Európai Bizottság > EIH > Iratok kézbesítése > Portugália

Utolsó frissítés: 26-09-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Iratok kézbesítése - Portugália

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit jelent a gyakorlatban az «idézés és a hivatalos értesítés» kifejezés? Miért léteznek az «idézésre és a hivatalos értesítésre» vonatkozó speciális szabályok? 1.
2. Melyek az idézés vagy hivatalos értesítés tárgyát képező dokumentumok? 2.
3. Ki a felelős az idézések és hivatalos értesítések intézéséért? 3.
4. Mit jelent a gyakorlatban, hogy egy dokumentum idézés vagy hivatalos értesítés tárgyát képezi? Léteznek alternatív módszerek? 4.
5. Mi a teendő, ha kivételes esetekben nem lehetséges kapcsolatba lépni a címzettel (például mert nem tartózkodik otthon)? Vannak az idézésnek vagy a hivatalos értesítésnek alternatív módszerei? 5.
6. Létezik valamilyen írásos bizonyíték arról, hogy a dokumentum idézés vagy hivatalos értesítés tárgyát képezte? 6.
7. Mi a teendő, ha valamilyen hiba folytán a címzett nem kapja meg a dokumentumot, vagy az idézésre illetve a hivatalos értesítésre jogszabály ellenes módon kerül sor (például a megkeresést egy harmadik személyhez intézik)? Érvényesnek tekinthető az idézés illetve a hivatalos értesítés a fenti tények ellenére (például kiküszöbölhetőek a jogszabálysértések) vagy újra meg kell kísérelni a bírósági eljárás intézését? 7.
8. Fizetnem kell az idézésért illetve a hivatalos értesítésért? Ha igen, mennyit? 8.

 

1. Mit jelent a gyakorlatban az «idézés és a hivatalos értesítés» kifejezés? Miért léteznek az «idézésre és a hivatalos értesítésre» vonatkozó speciális szabályok?

Az idézési eljárás során az érintetett tájékoztatják, hogy ellene bírósági eljárás indult, illetve felhívják a védekezésre. Idézéssel hívják be az eljárásra első alkalommal a jogvitában érintett egyéb alanyt is.

A hivatalos értesítés, minden egyéb esetben, adott személy tárgyalásra történő beidézésére illetve adott tényről való tájékoztatására szolgál.

Az idézés egy személyre vonatkozólag csak egyszer használatos, ezért annak megtörténte után az alperes már csak hivatalos értesítést kap.

Amennyiben az eljárásban nem közvetlenül érintett, illetve védekezésre nem jogosult személyt kell a Bíróság elé idézni, minden esetben a hivatalos értesítés használatos (például tanúk és szakértők behívása).

Léteznek az «idézésekre és a hivatalos értesítésekre» vonatkozó speciális szabályok, tekintettel az eljárások jelentőségére a jogvita igazságos rendezésének folyamatában (például lehetővé teszik a védelem jogának gyakorlását, az ellenfél beadványára való reagálást, vagy adott személy bíróság elé való beidézését).

Másrészről a törvény által megkövetelt formalitást és meghatározott rendet is indokolja, hogy biztosítani kell a gyakorlatban a jogcselekmény megvalósulásának bizonyítását.

2. Melyek az idézés vagy hivatalos értesítés tárgyát képező dokumentumok?

A keresetlevél és az ahhoz csatolt iratok hivatalos értesítés tárgyát képezik.

Lap tetejeLap teteje

Hivatalos értesítésként kézbesítik mindazon a periratokhoz csatolt beadványokat, amelyekre a felek válaszolhatnak, valamint az eljárás során az azokhoz csatolt iratokat.

Szintén hivatalos értesítés tárgyát képezik azok a bíró által hozott végzések és rendeletek, amelyek hivatalos értesítésként történő kézbesítését jogszabály írja elő, vagy sérthetik a felek érdekeit, illetve hivatalos értesítésüket az említett bíró rendeli el, az Államügyészség ügyészének beadványai és indítványai, egyes a titkárság által intézett eljárások, a perköltségek elszámolása, valamint a periratokhoz harmadik személyek kezdeményezésére csatolt iratok.

3. Ki a felelős az idézések és hivatalos értesítések intézéséért?

Az idézés kézbesítésére kötelezhető a Bíróság titkársága, a postai kézbesítő (ajánlott vagy egyszerű postai küldeményben küldött idézés esetén), igazságügyi tisztviselő (az idézett személlyel való személyes kapcsolatfelvétel révén történő idézés esetén), bírósági megbízott (ügyvéd vagy ügyvédjelölt) vagy a bírósági megbízott által kinevezett törvényszéki alkalmazott.

4. Mit jelent a gyakorlatban, hogy egy dokumentum idézés vagy hivatalos értesítés tárgyát képezi? Léteznek alternatív módszerek?

A postai úton történő idézés hivatalosan jóváhagyott nyomtatványból álló tértivevényes ajánlott levél megküldésével történik, amelyet a beidézendő személynek lakó- vagy munkahelyére, jogi személy esetében pedig a megfelelő székhelyre vagy a rendes ügyvezetés helyére kell címezni. Ebben egyértelműen fel kell tüntetni a védekezésre nyitva álló határidőt, a jogi képviselet esetleges szükségességét, valamint a kifogásolás elmulasztásából származó következményeket.

Lap tetejeLap teteje

Természetes személy idézése esetén, a küldemény átadható, a tértivevény aláírása után, a címzettnek vagy bármely olyan személynek, aki a lakóhelyén vagy munkahelyén tartózkodik és kijelenti, hogy a címzettnek a küldeményt haladéktalanul átadja.

A tértivevény aláírása előtt, a postai kézbesítő azonosítja a címzettet vagy azt a harmadik személyt, akinek a levelet átadja, feljegyzi az illető személyazonossági igazolványában vagy más hivatalos dokumentumában szereplő adatokat, amelyek alapján az azonosítás történik.

Ha levél harmadik személynek kerül átadásra, a postai kézbesítőnek figyelmeztetnie kell az átvevőt, hogy a levelet mielőbb köteles átadni az értesítésen címzettként megjelölt természetes vagy jogi személynek.

Ha a fent említett átadás nem lehetséges, értesítést kell hagyni a címzettnek, megjelölve a küldő bíróságot, illetve az értesítés tárgyát képező eljárást, valamint a kézbesítés eredménytelenségének okát. A levél nyolc napon keresztül átvehető a megfelelően azonosított postahivatalban.

A tértivevény aláírásának vagy a levél kézhezvételének megtagadása esetén, a postai kézbesítő feljegyzést készít visszautasításról még mielőtt azt visszaküldené. Ebben az esetben kerül sor az igazságügyi tisztviselő révén történő idézésre azáltal, hogy a bírósági tárgyalás pontos idejét előzetesen megadja a beidézendő személyének vagy az adott helyen talált egyéb olyan személynek, aki a legnagyobb valószínűséggel át tudja adni az értesítést. Amennyiben ez nem lehetséges, elhelyezésre kerül egy értesítés a legmegfelelőbbnek tartott helyen. Ez jelentheti az idézés elhelyezését azzal a megállapítással kiegészítve, hogy a másolat és a csatolt iratok az idézett személy rendelkezésére állnak a bírósági titkárságon. Ebben az esetben, illetve ha az idézést a címzettől eltérő személynek kézbesítették, az idézettnek is küldeni kell egy ajánlott küldeményt, amelyben megjelölik a tárgyalás időpontját, az idézési eljárás befejezésének feltételeit, a védekezésre nyitva álló határidőt, a védekezés elmulasztásának következményeit és azt a címet, amelyre a másolatot elküldték. A harmadik személynek kézbesített idézés esetében meg kell adni annak a személynek a személyazonosságát is, akinek a részére az idézés történt.

Lap tetejeLap teteje

Szerződésen alapuló pénzbeli követelések érvényesítésre irányuló eljárásokban az idézésre az idézés alanyának címzett postai küldeményben kerül sor. Az említett levelet a címzettnek a szerződésben megjelölt lakcímére vagy székhelyére kell címezni. Ettől csak abban az esetben lehet eltérni, amennyiben kifejezetten más olyan hely lett megadva, amely az idézés vonatkozásában a címzett lakcímének vagy székhelyének tekintendő.

Az igazságügyi tisztviselő köteles feltüntetni az eljárás során az egyszerű postai küldemény feladásának pontos időpontját és azt a lakcímet illetve székhelyet, amelyre az elküldték.

A postai kézbesítő elhelyezi az említett levelet az idézett postaládájában, és kiállít egy nyilatkozatot, amelyben megadja a kézbesítés időpontját és pontos helyét, majd az említett nyilatkozatot azonnal elküldi a bíróságnak.

Amennyiben nem lehetséges a levélnek a postaládában történő elhelyezése, erről a postai kézbesítő feljegyzést készít, dátumozza és azonnal elküldi a bíróságnak, kivéve, ha a levél postaládában történő elhelyezése a küldemény mérete miatt nem lehetséges, ilyenkor értesítést hagy a címzettnek pontosan megjelölve a küldő bíróságot, illetve az értesítés tárgyát képező eljárást, valamint a kézbesítés eredménytelenségének okait; a levél nyolc napon keresztül átvehető a megfelelően meghatározott postahivatalban.

Az igazságügyi tisztviselőnek az idézettel való személyes kapcsolatfelvétele révén történő idézés olyan esetekben alkalmazható, ha vélhetően ez a leggyorsabb megoldás.

Lap tetejeLap teteje

Az igazságügyi tisztviselő átadja a címzettnek a keresetlevelet, a kísérő és a kereset szerves részét képező dokumentumok másolatát, valamint az idézést tartalmazó iratot. Ezen az iraton kötelező jelleggel szerepelnie kell a következő adatoknak: az eljárás száma, az ügyosztály, a tárgyalás helye, a bíróság, amely előtt az eljárás folyamatban van, a védekezésre nyitva álló határidő, az ügyvédi képviselet szükségességére vonatkozó tájékoztatás, valamint a kifogásolás elmulasztásának következményei.

Amennyiben az idézésre azért nem kerülhet sor, mert az idézendő személy valamely köztudomású pszichés rendellenesség vagy a cselekvő- illetve jogképességének hiánya következtében nincs abban a helyzetben, hogy átvegye az iratot, az igazságügyi tisztviselő referál az esetről, és értesíti a kibocsátót. Ezt követően az eljárás a bíró elé kerül, aki miután összegyűjti a vonatkozó információkat és beszerzi a szükséges bizonyítékokat, dönt a cselekvőképesség illetve jogképesség hiányának tényéről. Amennyiben a cselekvőképesség illetve jogképesség átmeneti vagy tartós hiánya megállapításra került, az idézett részére kijelölnek egy képviselőt (ideiglenes gondnok).

Alternatív megoldásként az idézést bírósági megbízottak (ügyvédek vagy ügyvédjelöltek) illetve az általuk kinevezett törvényszéki alkalmazottak is intézhetik, amennyiben ezt a keresetlevélben kifejezetten kérték illetve az idézés egyéb formái nem vezettek eredményre. A közlendő adatok ugyanazok, mint a fent említettek. Az eljárást dokumentáló szöveget az idézéssel megbízott személy készíti, keltezi és írja alá. Amennyiben az idézés eredménytelen volt a jogi képviselő közreműködése kérvényezésének időpontjától számított 30 napos határidőn belül, a bírósági megbízott referál erről a tényről, majd az idézésre az általános szabályok alapján kerül sor.

Lap tetejeLap teteje

Hirdetmény útján történő idézést alkalmaz a bíróság, amennyiben bizonytalan az idézett személy tartózkodási helye vagy az idézendő személyek kiléte. A hirdetménynek újságokban való közzétételén túl (amelyre akkor kerül sor, ha azt a jogvita jelentősége indokolttá teszi), elhelyezésre kerül az első esetben három darab hirdetmény (egy a bíróság bejáratánál, egy a legutolsó ismert lakcím kapujában, egy pedig a megfelelő községi tanács bejáratánál), a második esetben pedig egyetlen hirdetmény a bíróság kapujában.

A bíróság közreműködését igénylő eljárások lefolytatását kérelmezni lehet más bíróságoknál vagy hatóságoknál hivatalos megkeresés útján. Az ún. "carta precatória" (hivatalos megkeresés) használatos, amennyiben az eljárás végrehajtását bíróságnál vagy portugál konzulnál kérelmezik, jogsegélykérelem esetében pedig, ha az eljárás végrehajtását külföldi hatóságtól kérelmezik. A bíróság elrendeli, hogy az eljárást a funkcionálisan alárendelt szerve hajtsa végre.

A postai úton kézbesített idézéseket illetve hivatalos értesítéseket közvetlenül az érintettnek küldik, függetlenül attól, hogy melyik körzetben tartózkodik.

Mindenféle üzenet továbbításánál és hivatalos megkeresések el- vagy visszaküldésénél a bíróság a postai úton túl használhatja a faxot és az informatikai eszközöket is. Amennyiben sürgős eljárásokról van szó, használható a távirat, a telefon vagy bármely más analóg telekommunikációs eszköz. A telefonon keresztül történő értesítés mindig dokumentálásra kerül a periratokban, majd azt írásbeli megerősítés követi; a felekre vonatkozásában ez az egyetlen jogszerű formája az tárgyalások összehívására vagy az összehívások érvénytelenítésére vonatkozó tájékoztatásnak.

Lap tetejeLap teteje

A hivatalos értesítéseket általában postai úton kézbesítik.

A függőben lévő eljárásokban részes feleknek címzett hivatalos értesítések kézbesítésére a bírósági megbízottak személyen keresztül kerül sor.

Ha a hivatalos értesítés célja az érintett beidézése személyes meghallgatás lebonyolítására, a megbízott hivatalos értesítésén túl, postán el kell küldeni magának az érintettnek is egy ajánlott értesítést, amelyen fel kell tüntetni a megjelenés időpontját, helyét és célját.

A megbízottakat az irodájukba vagy az e célra megadott címükre intézett ajánlott küldeményben értesítik, de az értesítést a tisztviselő személyesen is megteheti, ha a megbízott a bíróság épületében tartózkodik.

A postai úton történő hivatalos értesítés az ajánlott küldemény feladása napját követő harmadik napon, illetve az azt követő első munkanapon kézbesítettnek tekintendő, amennyiben az nem munkanapra esik, illetve az értesítés visszaküldése esetén is érvényes amennyiben a megbízott irodájába vagy az általa hivatalos értesítések céljára megadott címre lett elküldve; ebben az esetben vagy ha az értesítés kézbesítése a címzett távolléte miatt hiúsult meg, a küldemény csatolásra kerül a periratokhoz, és a hivatalos értesítés a feladás napját követő harmadik napon kézbesítettnek tekintendő.

A fenti vélelmet a címzett megdöntheti, ha bizonyítja, hogy a hivatalos értesítésre nem került sor vagy az a feltételezettnél későbbi időpontban történt rajta kívül álló okokból.

Lap tetejeLap teteje

Ha az érintett fél nem hatalmazott meg ügyvédet, a hivatalos értesítéseket a lakóhelyének vagy a hivatalos értesítések vonatkozásában megadott székhelyének címére küldik a megbízottaknak küldött hivatalos értesítésekre vonatkozó szabályok szerint.

Az ügydöntő határozatok mindig hivatalos értesítés tárgyát képezik, amennyiben az érintett fél lakó- vagy székhelye ismert az eljárás során.

Amikor határozatok, végzések illetve ítéletek kerülnek hivatalos értesítésre, a címzett személynek másolatot vagy olvasható fénymásolatot kell küldeni, illetve átadni a határozatról és a jogszabályi hivatkozásokról.

Hivatalos értesítésnek számít az eljárást elnökölő személy által elrendelt, a tárgyaláson jelenlévő érintettekhez intézett idézések és közlések, amennyiben azok dokumentálva vannak a megfelelő periratokban vagy jegyzőkönyvben.

5. Mi a teendő, ha kivételes esetekben nem lehetséges kapcsolatba lépni a címzettel (például mert nem tartózkodik otthon)? Vannak az idézésnek vagy a hivatalos értesítésnek alternatív módszerei?

Ezek a felvetések teljes mértékben megválaszolásra kerültek az előző kérdésekre adott válaszokban.

6. Létezik valamilyen írásos bizonyíték arról, hogy a dokumentum idézés vagy hivatalos értesítés tárgyát képezte?

Az ajánlott levélben küldött idézés esetében az írásbeli bizonyítékot a tértivevény szelvénye testesíti meg, amelyen szerepelnie kell a levél kézbesítése időpontjának valamint az átvevő aláírásának. Az említett értesítésbe a postai kézbesítő beleírja a címzett vagy a küldeményt ténylegesen átvevő harmadik személy azonosításának adatait, amely adatok a személyazonossági igazolványban vagy más, az azonosítás alapjául szolgáló hivatalos iraton szerepelnek.

Lap tetejeLap teteje

Ami az egyszerű postai küldeményben küldött idézést illeti, az idézés kézbesítésének igazolását egy a postai kézbesítő által készített nyilatkozat képezi, amelyen szerepelnie kell a küldemény kézbesítése időpontjának és pontos helyének, valamint az említett postai kézbesítő aláírásának.

A személyes kapcsolatfelvétel révén történő idézés esetében, a kapcsolatfelvételt intéző személy (igazságügyi tisztviselő, ügyvéd, ügyvédjelölt vagy törvényszéki alkalmazott) készít egy iratot, amely tartalmazza az eljárás leírását, a kézbesítés időpontját, a kapcsolatfelvételt intéző és az idézés címzettjének aláírását.

A hivatalos értesítés általában ajánlott küldeményben történik, kivéve a személyes közlés esetét, amikor az idézésre vonatkozó szabályok alkalmazandóak.

Az eljárás során miden esetben rögzítésre kerül az eljárás befejezése, pontosabban feltüntetésre kerül a küldemény feladásának időpontja és az azonosítást megkönnyítő további elemek. A kézbesítés időpontja a fent említett vélelem alapján kerül megállapításra, ezáltal úgy tekintendő, hogy a kézhezvétel az ajánlott levél elküldésének időpontját követő harmadik napon megtörtént.

7. Mi a teendő, ha valamilyen hiba folytán a címzett nem kapja meg a dokumentumot, vagy az idézésre illetve a hivatalos értesítésre jogszabály ellenes módon kerül sor (például a megkeresést egy harmadik személyhez intézik)? Érvényesnek tekinthető az idézés illetve a hivatalos értesítés a fenti tények ellenére (például kiküszöbölhetőek a jogszabálysértések) vagy újra meg kell kísérelni a bírósági eljárás intézését?

Minden olyan irat, amely a keresetlevél benyújtása után kerül beadásra, semmisnek tekintendő, kivéve ha az alperes nem lett beidézve, illetve a panaszosként eljáró Államügyészséget nem idézték azonnal az eljárás megkezdésekor.

Lap tetejeLap teteje

Az érintett „be nem idézésről” akkor beszélhetünk, ha: az eljárásról megfeledkeztek; tévedés történt a beidézett személy személyazonosságában; a hirdetmény útján történő idézés nem szabályszerűen történt; bizonyításra kerül hogy a beidézett személy elhalálozása után, illetve jogi személy esetén annak megszűnése után került sor az idézésre; bizonyításra kerül, hogy a beidézés címzettje rajta kívül álló okok miatt nem szerzett tudomást az eljárásról.

Az idézés akkor is semmisnek tekintendő, amennyiben kézbesítésének vonatkozásában nem lettek betartva a törvény által előírt formaságok.

A semmisséget a bírónak kell megállapítania valamint hivatkozás tárgyát kell képeznie.

Amennyiben a szabálytalanság abban áll, hogy a védelem számára a törvény által megengedettnél hosszabb határidő lett megadva, a védekezést a megadott határidőn belül el kell fogadni, amennyiben a kibocsátó nem idézte be újra az alperest a szabályoknak megfelelő módon. A jogszabály formai előírásának megsértése esetén, a semmisségre való hivatkozásnak csak akkor van helye, ha az elkövetett hiba sértheti az idézett személy védekezéshez való jogát.

A semmisség megállapítása az elmulasztott eljárások megismétlését vonja maga után.

Amennyiben az alperes vagy az Államügyészség eljár az eljárásban anélkül, hogy azonnal hivatkozna az idézés hiányára, szabálytalanságára, úgy kell tekinteni, hogy a semmisségre a továbbiakban nem lehet hivatkozni.

A hivatalos értesítések vonatkozásában, valamely jogszabályban előírt formai követelmény figyelmen kívül hagyására az érdekelt félnek kell hivatkoznia.

A semmisségre való hivatkozás elbírálása bírói hatáskörbe tartozik, aki köteles megállapítani a semmisséget amennyiben azt jogszabály kimondja illetve az elkövetett szabálytalanság befolyásolhatja a jogvita kivizsgálását vagy megítélését.

8. Fizetnem kell az idézésért illetve a hivatalos értesítésért? Ha igen, mennyit?

Az idézésekért és hivatalos értesítésekért nem kell előzetesen fizetni.

Az idézés vagy hivatalos értesítés intézésével (közvetlen kapcsolatfelvétel révén) megbízott igazságügyi tisztviselő útiköltségei, valamint a postai költségek, telefonbeszélgetések, táviratok, informatikai eszközök révén történő eljuttatása az eljárási költségek részét képezik és az eljárás végén a pervesztes félnek kell megfizetnie azokat.

Azon a bírósági értesítéseket, amelyek nem egy folyamatban lévő eljárás keretében merülnek fel, minden esetben az igazságügyi tisztviselő intézi. A megfelelő költségeket a kérelmező fizeti, és magukba foglalják az említett tisztviselő útiköltségeit.

További információk

A jelen feljegyzések folyamatosan aktualizálás és továbbfejlesztés tárgyát képezik, nem doktrinális célból készültek, inkább a normatívák tartalmát és a törvényhozók által használt nyelvet kívánják bemutatni azzal, hogy elkerülik az értelmezést, és a portugál jog specifikus aspektusainak összefoglaló és egyszerusített ismertetését célozzák.

A feljegyzés elolvasása nem zárja ki a jogi szakemberekhez való fordulás lehetoségét, amennyiben szükséges.

Megfeleloen válogatott kiegészíto tájékoztatás található az alábbi linkeken:

  • Legfelsobb Bíróság English - français - português;
  • Igazságügyi Minisztérium English - português;
  • Alkotmánybíróság português;
  • Lisszaboni Fellebbviteli Bíróság português;
  • Coimbra-i Fellebbviteli Bíróság português;
  • Évora-i Fellebbviteli Bíróság English - français - português;
  • Porto-i Fellebbviteli Bíróság português;
  • Államügyészség português;
  • Igazságügyi Tanulmányok Hivatala/ (ez a hivatal felelos a portugál bírók továbbképzéséért) English - français - português;
  • Igazságszolgáltatási Foigazgatóság/ (többek között az alábbiakkal kapcsolatos tájékoztatást nyújt: a bíróságok adatai és területi illetékessége, valamint hozzáférés a Bírósági Segédtisztek Oldalához) português;
  • Az Igazságügyi Minisztérium Törvényhozási Politikával és Tervezéssel foglalkozó Hivatala English - português;
  • Nyilvántartások és Közjegyzoi Kar Foigazgatósága português;
  • Fogyasztói Intézet português;
  • Portugál Bírók Szakszervezeti Egyesülete português;
  • Államügyészségi Ügyészek Szakszervezete português;
  • Ügyvédi Kamara português;
  • On-line törvénykezési alap/ (ez tartalmazza a Királyi Rendeletek I Sorozatban 1970-01-01-tol kezdodoen nyilvánosságra hozott kormányrendeleteket; ez teszi lehetové a hozzáférést a 2000-01-01-tol kezdodoen az I. Sorozatban nyilvánosságra hozott törvényekhez ) português

« Iratok kézbesítése - Általános információk | Portugália - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 26-09-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság