Európai Bizottság > EIH > Iratok kézbesítése > Luxembourg

Utolsó frissítés: 19-07-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Iratok kézbesítése - Luxembourg

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit jelent az „iratkézbesítés” jogi fogalma gyakorlati értelemben? Miért vonatkoznak külön szabályok az iratok kézbesítésére? 1.
2. Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni? 2.
3. Kinek a feladata egy irat kézbesítése? 3.
4. A gyakorlatban rendesen hogyan történik egy irat kézbesítése? 4.
5. Van-e írásbeli bizonyítéka annak, hogy egy iratot kézbesítettek? 5.
6. Mi történik akkor, ha valamilyen hiba folytán a címzett nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés nem jogszerűen történik (például az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)? Ennek ellenére az irat kézbesítését érvényesnek lehet tekinteni (például a jogsértést orvosolni lehet), vagy az irat kézbesítésére ismételt erőfeszítést kell tenni? 6.
7. Kell-e egy irat kézbesítéséért fizetni, és ha igen, mennyit? 7.

 

1. Mit jelent az „iratkézbesítés” jogi fogalma gyakorlati értelemben? Miért vonatkoznak külön szabályok az iratok kézbesítésére?

Luxemburgban az iratkézbesítés (a francia „notification”) azon különböző eljárások általános megnevezése, amelyeken keresztül egy irat létezését és tartalmát egy személy tudomására hozzák.

A bírósági végrehajtó általi kézbesítés (franciául „signification”) kifejezetten arra az eljárásra utal, amelynek során egy iratot a bírósági végrehajtó az érintett személynek lakóhelyén átad.

Az iratkézbesítés legtöbbször tértivevényes ajánlott levéllel történik.

A bírósági végrehajtó általi kézbesítés megbízhatóbb, mint az iratok postai úton történő megküldése. A legfontosabb iratokat (perindító iratok, határozatok, felszólítások a bíróságon való megjelenésre stb.) ezért a jog szerint bírósági végrehajtónak kell kézbesítenie.

Az elsőfokú bíróságon tárgyalt ügyekben ugyanakkor az idézéseket mindig tértivevényes levélben kézbesítik. Az eljárás típusától függően az idézéseket a bíróság hivatala (például bérleti szerződéssel kapcsolatos ügyekben) vagy egy bírósági végrehajtó kézbesíti. Így ez esetben a bírósági végrehajtó postai úton kézbesíti az iratot, és nem személyesen adja át.

A bírósági végrehajtó által történő személyes átadásra általában akkor kerül sor, ha erre a bírósági határozatok fellebbezési időszakának megkezdéséhez szükség van. Kivételt képez ez alól az elsőfokú bíróságok által bérleti vagy munkaszerződésekkel kapcsolatos ügyekben hozott határozatok fellebbezési időszaka, amely a határozatról a bíróság hivatala által történő értesítéssel veszi kezdetét.

Lap tetejeLap teteje

2. Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?

Az eljárási iratok többségét még a bírónak való átadásuk előtt kell kézbesíteni.

A jog előírja, hogy különösen a perindító iratokat, amelyek az alperest a bíróságon való személyes megjelenésre vagy ügyvéden keresztüli eljárásra szólítják fel, hivatalos formában kell kézbesíteni.

A határozatokat ugyancsak kézbesíteni kell ahhoz, hogy jogerőre emelkedjenek (res judicata).

3. Kinek a feladata egy irat kézbesítése?

A luxemburgi jog értelmében a személyes átadás formájában történő kézbesítést csak bírósági végrehajtó végezheti.

Az esetek többségében bírósági végrehajtó általi kézbesítésre van szükség ahhoz, hogy egy ügyet bíróság elé vigyenek. A határozathozatalt követően ismét bírósági végrehajtónak kell a határozatot a vesztes félnek kézbesítenie. A fellebbezési időszak ekkor veszi kezdetét. Ha a határidő lejárta előtt nem nyújtanak be fellebbezést, a határozat jogerőre emelkedik. Ha a vesztes fél fellebbezéssel kíván élni, a fellebbezési iratot bírósági végrehajtónak kell kézbesítenie.

Mindazonáltal néhány kivételes esetben az iratok személyes átadással történő kézbesítése nem a bírósági végrehajtó kizárólagos feladatkörébe tartozik.

Az elsőfokú bíróságon tárgyalt ügyekben például sok bírósági eljárás a szóban forgó bírósághoz benyújtott kérelemmel veszi kezdetét. A bíróság hivatala értesíti a feleket a bíróságon való megjelenésre vonatkozó felszólításról, mellékelve a bírósághoz benyújtott kérelem másolatát. Ez az eljárás különösen a bérleti szerződéssel kapcsolatos ügyekben alkalmazandó, de a munkajogi és fizetési meghagyásos ügyekben is ezt követik.

Lap tetejeLap teteje

Az idézéseket egyes kerületi bíróságokon folytatott eljárásoknál szintén a bíróság hivatala kézbesíti, különösen azok esetében, amelyek a bíróság elnökének joghatósága alá tartoznak.

Ügyvédek közvetlenül nem kézbesíthetnek iratokat; erre bírósági végrehajtót kell igénybe venniük. Mindazonáltal, ha az eljárás már megkezdődött, és mindegyik fél ügyvéd útján jár el, az eljárási iratokat és az okirati bizonyítékokat az ügyvédek egymás között is kicserélhetik kézbesítés útján, amelyre ez esetben nem vonatkoznak külön alaki követelmények. A szokás az, hogy egy ilyen módon kézbesített irat átvételéről az ügyvéd azonnal elismervényt állít ki.

4. A gyakorlatban rendesen hogyan történik egy irat kézbesítése?

4.1. Az iratkézbesítésre alkalmazandó eljárás rövid ismertetése

Az iratok többségét tértivevényes ajánlott levélben kézbesítik.

Ha a postai dolgozó a címzettet otthon találja, megkéri, hogy írja alá az átvételi elismervényt, amelyet ezt követően a feladónak visszaküldenek. Ha a címzett megtagadja az átvételi elismervény aláírását, a postás ezt feljegyzi, és az iratot kézbesítettnek tekintik.

Ha a címzett nem tartózkodik otthon, de egy másik személy elfogadja a tértivevényes küldemény átvételét, a postai dolgozó e személy nevét rögzíti az átvételi elismervényen. Az esetek többségében egy irat harmadik személynek történő kézbesítése nem bír ugyanazzal az érvényességgel, mintha a kézbesítés az érintett személynek történt volna.

Lap tetejeLap teteje

Ha a címen senki nem található, de a cím helyes, a postai dolgozó értesítést hagy a levélszekrényben, amelyben a címzettet felkéri, hogy adott határidőn belül a levelet a postahivatalban vegye át. Az iratot így kézbesítettnek tekintik, akkor is, ha a címzett a portahivatalban nem veszi át.

Ha a cím helyessége nem ellenőrizhető, a postai dolgozó visszaküldi a levelet a feladónak, tájékoztatva arról, hogy az irat kézbesítésére nem került sor. Ebben az esetben a kérelmezőnek új címet kell megadnia. Ha a címzettnek nincs ismert címe, a kérelmező felkérhet bírósági végrehajtót az irat kézbesítésére, amennyiben szükséges, a kézbesítési kísérlet igazolásával.

Az iratkézbesítésnek ezt az eljárását csak akkor alkalmazzák, ha a címzett Luxemburgban lakik. Ha a címzett külföldön él, az iratot bírósági végrehajtónak kell kézbesítenie.

4.2. A bírósági végrehajtó általi kézbesítésre alkalmazandó eljárás rövid ismertetése

A bírósági végrehajtó általi kézbesítés az iratnak a címzett részére a bírósági végrehajtó által történő személyes átadását jelenti.

A bírósági végrehajtó a kézbesítést általában a címzett lakóhelyén kísérli meg. Az iratot ugyanakkor bárhol át lehet adni, ahol a bírósági végrehajtó megtalálja a címzettet, például annak munkahelyén.

Ha a bírósági végrehajtó a címzettet otthon találja, átadja neki az irat hitelesített másolatát. Az irat kézbesítéséről jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet az eredeti irathoz csatol. Ezt követően mind az iratot, mind a jegyzőkönyvet visszaküldi az irat kézbesítését kezdeményező személynek.

Lap tetejeLap teteje

Ha a címzett nem tartózkodik otthon, az iratot harmadik személynek is át lehet adni, beleértve a 15. életévüket betöltött kiskorúakat is. A bírósági végrehajtó a jegyzőkönyvben feltünteti, hogy iratot kinek adta át. Ha az iratot harmadik személynek adják át, akkor az iratot lepecsételt borítékba kell helyezni, biztosítva, hogy azt a harmadik személy a boríték felbontása nélkül ne olvashassa el.

Ha a címzett nem tartózkodik otthon, de a címzés helyes, a bírósági végrehajtó az irat másolatát és a sikertelen kézbesítésről szóló értesítőt lepecsételt borítékban a levélszekrényben hagyja. Ezt követően és legkésőbb a látogatását követő első munkanapon a címzettnek rendes postai levélben elküldi az irat egy másik másolatát. A bírósági végrehajtó ezen intézkedéseket jegyzőkönyvbe veszi, amelyet a kézbesítendő irat eredeti példányához csatol.

Ha a bírósági végrehajtó senkit nem talál otthon, és a címzés helyessége kétséges (például nincs levélszekrény), megkísérli a címzett tartózkodási helyének felkutatását. E kutatások eredményét a kézbesítési kísérlet igazolásában jegyzi fel.

5. Van-e írásbeli bizonyítéka annak, hogy egy iratot kézbesítettek?

Ha az iratot postai úton kézbesítik, az átvételi elismervény szolgál bizonyítékul. Ha az iratot egy bírósági végrehajtó kézbesíti, ez utóbbi jegyzőkönyvet vesz fel az általa tett eljárási lépésekről. A bírósági végrehajtó hivatalos személy. Bizonyított hamisítás hiányában jegyzőkönyve bizonyítékként szolgál.

Lap tetejeLap teteje

6. Mi történik akkor, ha valamilyen hiba folytán a címzett nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés nem jogszerűen történik (például az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)? Ennek ellenére az irat kézbesítését érvényesnek lehet tekinteni (például a jogsértést orvosolni lehet), vagy az irat kézbesítésére ismételt erőfeszítést kell tenni?

Az iratkézbesítés alaki követelményeinek megsértése esetén a kézbesítést érvénytelennek lehet nyilvánítani.

Az irat kézbesítését alaki hiányosság miatt azonban csak akkor lehet érvénytelennek nyilvánítani, ha ezen alakiság hátrányos helyzetbe hozza a címzettet.

E kérdésben bírónak kell döntenie.

Ha az iratot nem lehetett személyesen a címzettnek kézbesíteni, és a címzett a bíróságon nem jelenik meg, a bíró a kérelmezőt az idézés ismételt kézbesítésének kezdeményezésére kérheti. Ennek célja minden kétség eloszlatása a tekintetben, hogy az érintett személy a bíróságon miért nem jelent meg.

Azon eljárások esetében, amelyekben a feleknek rendesen a bíróság hivatala küld idézést, a bíró arra is felkérheti a kérelmezőt, hogy a kézbesítést bírósági végrehajtón keresztül kezdeményezze, ha kétségek merülnek fel a tértivevényes levélként történő kézbesítés érvényessége tekintetében.

Végül a bíró csak akkor hozhat a bíróságon meg nem jelenő felet elmarasztaló határozatot, ha megállapítást nyer, hogy az érintett felet személyesen értesítették. Ellenkező esetben (ha például az idézést egy a címen tartózkodó másik személynek adták át), távollétében hoznak határozatot, és a fél ügyének újratárgyalását kérheti.

7. Kell-e egy irat kézbesítéséért fizetni, és ha igen, mennyit?

A bíróság hivatalán keresztül történő kézbesítésért nem kell fizetni. Ha a kézbesítést bírósági végrehajtó végzi, díjazása a luxemburgi jog szerint megállapított fix összegben történik.

« Iratok kézbesítése - Általános információk | Luxembourg - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 19-07-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság