Európai Bizottság > EIH > Iratok kézbesítése > Litvánia

Utolsó frissítés: 27-09-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Iratok kézbesítése - Litvánia

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit jelent a gyakorlatban az „iratkézbesítés” jogi fogalma? Miért vannak egyedi szabályok az „iratkézbesítés”-re vonatkozóan? 1.
2. Mely iratokat kell formálisan kézbesíteni? 2.
3. Ki felel egy irat kézbesítéséért? 3.
4. Hogyan kézbesítik az iratokat? 4.
5. Mi történik, ha kivételes esetben nem lehet magának a címzettnek kézbesíteni (pl. mert nem tartózkodik otthon)? 5.
6. Van-e írásbeli elismervény az irat kézbesítéséről? 6.
7. Mi történik, ha valamilyen probléma miatt a címzett nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogszerűtlenül történik (pl. az iratot harmadik személynek kézbesítik)? 7.
8. Kell-e fizetni az iratkézbesítésért, és ha igen, mennyit? 8.

 

1. Mit jelent a gyakorlatban az „iratkézbesítés” jogi fogalma? Miért vannak egyedi szabályok az „iratkézbesítés”-re vonatkozóan?

Az iratkézbesítés eljárási aktus, melyet a törvény által előírt módon és formában hajtanak végre és igazolnak, és mely által a törvény lehetőséget biztosít egy címzett számára arra, hogy a kézbesített irat tartalmát megismerje.

Az iratkézbesítésre egyedi szabályok vonatkoznak annak biztosítására, hogy egy személy mindenképpen megkapjon egy iratot, illetve tájékoztatást, illetve hogy érdekeit megvédhesse az eljárásban.

2. Mely iratokat kell formálisan kézbesíteni?

A Litván Köztársaság polgári perrendtartása (a 2002. február 28-i IX-743. törvény által jóváhagyva (Hivatalos Közlöny, 36-1340., 2002.) 117. cikke (1) bekezdése szerint a bírósági iratok kézbesítendők. Kétféle bírósági irat létezik:

  1. a felek eljárásra vonatkozó bírósági iratai – a felek kérelmei, ellenkérelmei, a kérelemre adott válaszai, az ellenkérelmekre adott válaszai, viszontválasz (a felperes válasza az alperes által benyújtott válaszra), az alperes válasza a viszontválaszra, külön fellebbezések, ítéletek fellebbezései, megsemmisítés iránti kérelmek és az ezekre adott válaszok, illetve más iratok, melyeken az írásbeli eljárás során a felek beadványaikat, kereseteiket, viszontválaszaikat és indoklásaikat benyújtják (a polgári perrendtartás 110. cikke);
  2. a bíróság bírósági iratai (ítéletek, végzések, döntések, határozatok, meghagyások, bírósági ülésekről készült jegyzőkönyvek, idézések és értesítések) – bármely irat, melyet a bíróság az eljárás során kiad (a polgári perrendtartás 116. cikke).

3. Ki felel egy irat kézbesítéséért?

Általában a bíróság felel az iratkézbesítésért. Amennyiben azonban ajánlott levélben, illetve végrehajtó, futár, az eljárásban érintett egyik fél, ügyvéd stb., révén történik az iratkézbesítés, a kézbesítést végrehajtó személy is felelős az iratkézbesítésért.

Lap tetejeLap teteje

4. Hogyan kézbesítik az iratokat?

A polgári perrendtartás a bírósági iratok kézbesítésének alábbi módjairól rendelkezik:

  • közvetlenül a címzett részére, az átvétel aláírással történő igazolásával (127. cikk);
  • ajánlott levélben, végrehajtó, futár révén, illetve egyes esetekben telekommunikációs berendezéssel (a Litván Köztársaság polgári perrendtartása 117. cikkének (1) bekezdése);
  • a fél beleegyezésével a bíróság bírósági iratot adhat ki számára a címzettnek történő kézbesítés céljából (117. cikk (2) bekezdés);
  • Olyan esetekben, amikor a fél vagy harmadik személy képviselőn keresztül vesz részt az eljárásban, az ügyre vonatkozó eljárási iratokat csak a képviselő kapja (118. cikk);
  • Amennyiben mindkét felet képviselik, az egyik fél ügyvédje az ügyre vonatkozó eljárási iratot közvetlenül a másik fél ügyvédjének továbbítja (119. cikk);
  • Pertársaság esetén, amikor a pertársak nem rendelkeznek egyetlen képviselővel, a bíróság javasolhatja a pertársaknak, hogy az ügyre vonatkozó eljárási iratok kézhezvételére felhatalmazott személyként nevezzék meg egyik pertársukat vagy bármilyen szervet (120. cikk).

Ha a fél természetes személy, a bírósági iratokat személyesen neki kézbesítik vagy képviselőjének, ha a törvény szerint polgári perben nincs perképessége, míg egy jogi személynek címzett bírósági iratokat e jogi személy vezetőjének, irányító szervének vagy titkársága egy alkalmazottjának (a polgári perrendtartás 123. cikke). A bírósági iratokat katonai jellegű szervezetek esetén a parancsnoknak vagy a megfelelő szervezet vagy annak egysége ügyeletes tisztjének kézbesítik (a polgári perrendtartás 125. cikke), fogvatartott személyek esetén pedig a megfelelő fogvatartó intézmény hivatalának (a polgári perrendtartás 126. cikke).

Lap tetejeLap teteje

5. Mi történik, ha kivételes esetben nem lehet magának a címzettnek kézbesíteni (pl. mert nem tartózkodik otthon)?

Ha a bírósági iratot kézbesítő személy nem találja a címzettet lakó- vagy munkahelyén, az iratot a címzettel egy háztartásban élő felnőtt családtagjának adják át, kivéve ha a családtagok ellenérdekűek, ha pedig ilyen nincs, a ház kezelőségének (a lakástulajdonosok társaságának), a lakásfenntartási szervezetnek, a lakók képviselőjének vagy a munkahely vezetésének (a polgári perrendtartás 123. cikkének (3) bekezdése).

Ha a bírósági iratot kézbesítő személy nem találja a címzettet a jogi személy bejegyzett irodájában vagy az általa megjelölt más helyen, a bírósági iratot a jogi személy bármely alkalmazottjának kézbesíteni lehet, aki a kézbesítés helyén tartózkodik, vagy ha erre nincs mód, a bírósági iratokat a jogi személyek nyilvántartásában feltüntetett vezetőnek vagy az irányító testület tagjainak kézbesítik természetes személyként, vagy családjuk felnőtt tagjainak (a polgári perrendtartás 126. cikkének (4) bekezdése).

Ha a kereset vagy más olyan bírósági irat egy példányát, melynek alapján egy félnek meg kell védenie a jogait, olyan személynek kell kézbesíteni, akinek lakó- és munkahelye ismeretlen, vagy akinek nincs képviselője, az említett iratok a munka- vagy lakóhely vagy eljárási képviselőjének megállapításáig egy gondnoknak kézbesíthetők, akit az üggyel foglalkozó bíróság az érintett fél kérésére jelöl ki (a polgári perrendtartás 129. cikke).

Lap tetejeLap teteje

Ha a címzett lakó- és munkahelye ismeretlen, és nincs mód gondnok kijelölésére, vagy ha több mint tíz pertárs van az eljárásban, és a fent említett eljárás révén az iratok kézbesítésére nincs mód a pertársaság esetén, vagy ha a bírósági iratok nem kézbesíthetők jogi személynek a fent említett eljárás révén, a bíróság a bírósági iratokat a sajtóban való közzététel útján is kézbesítheti. Ilyen módon kézbesíthető a kereset egy példánya az alperesnek, illetve idézések, értesítések és más bírósági iratok az eljárás feleinek (a polgári perrendtartás 130. cikkének (1) és (2) bekezdése).

Kivételes esetekben, az ügy körülményeit figyelembe véve, ha az alperes tartózkodási helye ismeretlen, a bíróság a rendőrséget igénybe véve köröztetheti az alperest, ha a felperes bizonyítani tudja, hogy az alperes lakóhelyének megállapítására minden intézkedést megtett (a polgári perrendtartás 132. cikke).

6. Van-e írásbeli elismervény az irat kézbesítéséről?

Az idézést, illetve a kereset (kereset, fellebbezés, keresetre adott válasz, viszontválasz) egy példányát a címzettnek a kézhezvételt igazoló aláírás ellenében kézbesítik. Amennyiben a posta, a bírósági futár, a végrehajtó vagy a fél idézést vagy keresetet kézbesít, a címzett aláír egy, az igazságügy-miniszter által kialakított formanyomtatványt, melynek egy része nála marad, másik részét pedig az aláírással és a feltüntetett kézbesítési dátummal együtt visszajuttatnak a bírósághoz. Amennyiben az idézést vagy a keresetet nem magának a címzettnek kézbesítik, az azt átvevő személy feltünteti teljes nevét, továbbá a címzetthez fűződő kapcsolatának jellegét vagy jelenlegi beosztását az elismervényen. Ha az idézést vagy a keresetet telekommunikációs eszköz révén kézbesítik, a kézbesítést a törvény vagy más jogszabály által előírt módon igazolják. A felek hozzájárulásával lehet kézbesíteni iratokat telekommunikációs eszközökkel.

Lap tetejeLap teteje

A bírósági iratok átvételének vagy az átvételi elismervény aláírásának megtagadása kézbesítésnek tekintendő, kivéve az eljárás egyik fele által történő kézbesítést. A kézbesítő személy az idézés vagy a kereset átvételének megtagadását és ennek indokolását feljegyzi. Ha a bírósági iratokat telekommunikációs eszköz révén kézbesítik, a bírósági iratok átvételét megtagadottnak tekintik, ha a kézbesítést követő három napon belül nem írja alá az elektronikus aláírás útján az előírt formát vagy ha más módon nem erősíti meg a kézhezvételt.

Az értesítéseket és a bíróság egyéb iratait a címzettnek a polgári perrendtartásban megállapított módon és eljárással kell kézbesíteni, a bírósághoz visszajuttatandó átvételi elismervény nélkül. A postai dolgozók, végrehajtók vagy futárok az értesítés vagy más bírósági irat címzettnek történő kézbesítését feljegyzik a megfelelő nyilvántartásokban, feltüntetve a címzettet, a bírósági irat kézbesítésének dátumát, a bírósági iratot kézhezvevő személyt és a címzettel való kapcsolatának jellegét vagy jelenlegi beosztását, amennyiben az iratot nem a címzettnek kézbesítik személyesen.

7. Mi történik, ha valamilyen probléma miatt a címzett nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogszerűtlenül történik (pl. az iratot harmadik személynek kézbesítik)?

Ha a kézbesítés jogsértő módon történik, ez nem megfelelő, és az iratokat nem kézbesítettnek tekintik. A meghallgatás időpontjáról és helyéről nem értesülő fél kérheti ilyen körülmények miatt az ítélet megsemmisítését, és az ilyen eset az ítélet megsemmisítésének abszolút alapjául szolgálhat (a polgári perrendtartás 329. cikkének (3) bekezdése).

Lap tetejeLap teteje

8. Kell-e fizetni az iratkézbesítésért, és ha igen, mennyit?

A polgári ügyekben a bírósági iratkézbesítésre vonatkozó költségek kifizetésével és összegével kapcsolatos eljárás (jóváhagyva 2006.12.6-án a Litván Köztársaság igazságügy-minisztere és pénzügyminisztere 343/388 rendeletével) rendelkezései szerint a bírósági iratok ajánlott levélben, végrehajtó vagy futár útján történő kézbesítésekor a költségeket a bíróság fedezi, kivéve ha az egyik érdekelt fél az iratkézbesítésre külön eljárást kér, mert ekkor a költségeket ez a fél fedezi. Az érdekelt fél fedezi a költségeket, ha a bírósági iratokat ő kézbesíti vagy az iratkézbesítés a sajtóban történő közzététel útján történik. Ha a bírósági iratokat ügyvéd kézbesíti, a költségeket az ügyvéd és ügyfele közötti megállapodással fedezik.

A költségek díjszabását a postai, futár- és sajtószolgáltatásokat nyújtó személyek határozzák meg. A végrehajtó útján történő bírósági kézbesítés költségeit az ítéletek végrehajtásáról szóló utasításokban (jóváhagyva a Litván Köztársaság igazságügy-miniszterének 2002.12.31-i 432. rendeletével) szereplő táblázat 2 14 bekezdése állapítja meg és összegük 30 litván litas.

Az iratkézbesítéssel kapcsolatos költségeket az eset meghallgatására vonatkozó költségek tartalmazzák. A pernyertes félnél felmerülő ilyen költségeket a bíróság ezen fél részére a másik féltől beszedi, még ha az utóbbi mentesül is a perköltségeknek az állam részére történő megfizetése alól.

További információk

  • A Seimas lietuviu kalba – a Litván Köztársaság parlamentjének – honlapja. Itt találhatók a Litván Köztársaság jogi aktusai.

« Iratok kézbesítése - Általános információk | Litvánia - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 27-09-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság