Európai Bizottság > EIH > Iratok kézbesítése > Lettország

Utolsó frissítés: 15-02-2008
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Iratok kézbesítése - Lettország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Gyakorlati szempontból mit jelent az „iratok kézbesítése” jogi fogalma? Miért vonatkoznak speciális szabályok az „iratok kézbesítésére”? 1.
2. Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni? 2.
3. Ki felel az iratok kézbesítéséért? 3.
4. Hogyan történik a gyakorlatban az iratok kézbesítése? 4.
5. Mi történik, ha kivételes esetekben nem lehetséges magának a címzettnek történő kézbesítés (pl. azért, mert nincs otthon)? 5.
6. Van-e bármilyen írásbeli bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették? 6.
7. Mi történik, ha valami nem megfelelően történik, és a címzett nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés törvénysértő módon történik (például az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)? A kézbesítést lehet-e mindazonáltal megtörténtnek és érvényesnek tekinteni (pl. meg lehet-e akadályozni a törvényi rendelkezések megsértését) vagy újra ki kell bocsátani az iratokat? 7.
8. Kell-e fizetni az irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit? 8.

 

1. Gyakorlati szempontból mit jelent az „iratok kézbesítése” jogi fogalma? Miért vonatkoznak speciális szabályok az „iratok kézbesítésére”?

Az iratok kézbesítése azt a módot jelenti, ahogyan a címzett a nemzeti jog szabályainak megfelelően egy írásbeli okiratról vagy eljárásról értesül, amely mód lehetőséget biztosít a címzett számára, hogy időben tudomást szerezzen az okiratról.

Bizonyos írásbeli okiratok kézbesítésére különleges szabályok vonatkoznak, amelyek célja az ügyben résztvevők eljárási jogainak, valamint jogaik egyenlő mértékben történő kihasználásának biztosítása. A Polgári Perrendtartás például megállapítja a felek jogait és kötelezettségeit, beleértve az ítéletek, határozatok és az üggyel kapcsolatos más okiratok másolatának kézhezvételéhez való jogukat.

2. Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?

A megsértett vagy vitatott jogait védő természetes vagy jogi személy írásbeli kérelemben követelést nyújt be, amely kérelemben értesíti a bíróságot követeléséről. Ez a bírósági titkár hivatalához benyújtott vagy postai úton a bíróságra beküldött, követelést tartalmazó keresetlevél formájában történik.

A Polgári Perrendtartás a bíróságokra rója azt a kötelezettséget, hogy az okiratokat a következő módon kézbesítsék az ügy résztvevőinek:

  1. bírósági idézések kézbesítése a feleknek;
  2. keresetlevelek és az ahhoz csatolt okiratok másolatának kézbesítése az ügyben részt vevő ellenérdekű feleknek, majd az alperes válaszbeadványának kézhezvételét követően a válaszbeadvány továbbítása a felpereshez és harmadik felekhez;
  3. bírósági határozatok másolatának benyújtása vagy megküldése az ügyben részt vevő feleknek;
  4. végrehajtási okiratok kibocsátása és végrehajtási okiratok küldése a végrehajtóknak, ha a behajtandó vagyont az állami költségvetés számára kell befizetni.

3. Ki felel az iratok kézbesítéséért?

Az iratokat általában a bíróságok kézbesítik. Jogszabályban meghatározott egyedi esetekben azonban a bírósági idézéseket – a bíró jóváhagyásával – az ügyben részt vevő egyik fél is átveheti abból a célból, hogy a perbe hívott vagy beidézett más személynek továbbítsa. Ilyen esetben a perbe hívott vagy beidézett személynek aláírásával kell igazolnia az idézés átvételét, és az idézés aláírt részét vissza kell küldeni a bíróságra.

Lap tetejeLap teteje

Amennyiben az idézést kézbesítő személy nem találja a címzettet annak lakcímén, az idézést a címzettel közös háztartásban élő másik nagykorú családtagnak adja át. Amennyiben az idézést kézbesítő személy nem találja a címzettet a munkahelyi címén, az idézést a munkahelyi ügyintézőnek adja át – a címzettnek történő továbbítás céljából. A fenti esetekben az idézést átvevő személynek az idézésen az átvevő aláírásának helyén meg kell adnia vezeték- és keresztnevét, valamint a címzettel való kapcsolatát, illetve munkahelyi beosztását, és a lehető legkorábbi időpontban továbbítania kell az idézést a címzetthez.

Amennyiben az idézést az eljárásokkal összhangban küldték meg, úgy tekintik, hogy a perbe hívott vagy beidézett személy értesült a tárgyalás helyéről és időpontjáról, kivéve, ha a címzett a lakcímén nem volt megtalálható, és tartózkodási helye ismeretlen. Ilyen esetben az idézést kézbesítő személy az idézésen az átvevő aláírásának helyén feljegyzi a körülményeket, és nyilatkozatot tesz arról, hova távozott a címzett, és előreláthatólag mikor tér vissza, amennyiben ezek az információk megállapíthatók (ld. a Polgári Perrendtartás 56. szakaszát).

4. Hogyan történik a gyakorlatban az iratok kézbesítése?

Az iratok kézbesítésének legáltalánosabb módja a postai kézbesítés, illetve a tárgyaláson részt vevő személy részére történő közvetlen átadás (bírósági döntések, idézések és más bírósági iratok esetében), amely utóbbi esetben a címzett az értesítési formanyomtatvány aláírásával igazolja az irat átvételét. A lett jog az idézések távirati, telefonüzenet útján, telefaxon vagy futárral történő kézbesítéséről is rendelkezik.

Lap tetejeLap teteje

5. Mi történik, ha kivételes esetekben nem lehetséges magának a címzettnek történő kézbesítés (pl. azért, mert nincs otthon)?

Amennyiben az idézést kézbesítő személy nem találja a címzettet annak lakcímén, az idézést a címzettel közös háztartásban élő másik nagykorú családtagnak adja át. Amennyiben az idézést kézbesítő személy nem találja a címzettet a munkahelyi címén, az idézést a munkahelyi ügyintézőnek adja át a címzettnek történő továbbítás céljából. A fenti esetekben az idézést átvevő személynek az idézésen – az átvevő aláírásának helyén – meg kell adnia vezeték- és keresztnevét, valamint a címzettel való kapcsolatát, illetve munkahelyi beosztását, és a lehető legkorábbi időpontban továbbítania kell az idézést a címzetthez.

6. Van-e bármilyen írásbeli bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették?

Amennyiben az idézést futár vagy az ügyben részt vevő más személy útján kézbesítik, az iratot személyesen kell kézbesíteni, és a perbe hívott vagy beidézett személynek aláírásával kell igazolnia az idézés átvételét. Az idézés aláírt részét vissza kell küldeni a bíróságra.

Amennyiben az 5. kérdésben említett körülmények között kézbesítik az idézést, az átvevőnek az idézésen - az átvevő aláírásának helyén - meg kell adnia vezeték- és keresztnevét, valamint a címzettel való kapcsolatát, illetve munkahelyi beosztását, és a lehető legkorábbi időpontban továbbítania kell az idézést a címzetthez.

Lap tetejeLap teteje

A következők az irat kézbesítése/átvétele bizonyítékának minősülnek:

  1. postázás vagy továbbítás bizonyítása (természetes és jogi személyek részére);
  2. a bírósági iratok kézhezvételének a címzett által történő megerősítése;
  3. a címzett aláírása és a postai átvételi elismervényen feltüntetett dátum;
  4. a címzettnek az ügyre vonatkozó értesítési nyomtatványon, valamely különleges nyomtatványon vagy eljárási jegyzőkönyvön feltüntetett aláírása.

7. Mi történik, ha valami nem megfelelően történik, és a címzett nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés törvénysértő módon történik (például az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)? A kézbesítést lehet-e mindazonáltal megtörténtnek és érvényesnek tekinteni (pl. meg lehet-e akadályozni a törvényi rendelkezések megsértését) vagy újra ki kell bocsátani az iratokat?

Ha a jogi személy nem kapta meg az iratot, de bizonyíték van arra, hogy az iratot elküldték a személy bejegyzett címére, az irat kézbesítettnek minősül.

A természetes személynek címzett bírósági idézés kézbesítettnek minősül, ha az idézést a címzettel közös háztartásban élő másik nagykorú családtagnak kézbesítették. Amennyiben a természetes személy tényleges lakóhelye nem ismert, vagy a személy nem tartózkodik lakóhelyén, a személy értesítettnek minősül, ha a megjelenésre vonatkozó idézést legalább egy hónappal a tárgyalás napja előtt közzéteszik a Latvijas Vēstnesis című hivatalos lapban. Azt a tényt, hogy az alperes nem tartózkodik lakóhelyén, illetve lakóhelye nem ismert, a postai hatóságok, vagy hites végrehajtó állapíthatja meg.

Lap tetejeLap teteje

Ha azonban az ügyben részt vevő felet nem értesítették a bírósági eljárás helyéről és idejéről, a tárgyalást el kell napolni.

Ha az első fokú bíróság nem tartotta be a bírósági tárgyalás helyéről és időpontjáról történő értesítésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, és folytatta az ügy tárgyalását, a bíróság ítéletét hatályon kívül kell helyezni, és az ügyet vissza kell utalni új tárgyalásra.

(Ld. az 5. kérdést)

8. Kell-e fizetni az irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit?

A Polgári Perrendtartás 40. cikke megállapítja, hogy az eljárási költségeket a követelést benyújtó fél köteles megfizetni a tárgyalás előtt, kivéve, ha mentesül a perköltség állam számára történő megfizetése alól. A kifizetés összege a tényleges költségekkel azonos.

Amennyiben az iratokat hites közjegyző vagy bírósági végrehajtó kézbesítette, a díjazást a közjegyző vagy a végrehajtó által eljárási feladatok teljesítéséért felszámított alkalmazandó díjaknak megfelelően számítják ki.

A díjak a bírósági döntés első ízben kibocsátott kivonatára nem alkalmazhatók. Az ügy résztvevői kizárólag akkor kötelesek 2 lat közigazgatási díjat fizetni, ha a kivonatot második vagy további ismételt alkalommal kérik; amennyiben megállapítást nyer, hogy az ítéletet végrehajtató személy elveszítette a végrehajtási okiratot, illetve az megsemmisült vagy ellopták, a másodpéldány kiállításáért 5 lat díjat kell fizetni; a külföldi hatósághoz benyújtandó bírósági döntés hatálybalépését igazoló okirat kibocsátásáért 3 lat díjat kell fizetni.

« Iratok kézbesítése - Általános információk | Lettország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 15-02-2008

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság