  2. A bíróság utasítására a folyamatban lévő eljárásról is értesíteni kell azokat, akiket az ügyiratok szerint a jogerős ítélet érinthet. Egy ilyen iratot ugyanazon feltételek mellett kézbesítenek, amikor a bíróság tudomására jut annak ténye, hogy a felek az eljárást csalás céljára használják fel.
  3. A jog által megállapított esetekben harmadik feleket is értesítenek.

3. Kinek a feladata egy irat kézbesítése?

A bírósági iratokat mindig a bíróság kézbesíti a bírósági titkár irányításával, aki e szolgáltatás megfelelő szervezéséért felelős. Az iratokat a gyakorlatban maga a bírósági titkár vagy egy általa kijelölt hivatalnok kézbesíti. Rendes esetben a hagyományosan „agentes judiciales” (bírósági végrehajtók), de 2004 óta „funcionarios del cuerpo de auxilio judicial” (bírósági segédtisztviselők) néven ismert tisztviselőket jelölik ki az olyan iratok, mint az értesítések, idézések, megjelenésre vonatkozó felszólítások vagy végzések, a polgári perrendtartásban (1/2000 számú törvény) előírt módon történő kézbesítésére.

Lap tetejeLap teteje

Az értesítésnek nem az egyetlen módja a bírósági segédtisztviselő által történő kézbesítés. Más módszerek is alkalmazhatók, úgymint a postai út, a távirat vagy a törvényes képviselőn keresztül történő kézbesítés.

Az iratokat Spanyolországban ennek megfelelően a következő módon lehet kézbesíteni:

  1. Ügyvéden keresztül az eljárásban e jogi képviselő által képviselt személyeknek címzett iratok esetében. Az ügyvéd általi képviselet minden esetben szükséges, kivéve azokat a szóbeli eljárásokat, amelyeknél a követelés nem haladja meg a 900 eurót, fizetési meghagyással kapcsolatos eljárások kérelmezésekor, csődeljárások során, amikor a bíróság előtti megjelenés a követelések benyújtására vagy a hitelezők gyűlésének összehívására korlátozódik, a költségmentességre vonatkozó döntések elleni kifogásokkal kapcsolatos ügyekben, és amikor a meghallgatás előtt sürgős intézkedésre van szükség. Míg a jogi képviselő meghatalmazása érvényes, az idézéseket, a megjelenésre vonatkozó felszólításokat, a végzéseket, ahogy minden más iratot, beleértve az általa képviselt félre vonatkozó ítéleteket is, az ügyvéd írja alá és veszi át az eljárás során egészen addig, amíg az ítéletet végre nem hajtják. E cselekvések ugyanolyan erővel bírnak, mintha a jogi képviselőt felhatalmazó személy közvetlenül járna el. Ugyanakkor a jog értelmében nem kérheti, hogy a bíróság közvetlenül vele kommunikáljon.
  2. A kézbesítendő iratokat postai úton, táviratban vagy bármely más olyan technikai eszköz segítségével továbbítják, amely megbízhatóan igazolja az átvételt, az átvétel időpontját és az irat tartalmát.
  3. A bírósági segédtisztviselő átadja a címzettnek a kézbesítendő határozat, a bíróság által neki címzett végzés vagy idézés, illetve a megjelenésre való felszólítás teljes másolatát. Az idézés tartalmazza, hogy melyik bíróság adta ki a határozatot, és megjelöli a szóban forgó ügyet, valamint annak a személynek a nevét és címét, akinek a bírósági idézést, illetve megjelenésre való felszólítást kézbesíteni kell, annak célját, valamint azt a helyet, dátumot és időpontot, ahol, illetve amikor a beidézett személynek a bíróság előtt meg kell jelennie, illetve azt az időtartamot, amelyen belül az idézésnek megfelelően el kell járnia, figyelmeztetve minden esetben a jog szerinti következményekre. Az értesítésekre, idézésekre vagy a megjelenésre vonatkozó felszólításokra az érintett fél nem válaszolhat, illetve válasza nem jegyezhető fel, hacsak arra a bíróság kifejezetten utasítást nem ad. A végzések esetében az érintett személy válaszolhat, amit a jogi iratban röviden feljegyeznek.
  4. Amennyiben a címzett lakhelye ismeretlen (ez esetben a címzettre kötelezően rá kell keresni a különféle létező nyilvántartásokban, amelyek közül többet elektronikus úton maga a bíróság is elérhet), az értesítést a bíróság ajtajára helyezett értesítés útján kell megtenni (ezeket az értesítéseket a felperes kérésére a hivatalos közlönyben vagy más médiumban is közzé lehet tenni). Kivételt képeznek ez alól azok az ítéletek, amelyeket az autonóm közösség hivatalos közlönyében is közzé kell tenni a bíróság épületében történő kihelyezésük mellett.

(Amennyiben az iratok kézbesítése az Európai Unió egyik tagállamából vagy tagállamába történik, a 2000. május 29-i 1348/2000/EK tanácsi rendeletet kell alkalmazni. Amikor Spanyolország átültette azt jogszabályaiba, áttevő intézményként az elsőfokú bíróságok titkárait jelölte meg, átvevő intézményként pedig a felsőbb bíróságok titkárait, illetve a közös értesítési szolgálatért felelős bírósági titkárokat. A kapcsolatfelvételhez, kérjük nézze meg Spanyolország igazságügyi térképét español. Ugyancsak megtekinthető a polgári ügyek európai igazságügyi atlaszának weboldala, ahol e szervek pontosan fel vannak tüntetve.)

Lap tetejeLap teteje

4. A gyakorlatban rendesen hogyan történik egy irat kézbesítése?

Olyan személy esetében, aki eljárásban vesz, illetve vehet részt, ez a kézbesítési eljárás, valamint az irat és az alkalmazott kézbesítés típusától függ:

  1. Amikor egy iratot ügyvéden keresztül kézbesítenek (más szóval, amikor a feleket képviselik), a következő eljárásokat alkalmazzák. Az Ügyvédi Egyesület (SRCP) valamennyi, polgári bíróságnak helyet adó bírósági épületben működtet egy iratátvevő szolgálatot. Az eljárásban részt vevő felek által készített iratokat a többi fél ügyvédeinek kézbesítik e szolgálaton keresztül és még mielőtt az iratot a bírósághoz ténylegesen benyújtanák. Ebben az esetben a szolgálat átveszi az iratot, és annak másolatát kézbesíti a többi ügyvédnek. Ezt követően egy iratban feljegyzik a többi ügyvédnek kézbesített másolatok számát és az ügyvédek számát. Ezután az iratot, a kézbesítendő irat eredeti példányával együtt, a szolgálat továbbítja a bíróságnak. Másrészről egy a bíróság által az ügyvédeknek kézbesítendő irat esetében a határozat vagy idézés másolatát két példányban nyújtják be, amelyek közül egyet az ügyvéd vesz át, a másikat pedig aláírva ugyanazon szolgálaton keresztül visszaküldi a bíróságnak. Az irat kézbesítését az átvétel dátumát követő napon kell befejezettnek tekinteni. (E rendszer alól kivételt képeznek azok az iratok, idézések, megjelenésre vonatkozó felszólítások és végzések, amelyeket a jog értelmében személyesen a peres feleknek kell kézbesíteni.)
  2. Ha a feleket nem ügyvéd képviseli, az alperesnek címzett első idézés vagy megjelenésre való felszólítás esetében az iratokat a peres felek címére küldik ki.

A felperes címének a perindító petíción vagy kérelmen szereplő címet kell tekinteni. A felperes az alperes címeként az általa feljegyzett címet jelöli meg, és ezt a címet használják az első idézés vagy megjelenésre való felszólítás kézbesítésére. Ha a felperes címként több helyet jelöl meg, akkor meg kell adnia azt a sorrendet, amelyben – megítélése szerint – az iratot sikeresen kézbesíteni lehet. A felperesnek ugyancsak meg kell adnia minden általa ismert, az alperessel kapcsolatos adatot, amely hasznos lehet ez utóbbi tartózkodási helyének meghatározásában, úgymint telefon-, illetve faxszámát és hasonló adatait.

Lap tetejeLap teteje

Amikor az alperes a bíróságon megjelenik, későbbi értesítése céljából ettől eltérő címet is megadhat.

Amennyiben a felek címe az eljárás során megváltozik, arról a bíróságot azonnal értesíteniük kell. Ugyancsak jelezniük kell telefon- vagy faxszámuk, illetve hasonló adataik megváltozását, amennyiben azokat a bírósággal való kommunikációban használják.

A határozat vagy idézés másolatát a tisztviselő a címzettnek a bíróság székhelyére vagy az értesítendő, beidézett vagy egy végzés által érintett személy címére kézbesíti. Ezt egy igazoláson jegyzik fel, amelyet a bírósági titkár vagy az iratot kézbesítő bírósági segédtisztviselő és az értesítendő személy ír alá, akinek nevét azon fel kell tüntetni (ha megtagadja az aláírást, azt is feljegyzik, és ha megtagadja az irat átvételét, akkor tájékoztatják arról, hogy az a bíróság székhelyén rendelkezésére áll, és a kézbesítést e bejegyzés dátumát követő naptól érvényesnek tekintik).

A Felsőbb Bírák Hivatalának égisze alatt a tartományi fővárosokban és a nagyobb városokban létrehoztak egy Közös Értesítési és Idézési Szolgálatot (Servicio Común de Notificaciones y Embargos - SAC), amely az egész bíróság iratkézbesítéséért felel.

A tanúknak, szakértőknek és mindazon személyeknek, akik nem peres felek, de az eljárásban részt kell venniük, az iratokat úgy kézbesítik, hogy a határozat vagy idézés másolatát tértivevényes postai küldeményként vagy táviratként megküldik, vagy más hasonló módon, amely megbízhatóan igazolja az átvételt, az átvétel időpontját és az irat tartalmát. A bírósági titkár nyilvántartásba veszi az átadást, valamint az átadott irat és – adott esetben – mellékletek tartalmát, az átvétel igazolását vagy az irat címzett általi átvételének igazolását szolgáló eszközt. Az iratot az érintett fél által megadott címre továbbítják. Adott esetben ellenőrizhetik annak a személynek a címét vagy tartózkodási helyét, akinek az iratot kézbesíteni kell. A tanúknak, szakértőknek és mindazon személyeknek, akik az eljárásban nem peres felek, de abban részt kell venniük, értesíteniük kell a bíróságot az eljárás során bekövetkező lakcímváltozásukról. E kötelezettségről a bíróságon való első megjelenésük alkalmával tájékoztatják őket.

Lap tetejeLap teteje

A spanyol polgári perrendtartás (1/2000 számú törvény) szerint az iratokat elektronikus vagy más hasonló úton is kézbesíthetik, feltéve, hogy a bíróságok, a felek, illetve az iratok címzettjei hozzáféréssel rendelkeznek az elektronikus, telematikus, elektronikus távközlési vagy más hasonló médiumokhoz, amelyek lehetővé teszik az iratok e módon történő továbbítását és átvételét, ahogy a kommunikáció és a tartalmak valódiságát is biztosítják, és megbízhatóan igazolják a hiánytalan iratok átadását és átvételét, valamint annak helyét. Ha e feltételek teljesülnek, az iratokat e médiumok használatával is kézbesíteni lehet az átvételt megfelelően igazolva. E célból az eljárásban részt vevő feleknek és szakembereknek a bíróság előtt ki kell jelenteniük, hogy hozzáférnek a fent említett médiumokhoz, és rendelkezésre kell bocsátaniuk az e-mail címüket. E törvény rendelkezik továbbá az Igazságügyi Minisztériumon belül egy olyan elektronikus nyilvántartás létrehozásáról, amely a nevezett médiumok használatával érhető el, és tartalmazza az állami szervek címeit. Amikor a fent említett médiumok használatával benyújtott vagy kézbesített határozat, irat, vélemény vagy jelentés valódiságát csak közvetlen vizsgálattal vagy más eszközzel lehet megállapítani, illetve ellenőrizni, akkor azt a feleknek és érintett személyeknek oly módon kell továbbítani vagy kézbesíteni, amely lehetővé teszi ezen eszközökkel történő vizsgálatukat, eleget téve az időpontra és a helyre vonatkozóan a törvény által minden esetre megállapított követelményeknek.

Lap tetejeLap teteje

Abban az esetben, ha az iratot egy az azt kibocsátó bíróság területi illetékességén kívül eső földrajzi területre kell kézbesíteni, az e területen illetékességgel rendelkező bíróságot kell felkérni az irat kézbesítésére. Ez jogi segítségnyújtásként ismert, és ez esetben a (jogsegély iránti megkeresésben) felkért bíróságnak az iratot az előre megadott módon kell kézbesítenie. A határozat vagy idézés másolatát a jogsegély iránti megkereséshez csatolják, ahogy az esettől függően a többi iratot is. Az iratokat az átvétel dátumától számított húsz napot meg nem haladó időtartamon belül kell kézbesíteni.

5. Mi történik akkor, ha különleges esetben a címzettnek személyesen történő kézbesítés nem lehetséges (például mert nem tartózkodik otthon)?

Elvben, ha a feleket nem ügyvéd képviseli, és a bíróságon megadták kézbesítési címüket, a megjelölt címek bármelyikére kézbesített iratok hatályba lépnek, amint a kézbesítendő iratok szabályszerű átadását nyilvántartásba vették, akkor is, ha abban a címzett igazolása nem szerepel.

Ha nem adtak meg kézbesítési címet (ami meglehetősen gyakori a bíróságon való megjelenésre felszólító idézések vagy bizonyos eljárási szinteken a felek személyes részvételére felszólító iratok esetében), az iratokat elvben egy a címzettől eltérő személynek is kézbesíthetik, feltéve, hogy a jog által meghatározott közeli kapcsolatban van a címzettel.

Ennélfogva ha a cím, amelyre egy iratot megpróbáltak kézbesíteni, megegyezik a címzett önkormányzati nyilvántartás, adónyilvántartás vagy más hivatalos nyilvántartás szerinti vagy a szakmai szervezetek kiadványaiban szereplő lakhelyével, vagy ha az az alperes által bérelt lakás vagy üzlethelyiség, de a címzett nem tartózkodik ott, akkor az iratot a címen tartózkodó bármely alkalmazottnak vagy 14. életévét betöltött családtagnak, vagy adott esetben az épület gondnokának lehet kézbesíteni, tájékoztatva az átvevő személyt arról, hogy a határozat vagy idézés e másolatát köteles a szóban forgó címzettnek átadni, vagy arról tájékoztatni, ha ismeri tartózkodási helyét.

Lap tetejeLap teteje

Ha az iratot a címzett nem alkalmi munkahelyére címezték, az iratot – ha a címzett nem tartózkodik a helyszínen – annak a személynek kézbesítik, aki állítása szerint ismeri a címzettet, vagy ha létezik egy az iratok és küldemények átvételéért felelős osztály, akkor az ott dolgozó személynek. A címzett nevét, valamint azt a dátumot és időpontot, amikor a címzettet megpróbálták elérni, de nem találták otthon, az igazoláson feltüntetik, ahogy annak a személynek a nevét is, aki a határozat vagy idézés másolatát átvette, valamint e személy kapcsolatát a címzettel, ami által az irat teljes mértékben hatályossá válik.

Abban az esetben, ha senkit nem találnak azon a címen, amelyre egy iratot megpróbálnak kézbesíteni, a bírósági titkárnak vagy egy általa kijelölt tisztviselőnek meg kell kísérelnie kideríteni, hogy a címzett valóban ott lakik-e. Ha már nem lakik, illetve nem dolgozik a szóban forgó címen, és a megkérdezettek közül senki nem ismeri jelenlegi címét, akkor ezt az irat kézbesítésének negatív igazolásán feltüntetik. Ha az alperes címét ilyen módon nem lehet kideríteni, és a felperes nem jelölt meg más lehetséges címet, akkor a bíróságnak meg kell próbálnia az alperes címét a hivatalos nyilvántartásokban megkeresni, vagy a szakmai egyesületek kiadványaiban szereplő címet használni, amennyiben vállalkozásokról és egyéb szervezetekről van szó, vagy olyan személyekről, akiknek szakmai tevékenységük folytán kötelezően csatlakozniuk kell e szervezetekhez. A bíróságnak szintén meg kell próbálnia az alperest szakmai tevékenységének vagy nem alkalmi munkavégzésének helyén elérni (az esetek egy részében elektronikus eszközökön keresztül a bíróság maga is közvetlen eléréssel rendelkezhet). Ha e kutatások eredményeként címet vagy tartózkodási helyet találnak, akkor az iratot kézbesítik. Ha e kutatások nem vezetnek eredményre, az iratot értesítés útján kell kézbesíteni, feltüntetve, hogy a cím vagy tartózkodási hely megtalálására tett korábbi kísérletek eredménytelenek voltak. Ebben az esetben az iratot a határozat vagy idézés másolatának a bírósági hirdetőtáblán történő elhelyezésével kézbesítik. Kivételes esetben az egyik fél kérésére és költségére azt a tartomány vagy az autonóm közösség hivatalos közlönyében vagy az állami közlönyben, illetve egy nemzeti vagy tartományi újságban is közzéteszik.

Lap tetejeLap teteje

Mivel előfordulhat, hogy több bíróság is kísérletet tett ugyanazon személy felkutatására, és a folyamat leegyszerűsítését szem előtt tartva, valamint az egyes igazságügyi szervek által a cím megtalálására tett kísérletek szükségtelen megismétlését elkerülendő a spanyol polgári perrendtartás (1/2000 számú törvény) rendelkezik az Igazságügyi Minisztériumon belül a távolmaradók központi nyilvántartásának létrehozásáról. Az alperes címét, illetve tartózkodási helyét korábban eredménytelenül kereső bíróságoknak módjukban áll betekinteni e nyilvántartásba, megadva az alperes nevét és általuk ismert egyéb személyazonossági adatait. Minden olyan bíróság, amelynek ellenőriznie kell egy alperes címét, betekinthet a nyilvántartásba, hogy megtudja, az alperes szerepel-e benne, illetve hogy az abban szereplő adatok megegyeznek-e az általa ismertekkel. Ebben az esetben nincs szükség további kutatásokra, mivel azt az alperes tartózkodási helyének meghatározását megkísérlő első bíróság már megtette, és a bíróság közvetlenül dönthet arról, hogy az iratokat értesítés feladásával kézbesíti. Az ebben a nyilvántartásban szereplő alperesek kérhetik adataik törlését, amennyiben megadják azt a címet, amelyre a bírósági iratok számukra kézbesíthetők. Ebben az esetben (ha a nyilvántartásban szereplő személy tartózkodási helyét meghatározták) a nyilvántartás tájékoztatja az alperes ellen eljárást indító bíróságot az iratkézbesítés céljából megadott címről, és ettől kezdve az erre a címre kézbesített iratok érvényesek.

Lap tetejeLap teteje

6. Van-e írásos bizonyíték arra, hogy egy iratot kézbesítettek?

Mindig, minden esetben van írásos bizonyítéka annak, hogy egy iratot kézbesítettek. Ezt a bírósági titkár által hitelesített másolaton tüntetik fel. Az eljárás menete attól függ, hogy az irat kézbesítésének melyik módját választották.

Amikor az iratkézbesítés a bíróságon vagy az Ügyvédi Egyesület (SRCP) által szervezett közös átvételi szolgálaton keresztül történik, akkor ezt az ügyvédnek vagy az érintett félnek az irat másolatán szereplő aláírása vagy az e célra készített és a bírósági titkár által hitelesített igazolás tanúsítja.

Amikor az iratokat a határozat vagy idézés egy másolatának tértivevényes ajánlott levélben vagy táviratban történő megküldésével, vagy más hasonló módon kézbesítik, a bírósági titkár tanúsítja az átvétel igazolását és az átadott irat tartalmát, csatolva, adott esetben, az átvételi elismervényt vagy az átvétel igazolásának egyéb eszközét.

Amikor az iratokat a címzettnek megküldve kézbesítik, a megküldést a tisztviselő által kiállított igazoláson tüntetik fel, amelyet a címzett aláír, vagy a határozat címzett által aláírt másolatán.

Amennyiben értesítés feladásához kell folyamodni, akkor ezt a bírósági titkár által hitelesített igazolással veszik nyilvántartásba, amely megállapítja, hogy az értesítést a bíróság hirdetőtábláján helyzeték el, és feltünteti kihelyezésének időtartamát, mellékelve annak a közlönynek a másolatát, amelyben – e kiegészítő intézkedés alkalmazása esetén – az értesítést közzétették.

Lap tetejeLap teteje

7. Mi történik akkor, ha valami hiba folytán a címzett nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés nem jogszerűen történik (például az iratot egy harmadik félnek kézbesítik)? Ennek ellenére az irat kézbesítését érvényesnek lehet tekinteni (például a jogsértést orvosolni lehet), vagy az irat kézbesítésére ismételt erőfeszítést kell tenni?

Egy iratot a címzettől eltérő személynek is kézbesíthetnek bizonyos, jogilag meghatározott és a fentiekben már ismertetett esetekben, amikor is az iratok kézbesítését érvényesnek kell tekinteni.

Amennyiben az iratokat nem a polgári perrendtartásnak (1/2000 számú törvény) megfelelően kézbesítették, a korábbi kérdések megválaszolásakor említett szabályokkal összhangban, akkor azok érvénytelenek lesznek, amennyiben azt eredményezik, hogy az érintett személy megfelelő jogi képviselet nélkül marad. Bírósági határozatra van szükség annak kijelentéséhez, hogy a szóban forgó irat érvénytelen, bár hivatalból is kérvényezni lehet annak érvénytelenné nyilvánítását. Mindazonáltal ha az értesített, beidézett, a bíróságon való megjelenésre utasított személy, vagy akinek egy végzést kézbesítettek, kijelenti, hogy tudomást szerzett az ügyről, és a bíróságon való első megjelenése alkalmával nem kívánja az iratok kézbesítését érvényteleníteni, az irat hatályba lép, mintha jogszerűen kézbesítették volna. Ezért ez esetben az iratot nem kell ismételten kézbesíteni.

Alapvető fontosságú, hogy az iratokat érvényesen kézbesítsék, mivel ha az alperes nem jelenik meg az eljárásban az idézésben vagy értesítésben feltüntetett napon és helyen, akkor azt a bíróság megsértésének nyilvánítják, és az eljárást a nélkül folytatják, hogy lehetősége lenne abban eljárnia. Ez esetben, ha az alperes továbbra is távol marad, kérelmeznie kell, hogy a végrehajtás szakaszában az eljárást nyilvánítsák érvénytelennek.

Lap tetejeLap teteje

Az is előfordulhat, hogy bár az iratokat érvényesen kézbesítették, az alperes az érdekeit sértő jogerős ítélet megsemmisítését kérheti, és azt el is érheti, de csak néhány kivételes esetben és igen korlátozott alapon, és azzal a feltétellel, hogy az ítéletről személy szerint nem kapott értesítést. E kérelmet a bírósághoz kell benyújtani húsz naptól négy hónapig terjedő időtartamon belül. Az ilyen kérelmet csak az alábbiak indokolhatják:

  • folyamatosan vis maior esete állt fenn, ami megakadályozta a bíróságot megsértő személyt abban, hogy a bíróságon megjelenjen, annak ellenére hogy – mivel megfelelően beidézték, illetve értesítették – tudomása volt a peres ügyről.
  • Nem volt tudomása a keresetről és a peres ügyről, mivel bár a felszólítást vagy értesítést idézés formájában kézbesítették, az a bíróságot megsértő személyhez – önhibáján kívül – nem jutott el.
  • A bíróságot megsértő alperesnek nem volt tudomása a keresetről és a peres ügyről, mivel értesítés útján idézték be, illetve értesítették, és távol volt az eljárás lefolytatásának helyétől, ahogy nem tartózkodott Spanyolországban és az autonóm közösségen belül sem, ahol az értesítéseket közzétették.

8. Kell-e egy irat kézbesítéséért fizetni, és ha igen, mennyit?

Az e kérdésre adandó válasz attól függ, hogy az iratot hogyan kézbesítették.

A bíróságok által kézbesített iratokért nem kell fizetni.

Az ügyvédek által kézbesített iratok után díjat számolnak fel (ennek mértékét a 2003. november 7-i 1372/2003 számú királyi rendelet határozza meg). Elvben a költségeket a szóban forgó jogi képviselőnek ügyvédi meghatalmazást adó fél viseli, hacsak nem részesül költségmentességben. E díjakat a költségek fizetésére vonatkozó utasítás is tartalmazhatja, amely esetben általában a pervesztes fél fizeti azokat

További információk

  • General Council of the Judiciary español (Bírói Testületek Általános Tanácsa)
  • Ministry of Justice español (Igazságügyi Minisztérium) 

« Iratok kézbesítése - Általános információk | Spanyolország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 13-06-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság