Európai Bizottság > EIH > Iratok kézbesítése > Lengyelország

Utolsó frissítés: 05-03-2008
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Iratok kézbesítése - Lengyelország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Gyakorlati szempontból mit jelent az „iratok kézbesítése” jogi fogalma?

Miért léteznek speciális szabályok az „iratok kézbesítésére”? 1.

2. Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni? 2.
3. Ki felel az iratok kézbesítéséért? 3.
4. Hogyan történik a gyakorlatban az iratok kézbesítése? 4.
5. Mi történik, ha kivételes esetekben nem lehetséges magának a címzettnek történő kézbesítés (pl. azért, mert nincs otthon)? 5.
6. Van-e bármilyen írásbeli bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették? 6.
7. Mi történik, ha valami nem megfelelően történik, és a címzett nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés törvénysértő módon történik (pl. az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)?

A kézbesítés lehet-e mindazonáltal érvényes (pl. orvosolni lehet a hibát) vagy újra meg kell kísérelni az irat kézbesítését? 7.

8. Kell-e fizetni az irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit? 8.

 

1. Gyakorlati szempontból mit jelent az „iratok kézbesítése” jogi fogalma?

Miért léteznek speciális szabályok az „iratok kézbesítésére”?

Az „iratok kézbesítése” azt jelenti, hogy egy adott egyénnek a jogszabályokkal összhangban hozzáférést biztosítanak a részére szánt levelezéshez.

Az iratok kézbesítése a polgári jogi eljárás vonatkozásában igen fontos, mivel számos különös joghatáshoz társul. Az igazságszolgáltatás átláthatósága alkotmányos elvének való megfelelés, a felek jogainak garantálása és e jogok megvédésére irányuló lehetőség, az eljárások jogszerűségére irányadó szabályok betartása, a határidők helyes kiszámítása és – ennek megfelelően – az ítéletek érvényessége mind-mind az iratok helyes kézbesítésétől függ.

Az iratok kézbesítésére irányadó szabályok kötelezőek; a feleknek e tekintetben nincs mérlegelési jogkörük. A szabályokat a Polgári Perrendtartás 131–147. cikke tartalmazza.

2. Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?

Lengyelországban az iratokat hivatalosan kézbesítik, azaz az iratok kézbesítését hivatalból végzik. A következő iratokat kézbesítik: bírósági idézések (amelyeket a bíróság a felek és a bírósági eljárásokban részt vevő más személyek számára kézbesít), beleértve az értesítések, beidézések és egyéb levelek valamennyi típusát, amelyeknek a gyakorlatban általában szabványos formájuk van és amelyekhez írásbeli nyilatkozatok (a felek kérelmei és nyilatkozatai, eljárásokat megindító levelek és a bírósághoz az eljárás során küldött egyéb levelek) másolatait, valamint egyéb iratokat – például szakértői véleményeket és bíróságok vagy végzések másolatait – csatolják.

Lap tetejeLap teteje

3. Ki felel az iratok kézbesítéséért?

Az eljárások során az iratokat a bíróság kézbesíti. A kézbesítő hatóságok a következők: a posta, a bírósági végrehajtók, a teremszolgák és a bírósági futárszolgálat. Főszabályként az iratokat postai úton kézbesítik. Amennyiben különös problémák vannak egy irat postai úton történő kézbesítésével, a bíróság a teremszolgák általi kézbesítés lehetővé tétele érdekében végzést bocsáthat ki. A végrehajtási eljárások során az iratokat a bírósági végrehajtó kézbesíti. Az igazságügyminiszter bírósági futárszolgálatot hozhat létre és meghatározhatja annak szervezeti szabályait, valamint az iratok kézbesítésére vonatkozó részletes eljárásokat.

Az ügyvédek és jogtanácsosok mentesülnek az alakiságok elve alól és egymásnak - dátummal ellátott elismervény ellenében - személyesen is kézbesíthetnek iratokat. Az okiratok a bíróság titkárságán személyesen is kézbesíthetők olyan személyek számára, akik igazolták személyazonosságukat és megerősítették a kézhezvételt.

Ezen túlmenően - különleges eljárások mellett - az elnöklő bíró olyan hatályú végzést is kibocsáthat, amelynek értelmében a bírósági idézéseket a helyi intézmények és ügyvédek számára személyesen kell kézbesíteni, továbbá hogy a helyi intézmények által a bíróság részére benyújtott leveleket személyesen kell átvenni. A bírósággal azonos épületben lévő intézmények részére küldött leveleket és küldeményeket átvételi elismervény ellenében, a bíróság postaszolgálatának bevonása nélkül, személyesen továbbítják. Ha egy előkészítő iratot olyan későn nyújtottak be, hogy másolatának a bírósági tárgyalási idézéssel együtt történő kézbesítése nem lehetséges, akkor az a tárgyaláson is kézbesíthető.

Lap tetejeLap teteje

4. Hogyan történik a gyakorlatban az iratok kézbesítése?

A bírósági idézéseket ajánlott postai küldeményként átvételi elismervény ellenében kézbesítik.

Munka- vagy társadalombiztosítási jogi vonatkozású ügyekben a bíróság a megfelelőnek tartott bármely eszközzel szólíthatja fel a feleket, a tanúkat, a szakértőket vagy más személyeket, ha ez az ügy felgyorsítása érdekében szükséges.

Társasági jogi vonatkozású ügyekben az ügyvéd vagy jogtanácsos által képviselt fél az eljárás során köteles az ügyre vonatkozó nyilatkozatok és mellékletek másolatait személyesen kézbesíteni a másik fél számára. Ez azonban nem vonatkozik azokra az iratokra, amelyek esetében a határidő betartása attól az időponttól függ, amelyen azokat a bíróságnál benyújtották (pl. viszontkeresetek, fellebbezések, ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezések, kifogások, mulasztási ítélettel szembeni ellentmondások, fizetési meghagyással szembeni ellentmondások, fizetési meghagyásra irányuló kérelmek, követelésekre vonatkozó biztosítékra irányuló kérelmek, eljárások újbóli megindítására irányuló kérelmek).

Amennyiben a címzett természetes személy, az iratokat személyesen az ő részére kell kézbesíteni, azaz neki vagy – amennyiben nem jogképes – jogi képviselője részére kell átadni.

A jogi személynek vagy egy jogi személyiség nélküli szervezetnek szóló leveleket az ezek bíróságon történő képviseletére meghatalmazott testületnek kézbesítik vagy a szervezet vezetése által levelek átvételére meghatalmazott munkavállalónak adják át.

Lap tetejeLap teteje

Amennyiben jogi képviselőt jelöltek ki vagy más személyt hatalmaztak meg a bírósági idézések átvételére, az iratokat számukra kézbesítik.

Onnantól kezdve, hogy jogi képviselőt neveztek ki, az iratok csak akkor kézbesíthetők maga a fél számára, ha korlátozta a meghatalmazást vagy más meghatározott alanyt hatalmazott meg az iratok átvételére. A határidőket attól az időponttól számítják, amikor az idézést a jogi képviselő számára kézbesítették, még akkor is, ha a bíróság az idézést a szóban forgó fél számára is kézbesítette.

A bírósági idézések átvételére meghatalmazott személynek egy, az ilyen típusú levelezés iratkézbesítőtől vagy személyesen a postán vagy a bíróságon való átvételéért felelős munkavállalónak kell lennie.

Az iratokat a vállalkozási tevékenységeket végző természetes személyek számára a természetes személyekre alkalmazandó szabályokkal összhangban kell kézbesíteni. A bírósági cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozások és üzleti partnerek számára az iratokat a jegyzékben feltüntetett címen külön rendelkezések szerint kell kézbesíteni, kivéve, ha a fél jelezte, hogy az iratokat másik címre kell kézbesíteni.

Az iratok személyesen egy, az érintett személy által benyújtott kérelmet elbíráló bíróság által kijelölt kézbesítési gondnok számára is kézbesíthetők. Ez akkor fordul elő, amikor keresetlevelet vagy egy személy jogainak védelmével járó más iratot olyan fél részére kell kézbesíteni, akinek állandó vagy ideiglenes lakóhelye ismeretlen. Képviseletre jogosult testülettel nem rendelkező szervezetek esetében vagy amennyiben e testületek tagjainak tartózkodási helye ismeretlen, gondnok szintén kijelölhető.

Lap tetejeLap teteje

Ha a fél lakóhelye ismeretlen, a kézbesítendő levél pedig nem vonja maga után jogok védelmét, kézbesítésnek minősül annak a bíróság épületében lévő hirdetőtáblán való elhelyezése.

Ha a felek és képviselőik elmulasztják bejelenteni címváltozásukat, az iratot az ügyiratokban hagyják és kézbesítettnek minősül (az eljárások újbóli megindítására irányuló kérelmek kivételével), kivéve, ha az új címet a bíróság ismeri. Amikor egy iratot első alkalommal kézbesítenek, a bíróság tájékoztatja a felet a címváltozás bejelentésére irányuló kötelezettségéről, valamint ennek elmulasztásának következményeiről.

A külföldön lakóhellyel rendelkező személy részére szánt iratokat Lengyelországban lakóhellyel rendelkező jogi képviselőjük vagy iratok kézbesítésére feljogosított meghatalmazottjuk számára kell kézbesíteni; ha e személyek nevét nem tüntették fel, az iratokat a fél keresetlevélben megjelölt címén kell hagyni.

A fogva tartottak számára az iratokat az illetékes börtönigazgatón vagy a fogva tartó egység vezetőjén keresztül kell kézbesíteni.

5. Mi történik, ha kivételes esetekben nem lehetséges magának a címzettnek történő kézbesítés (pl. azért, mert nincs otthon)?

A kézbesítés teljesíthető otthon, a munkahelyen vagy bárhol, ahol a címzett jelen van. A kézbesítés helyét a felek a címük és bármely címváltozás bíróságnak történő bejelentésére irányuló kötelezettségük betartása mellett határozzák meg. Nem a kézbesítők felelőssége a címzett új címének kiderítése. Különleges rendelkezések értelmében a bíróság csak családi vagy gyámsági jogi vonatkozású ügyekben végez vizsgálatot a fél címének megállapítására; vizsgálat indítható az alperes címének megállapítása céljából a munkavállalók követeléseit érintő ügyekben. Kivételes körülmények között, amennyiben nehéz egy iratnak a címzett otthonában történő kézbesítése, a bíróság végzést bocsáthat ki arra vonatkozóan, hogy azt munkahelyén kézbesítsék. Ha azonban a fél nem tüntetett fel a lakcímén kívül más kézbesítési helyet, a bíróság nem köteles az ügyiratokban megkeresni a munkahely címét.

Lap tetejeLap teteje

A helyettes – azaz egy, a címzettől eltérő fél számára – történő kézbesítés természetes személyek esetében és csak a jogban egyértelműen megállapított módon végezhető. Ilyen esetekben úgy tekintik, hogy az iratot a címzettnek adták át.

Ha a címzett nincs otthon, a kézbesítő átadja a levelet egy felnőtt lakótársnak vagy – ha ilyen személy nincs jelen – azt a lakóközösségnél, gondnoknál vagy önkormányzati szervnél hagyja, amennyiben a szóban forgó személyek az ügyben nem ellenérdekű felek és vállalták, hogy a levelet továbbítják a címzett részére. Ha a fenti módon a levelet nem lehetséges kézbesíteni, vagy ha a címzett vagy a lakótárs megtagadja az átvételt, akkor azt a postán vagy az önkormányzati szerv helyiségeiben hagyja, és erről értesítést helyez el a címzett lakóhelyének ajtaján vagy a postaládában. A leveleket a leadásuk időpontját követő naptól számított hét napig őrzik. Ha e határidőn belül nem veszik át a levelet, azt visszaküldik a bíróságnak. A kézbesítés időpontjának azt az időpontot tekintik, amikor a címzett átveszi a levelet, vagy amelyen az átvételre vonatkozó határidő lejár.

Hasonló rendelkezések vonatkoznak arra az esetre, amikor a címzett megtagadja a levél átvételét, és a levelet nem lehet a kézbesítés helyén hagyni.

E rendelkezések a természetes és jogi személyekre, a szervezetekre és az állami kincstári szervekre vonatkozik. E rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha az ügyvezetés, a gondnok vagy az önkormányzati szerv megtagadja a levél átvételét.

Lap tetejeLap teteje

Ha a jogi személyek számára azért nem lehetséges egy levelet kézbesíteni, mert a címváltozást nem jelentették be, akkor a levelet az ügyiratban hagyják és kézbesítettnek tekintik.

Ha a nyilvántartásba vételi kötelezettség hatálya alá tartozó jogi személyek vagy szervezetek számára azért nem lehetséges egy levelet kézbesíteni, mert a címváltozást nem vezették be a nyilvántartásba, akkor azt az ügyiratban hagyják és kézbesítettnek tekintik, kivéve, ha az új cím ismert a bíróság számára.

6. Van-e bármilyen írásbeli bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették?

Az átvételi elismervény – rendszerint egy, a küldeményhez csatolt formanyomtatvány – az irat kézbesítését és a kézbesítés időpontját bizonyítja. A formanyomtatvány tartalmazza, hogy a fent említett levelet a kérdéses napon a címzett a fent jelzett címen átvette. Az átvevők aláírásukkal erősítik meg az irat kézbesítését és a kézbesítés időpontját. Ha ezt nem tudják megtenni vagy nem teszik meg, a kézbesítő kitölti a kézbesítés időpontját és helyettük azt aláírja, feltüntetve, hogy a címzett azt miért nem tette meg. A kézbesítés megtörténte után a posta dátumbélyegzővel lepecsételi az átvételi elismervény első oldalát, kétség esetén ez a bélyegző erősíti meg az időpontot.

A posta által biztosított átvételi elismervény hivatalos irat, amely az irat kézbesítését és a kézbesítés időpontját bizonyítja. Azoknak a személyeknek, akik azt állítják, hogy az iratot más időpontban kézbesítették, bizonyítékot kell szolgáltatniuk.

Lap tetejeLap teteje

7. Mi történik, ha valami nem megfelelően történik, és a címzett nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés törvénysértő módon történik (pl. az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)?

A kézbesítés lehet-e mindazonáltal érvényes (pl. orvosolni lehet a hibát) vagy újra meg kell kísérelni az irat kézbesítését?

Ha egy kézbesítő megsérti a kézbesítésre irányadó szabályokat, a szóban forgó kézbesítés semmisnek minősül, az eljárás pedig érvénytelennek nyilvánítható.

Amennyiben egy iratot nem a megfelelő személy számára kézbesítettek, az a címzett vonatkozásában érvényessé válik, amint azt átveszi.

A felek nem kifogásolhatják az iratok kézbesítésére vonatkozó bírósági határozatokat. Fellebbezés, az ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezés vagy más kérdésekre vonatkozó kifogás benyújtásakor azonban a bírósági eljárásban részt vevő valamelyik fél hivatkozhat arra, hogy a kézbesítés nem vagy nem megfelelően történt meg. A bíróság által hivatalból elfogadhatónak tartott érvénytelenségi okok között szerepel, ha a feleket megfosztják a jogaik védelmére irányuló lehetőségtől, ami lehet annak is az eredménye, hogy a bírósági eljárás valamelyik résztvevőjének egy idézést elmulasztanak kézbesíteni.

8. Kell-e fizetni az irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit?

Közvetlenül nem.

Az iratok bíróság általi kézbesítésével kapcsolatos költségeket valamely fél által viselt bírósági díjak (nyilvántartás) fedezik, amely díjakat az ügy érdemi részéről való döntés időpontjában hatályos szabályokkal összhangban egyenlítenek ki.

További információk

A Lengyel Igazságügyi Minisztérium

http://www.ms.gov.pl polski

« Iratok kézbesítése - Általános információk | Lengyelország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 05-03-2008

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság