Európai Bizottság > EIH > Iratok kézbesítése > Olaszország

Utolsó frissítés: 26-06-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Iratok kézbesítése - Olaszország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit jelent a gyakorlatban az „iratok kézbesítése” jogi fogalom? Miért vannak az „iratkézbesítésnek” különleges szabályai? 1.
2. Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni? 2.
3. Kinek a feladata az iratok kézbesítése? 3.
4. Hogyan kézbesítik általában az iratot a gyakorlatban? 4.
5. Mi történik, ha kivételes esetekben a címzett kezébe történő kézbesítés nem lehetséges (pl. mert nem tartózkodik otthon)? 5.
6. Van-e írásbeli bizonyíték arra, hogy az irat kézbesítése megtörtént? 6.
7. Mi történik, ha valamilyen hiba folytán a címzett nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogellenesen történik (pl. az iratot harmadik személynek kézbesítik)? 7.
8. Fizetnem kell valamely irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit? 8.

 

1. Mit jelent a gyakorlatban az „iratok kézbesítése” jogi fogalom? Miért vannak az „iratkézbesítésnek” különleges szabályai?

Egyszerű kézbesítés (Polgári Perrendtartás - 136. paragrafus) az a jogcselekmény, amellyel a bíróság hivatala tájékoztatja a feleket és a bírósági ügyben érintett más személyeket (vádhatóság, szakértők és más segítő résztvevők, tanúk) meghatározott tények megállapításáról az üggyel kapcsolatban.

Az egyszerű kézbesítés tehát tájékoztató szerepet tölt be, és a különböző eljárási szakaszok határidejének kezdete szempontjából semmiféle jogi hatással nem rendelkezik, kivéve a jogszabályban meghatározott, igen ritkán előforduló eseteket (pl. ítélet kézbesítése a fellebbezési idő elindítása céljából).

Másrészről a hivatalos értesítés az a jogcselekmény, amellyel az egyik fél kérelmére eljáró végrehajtó, a vádhatóság vagy a bíróság hivatala más iratot ismertet a címzettel, amelynek eredeti példányából hiteles másolatot készít, és azt átadja a címzettnek. E cselekmény célja az, hogy a címzett szerezzen tudomást az iratról.

A kézbesítés különböző céljai indokolják, hogy az iratkézbesítés során különféle eljárásokat alkalmaznak (ld. a Polgári perrendtartás 136–151. paragrafusát).

2. Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?

Egyszerű kézbesítést olyan esetben végeznek, amikor azt törvény írja elő, vagy bíróság rendeli el (pl. jogszabály rendelkezik a bíró által az ülésteremben kihirdetett határozatok egyszerű kézbesítéséről – Polgári perrendtartás 176. paragrafus; valamint elrendeli a felfüggesztő eljárást a felek távolmaradása esetén – Polgári perrendtartás 181. paragrafus).

Lap tetejeLap teteje

Hivatalos értesítést olyan esetben foganatosítanak, amikor azt különleges eljárási eredmény elérése céljából törvény írja elő. Ez vonatkozik a hivatalos bírósági iratokra (pl. ítélet, ha csak rövid idő áll rendelkezésre a fellebbezésre), a bíróság hivatalának irataira (a hivatalvezető értesítései), az ügyben részt vevő felektől származó iratokra (pl. perindító idézés), valamint a vádhatóság által kiadott iratokra (pl. fellebbezések).

3. Kinek a feladata az iratok kézbesítése?

Az egyszerű kézbesítést kizárólag a bíróság hivatala végzi.

Az iratok hivatalos kézbesítését a bírósági végrehajtó végzi a területi illetékesség pontos szabályai szerint (1959/1229 törvény).

A 1994/53 törvény a hivatalos kézbesítés jogát, amely korábban kizárólag a végrehajtókat illette meg, kiterjesztette az ügyvédekre is a polgári, igazgatási és peren kívüli ügyek valamennyi iratára vonatkozólag.

E célból a jogászt fel kell venni az ügyvédi névjegyzékbe, és ügyvédi meghatalmazással, a praxisának helye szerinti kamarai tanács engedélyével, valamint az adott időszakra érvényes nyilvántartásba vételi igazolással kell rendelkeznie.

Miután a helyi kamarai tanács hitelesítette az iratot, az ügyvéd közvetlen kézbesítés útján hivatalos kézbesítést végezhet, feltéve, hogy a címzett ugyanazon helyi kamarában bejegyzett ügyvéd, mint a kézbesítést végző ügyvéd.

Kézbesítés postai úton is eszközölhető (ez a legelterjedtebb kézbesítési mód) az 1982/890 törvényben rögzített szabályok szerint, kivéve, ha az igazságügyi szerv személyes kézbesítést rendel el.

Lap tetejeLap teteje

4. Hogyan kézbesítik általában az iratot a gyakorlatban?

Az egyszerű kézbesítést két részből álló „tértivevénnyel” végzik, az egyik rész a címzettnél marad, a másikat iktatják a hivatalban.

Az iratot a törvényben elrendelt két forma valamelyike szerint kézbesítik: közvetlen személyes kézbesítés a címzett részére, aki átvételi elismervényt ír alá, vagy végrehajtó útján. Az utóbbi esetben a kézbesítés személyesen vagy postai úton történhet.

A 2005/80 törvény (amely a 2005. március 14-i 35. rendeletet törvénybe iktatta) a Polgári perrendtartás különböző rendelkezéseit (133., 134. és 176. paragrafus) akként módosította, hogy a hivatal most már a hivatalos bírósági tárgyaláson kívül a bíróság elé vitt ügyeket, a meghozott ítéleteket és határozatokat, valamint a vizsgálóbíró határozatait is kézbesítheti telefaxon vagy elektronikus levélben az iratok számítógépes vagy távközlési technológiával történő aláírását, továbbítását és kézhezvételét szabályozó jogszabályok előírásai szerint (a módosított 2000/445 elnöki rendelet). E célból a védőügyvédnek az ügyben elsőként nyilvántartásba vett iraton nyilatkoznia kell, milyen faxszámra vagy elektronikus levélcímre kívánja küldetni az értesítéseket.

A 2001/123 elnöki rendelet általánosságban szabályozza a számítógépes technológiákat a polgári eljárásban az iratok közlésére (és kézbesítésére) vonatkozóan.

A hivatalos értesítést valamelyik fél kérelmére vagy a vádhatóság indítványára eszközlik; ha a fél rendelkezik jogi képviselővel, a kérelmet a jogi képviselőnek kell előterjesztenie.

Lap tetejeLap teteje

A hivatalos értesítés mindig az eredeti irat hiteles másolatának kézbesítéséből áll; a kézbesítés alapvetően két módon végezhető: 1) közvetlen személyes kézbesítéssel és 2) postai úton, kivéve, ha az igazságszolgáltatási hatóság vagy a kérő fél személyes kézbesítést igényel. Bizonyos esetekben a bíróság különleges kézbesítési módot (pl. távirati úton) rendelhet el; nyilvános hirdetményi kézbesítés is elrendelhető, ha a címzettek nagy száma miatt a hagyományos kézbesítés nehézségbe ütközne.

Személyes kézbesítést a Polgári perrendtartás 147. paragrafusában meghatározott napszakban végeznek, a személyes kézbesítés során az eredeti irat hiteles másolatát átadják a címzettnek, és a kézbesítést végző végrehajtó az eredeti irat és a másolat láttamozásával rögzíti a kézbesítés megtörténtét.

Postai úton történő kézbesítést ajánlott levélben, tértivevénnyel végeznek az 1982/890 törvényben foglaltaknak megfelelően.

A 2001/123 elnöki rendelet szabályozza az elektronikus továbbítást mint kézbesítési módot (a kézbesítés kérése, a kézbesítés teljesítése, a végrehajtó az elektronikus úton aláírt átvételi elismervény bemutatásával igazolja a kézbesítés megtörténtét az aláírt iratot küldő félnek); azonban a végrehajtó hagyományos módon is kézbesíthet iratot, ha az elektronikus továbbítás nehézségbe ütközik.

Távközlési technikák is alkalmazhatók az eljárási iratok ugyanazon fél ügyvédei közötti továbbítása során, feltéve, hogy az ügyvédek rendelkeznek ügyvédi meghatalmazással, és az 1993/183 törvényben foglalt egyéb feltételek mindegyike teljesül.

Lap tetejeLap teteje

Társasági ügyek. Társaságokkal és pénzügyi közvetítőkkel (ideértve a bankokat és hitelintézeteket is) kapcsolatos ügyben a kézbesítés nem csak a Polgári perrendtartás 136. és azt követő paragrafusaiban meghatározott hagyományos módon történhet, hanem:

  1. telefaxon;
  2. elektronikus levélben;
  3. a jogi képviselők közti közvetlen csere útján, ahol az eredeti iraton az átvételt akár az ügyvédi iroda dolgozóinak aláírásával igazolják.

A telefaxon vagy elektronikus levélben történő továbbítás során be kell tartani az elektronikus úton továbbított számítógépes iratok aláírásáról és továbbításáról szóló jogszabályban foglalt előírásokat (ld. 2004/5 rendelet).

5. Mi történik, ha kivételes esetekben a címzett kezébe történő kézbesítés nem lehetséges (pl. mert nem tartózkodik otthon)?

A) Hivatalos értesítés személyes kézbesítés útján
  1. A végrehajtó először mindig személyesen kíséreli meg a kézbesítést a címzett részére; általában első lépésként kimegy a címzett lakcímére, vagy ha ez nem lehetséges, tartózkodási helyére, azonban mindig az illetékességi területén belül; az értesítési példány átvételének megtagadása személyes kézbesítésnek minősül (ld. a Polgári perrendtartás 138. paragrafusát).
  2. Ha ez az eljárás nem lehetséges, a kézbesítés az alábbiak szerint történhet: a) a címzett lakóhelye szerinti kerületben, az alábbi sorrendben: a címzett lakóhelyére, illetőleg munkahelyére, vagy ahol ipari vagy kereskedelmi tevékenységét folytatja, családtagja vagy irodájában/vállalkozásánál alkalmazott személy részére, azonban 14 éves vagy 14 éven aluli kiskorú, illetőleg nyilvánvalóan jogilag cselekvőképtelen személy részére kézbesítés nem végezhető; b) ilyen személy hiányában a címzett lakóházának vagy irodájának/munkahelyének gondnoka vagy házfelügyelője részére adják át; c) gondnok vagy házfelügyelő hiányában olyan szomszéd részére, aki átveszi; a gondnok/házfelügyelő, illetőleg a szomszéd köteles átvételi elismervényt aláírni, a végrehajtó pedig ajánlott levélben értesíti a címzettet a kézbesítés megtörténtéről (ld. a Polgári perrendtartás 139. paragrafusát).
  3. Ha a címzettet nem találják (ideértve az ideiglenes távollét esetét is) vagy cselekvőképtelen, vagy a fent felsorolt helyettesítő személyek megtagadják az értesítés átvételét, a kézbesítést az alábbi eljárás szerint kell végrehajtani: a) az irat másolatát letétbe helyezik a városházán; b) a letétbe helyezésről értesítést helyeznek el a címzett lakásának ajtaján; c) ajánlott levélben tájékoztatják a címzettet arról, hogy irat van letétbe helyezve számára a városházán (Polgári perrendtartás – 140. paragrafus);
  4. Ha a címzett szokásos tartózkodási helye, lakóhelye és hivatalos tartózkodási helye ismeretlen, a kézbesítés a címzett utolsó ismert lakóhelye szerinti városházán, illetőleg, ha ez nem ismert, a születési helye szerinti városházán való letétbe helyezéssel történik. Ha az említettek szintén nem ismertek, az értesítési példányt a vádhatósághoz küldik (Polgári perrendtartás – 143. paragrafus).
B) Hivatalos értesítés postai úton
  1. Ha a kézbesítés postai úton történik, a végrehajtó a postahivatal megjelölésével, ahol az iratot leadták, nyilvántartásba veszi annak megtörténtét. A postahivatal köteles az iratot személyesen a címzettnek átadni, és a kézbesítés akkor is megtörténtnek tekintendő, ha a címzett megtagadja az irat átvételét.
  2. A címzett ideiglenes távolléte esetén az iratot az 1982/890 törvény 7. paragrafusa alapján meghatározott személy részére kézbesítik.
  3. E személyek távolléte esetén, vagy ha e személyek nem alkalmasak az értesítés átvételére, vagy megtagadják azt, az iratot a postahivatalban letétbe helyezik, ahol a postai dolgozók hirdetményt tesznek ki a bejáratnál vagy a megjelölt címen a levélszekrényre; a címzett részére is küldenek értesítést ajánlott levélben a küldeményről.

Az alkotmánybíróság egy ezzel a kérdéssel kapcsolatos ügyben (1998. évi 346. számú ügy) hozott ítéletében megállapította, hogy az 1982/90 törvény 8. paragrafusa alkotmányellenes, mivel úgy rendelkezik, hogy a letétbe helyezéstől számított tíz nap leteltével az iratot vissza kell küldeni a feladóhoz, a kézbesítés pedig ezzel megtörténtnek minősül.

Lap tetejeLap teteje

Ha az ügyész belépett az ügybe, ő lesz valamennyi kézbesítendő irat címzettje; az ítéletet szintén az ügyész részére kell kézbesíteni, hogy a fellebbezési idő elkezdődhessen (Polgári perrendtartás – 170. és 285. paragrafus).

A hivatalos kézbesítés különleges módjai
  • A külföldre történő kézbesítést nemzetközi egyezmények alapján, illetőleg nemzetközi egyezmény hiányában, vagy ha az nem alkalmazható, a Polgári perrendtartás 142. paragrafusa szerint végzik (továbbítás a címzett részére postai úton, ezzel egyidejűleg egy másik példány megküldése a vádhatóság részére, amely intézkedik a Külügyminisztérium részére történő továbbításról, a Külügyminisztérium pedig elküldi az iratot a címzettnek). A bírósági és bíróságon kívüli iratok hivatalos és egyszerű kézbesítésére polgári és kereskedelmi ügyben az európai uniós tagállamokban (Dánia kivételével) a 1348/2000/EK tanácsi rendelet alkalmazandó.
  • Ha a kézbesítési címet kiválasztották, az iratok erre a címre küldhetők, kivéve, ha a küldemény átvételére kijelölt személy meghal, elköltözik vagy ezt a szerepet a továbbiakban már nem tölti be; ez a kézbesítési forma kötelező, ha az értesítési címet szerződésben kötötték ki, és a felek kifejezetten rögzítették ilyen irányú szándékukat (Polgári perrendtartás – 141. paragrafus).
  • Az aktív katonai állományra vonatkozóan különleges kézbesítési szabályok érvényesek (Polgári perrendtartás – 146. paragrafus).
  • Jogi személy (pl. társaság) vagy jogi személlyel nem rendelkező közösség (társulás, szervezet) részére történő kézbesítés esetén az iratot a képviselő vagy a Polgári perrendtartás 145. paragrafusában megjelölt más személy részére kézbesítik a társaság vagy a szervezet bejegyzett székhelyének címére, illetőleg ennek hiányában az alapító okiratban jogi képviselőként megjelölt természetes személy részére a Polgári perrendtartás 138. és azt követő paragrafusaiban meghatározott általános kézbesítési szabályoknak megfelelően.
  • Az államigazgatás részére történő kézbesítés az ügyben illetékes igazságszolgáltatási szervezet helye szerinti térségben székhellyel rendelkező államügyész hivatalába történik (1933/1611 törvény egységes szerkezetbe foglalt változata –11. paragrafus). Ha az államigazgatási szerv jogi képviseletét magánügyvéd vagy köztisztviselő látja el (pl. bizonyos eljárásokban az általános szabályok szerint), a kézbesítés az általános szabályok szerint történik.

6. Van-e írásbeli bizonyíték arra, hogy az irat kézbesítése megtörtént?

Személyes kézbesítéssel történő hivatalos értesítés esetén a végrehajtó a vonatkozó irat eredeti és másolati példányának láttamozásával köteles írásban dokumentálni tevékenységét, azaz meg kell jelölnie a kézbesítés módját és helyét (személy és foglalkozás), időpontját, a másolati példány átvételének vagy az eredeti irat aláírásának esetleges megtagadását, a végzett kutatást, a kézbesítés meghiúsulásának okát, valamint a címzett címén gyűjtött információkat.

Lap tetejeLap teteje

Postai kézbesítés esetén a végrehajtó jelentésében és a kézbesítést teljesítő postahivatal által visszaküldött postai tértivevényen további okirati bizonyíték áll rendelkezésre a kézbesítésről.

A végrehajtó jelentése hivatalos okirat, és hiteles beszámoló (amennyiben nem bizonyul hamisítványnak) a nyomozásról, a végrehajtó jelenlétében történt eseményekről és a hozzá intézett nyilatkozatokról; más körülmények bizonyításáig, amelyekről a végrehajtó személyesen nem győződött meg (pl. az értesítést átvevő személy családtagi vagy alkalmazotti minősége), a jelentés hiteles bizonyítéknak minősül.

Az elektronikusan, távközlési úton történő kézbesítéssel kapcsolatban a végrehajtó az ilyen technika segítségével kézbesített iratot az elektronikus aláírásával ellátott, hitelesített elismervénnyel együtt visszaküldi.

Egyszerű kézbesítés esetén a bizonyíték a címzett által aláírt elismervény vagy a végrehajtó jelentése; postai kézbesítés esetén ehhez csatolják az ajánlott levél elismervényét is.

Elektronikus úton vagy elektronikus levélben történő kézbesítés esetén a bizonyíték a számítógépen rögzített elektronikus aláírással ellátott átvételi elismervény.

7. Mi történik, ha valamilyen hiba folytán a címzett nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogellenesen történik (pl. az iratot harmadik személynek kézbesítik)?

A kézbesítés hatékonysága azon a tényen alapul, hogy az irat másolati példányát az előírt formában adják át (az átvétel vagy jogszerű tudomásszerzés elve); ezért az a tény, hogy a címzett már ismerte az irat tartalmát, illetőleg másképpen vagy más eljárás során már tudomást szerzett arról, nem tartozik a tárgyhoz.

Lap tetejeLap teteje

Meg nem történt, illetőleg semmis kézbesítés

A hivatalos értesítés nem történik meg, ha az iratot nem a címzettnek vagy a címzetthez nem köthető helyre vagy személynek kézbesítik.

A kézbesítés semmis, ha nem tartják be az arra vonatkozó előírásokat, hogy kinek adható át az irat másolati példánya; ha bizonytalan, hogy kinek vagy mely napon adták át az iratot; vagy ha megsértették a végrehajtó jogkörét szabályozó rendelkezéseket.

Fontos a két eset megkülönböztetése, mivel csak a semmis értesítés orvosolható, a jogi vagy gyakorlati okból meg nem történt kézbesítés nem.

A semmis értesítés ab initio hatállyal orvosolható, ha a megismételt értesítési kísérlet sikeres, vagy annak célját valamilyen módon sikerül elérni. Például ha a címzett védekezés céljából fellép az ügyben, az idézés kézbesítésének semmissége automatikusan orvosoltnak tekintendő.

Az egyszerű kézbesítés is lehet meg nem történt vagy semmis. A bíróság megállapítása szerint a kézbesítés nem érvényes, amikor bírósági iratot úgy közölnek valamelyik féllel, hogy olyan személynek adják át, akit az adott fél jogi képviselője cégszerűen nem hatalmazott fel az irat átvételére.

Ha a hivatal a végrehajtót veszi igénybe egy irat kézbesítésére, az értesítés semmissége a közlést is semmissé teszi. A közlés azzal egyenértékű formában eszközölhető érvényesen, feltéve, hogy a közlés valóban a hivataltól ered, és egyértelmű, hogy az iratot a címzetthez kézbesítették, és az is, hogy a kézbesítés melyik napon történt.

Lap tetejeLap teteje

8. Fizetnem kell valamely irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit?

A hivatalos értesítést kérő feleknek előre meg kell fizetniük a kézbesítési díjat, illetőleg a kézbesítés szállítási költségét a végrehajtónak (a jogi eljárások költségeiről szóló 2002/115 törvény egységes szerkezetbe foglalt változata).

A díj mértékét törvény rögzíti, a díj a címzettek számától függ (2,58 eurótól (két címzett esetén) 12,39 euróig (további hat címzett esetén)).

A szállítási díj mértékét is törvény rögzíti, a szállítási díjat a megtett kilométerek száma szerinti progresszív skálán határozzák meg; a díjak mérsékelt összegűek (18 km-t meghaladó távolság esetén a díj 3,06 euró plusz további 6 kilométerenként vagy legalább 3 km útszakaszra 0,65 euró). Sürgős irat aznapi vagy másnapi kézbesítése esetén a díj és a kézbesítési és a szállítási díj 50%-kal magasabb.

Az igazságszolgáltatási hatóságok (azaz a vádhatóság vagy a bíróság hivatala) által előírt hivatalos értesítés esetén az eljárást indító fél köteles előre megfizetni a kézbesítési és szállítási díjat a 2002/115 törvény (egységes szerkezetbe foglalt változat) 1. mellékletében található táblázatban megállapított általános díjtételekkel (2,46 euró néhány kivétellel valamennyi ügyben; azonban a későbbi különbözet csak néhány euró).

A bíróság hivatala által a hivatali iratnak a címzett vagy jogi képviselője részére történő megküldésével foganatosított egyszerű kézbesítésnek nincs külön díja.

Ha a fél jogsegélyre jogosult, a végrehajtó díját, a szállítási díjat és a kézbesítés összes költségét az államkincstár fizeti ki előre, illetőleg e költségeket az államkincstárra terhelik.

A munkaügyi, jóléti és szociális biztonsági jogviták esetében teljes költségmentesség áll fenn a végrehajtó által foganatosított jogcselekmények vonatkozásában (1973/533 törvény – 10. paragrafus, valamint 2002/115 törvény egységes szerkezetbe foglalt változata – 30. és 32. paragrafus). Kiskorú örökbefogadásával kapcsolatos ügyekben hasonló mentesség áll fenn (1983/184 törvény).

« Iratok kézbesítése - Általános információk | Olaszország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 26-06-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság