Európai Bizottság > EIH > Iratok kézbesítése > Szlovénia

Utolsó frissítés: 04-10-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Iratok kézbesítése - Szlovénia

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit jelent a gyakorlatban az „iratkézbesítés” jogi fogalma? Miért vannak egyedi szabályok az „iratkézbesítés”-re vonatkozóan? 1.
2. Mely iratokat kell formálisan kézbesíteni? 2.
3. Ki felel egy irat kézbesítéséért? 3.
4. Hogyan kézbesítik általában a gyakorlatban az iratokat? 4.
5. Mi történik, ha kivételes esetben nem lehet magának a címzettnek kézbesíteni (pl. mert nem tartózkodik otthon)? 5.
6. Van-e írásbeli elismervény az irat kézbesítéséről? 6.
7. Mi történik, ha valamilyen probléma miatt a címzett nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogszerűtlenül történik (pl. az iratot harmadik személynek kézbesítik)? 7.
8. Kell-e fizetni az iratkézbesítésért, és ha igen, mennyit? 8.

 

1. Mit jelent a gyakorlatban az „iratkézbesítés” jogi fogalma? Miért vannak egyedi szabályok az „iratkézbesítés”-re vonatkozóan?

Ha polgári vagy kereskedelmi ügyben egy EU-tagállam bírósága vagy más szerve bírósági vagy bíróságon kívüli iratot kell, hogy kézbesítsen egy másik tagállamban lakó személynek vagy másik tagállam területén letelepedett jogi személynek vagy állami szervnek, a kérdéses dokumentumot a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló 2000. május 29-i 1348/2000/EK tanácsi rendelet szerint kézbesítik. Szlovéniában a helyi bíróságok felelősek az iratkézbesítésre vonatkozó kérések végrehajtásáért. Az iratokat a szlovéniai címzetteknek a szlovén joggal összhangban kézbesítik.

Az egyedi iratkézbesítési szabályokra a személyek törvény előtti egyenlő bánásmódhoz való alkotmányos és emberi jogainak és a védekezéshez való jog elvének tiszteletben tartása érdekében van szükség. A feleknek meg kell adni a lehetőséget az eljárásban való együttműködésre, és az ellenérdekű fél állításainak és bizonyítékainak, továbbá a bíróság eljárással kapcsolatos döntéseinek és határozatainak megismerésére, illetve az ügy lényegére. Az iratkézbesítési szabályok gyakorlati lehetőséget biztosítanak arra, hogy a személyek az eljárásban való együttműködésre vonatkozó jogaikat gyakorolhassák, illetve azon elv alkalmazására, hogy mindkét felet meg kell hallgatni. Az eljárásban részt vevő felek számára lehetővé kell tenni, hogy az iratkézbesítés helye szerinti országban alkalmazandó szabályokkal összhangban számukra az iratokat megfelelően kézbesítsék.

Lap tetejeLap teteje

2. Mely iratokat kell formálisan kézbesíteni?

Az iratkézbesítési szabályokat olyan esetekben, amikor a bíróság természetes és jogi személyek közötti, személyes és családi viszonyokból és tulajdoni és más polgári jogi viszonyokból adódó vitákat hallgat meg és dönt azokról, a polgári eljárási törvény (Zakon o pravdnem postopku – ZPP, a Szlovén Köztársaság Hivatalos Közlönye, 36/2004 – egységes szerkezetbe foglalt szöveg) állapítja meg.

A szlovén jogrendszer az iratkézbesítés két formájáról rendelkezik – a ZPP 140. és 141. cikke szerinti rendes kézbesítésről és a ZPP 142. cikke szerinti személyes kézbesítésről. A következő iratokat kézbesítik személyesen: panaszok, külön fellebbezhető bírósági határozatok, rendkívüli jogorvoslatok és felszólítások a bírósági perköltségek megfizetésére. A további iratokat csak akkor kézbesítik személyesen, ha erről törvény rendelkezik vagy ha a bíróság ezt szükségesnek ítéli, mert az iratok eredetiek vagy bármely egyéb elővigyázatossági okból. Egyébként rendes kézbesítést alkalmaznak.

3. Ki felel egy irat kézbesítéséért?

A ZPP 132. cikke szerint az iratokat Szlovénia területén a következő módokon kézbesítik: postán, bírósági tisztviselő útján, a bíróságnál vagy a törvény által megállapított egyéb módon.

Az ellenérdekű fél kérésére a bíróság úgy rendelkezik, hogy az iratokat olyan jogi vagy természetes személy kézbesítse, aki az igazságügyi miniszter külön felhatalmazása alapján bejegyzett tevékenységként végez kézbesítést (bírósági kézbesítő).

Lap tetejeLap teteje

4. Hogyan kézbesítik általában a gyakorlatban az iratokat?

A szlovén bíróságok általában úgy kézbesítik a külföldi bíróságok iratait, hogy felkérik a címzett felet arra, hogy jöjjön a bíróságra, ahol formálisan értesítik arról, hogy a bíróság nem kötelezhető szlovén nyelvre le nem fordított iratok átvételére.

Az iratokat állami szervek, jogi személyek és önálló munkavégzők esetében erre felhatalmazott személynek, vagy az irodában, az üzleti tevékenység helyén vagy a bejegyzett hivatalban egy alkalmazottnak kézbesítik.

Amennyiben a fél rendelkezik jogi képviselővel vagy felhatalmazott képviselővel, az iratot az említett személynek kézbesítik, a törvény eltérő rendelkezésének hiányában.

A személyes és rendes kézbesítés, illetve a releváns eljárások alakiságait a ZPP 140–144. cikke állapítja meg.

5. Mi történik, ha kivételes esetben nem lehet magának a címzettnek kézbesíteni (pl. mert nem tartózkodik otthon)?

Ha egy irat nem kézbesíthető a címzettnek, a ZPP más lehetőségekről rendelkezik; az eljárás attól függ, hogy a rendes vagy a személyes kézbesítés alkalmazandó.

Rendes kézbesítés

A ZPP 140. cikke szerinti rendes kézbesítés esetén, ha egy iratot kézbesíteni kell egy személynek, aki nem tartózkodik otthon, az iratot a háztartás egy felnőtt tagjának adják át, aki köteles azt átvenni. Ha ilyen személy nem található a lakásban, az iratot a ház gondnokának vagy egy szomszédnak adják át, beleegyezésükkel. Ha az iratot a munkahelyen kézbesítik, de a címzett nem található ott, az irat átadható egy ugyanott alkalmazott személynek, annak beleegyezésével. Az iratok nem adhatók át más személyeknek, ha ezek az ügyben a címzettel szemben ellenérdekű felek.

Lap tetejeLap teteje

A ZPP 141. cikke szerint, amely olyan ügyekről rendelkezik, amelyekben a 140. cikk szerinti kézbesítés nem lehetséges, az iratot a következők szerint lehet természetes személynek kézbesíteni: a bírósági kézbesítő átadja az iratot a kézbesítést elrendelő bíróságnak vagy – postai kézbesítés esetén – a lakóhely szerinti postahivatalnak, az ajtón vagy a lakás postaládájában vagy postaládáján kívül hagy egy felszólítást, melyben közli az irat helyét, és 15 napos határidőt állapít meg az iratnak a címzett által történő átvételére. A felszólításban és magán az iraton a bírósági kézbesítőnek közölnie kell ezen intézkedés okait, a felszólítás otthagyásának napját, és alá kell írnia nevét. A szlovén jogban lehetőség van „feltételezett” kézbesítésre a ZPP 141. cikkének harmadik bekezdése értelmében, ami azt jelenti, hogy ha a címzett elmulasztja 15 napon belül átvenni az iratot, a kézbesítést teljesítettnek ítélik azon a napon, amikor a felszólítást az ajtón vagy a házban vagy a postaládán kívül hagyták. Erre a tényre fel kell hívni a címzett figyelmét. A kézbesítést elrendelő bíróságot, összhangban az említett cikkel, tájékoztatni kell a kézbesítés ilyen módon való teljesítéséről.

Személyes kézbesítés

A ZPP 142. cikkének második bekezdése szerint, ha a kézbesítés címzettjét nem találják személyesen a kézbesítési címen, a bírósági kézbesítő érdeklődik arról, hogy mikor és hol találja meg az adott személyt, és a háztartás egy felnőtt tagjánál vagy a ZPP 140. cikkének első és második bekezdésében felsorolt személynél az említett cikkben meghatározott feltételek szerint írásbeli üzenetet hagy a címzettnek, amelyben felszólítja, hogy adott napon és időpontban tartózkodjon otthonában vagy munkahelyén. Ha nincs lehetőség a dokumentum ilyen módon történő kézbesítésére, a kézbesítő azt a házon belül a postaládában vagy kívül a postaládában, vagy az ajtón hagyja. Ha a bírósági kézbesítő továbbra sem találja a címzettet, a ZPP 140. vagy 141. cikke alkalmazandó, és a kézbesítést teljesítettnek tekintik (feltételezett kézbesítés).

Lap tetejeLap teteje

A ZPP 142. cikkének hetedik bekezdése szerint az iratot személyesen kézbesítettnek tekintik, ha azt jogi képviselőjének vagy meghatalmazottjának adják át.

6. Van-e írásbeli elismervény az irat kézbesítéséről?

Az irat kézbesítéséről szóló igazolást (kézbesítési igazolás) az átvevő és a bírósági kézbesítő írja alá. Az átvevő maga jegyzi fel a kézbesítés napját betűkkel kiírva a kézbesítési igazoláson. Ha a kézbesítést a ZPP 142. cikkének második bekezdése szerint teljesítik, az igazolásnak a kézhezvételt kell igazolnia, illetve azon meg kell állapítani, hogy a címzettet előzetesen írásban értesítették.

7. Mi történik, ha valamilyen probléma miatt a címzett nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogszerűtlenül történik (pl. az iratot harmadik személynek kézbesítik)?

Ha az iratot a kézbesítési szabályok megsértésével kézbesítik, ez a polgári eljárásjog megsértése, amelynek alapján a fél a kérdéses eljárásban hozott döntés ellen fellebbezhet.

Érvényes maradhat-e egy irat kézbesítése (pl. helyrehozható-e a jogsértés) vagy újból meg kell kísérelni az iratkézbesítést?

Amennyiben a bíróság fellebbezés alapján úgy ítéli, hogy a jogszerűtlen eljárás, különösen az iratkézbesítés elmulasztása megfosztja a felet az ügy bíróság elé vitelének lehetőségétől, ezzel megsemmisítheti a bíróság által elsőfokon olyan eljárásban hozott ítéletet, amelyben tárgyi hibák merültek fel. Az elsőfokú bíróság új, hibáktól mentes eljárást kezdeményez, és az iratot újból kézbesíti a címzett helye szerinti államban alkalmazandó kézbesítési szabályokkal összhangban.

8. Kell-e fizetni az iratkézbesítésért, és ha igen, mennyit?

Szabály szerint az iratkézbesítésért nem kell fizetni, kivéve ha – az egyik fél kérésére – a bíróság úgy rendelkezik, hogy az iratokat olyan jogi vagy természetes személy kézbesítse, aki az igazságügyi miniszter külön felhatalmazása alapján bejegyzett tevékenységként végez kézbesítést. Ilyen esetben a bírósági kézbesítő általi kézbesítést javasoló félnek előzetesen meg kell fizetnie a kézbesítés költségeit; az eljárás végén az eljárás költségeit a pervesztes fél vagy mindkét fél viseli, az adott ügyben elért sikerével arányosan.

További információk

Az iratkézbesítésről a polgári eljárásról szóló törvény 132–150. cikkei rendelkeznek, amelyek szlovén szövege a következő linken található: Sprejeti Zakoni - Pomoč slovenšcina

« Iratok kézbesítése - Általános információk | Szlovénia - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 04-10-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság